Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Vélemény

Képeslapok Pozsony 2024-es látképeivel

1/18

Pozsony történelmi városközpontja a várral, a Szlovák Nemzeti Felkelés hídjának tetején kialakított kilátóból. Az 1972-ben épült híd felvezető útja a vár és az óváros közé épült, tucatnyi évszázados épület, a zsinagóga és a zsidónegyed nagy részének lebontása után.  

A város lakossága a 19-20. század fordulóján mintegy 65 ezer fő volt, az akkori Miskolchoz vagy Debrecenhez hasonlóan. Eredeti központja, a mai óváros, nagyrészt megőrizte régi képét, és évente közel egymillió turistát vonz. A magyar népesség aránya a második világháború óta stabilan 3,5-4%  

Az új városkép formálásában nem csak a gyorsan növekvő lakosság, de az 1993-ban önálló országgá vált Szlovákia cégei is főszerepet kaptak, amik a nemzetközi gyakorlatot követve az ország fővárosába helyezték székhelyüket.

A város átalakulása ugyanakkor távolról sem az elmúlt három évtizedben kezdődött. Északon, a hegyek felé nem voltak kedvezők a terjeszkedés feltételei, így a Duna túlpartján épült fel az 1970-es években Európa egyik legnagyobb lakótelepe, Pozsonyligetfalu. Az épületek mögötti zöld vidék már Ausztria területe.

A Duna északi partjának látképét a városközpont alatt évtizedeken át a kikötő, és ipari létesítmények határozták meg. A nagy átváltozás ideje már a 21. századra jött el.  

A városképet meghatározó magasházak az 1970-es évelkől épültek, de a kilencvenes évektől gyorsult fel a folyamat. Baloldalt a város egyik első, és leginkább emblematikus toronyháza, az 1973-ra elkészült egykori Kijev hotel 65 méter magas. 2011 óta üresen áll, bontása, vagy műemlékké nyilvánításának kérdése régi vita tárgya.

A belvárostól bő négy kilométerre, a nagyobb és olcsóbb telkeken is sorra épültek magasházak. A 85 méter magas Lakeside Park irodakomplexum az akkor még magyar TriGranit Fejlesztési Rt. beruházásában, 2008-ra készült el.  

A budapesti példákkal szemben Pozsony magasházai közt szép számmal akadnak lakóépületek is. A Sky park három tornyában összesen közel ezer lakás épült. Építészeti tervei a Zaha Hadid stúdióban készültek.

A Duna partja, az óváros környékét leszámítva, Pozsonyban sosem kapott közúti közlekedési funkciót, és ez a közelmúlt beruházásai során is így maradt. Az új épületek előtt tágas parkok alakultak ki, ahol a folyópart egy-egy térkövezett szakaszt leszámítva, természetes pázsiton érhető el, sok száz méter hosszan.  

A verseny az verseny. A 300 méter nyílású Apollo-híd tervezése 1999-ben kezdődött, és a világ akkori legnagyobb nyílású, befelé döntött főtartójú ívhídjának szánták, ezt a címet azonban a 2002-től tervezett, 77 méterrel nagyobb hazai Pentele-híd nyerte el. 15 évvel később körvonalazódtak a 143 méter magas budapesti Mol Campus tervei, ezt követően egy évvel kapott építési engedélyt az Eurovea tower, 25 méterrel nagyobb magassággal.  

A 2010-ben átadott óriási plázához is kapcsolódó, 168 méteres Eurovea tower ma Szlovákia legmagasabb épülete, de a készülő, szomszédos magasház-tervek alapján ezt a címét akár még ebben az évtizedben elveszítheti. 46 emeletén összesen 480 lakás kapott helyet, tervezője a szlovák GFI architecture +design.

Az Eurovea torony lakásaival szemközt a Tower 115 irodaház határozza meg az új városközpont távlati képét. A már közel 40 éves, 105 méter magas irodaház a 2006-os felújítás óta 10 méterrel magasabb lett.

A Dunaparti új városnegyedet átszelő Pribinova út zsákutca lett, mentesülve az átmenő forgalomtól, oldalain azonban tucatnyi mélygarázs és parkolóház várja az autóval érkezőket. Az út közepén a tervezett új villamosvonal helye, ideiglenesen kerékpárútként.  

A 2019-ben épült Twin City Tower eredeti tervei még 42 emeletes, 170 méteres toronyházról szóltak, megvalósult formájában 92 méter magas lett, funkciója változatlanul irodaház.  

