Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épületek/Középület

Méliusz Juhász Péter Könyvtár

1/20

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály
Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály
1/20

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Méliusz Juhász Péter Könyvtár
Épületek/Középület

Méliusz Juhász Péter Könyvtár

2007.07.30. 10:23

Projektinfó

Az Épületek rovatot támogatja a 

Térkép:
Méliusz Juhász Péter Könyvtár

Földrajzi hely:
Debrecen, Magyarország

Építészek, alkotók:
Gellér Ferenc

Vélemények:
4

Méliusz Juhász Péter Könyvtár

Tervezés éve:
2004-2005

Építés éve:
2006-2007

Bruttó szintterület:
4051 m2

Stáblista

Generáltervező: Hajdúterv Kft.
Könyvtártechnológia: Gellér Ferencné dr.
Vezető építésztervező: Gellér Ferenc
Építész munkatársak: Gajdos Csaba, Hadháziné Barabás Erzsébet
Vezető statikus tervező: Dezső Zsigmond - Hydrastat Kft.
Vezető gépésztervező: Hámori Sándor - Mikroklíma Kft.
Vezető elektromos tervező: Ruttkovszky László - Sansz ’96 Kft.
Gyengeáramú tervezések: Szemán Gábor - Vagyonvill Kft.
Generálkivitelezői konzorcium: STRABAG zRt., HUNÉP zRt.


Nettó alapterület: 4.051 m2
Beépített kubatúra: 13.600 lm3
Bruttó beruházási költség: 1.450.000 eFt
Könyvtári dokumentumok (könyv, periodika, apró-nyomtatvány, mikrofilm, dia, CD, DVD): 370.000 db.

Letölthető dokumentumok:

Debrecenben június 14-én ünnepélyesen megnyitották Hajdú-Bihar megye új könyvtárát. Az új épület funkcionális terei képessé teszik a könyvtárat az informatikán alapuló könyvtári szolgáltatások nyújtására, a települési könyvtárak fejlesztésének koordinálására. A programot a programot dr. Gellér Ferencné címzetes igazgató, könyvtári szakértő dolgozta ki, és Gellér Ferenc vezető tervező valósította meg. 

Részlet a műleírásból

A megyei könyvtár Debrecenben 1952 óta működött a Kereskedelmi Akadémia egykori – az 1893-ban neoreneszánsz stílusban épült – műemlék épületében, a mai Piac utca 8. alatt. Az épület hasznos alapterülete 889 m2. A helyhiány miatt először galériák építésével növelték meg a hasznos teret, majd fokozatosan kiszorult az épületből a gyermekrészleg, a hálózati-módszertan, a nyomda, és lakótelepi pincékbe költöztek a könyvraktárak. Az állomány 70%-a négy raktárban kapott elhelyezést. Az épület zsúfoltsága, a részlegek és a gyűjtemény szétszórtsága nehezítette a könyvtári szolgáltatást, a gazdaságos működtetést, a hatékony munkaszervezést. Megérett tehát a helyzet egy modern szolgáltatásokat nyújtó új épület létrehozására.

A Bem téren feépített Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Információs Központ fejlesztési programját dr. Gellér Ferencné címzetes igazgató – könyvtári szakértő – dolgozta ki. A program szerint az új épület funkcionális terei képessé teszik a könyvtárat az informatikán alapuló könyvtári szolgáltatások nyújtására, a települési könyvtárak fejlesztésének koordinálására.

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály
1/20
Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Az épület a HBM Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő – Debrecen, Bem tér 19. számú (Hrsz: 20585/3.) telekre épült, a Kenézy Gyula Kórház felhagyott psychiátriai és ellátó épületei helyén. A terület három oldalról közterülettel határolt, tömegközlekedési kiszolgálása ideális, mind a villamos-, mind a buszközlekedés szempontjából. A telek egyenlő távolságban van a városközponttól és a Debreceni Egyetemtől, ugyanakkor zöldterületbe ágyazott, minden közmű és energiaellátó rendszerrel kiszolgált. A Hadházi út felőli zajterhelés nagy, amit robosztus – szendvicsszerkezetű – falelemekkel, hangszigetelő üvegezésű nyílászárókkal, klímatizált zárt terekkel, valamint a funkciók megfelelő csoportosításával igyekeztünk kivédeni.

Az épület publikus bejárata a Bem tér–Hadházi út sarokrészén nyílik, az épület leghangsúlyosabb pontján, egyben a publikus zónák elérhetőségi centrumában. A gazdasági–személyzeti bejárat a Kórház utca felől nyílik, porta ellenőrzéssel. Az OTÉK szerint számított parkoló szám a főterületekre 50 db gk., amelynek mintegy 50%-át kötelező elhelyezni a területen belül, a többi a DMJV Önkormányzattal történő megállapodás keretében más területen is elhelyezhető. A könyvek be- ill. elszállítása is a parkolóhoz kapcsolódó szervizúton keresztül történik, a gazdasági bejárathoz kapcsolódva. Az „L" alakú épület belső udvari – épülethez kapcsolódó – terepsíkját lesüllyesztettük, hogy az udvar felőli perem mentén elhelyezett alagsori helyiségek természetes megvilágítást kapjanak.

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály
4/20
Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály



A tervezés meghatározó eleme a részletes tervezési programban tételesen megfogalmazott 370.000 dokumentum felhasználóbarát elhelyezése, a könyvtár jövőképének és küldetésnyilatkozatának direktívái szerint. A tervezésnél alapvető szerkesztési elvnek tekintettük a térben és időben átrendezhető, nagy mobilitási lehetőségeket adó funkcionális és szerkezeti kialakítást. Az épület 7,20x7,20 m-es pillérraszter állással, nagy teherbírású (15 kN), gombafejes monolit vasbeton födémekkel épült, mely teljes 90o-os állvány átrendeződést is lehetővé tesz. Az épület minden szintje álmennyezettel és a padlóban is gyengeáramú hálózatokkal ellátott. Az egész épületben a publikus és a gazdasági bejáratok, valamint a hozzájuk kapcsolódó lépcsőházak és vizesblokkok kötött helyzetűek, az összes többi terület szabadon átrendezhető, mivel az infrastrukturális hálózatok követni tudják a változásokat.

Az épület központi eleme a csuklópontba elhelyezett kör alakú galériás udvar, amely áthalad minden szinten és összeköti térben az alagsort a tetőtérrel. Eköré szerveződik minden szinten a terület információs és ellenőrző központja, és zárt együttest alkot az átlósan rászervezett központi – főlépcsőházi és lift – maggal, valamint a köréjük szervezett vizesblokkokkal. Az épület a déli és nyugati homlokzatok mentén zárt, napárnyékolt kialakítású, míg a belső udvari árnyékolt és északi homlokzat irányban megnyitott, nagy üvegfelületekkel szervezett. Az „L" alakú épület részben alápincézett, földszint + I.-II. emelet (tetőtérbeépítés) szintelrendezésű, nettó szintterülete 4.050 m2.

 

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály
7/20
Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

A többszintes – kör alakú – nyitott belső udvar a pinceszintre is leközlekedik, vizuális összeköttetést teremtve a többi szinttel, hangsúlyozva a kiállítóteret. A pince gazdasági bejárat felőli megközelítését háromkarú lépcső és hidraulikus személy–teher felvonó biztosítja. A lépcsőházból induló középfolyosóra vannak felfűzve a műhelyek–raktárak és gépészeti helyiségek. Az utca felőli traktusban a könyvraktárak helyezkednek el, gördülő állványon 120.000 könyv ill. bekötött folyóirat.

Az épület nyilvános bejárata a Bem tér és a Hadházi utcai épületsaroknál nyílik, átlósan átvágva az épületet az átforduló épületszárnyak között. Az előcsarnokba az akadálymentesen kialakított, hangsúlyos előlépcsőn és a forgóajtós szélfogón keresztül jutunk. Az előcsarnokba lépve a teljes térszerkezet vizuálisan áttekinthetővé válik. A bejárat és az előcsarnok a nyilvános könyvtári terek súlypontjába esik és a forgalmat tisztán szétválasztható funkcionális terekre tagolja. Az előcsarnok közepén végighaladó nyitott galériás udvar kiterjeszti az előcsarnok méreteit és vizuálisan is összeköti a könyvtári szinteket. A bejárattól balra található a ruhatár.

