Kargala – Iskola a határon

Varga Mónika diploma munkájában (BME Középülettervezési Tanszék) egy Orgovány külterületén elhagyatottan álló tanyai iskola újjáélesztésének lehetőségeit tárta fel. "A lakatlan kargalai iskola napjai meg vannak számlálva. Mónika terve is számolással kezdődött: hogyan lehetne itt fenntartható állapotot teremteni? Kire lehet építeni, kire lehet számítani? A döntései innentől láncszerűek. Pont addig ment el, ameddig még felfogható az egész, mint jövőkép - felfogható, elképzelhető, megvalósítható." - Dévényi Tamás

Orgovány

Orgovány Bács-Kiskun megye ~3500 lélekszámmal rendelkező községe, ahol a lakosság majdnem 1/3 -a még mindig külterületeken, tanyákon él, és mezőgazdasággal foglalkozik. Célkitűzésem volt, hogy a szülőfalumba tervezzek, hiszen ennek ismerem leginkább adottságait, igényeit, előnyeit és hátrányait.

Orgovány sokszínű táji adottságokkal rendelkezik, emellett egy megőrzendő épített környezetet is magáénak tudhat, mint a mezőgazdaság egyes épületei, vallás és oktatás épületei és közösségi funkciókat ellátó építmények és épületegyüttesek. A helyben működő önszerveződő körök és közösségek éltetik a falu vérkeringését, szervezik a programokat és alkalmat szolgáltatnak a kikapcsolódásra a helyieknek és a környéken lakók számára. Ezekből az adottságokból táplálkoztam, majd rátaláltam a tájba illesztett régi tanyai iskolákra, amelyek most szinte elhagyottan állnak.

Tanyai iskolák

A tanyai iskolák mára az oktatás egy szinte elfeledett formái, helyei, viszont akik ezekben az iskolákban szerezték még tudásuk, műveltségük alapjait, azokban még mindig élnek. Személy szerint én már nem járhattam ilyen iskolába, viszont Édesanyámtól nagyon sokat hallottam az ott folyó oktatási módszerekről, a közösségi életről, és arról, hogy mit jelentett anno az Iskola.

Az 1926-tól kezdődően végbement iskolaépítési akció sok tanyasi gyereket segített ahhoz, hogy tanulhasson, művelődhessen, amelyhez nem keveset kellett feláldozniuk a paraszt családoknak, hiszen az addigi gyerek, mint munkaerő, az iskolába járás következtében egyre több időt maradt el otthonról. Az építések nagy anyagi és fizikai ráfordítást igényeltek a helyiektől, a módosaktól és a szegényektől is egyaránt. Tehát mindezeket sorba szedve, nem mondható az, hogy ez az akció osztatlan sikert aratott a maga korában, viszont az eredmények magukért beszélnek. Nem csak egyszerű oktatási létesítmények jöttek létre, hanem közösségi csomópontok, amelyek a szórakozásnak, a művelődésnek, és a közösséghez való hozzátartozásnak lettek jelképei.

Ezek az épületek, amelyek közül még számos fennmaradt, egy mérföldkő szimbólumai, amelyek magukra maradtak, sok helyen méltatlan állapotban. Helyzetükön sokban segíthetne, hogy egykori értékeiket újra felfedeznénk, felfedezhetnénk, és ismét megtöltődhetnének élettel.

Tanyai iskolák és történetük Orgoványon

Egykor a községben egyszerre 5 tanyai iskola és 1 falusi iskola működött egyszerre. Az 1900-as évek elején 2 db 2 tanteremből álló tanyai iskola épült, majd az egyre növekvő gyermeklétszám megkövetelte még 3 iskola építését. Egy jól működő, sokszínű iskolahálózat fedte le Orgoványt, ahol a tanyán élő gyerekek tanulhattak otthonukhoz közel, nem voltak arra kényszerítve, hogy a faluba járjanak minden nap.