A városközpont északi oldalán, a Kis-Kárpátok legdélebbi lejtőjének tövében végigfutó nemzetközi vasúti fővonal ma is erős határvonalat képez a tömbös beépítésű város, és a szőlőskertekkel, kisebb társasházakkal lazán beépített kertváros között.  

A főként egykori ipari telkeken épülő új városrész úthálózata már adott, de az igényeket követve folyamatosan fejlődik. A gyorsan bővíthető buszvonalak mellett egy új, az óvárostól a keleti városközpontig tartó villamosvonal áll előkészítés alatt. Az 1989-ben, rövid építkezés után félbehagyott észak-déli metró pozsonyligetfalui felszíni szakasza az év végére kerülhet átadásra, immár a 3-as villamos meghosszabbításaként.  

Az irodaházak nyilvános magánterületeire jellemzők a szépen gondozott parkok.  

Pozsony városképének átalakulása a 2010-es években vett igazán nagy lendületet, de minden jel szerint a tendencia még jó ideig folytatódik, és a magasházak a jövőben még inkább meghatározzák majd a látványt.

?>
Pozsony történelmi városközpontja a várral, a Szlovák Nemzeti Felkelés hídjának tetején kialakított kilátóból. Az 1972-ben épült híd felvezető útja a vár és az óváros közé épült, tucatnyi évszázados épület, a zsinagóga és a zsidónegyed nagy részének lebontása után.

 
?>
A város lakossága a 19-20. század fordulóján mintegy 65 ezer fő volt, az akkori Miskolchoz vagy Debrecenhez hasonlóan. Eredeti központja, a mai óváros, nagyrészt megőrizte régi képét, és évente közel egymillió turistát vonz. A magyar népesség aránya a második világháború óta stabilan 3,5-4%

 
?>
Az új városkép formálásában nem csak a gyorsan növekvő lakosság, de az 1993-ban önálló országgá vált Szlovákia cégei is főszerepet kaptak, amik a nemzetközi gyakorlatot követve az ország fővárosába helyezték székhelyüket.
?>
A város átalakulása ugyanakkor távolról sem az elmúlt három évtizedben kezdődött. Északon, a hegyek felé nem voltak kedvezők a terjeszkedés feltételei, így a Duna túlpartján épült fel az 1970-es években Európa egyik legnagyobb lakótelepe, Pozsonyligetfalu. Az épületek mögötti zöld vidék már Ausztria területe.
?>
A Duna északi partjának látképét a városközpont alatt évtizedeken át a kikötő, és ipari létesítmények határozták meg. A nagy átváltozás ideje már a 21. századra jött el.

 
?>
A városképet meghatározó magasházak az 1970-es évelkől épültek, de a kilencvenes évektől gyorsult fel a folyamat. Baloldalt a város egyik első, és leginkább emblematikus toronyháza, az 1973-ra elkészült egykori Kijev hotel 65 méter magas. 2011 óta üresen áll, bontása, vagy műemlékké nyilvánításának kérdése régi vita tárgya.
?>
A belvárostól bő négy kilométerre, a nagyobb és olcsóbb telkeken is sorra épültek magasházak. A 85 méter magas Lakeside Park irodakomplexum az akkor még magyar TriGranit Fejlesztési Rt. beruházásában, 2008-ra készült el.

 
?>
A budapesti példákkal szemben Pozsony magasházai közt szép számmal akadnak lakóépületek is. A Sky park három tornyában összesen közel ezer lakás épült. Építészeti tervei a Zaha Hadid stúdióban készültek.
?>
A Duna partja, az óváros környékét leszámítva, Pozsonyban sosem kapott közúti közlekedési funkciót, és ez a közelmúlt beruházásai során is így maradt. Az új épületek előtt tágas parkok alakultak ki, ahol a folyópart egy-egy térkövezett szakaszt leszámítva, természetes pázsiton érhető el, sok száz méter hosszan.

 
?>
A verseny az verseny. A 300 méter nyílású Apollo-híd tervezése 1999-ben kezdődött, és a világ akkori legnagyobb nyílású, befelé döntött főtartójú ívhídjának szánták, ezt a címet azonban a 2002-től tervezett, 77 méterrel nagyobb hazai Pentele-híd nyerte el. 15 évvel később körvonalazódtak a 143 méter magas budapesti Mol Campus tervei, ezt követően egy évvel kapott építési engedélyt az Eurovea tower, 25 méterrel nagyobb magassággal.