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály
11/20
Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

A ruhatártól a könyvtári terek felé az ellenőrző kapukon keresztül lehet átjutni, amelyhez a kölcsönzési – ellenőrzési pont csatlakozik. Itt ellenőrzik a könyvtár teljes felhasználói forgalmát, itt történik a beiratkozás és a kölcsönzés, a könyvek visszavétele, valamint információs szolgáltatások. Az ellenőrzési pontnak közvetlen elérhetőségi kapcsolata van a biztonsági, vagyon- és tűzvédelmi hálózatokhoz és rendszerekhez. A helyiségben könyvlift teremt közvetlen kapcsolatot a pincei raktárral, valamint az emeleti könyvtári terekkel.

Az előcsarnokból a Bem téri szárny felé esik az előadóterem, az infotéka és a hírlaptár területei, valamint könyvtárosi munkaszoba. A hírlaptárban a kurrens folyóiratok és hírlapok, közlönyök, és a közhasznú információk érhetők el. Az infotékában elektronikus, gyorsinformációs szolgáltatás – különböző adatbázisokból és Internet elérhetőséggel. A multimédiás szolgáltatás mellett másoló és nyomtató berendezéseket is elérhetők.

Az előcsarnokból a Hadházi út felőli szárny irányában vannak a gyermekrészleg területei. A részleg belsőépítészeti eszközökkel, színes, hangulatos formákkal teremt keretet a gyermekek könyvtárhasználatához. A részlegben szabadpolcos olvasóhelyek, játékszoba–foglalkoztató és Internet-oktató (Sulinet) területrészek vannak, valamint külön gyermek olvasóterem. A gyermekkönyvtár bejáratánál információs–ellenőrző pont található, valamint munkaszoba a könyvtárosoknak.

Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály
13/20
Méliusz Juhász Péter Könyvtár – építész: Gellért Ferenc – fotó: Vargha Mihály

Az első emelet nyilvános könyvtári részén – mindkét szárnyban – könyvkiválasztó terek vannak, a kölcsönözhető szép- és szakirodalom, valamint az idegennyelvű részleg. A rendelkezésre álló terület lehetővé tette a dokumentumállomány szabadpolcos, szakrendben történő elhelyezését. A könyvkiválasztó terekben az állványok között, valamint az ablakok mellett szigetszerűen ill. soroltan elhelyezett böngészőhelyeket alakítottunk ki.

A második emeleten (tetőtérben) a csak helyben használható (Presens) gyűjtemény dokumentumai vannak és a 60 férőhelyes olvasóterem, tanulószobákkal és az online katalógus termináljaival, továbbá másolóberendezésekkel. A nem publikus lépcsőház ehhez a szinthez kártyás beléptető rendszerű előtérrel csatlakozik, kizárólag a könyvtári személyzet használhatja.

A második emeleten a Bem tér felőli szárnyban a helyismereti gyűjtemény található olvasóhelyekkel, valamint a külön-gyűjtemények kezelőhelyeivel és tárolóival, továbbá a helyiség végében munkaszobákkal. A belsőépítészeti berendezéseket és bútorokat eredetileg a skandináv Eurobib–BCI állvány- és polcrendszerrel, valamint ülőbútorokkal terveztük. A közbeszerzési versenyt a Mátészalkai Sandraform Bútoripari Kft. nyerte, mely a hihetetlenül szűkre szabott árakhoz viszonyítva nívós és egységes bútorokat gyártott és szállított.

Gellér Ferenc

/Megjelent az Árkád folyóiratban./

 

Vélemények (4)
pecsiifju
2007.07.31.
12:42

Úgy látszik az igazgató asszony a férjét találta legalkalmasabbnak az épület megtervezésére, a szakmánk legnagyobb örömére! : ) ; : (((((

Mészáros Jolán
2007.07.30.
18:04

A képek között két darab, a többinél feltűnően jobb (építészeti) minőségűt rejtettünk el. A megtalálók között balatoni utat sorsolunk ki.

beton
2007.07.31.
10:45

@Mészáros Jolán: ??? hol? például a szivárványos podesztes plazmatévés?

Mészáros Jolán
2007.07.31.
13:53

@beton: Már késő... Két kép a Siófoki házból belekeveredett, de már nincs ott.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.