| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Legek és különlegességek fából építve

1/15

Az Alföld egyik legrégebbi fa épülete a túristvándi vízimalom. Vázának elemei 270 évesek, beton alapozását 123, tetőzsindelyeit hatvan éve cserélték. Ma a környék egyik fő turisztikai látványossága.

A malom gépészeti berendezésének háromkerekes, alul csapolt felépítése a Túr folyó kis vízhozamát és esését igyekszik gazdaságosan kihasználni. Nem csak konfigurációja egyedülálló, de különösen értékessé teszi, hogy ma is működőképes.

Az épület többszöri felújítás és átépítés után, az 1940-es évekig volt rendszeres használatban, de kisebb munkákra még további jó két évtizedig igénybe vette a termelőszövetkezet. Az 1960-as évek után 1995-ben kapott újabb állagmegóvó felújítást.

Miskolc központjában, a Tetemváron a 17. század óta áll fából épült templom, a mai épület már a harmadik a sorban. Deszkatemplom elnevezése inkább hagyomány, hiszen falai rönkökből, fő teherviselő elemei részben téglából épültek.

A mai Deszkatemplom 1937-re készült el Szeghalmy Bálint tervei alapján, aki számára, a kor szellemének is megfelelve, részben az erdélyi építészet szolgált mintaként.

A templom pompás fa zsindelyes tetőszerkezete 1997 telén szinte teljesen leégett, csak a felmenő falak maradtak épek. Az anyagi gondokkal küzdő Miskolc városa azonban közadakozásból rövidesen újjáépíttette.

A Műépítész Építészeti Tervezőiroda által vezetett felújítás során pontosan követték Szeghalmy eredeti terveit, lehetőség szerint modern műszaki megoldásokkal. A templom ma előzetes bejelentkezéssel, vagy az istentiszteletek idején látogatható.

A régi tetők hagyományos veszélyforrása a tűz, azonban az egyik leglátványosabb kivételt épp Budapest sokat látott központjában találjuk. Az Operaház hatalmas tetőváza 1884 óta áll eredeti állapotában.

A rendszerváltást követő években kezdődött máig tartó, új reneszánsza a fának mint szerkezeti építőanyagnak. A kor új rönházainak egyik legnagyobb méretű képviselője a börzsönyi Szent Orbán szálló.

Az épület központi tere a lépcsőház, és a nyeregtetővel párhuzamos folyosó, innen nyílik a tucatnyi különálló szoba, amelyek belső válaszfalait természetesen szintén rönkök alkotják.

A fa száradásának következtében az építése óta eltelt években a falak mintegy húsz centiméterrel lettek alacsonyabbak, amit természetesen elvisel és kompenzál az erre felkészített szerkezet.

A közelgő télen felértékelődik a fa falak jó hőszigetelése, így a szálloda egész télen nyitva tarthat.

A közelmúltban épült egyik legmagasabb, szabadon álló faépítmény a zselici Ropoly kilátója, amelynek vertikális vázát két sorban, 12-12 darab, egyenként mintegy 25 méter hosszú, hossztoldott farönk-oszlop alkotja.

A vázban a fa belsejébe rejtett, száznál is több acél csomópont biztosítja a nyomott rácsrudak illeszkedését, hasonló számú húzott acélrúddal merevítve.

A kilátó anyagának védelme a 2015. évi átadás után csak részben felelt meg az elvárásoknak, a felújítása után azonban már biztosan hosszú évtizedeken át szolgálhatja a kirándulókat.

