Épületek/Örökség

Kádár-kockák kívülről, belülről

1/16

Dédestapolcsány Lapos nevű területe alig harminc év leforgása alatt változott át szántóföldből a falu központi részévé. A közeli városok gyárainak üzembe helyezése, és a bányák fejlesztése a környező falvakban is hasonló építési hullámmal járt.

Pilisszentlászló, Petőfi Sándor utca. A fővárosi aggnomerációs falvak képe gyorsan változik, de néhány nagyobb és kedvező helyre épített kockaház itt is megmaradhatott.

A beépítési előírásokhoz igazodó, szorosan egymás mellett álló házak közt általában csak kocsibeállónyi hely marad; az előkertek képe így nagyban függ attól, használ-e autót a ház lakója.

Az ablakok típusát és kiosztását nemcsak az építők tervei, de a tüzép (Tüzelőanyag és építőipari vállalat) telepen elérhető nyílászárók is meghatározták.

A klasszikus, 10x10 méteres kockaház elrendezése: két utcai szoba, tágas konyha, az előszoba túloldalán fürdőszobával és kamrával.

A konyha meghatározó berendezése maradt a tűzhely, jellemzően a Salgó típus, amelyből máig tartó gyártása során több százezer darab készült. A vezetékes gáz csak évtizedekkel később jelent meg.

A tömegesen épülő házak közt a Kádár-kockák nemcsak a tervezetten elektromos áram és vezetékes víz befogadására szánt falusi épületek közt voltak elsők, de a nagyiparban gyártott bútorok is itt váltak általánosan elterjedtté.

A hagyományos sátortető a négyszögletes épület lefedésének leggazdaságosabb módja.

Nagyméretű kamra, az épület legkevésbé benapozott oldalán. Az 1960-ban piacra kerülő első Lehel hűtőszekrények egy étvizeden belül kerültek át luxuscikk státuszból az átlagos berendezések közé, de az első kockaházaknál még nem mindig számoltak velük.

Alacsony ház, kis pince. A nagyobb épületeknél gyakran nyári konyhát és kisebb hálószobát is kialakítottak itt, amely a lakók idősebb korára elsődleges élettérré lépett elő.

A házak mögött szinte minden esetben megtalálhatók a hagyományos melléképületek: nyári konyhák, tyúk -és disznóólak.

Bár a hagyományos, hosszú házformával való szakítás fél évszázada a földműveléssel már nem foglalkozó, előkelőbb réteg miliőjét is hordozta, a falusi telkek több száz négyzetméteres háztáji kertjeit a legtöbb lakó ma is műveli.

A tiszta szoba, vagy szobák, hengerezett díszítőfestése kevés helyen maradt fenn, pedig sokszor még a házak egy-két évtized utáni, első tatarozásakor is elterjedt volt.

Az utólagos hőszigetelés terjedése az egyedi homlokzatdíszek fokozatos eltűnéséhez vezet.

A hasonló házak színes kerítései, homokzatai a távolról egységes utcaképbe is változatosságot hoznak. Az építéskori állapotuk megóvását célzó felújításra egyenlőre kevés példa akad.

Pilisszentlászló ófalu, Honvéd utca. A fehérre meszelt, hosszú házak helyett több száz falu hagyományos képét alakítják a lassan, de biztosan fogyatkozó, eredeti állapotú Kádár-kockák.