 
?>
A 2010-ben átadott óriási plázához is kapcsolódó, 168 méteres Eurovea tower ma Szlovákia legmagasabb épülete, de a készülő, szomszédos magasház-tervek alapján ezt a címét akár még ebben az évtizedben elveszítheti. 46 emeletén összesen 480 lakás kapott helyet, tervezője a szlovák GFI architecture +design.
?>
Az Eurovea torony lakásaival szemközt a Tower 115 irodaház határozza meg az új városközpont távlati képét. A már közel 40 éves, 105 méter magas irodaház a 2006-os felújítás óta 10 méterrel magasabb lett.
?>
A Dunaparti új városnegyedet átszelő Pribinova út zsákutca lett, mentesülve az átmenő forgalomtól, oldalain azonban tucatnyi mélygarázs és parkolóház várja az autóval érkezőket. Az út közepén a tervezett új villamosvonal helye, ideiglenesen kerékpárútként.

 
?>
A 2019-ben épült Twin City Tower eredeti tervei még 42 emeletes, 170 méteres toronyházról szóltak, megvalósult formájában 92 méter magas lett, funkciója változatlanul irodaház.

 
?>
A városközpont északi oldalán, a Kis-Kárpátok legdélebbi lejtőjének tövében végigfutó nemzetközi vasúti fővonal ma is erős határvonalat képez a tömbös beépítésű város, és a szőlőskertekkel, kisebb társasházakkal lazán beépített kertváros között.

 
?>
A főként egykori ipari telkeken épülő új városrész úthálózata már adott, de az igényeket követve folyamatosan fejlődik. A gyorsan bővíthető buszvonalak mellett egy új, az óvárostól a keleti városközpontig tartó villamosvonal áll előkészítés alatt. Az 1989-ben, rövid építkezés után félbehagyott észak-déli metró pozsonyligetfalui felszíni szakasza az év végére kerülhet átadásra, immár a 3-as villamos meghosszabbításaként.

 
?>
Az irodaházak nyilvános magánterületeire jellemzők a szépen gondozott parkok.

 
?>
Pozsony városképének átalakulása a 2010-es években vett igazán nagy lendületet, de minden jel szerint a tendencia még jó ideig folytatódik, és a magasházak a jövőben még inkább meghatározzák majd a látványt.
1/18

Pozsony történelmi városközpontja a várral, a Szlovák Nemzeti Felkelés hídjának tetején kialakított kilátóból. Az 1972-ben épült híd felvezető útja a vár és az óváros közé épült, tucatnyi évszázados épület, a zsinagóga és a zsidónegyed nagy részének lebontása után.  

A város lakossága a 19-20. század fordulóján mintegy 65 ezer fő volt, az akkori Miskolchoz vagy Debrecenhez hasonlóan. Eredeti központja, a mai óváros, nagyrészt megőrizte régi képét, és évente közel egymillió turistát vonz. A magyar népesség aránya a második világháború óta stabilan 3,5-4%  

Az új városkép formálásában nem csak a gyorsan növekvő lakosság, de az 1993-ban önálló országgá vált Szlovákia cégei is főszerepet kaptak, amik a nemzetközi gyakorlatot követve az ország fővárosába helyezték székhelyüket.

A város átalakulása ugyanakkor távolról sem az elmúlt három évtizedben kezdődött. Északon, a hegyek felé nem voltak kedvezők a terjeszkedés feltételei, így a Duna túlpartján épült fel az 1970-es években Európa egyik legnagyobb lakótelepe, Pozsonyligetfalu. Az épületek mögötti zöld vidék már Ausztria területe.

A Duna északi partjának látképét a városközpont alatt évtizedeken át a kikötő, és ipari létesítmények határozták meg. A nagy átváltozás ideje már a 21. századra jött el.  

A városképet meghatározó magasházak az 1970-es évelkől épültek, de a kilencvenes évektől gyorsult fel a folyamat. Baloldalt a város egyik első, és leginkább emblematikus toronyháza, az 1973-ra elkészült egykori Kijev hotel 65 méter magas. 2011 óta üresen áll, bontása, vagy műemlékké nyilvánításának kérdése régi vita tárgya.

A belvárostól bő négy kilométerre, a nagyobb és olcsóbb telkeken is sorra épültek magasházak. A 85 méter magas Lakeside Park irodakomplexum az akkor még magyar TriGranit Fejlesztési Rt. beruházásában, 2008-ra készült el.  

A budapesti példákkal szemben Pozsony magasházai közt szép számmal akadnak lakóépületek is. A Sky park három tornyában összesen közel ezer lakás épült. Építészeti tervei a Zaha Hadid stúdióban készültek.

A Duna partja, az óváros környékét leszámítva, Pozsonyban sosem kapott közúti közlekedési funkciót, és ez a közelmúlt beruházásai során is így maradt. Az új épületek előtt tágas parkok alakultak ki, ahol a folyópart egy-egy térkövezett szakaszt leszámítva, természetes pázsiton érhető el, sok száz méter hosszan.  

A verseny az verseny. A 300 méter nyílású Apollo-híd tervezése 1999-ben kezdődött, és a világ akkori legnagyobb nyílású, befelé döntött főtartójú ívhídjának szánták, ezt a címet azonban a 2002-től tervezett, 77 méterrel nagyobb hazai Pentele-híd nyerte el. 15 évvel később körvonalazódtak a 143 méter magas budapesti Mol Campus tervei, ezt követően egy évvel kapott építési engedélyt az Eurovea tower, 25 méterrel nagyobb magassággal.  

A 2010-ben átadott óriási plázához is kapcsolódó, 168 méteres Eurovea tower ma Szlovákia legmagasabb épülete, de a készülő, szomszédos magasház-tervek alapján ezt a címét akár még ebben az évtizedben elveszítheti. 46 emeletén összesen 480 lakás kapott helyet, tervezője a szlovák GFI architecture +design.

Az Eurovea torony lakásaival szemközt a Tower 115 irodaház határozza meg az új városközpont távlati képét. A már közel 40 éves, 105 méter magas irodaház a 2006-os felújítás óta 10 méterrel magasabb lett.

A Dunaparti új városnegyedet átszelő Pribinova út zsákutca lett, mentesülve az átmenő forgalomtól, oldalain azonban tucatnyi mélygarázs és parkolóház várja az autóval érkezőket. Az út közepén a tervezett új villamosvonal helye, ideiglenesen kerékpárútként.  

A 2019-ben épült Twin City Tower eredeti tervei még 42 emeletes, 170 méteres toronyházról szóltak, megvalósult formájában 92 méter magas lett, funkciója változatlanul irodaház.  

A városközpont északi oldalán, a Kis-Kárpátok legdélebbi lejtőjének tövében végigfutó nemzetközi vasúti fővonal ma is erős határvonalat képez a tömbös beépítésű város, és a szőlőskertekkel, kisebb társasházakkal lazán beépített kertváros között.  

A főként egykori ipari telkeken épülő új városrész úthálózata már adott, de az igényeket követve folyamatosan fejlődik. A gyorsan bővíthető buszvonalak mellett egy új, az óvárostól a keleti városközpontig tartó villamosvonal áll előkészítés alatt. Az 1989-ben, rövid építkezés után félbehagyott észak-déli metró pozsonyligetfalui felszíni szakasza az év végére kerülhet átadásra, immár a 3-as villamos meghosszabbításaként.  

Az irodaházak nyilvános magánterületeire jellemzők a szépen gondozott parkok.  

Pozsony városképének átalakulása a 2010-es években vett igazán nagy lendületet, de minden jel szerint a tendencia még jó ideig folytatódik, és a magasházak a jövőben még inkább meghatározzák majd a látványt.

Nézőpontok/Vélemény

Képeslapok Pozsony 2024-es látképeivel

2024.08.03. 15:30
1/18

Pozsony történelmi városközpontja a várral, a Szlovák Nemzeti Felkelés hídjának tetején kialakított kilátóból. Az 1972-ben épült híd felvezető útja a vár és az óváros közé épült, tucatnyi évszázados épület, a zsinagóga és a zsidónegyed nagy részének lebontása után.  

A város lakossága a 19-20. század fordulóján mintegy 65 ezer fő volt, az akkori Miskolchoz vagy Debrecenhez hasonlóan. Eredeti központja, a mai óváros, nagyrészt megőrizte régi képét, és évente közel egymillió turistát vonz. A magyar népesség aránya a második világháború óta stabilan 3,5-4%  

Az új városkép formálásában nem csak a gyorsan növekvő lakosság, de az 1993-ban önálló országgá vált Szlovákia cégei is főszerepet kaptak, amik a nemzetközi gyakorlatot követve az ország fővárosába helyezték székhelyüket.

A város átalakulása ugyanakkor távolról sem az elmúlt három évtizedben kezdődött. Északon, a hegyek felé nem voltak kedvezők a terjeszkedés feltételei, így a Duna túlpartján épült fel az 1970-es években Európa egyik legnagyobb lakótelepe, Pozsonyligetfalu. Az épületek mögötti zöld vidék már Ausztria területe.

A Duna északi partjának látképét a városközpont alatt évtizedeken át a kikötő, és ipari létesítmények határozták meg. A nagy átváltozás ideje már a 21. századra jött el.  

A városképet meghatározó magasházak az 1970-es évelkől épültek, de a kilencvenes évektől gyorsult fel a folyamat. Baloldalt a város egyik első, és leginkább emblematikus toronyháza, az 1973-ra elkészült egykori Kijev hotel 65 méter magas. 2011 óta üresen áll, bontása, vagy műemlékké nyilvánításának kérdése régi vita tárgya.

A belvárostól bő négy kilométerre, a nagyobb és olcsóbb telkeken is sorra épültek magasházak. A 85 méter magas Lakeside Park irodakomplexum az akkor még magyar TriGranit Fejlesztési Rt. beruházásában, 2008-ra készült el.  

A budapesti példákkal szemben Pozsony magasházai közt szép számmal akadnak lakóépületek is. A Sky park három tornyában összesen közel ezer lakás épült. Építészeti tervei a Zaha Hadid stúdióban készültek.

A Duna partja, az óváros környékét leszámítva, Pozsonyban sosem kapott közúti közlekedési funkciót, és ez a közelmúlt beruházásai során is így maradt. Az új épületek előtt tágas parkok alakultak ki, ahol a folyópart egy-egy térkövezett szakaszt leszámítva, természetes pázsiton érhető el, sok száz méter hosszan.  

A verseny az verseny. A 300 méter nyílású Apollo-híd tervezése 1999-ben kezdődött, és a világ akkori legnagyobb nyílású, befelé döntött főtartójú ívhídjának szánták, ezt a címet azonban a 2002-től tervezett, 77 méterrel nagyobb hazai Pentele-híd nyerte el. 15 évvel később körvonalazódtak a 143 méter magas budapesti Mol Campus tervei, ezt követően egy évvel kapott építési engedélyt az Eurovea tower, 25 méterrel nagyobb magassággal.  

A 2010-ben átadott óriási plázához is kapcsolódó, 168 méteres Eurovea tower ma Szlovákia legmagasabb épülete, de a készülő, szomszédos magasház-tervek alapján ezt a címét akár még ebben az évtizedben elveszítheti. 46 emeletén összesen 480 lakás kapott helyet, tervezője a szlovák GFI architecture +design.

Az Eurovea torony lakásaival szemközt a Tower 115 irodaház határozza meg az új városközpont távlati képét. A már közel 40 éves, 105 méter magas irodaház a 2006-os felújítás óta 10 méterrel magasabb lett.

A Dunaparti új városnegyedet átszelő Pribinova út zsákutca lett, mentesülve az átmenő forgalomtól, oldalain azonban tucatnyi mélygarázs és parkolóház várja az autóval érkezőket. Az út közepén a tervezett új villamosvonal helye, ideiglenesen kerékpárútként.  

A 2019-ben épült Twin City Tower eredeti tervei még 42 emeletes, 170 méteres toronyházról szóltak, megvalósult formájában 92 méter magas lett, funkciója változatlanul irodaház.  

A városközpont északi oldalán, a Kis-Kárpátok legdélebbi lejtőjének tövében végigfutó nemzetközi vasúti fővonal ma is erős határvonalat képez a tömbös beépítésű város, és a szőlőskertekkel, kisebb társasházakkal lazán beépített kertváros között.  

A főként egykori ipari telkeken épülő új városrész úthálózata már adott, de az igényeket követve folyamatosan fejlődik. A gyorsan bővíthető buszvonalak mellett egy új, az óvárostól a keleti városközpontig tartó villamosvonal áll előkészítés alatt. Az 1989-ben, rövid építkezés után félbehagyott észak-déli metró pozsonyligetfalui felszíni szakasza az év végére kerülhet átadásra, immár a 3-as villamos meghosszabbításaként.  

Az irodaházak nyilvános magánterületeire jellemzők a szépen gondozott parkok.  

Pozsony városképének átalakulása a 2010-es években vett igazán nagy lendületet, de minden jel szerint a tendencia még jó ideig folytatódik, és a magasházak a jövőben még inkább meghatározzák majd a látványt.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Pozsony

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.