?>
Az Alföld egyik legrégebbi fa épülete a túristvándi vízimalom. Vázának elemei 270 évesek, beton alapozását 123, tetőzsindelyeit  hatvan éve cserélték. Ma a környék egyik fő turisztikai látványossága.
?>
A malom gépészeti berendezésének háromkerekes, alul csapolt felépítése a Túr folyó kis vízhozamát és esését igyekszik gazdaságosan kihasználni. Nem csak konfigurációja egyedülálló, de különösen értékessé teszi, hogy ma is működőképes.
?>
Az épület többszöri felújítás és átépítés után, az 1940-es évekig volt rendszeres használatban, de kisebb munkákra még további jó két évtizedig igénybe vette a termelőszövetkezet. Az 1960-as évek után 1995-ben kapott újabb állagmegóvó felújítást.
?>
Miskolc központjában, a Tetemváron a 17. század óta áll fából épült templom, a mai épület már a harmadik a sorban. Deszkatemplom elnevezése inkább hagyomány, hiszen falai rönkökből, fő teherviselő elemei részben téglából épültek.
?>
A mai Deszkatemplom 1937-re készült el Szeghalmy Bálint tervei alapján, aki számára, a kor szellemének is megfelelve, részben az erdélyi építészet szolgált mintaként.
?>
A templom pompás fa zsindelyes tetőszerkezete 1997 telén szinte teljesen leégett, csak a felmenő falak maradtak épek. Az anyagi gondokkal küzdő Miskolc városa azonban közadakozásból rövidesen újjáépíttette.
?>
A Műépítész Építészeti Tervezőiroda által vezetett felújítás során pontosan követték Szeghalmy eredeti terveit, lehetőség szerint modern műszaki megoldásokkal. A templom ma előzetes bejelentkezéssel, vagy az istentiszteletek idején látogatható.
?>
A régi tetők hagyományos veszélyforrása a tűz, azonban az egyik leglátványosabb kivételt épp Budapest sokat látott központjában találjuk. Az Operaház hatalmas tetőváza 1884 óta áll eredeti állapotában.
?>
A rendszerváltást követő években kezdődött máig tartó, új reneszánsza a fának mint szerkezeti építőanyagnak. A kor új rönházainak egyik legnagyobb méretű képviselője a börzsönyi Szent Orbán szálló.
?>
Az épület központi tere a lépcsőház, és a nyeregtetővel párhuzamos folyosó, innen nyílik a tucatnyi különálló szoba, amelyek belső válaszfalait természetesen szintén rönkök alkotják.
?>
A fa száradásának következtében az építése óta eltelt években a falak mintegy húsz centiméterrel lettek alacsonyabbak, amit természetesen elvisel és kompenzál az erre felkészített szerkezet.
?>
A közelgő télen felértékelődik a fa falak jó hőszigetelése, így a szálloda egész télen nyitva tarthat.
?>
A közelmúltban épült egyik legmagasabb, szabadon álló faépítmény a zselici Ropoly kilátója, amelynek vertikális vázát két sorban, 12-12 darab, egyenként mintegy 25 méter hosszú, hossztoldott farönk-oszlop alkotja.
?>
A vázban a fa belsejébe rejtett, száznál is több acél csomópont biztosítja a nyomott rácsrudak illeszkedését, hasonló számú húzott acélrúddal merevítve.
?>
A kilátó anyagának védelme a 2015. évi átadás után csak részben felelt meg az elvárásoknak, a felújítása után azonban már biztosan hosszú évtizedeken át szolgálhatja a kirándulókat.
1/15

Az Alföld egyik legrégebbi fa épülete a túristvándi vízimalom. Vázának elemei 270 évesek, beton alapozását 123, tetőzsindelyeit hatvan éve cserélték. Ma a környék egyik fő turisztikai látványossága.

A malom gépészeti berendezésének háromkerekes, alul csapolt felépítése a Túr folyó kis vízhozamát és esését igyekszik gazdaságosan kihasználni. Nem csak konfigurációja egyedülálló, de különösen értékessé teszi, hogy ma is működőképes.

Az épület többszöri felújítás és átépítés után, az 1940-es évekig volt rendszeres használatban, de kisebb munkákra még további jó két évtizedig igénybe vette a termelőszövetkezet. Az 1960-as évek után 1995-ben kapott újabb állagmegóvó felújítást.

Miskolc központjában, a Tetemváron a 17. század óta áll fából épült templom, a mai épület már a harmadik a sorban. Deszkatemplom elnevezése inkább hagyomány, hiszen falai rönkökből, fő teherviselő elemei részben téglából épültek.

A mai Deszkatemplom 1937-re készült el Szeghalmy Bálint tervei alapján, aki számára, a kor szellemének is megfelelve, részben az erdélyi építészet szolgált mintaként.

A templom pompás fa zsindelyes tetőszerkezete 1997 telén szinte teljesen leégett, csak a felmenő falak maradtak épek. Az anyagi gondokkal küzdő Miskolc városa azonban közadakozásból rövidesen újjáépíttette.

A Műépítész Építészeti Tervezőiroda által vezetett felújítás során pontosan követték Szeghalmy eredeti terveit, lehetőség szerint modern műszaki megoldásokkal. A templom ma előzetes bejelentkezéssel, vagy az istentiszteletek idején látogatható.

A régi tetők hagyományos veszélyforrása a tűz, azonban az egyik leglátványosabb kivételt épp Budapest sokat látott központjában találjuk. Az Operaház hatalmas tetőváza 1884 óta áll eredeti állapotában.

A rendszerváltást követő években kezdődött máig tartó, új reneszánsza a fának mint szerkezeti építőanyagnak. A kor új rönházainak egyik legnagyobb méretű képviselője a börzsönyi Szent Orbán szálló.

Az épület központi tere a lépcsőház, és a nyeregtetővel párhuzamos folyosó, innen nyílik a tucatnyi különálló szoba, amelyek belső válaszfalait természetesen szintén rönkök alkotják.

A fa száradásának következtében az építése óta eltelt években a falak mintegy húsz centiméterrel lettek alacsonyabbak, amit természetesen elvisel és kompenzál az erre felkészített szerkezet.

A közelgő télen felértékelődik a fa falak jó hőszigetelése, így a szálloda egész télen nyitva tarthat.

A közelmúltban épült egyik legmagasabb, szabadon álló faépítmény a zselici Ropoly kilátója, amelynek vertikális vázát két sorban, 12-12 darab, egyenként mintegy 25 méter hosszú, hossztoldott farönk-oszlop alkotja.

A vázban a fa belsejébe rejtett, száznál is több acél csomópont biztosítja a nyomott rácsrudak illeszkedését, hasonló számú húzott acélrúddal merevítve.

A kilátó anyagának védelme a 2015. évi átadás után csak részben felelt meg az elvárásoknak, a felújítása után azonban már biztosan hosszú évtizedeken át szolgálhatja a kirándulókat.

Nézőpontok/Vélemény

Legek és különlegességek fából építve

2022.11.19. 10:12
1/15

Az Alföld egyik legrégebbi fa épülete a túristvándi vízimalom. Vázának elemei 270 évesek, beton alapozását 123, tetőzsindelyeit hatvan éve cserélték. Ma a környék egyik fő turisztikai látványossága.

A malom gépészeti berendezésének háromkerekes, alul csapolt felépítése a Túr folyó kis vízhozamát és esését igyekszik gazdaságosan kihasználni. Nem csak konfigurációja egyedülálló, de különösen értékessé teszi, hogy ma is működőképes.

Az épület többszöri felújítás és átépítés után, az 1940-es évekig volt rendszeres használatban, de kisebb munkákra még további jó két évtizedig igénybe vette a termelőszövetkezet. Az 1960-as évek után 1995-ben kapott újabb állagmegóvó felújítást.

Miskolc központjában, a Tetemváron a 17. század óta áll fából épült templom, a mai épület már a harmadik a sorban. Deszkatemplom elnevezése inkább hagyomány, hiszen falai rönkökből, fő teherviselő elemei részben téglából épültek.

A mai Deszkatemplom 1937-re készült el Szeghalmy Bálint tervei alapján, aki számára, a kor szellemének is megfelelve, részben az erdélyi építészet szolgált mintaként.

A templom pompás fa zsindelyes tetőszerkezete 1997 telén szinte teljesen leégett, csak a felmenő falak maradtak épek. Az anyagi gondokkal küzdő Miskolc városa azonban közadakozásból rövidesen újjáépíttette.

A Műépítész Építészeti Tervezőiroda által vezetett felújítás során pontosan követték Szeghalmy eredeti terveit, lehetőség szerint modern műszaki megoldásokkal. A templom ma előzetes bejelentkezéssel, vagy az istentiszteletek idején látogatható.

A régi tetők hagyományos veszélyforrása a tűz, azonban az egyik leglátványosabb kivételt épp Budapest sokat látott központjában találjuk. Az Operaház hatalmas tetőváza 1884 óta áll eredeti állapotában.

A rendszerváltást követő években kezdődött máig tartó, új reneszánsza a fának mint szerkezeti építőanyagnak. A kor új rönházainak egyik legnagyobb méretű képviselője a börzsönyi Szent Orbán szálló.

Az épület központi tere a lépcsőház, és a nyeregtetővel párhuzamos folyosó, innen nyílik a tucatnyi különálló szoba, amelyek belső válaszfalait természetesen szintén rönkök alkotják.

A fa száradásának következtében az építése óta eltelt években a falak mintegy húsz centiméterrel lettek alacsonyabbak, amit természetesen elvisel és kompenzál az erre felkészített szerkezet.

A közelgő télen felértékelődik a fa falak jó hőszigetelése, így a szálloda egész télen nyitva tarthat.

A közelmúltban épült egyik legmagasabb, szabadon álló faépítmény a zselici Ropoly kilátója, amelynek vertikális vázát két sorban, 12-12 darab, egyenként mintegy 25 méter hosszú, hossztoldott farönk-oszlop alkotja.

A vázban a fa belsejébe rejtett, száznál is több acél csomópont biztosítja a nyomott rácsrudak illeszkedését, hasonló számú húzott acélrúddal merevítve.

A kilátó anyagának védelme a 2015. évi átadás után csak részben felelt meg az elvárásoknak, a felújítása után azonban már biztosan hosszú évtizedeken át szolgálhatja a kirándulókat.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.