?>
Dédestapolcsány Lapos nevű területe alig harminc év leforgása alatt változott át szántóföldből a falu központi részévé. A közeli városok gyárainak üzembe helyezése, és a bányák fejlesztése a környező falvakban is hasonló építési hullámmal járt.
?>
Pilisszentlászló, Petőfi Sándor utca. A fővárosi aggnomerációs falvak képe gyorsan változik, de néhány nagyobb és kedvező helyre épített kockaház itt is megmaradhatott.
?>
A beépítési előírásokhoz igazodó, szorosan egymás mellett álló házak közt általában csak kocsibeállónyi hely marad; az előkertek képe így nagyban függ attól, használ-e autót a ház lakója.
?>
Az ablakok típusát és kiosztását nemcsak az építők tervei, de a tüzép (Tüzelőanyag és építőipari vállalat) telepen elérhető nyílászárók is meghatározták.
?>
A klasszikus, 10x10 méteres kockaház elrendezése: két utcai szoba, tágas konyha, az előszoba túloldalán fürdőszobával és kamrával.
?>
A konyha meghatározó berendezése maradt a tűzhely, jellemzően a Salgó típus, amelyből máig tartó gyártása során több százezer darab készült. A vezetékes gáz csak évtizedekkel később jelent meg.
?>
A tömegesen épülő házak közt a Kádár-kockák nemcsak a tervezetten elektromos áram és vezetékes víz befogadására szánt falusi épületek közt voltak elsők, de a nagyiparban gyártott bútorok is itt váltak általánosan elterjedtté.
?>
A hagyományos sátortető a négyszögletes épület lefedésének leggazdaságosabb módja.
?>
Nagyméretű kamra, az épület legkevésbé benapozott oldalán. Az 1960-ban piacra kerülő első Lehel hűtőszekrények egy étvizeden belül kerültek át luxuscikk státuszból az átlagos berendezések közé,  de az első kockaházaknál még nem mindig számoltak velük.
?>
Alacsony ház, kis pince. A nagyobb épületeknél gyakran nyári konyhát és kisebb hálószobát is kialakítottak itt, amely a lakók idősebb korára elsődleges élettérré lépett elő.
?>
A házak mögött szinte minden esetben megtalálhatók a hagyományos melléképületek: nyári konyhák, tyúk -és disznóólak.
?>
Bár a hagyományos, hosszú házformával való szakítás fél évszázada a földműveléssel már nem foglalkozó, előkelőbb réteg miliőjét is hordozta, a falusi telkek több száz négyzetméteres háztáji kertjeit a legtöbb lakó ma is műveli.
?>
A tiszta szoba, vagy szobák, hengerezett díszítőfestése kevés helyen maradt fenn, pedig sokszor még a házak egy-két évtized utáni, első tatarozásakor is elterjedt volt.
?>
Az utólagos hőszigetelés terjedése az egyedi homlokzatdíszek fokozatos eltűnéséhez vezet.
?>
A hasonló házak színes kerítései, homokzatai a távolról egységes utcaképbe is változatosságot hoznak. Az építéskori állapotuk megóvását célzó felújításra egyenlőre kevés példa akad.
?>
Pilisszentlászló ófalu, Honvéd utca. A fehérre meszelt, hosszú házak helyett több száz falu hagyományos képét alakítják a lassan, de biztosan fogyatkozó, eredeti állapotú Kádár-kockák.
1/16

Dédestapolcsány Lapos nevű területe alig harminc év leforgása alatt változott át szántóföldből a falu központi részévé. A közeli városok gyárainak üzembe helyezése, és a bányák fejlesztése a környező falvakban is hasonló építési hullámmal járt.

Pilisszentlászló, Petőfi Sándor utca. A fővárosi aggnomerációs falvak képe gyorsan változik, de néhány nagyobb és kedvező helyre épített kockaház itt is megmaradhatott.

A beépítési előírásokhoz igazodó, szorosan egymás mellett álló házak közt általában csak kocsibeállónyi hely marad; az előkertek képe így nagyban függ attól, használ-e autót a ház lakója.

Az ablakok típusát és kiosztását nemcsak az építők tervei, de a tüzép (Tüzelőanyag és építőipari vállalat) telepen elérhető nyílászárók is meghatározták.

A klasszikus, 10x10 méteres kockaház elrendezése: két utcai szoba, tágas konyha, az előszoba túloldalán fürdőszobával és kamrával.

A konyha meghatározó berendezése maradt a tűzhely, jellemzően a Salgó típus, amelyből máig tartó gyártása során több százezer darab készült. A vezetékes gáz csak évtizedekkel később jelent meg.

A tömegesen épülő házak közt a Kádár-kockák nemcsak a tervezetten elektromos áram és vezetékes víz befogadására szánt falusi épületek közt voltak elsők, de a nagyiparban gyártott bútorok is itt váltak általánosan elterjedtté.

A hagyományos sátortető a négyszögletes épület lefedésének leggazdaságosabb módja.

Nagyméretű kamra, az épület legkevésbé benapozott oldalán. Az 1960-ban piacra kerülő első Lehel hűtőszekrények egy étvizeden belül kerültek át luxuscikk státuszból az átlagos berendezések közé, de az első kockaházaknál még nem mindig számoltak velük.

Alacsony ház, kis pince. A nagyobb épületeknél gyakran nyári konyhát és kisebb hálószobát is kialakítottak itt, amely a lakók idősebb korára elsődleges élettérré lépett elő.

A házak mögött szinte minden esetben megtalálhatók a hagyományos melléképületek: nyári konyhák, tyúk -és disznóólak.

Bár a hagyományos, hosszú házformával való szakítás fél évszázada a földműveléssel már nem foglalkozó, előkelőbb réteg miliőjét is hordozta, a falusi telkek több száz négyzetméteres háztáji kertjeit a legtöbb lakó ma is műveli.

A tiszta szoba, vagy szobák, hengerezett díszítőfestése kevés helyen maradt fenn, pedig sokszor még a házak egy-két évtized utáni, első tatarozásakor is elterjedt volt.

Az utólagos hőszigetelés terjedése az egyedi homlokzatdíszek fokozatos eltűnéséhez vezet.

A hasonló házak színes kerítései, homokzatai a távolról egységes utcaképbe is változatosságot hoznak. Az építéskori állapotuk megóvását célzó felújításra egyenlőre kevés példa akad.

Pilisszentlászló ófalu, Honvéd utca. A fehérre meszelt, hosszú házak helyett több száz falu hagyományos képét alakítják a lassan, de biztosan fogyatkozó, eredeti állapotú Kádár-kockák.

Épületek/Örökség

Kádár-kockák kívülről, belülről

2021.07.24. 11:31
1/16

Dédestapolcsány Lapos nevű területe alig harminc év leforgása alatt változott át szántóföldből a falu központi részévé. A közeli városok gyárainak üzembe helyezése, és a bányák fejlesztése a környező falvakban is hasonló építési hullámmal járt.

Pilisszentlászló, Petőfi Sándor utca. A fővárosi aggnomerációs falvak képe gyorsan változik, de néhány nagyobb és kedvező helyre épített kockaház itt is megmaradhatott.

A beépítési előírásokhoz igazodó, szorosan egymás mellett álló házak közt általában csak kocsibeállónyi hely marad; az előkertek képe így nagyban függ attól, használ-e autót a ház lakója.

Az ablakok típusát és kiosztását nemcsak az építők tervei, de a tüzép (Tüzelőanyag és építőipari vállalat) telepen elérhető nyílászárók is meghatározták.

A klasszikus, 10x10 méteres kockaház elrendezése: két utcai szoba, tágas konyha, az előszoba túloldalán fürdőszobával és kamrával.

A konyha meghatározó berendezése maradt a tűzhely, jellemzően a Salgó típus, amelyből máig tartó gyártása során több százezer darab készült. A vezetékes gáz csak évtizedekkel később jelent meg.

A tömegesen épülő házak közt a Kádár-kockák nemcsak a tervezetten elektromos áram és vezetékes víz befogadására szánt falusi épületek közt voltak elsők, de a nagyiparban gyártott bútorok is itt váltak általánosan elterjedtté.

A hagyományos sátortető a négyszögletes épület lefedésének leggazdaságosabb módja.

Nagyméretű kamra, az épület legkevésbé benapozott oldalán. Az 1960-ban piacra kerülő első Lehel hűtőszekrények egy étvizeden belül kerültek át luxuscikk státuszból az átlagos berendezések közé, de az első kockaházaknál még nem mindig számoltak velük.

Alacsony ház, kis pince. A nagyobb épületeknél gyakran nyári konyhát és kisebb hálószobát is kialakítottak itt, amely a lakók idősebb korára elsődleges élettérré lépett elő.

A házak mögött szinte minden esetben megtalálhatók a hagyományos melléképületek: nyári konyhák, tyúk -és disznóólak.

Bár a hagyományos, hosszú házformával való szakítás fél évszázada a földműveléssel már nem foglalkozó, előkelőbb réteg miliőjét is hordozta, a falusi telkek több száz négyzetméteres háztáji kertjeit a legtöbb lakó ma is műveli.

A tiszta szoba, vagy szobák, hengerezett díszítőfestése kevés helyen maradt fenn, pedig sokszor még a házak egy-két évtized utáni, első tatarozásakor is elterjedt volt.

Az utólagos hőszigetelés terjedése az egyedi homlokzatdíszek fokozatos eltűnéséhez vezet.

A hasonló házak színes kerítései, homokzatai a távolról egységes utcaképbe is változatosságot hoznak. Az építéskori állapotuk megóvását célzó felújításra egyenlőre kevés példa akad.

Pilisszentlászló ófalu, Honvéd utca. A fehérre meszelt, hosszú házak helyett több száz falu hagyományos képét alakítják a lassan, de biztosan fogyatkozó, eredeti állapotú Kádár-kockák.

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

Szenes-ház // Egy hely + Építészfórum

2023.08.30. 14:19
5:54

Az Egy hely csapata ezúttal a Keleti pályaudvar közelségében található, 1906-ban, szecessziós stílusban épült Szenes-házat mutatja be. Az impozáns külsejű ház legcsodálatosabb részletei a gangos belső terében tárulnak fel, melyet színes griffmadár-, pillangó- és különféle virágmotívumok díszítenek.

Az Egy hely csapata ezúttal a Keleti pályaudvar közelségében található, 1906-ban, szecessziós stílusban épült Szenes-házat mutatja be. Az impozáns külsejű ház legcsodálatosabb részletei a gangos belső terében tárulnak fel, melyet színes griffmadár-, pillangó- és különféle virágmotívumok díszítenek.

Nézőpontok/Történet

A Margitsziget fái // Építészfórum + Egy hely

2023.08.20. 18:53
9:32

Néhány héttel ezelőtt a Margitsziget épített történetét mutatta be az Egy hely csapata, most pedig a parkosított zöld sziget nevezetes fáival ismerkedhetnek meg a nézők. A videóban többek között arra is fény derül, hogy hány éves és mi a története a méltán népszerű Margitsziget legidősebb fájának.

Néhány héttel ezelőtt a Margitsziget épített történetét mutatta be az Egy hely csapata, most pedig a parkosított zöld sziget nevezetes fáival ismerkedhetnek meg a nézők. A videóban többek között arra is fény derül, hogy hány éves és mi a története a méltán népszerű Margitsziget legidősebb fájának.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk