Emberek/Interjú

„Itt minden az, aminek látszik” – Kismarty-Lechner Csaba funerális építészetről, a Nemzeti Sírkertről és a NÖRI-ről

1/8

A Maróti Géza tervezte, felújított Vázsonyi-síremlék a Salgótarjáni úti temetőben. Fotó: Kedves Zsófia

A Maróti Géza tervezte, felújított Vázsonyi-síremlék a Salgótarjáni úti temetőben. Fotó: Kedves Zsófia
A Fiumei úti Nemzeti Sírkert északi árkádsora a felújítás előtt. Fotó: Kedves Zsófia
A közelmúltban az elmúlt másfél évszázad csaknem összes kormányfőjének nyughelyét megújították, amennyiben ez szükséges volt. Fotó: Kedves Zsófia
Márvány síremlék a Salgótarjáni úti temetőben. Fotó: Kedves Zsófia
A Salgótarjáni úti temető kerítésébe nőtt fa gyökérzete a fal elbontását követően. Fotó: NÖRI
A felújításra váró, beszakadt kupolájú egykori ravatalozó a Salgótarjáni úti temetőben. Fotó: Kedves Zsófia
Rendbetett sétány a Salgótarjáni úti zsidó temetőben. Fotó:  Kedves Zsófia
A Fiumei úti temetőben 2018-ban átadott I. világháborús emlékmű Zsigmond Attila tervei alapján készült. Fotó: Kedves Zsófia
A Maróti Géza tervezte, felújított Vázsonyi-síremlék a Salgótarjáni úti temetőben. Fotó: Kedves Zsófia
A Fiumei úti Nemzeti Sírkert északi árkádsora a felújítás előtt. Fotó: Kedves Zsófia
A közelmúltban az elmúlt másfél évszázad csaknem összes kormányfőjének nyughelyét megújították, amennyiben ez szükséges volt. Fotó: Kedves Zsófia
Márvány síremlék a Salgótarjáni úti temetőben. Fotó: Kedves Zsófia
A Salgótarjáni úti temető kerítésébe nőtt fa gyökérzete a fal elbontását követően. Fotó: NÖRI
A felújításra váró, beszakadt kupolájú egykori ravatalozó a Salgótarjáni úti temetőben. Fotó: Kedves Zsófia
Rendbetett sétány a Salgótarjáni úti zsidó temetőben. Fotó:  Kedves Zsófia
A Fiumei úti temetőben 2018-ban átadott I. világháborús emlékmű Zsigmond Attila tervei alapján készült. Fotó: Kedves Zsófia
1/8

A Maróti Géza tervezte, felújított Vázsonyi-síremlék a Salgótarjáni úti temetőben. Fotó: Kedves Zsófia

„Itt minden az, aminek látszik” – Kismarty-Lechner Csaba funerális építészetről, a Nemzeti Sírkertről és a NÖRI-ről
Emberek/Interjú

„Itt minden az, aminek látszik” – Kismarty-Lechner Csaba funerális építészetről, a Nemzeti Sírkertről és a NÖRI-ről

2019.11.01. 08:21

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
_budapest

Építészek, alkotók:
Kismarty-Lechner Csaba

Címkék:
műemlékvédelem, örökség

Negyedik éve működik a Nemzeti Örökség Intézete kezelésében a Fiumei úti sírkert és a szomszédos Salgótarjáni úti zsidó temető, azaz az ország két, műemlékekben leggazdagabb temetője. Az ezekkel kapcsolatos tervekről és a NÖRI egyéb feladatairól a november 1-i ünnep alkalmával Kismarty-Lechner Csaba építészmérnököt, a NÖRI főigazgatói főtanácsadóját kérdeztük. 

A Nemzeti Örökség Intézete feladatai közé tartozik a nemzeti sírkert kezelése. Az ország egész területére kiterjedő virtuális sírkert több mint hatezer temetési és emlékhelye felett az Intézet gyakorolja a rendelkezési jogot. Ez milyen kötelességekkel és anyagi kötöttségekkel jár a NÖRI számára?

Először is pontosítsuk a „nemzeti sírkert” fogalmát, mivel ezzel kapcsolatban tapasztalható a köztudatban némi keveredés, különösen a Fiumei úti sírkert, mint nemzeti emlékhely, és a nemzeti sírkert viszonyában. A nemzeti sírkert helyes értelmezésében a Boross Péter volt miniszterelnök elnökségével működő Nemzeti Emlékhely Kegyeleti és Bizottság (NEKB) által létrehozott „virtuális” sírkert, amiben a földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül találhatók meg sírok vagy síremlékek. 

Egy adott sír védettségének, vagyis nemzeti sírkertbe sorolásának a folyamata egy viszonylag bonyolult jogi procedúrát jelent. Fontos elvi kérdés, hogy a nemzeti sírkertbe sorolásnál nem szempont az adott nyughely építészeti minősége, vagy akár műemléki jellege sem, csak és kizárólag az ott nyugvó személy kiemelkedő teljesítménye, vagy a magyarságért tett, és az utókor által „mindörökre” megemlékezésre érdemesnek tartott cselekedetei. Többek között államférfiak, művészek, írók, költők, sportolók, katonák, hősi halottak, forradalmárok, tudósok, feltalálók nyughelyeiről van szó.  Leegyszerűsítve talán úgy lehet megfogalmazni, hogy az ilyen módon védett sír nem felszámolható, és felette a rendelkezési jogot – egyéb tevékenységei mellett – az NEKB adminisztratív és operatív feladatait ellátó Nemzeti Örökség Intézete gyakorolja a Magyar Állam nevében.

A nemzeti sírkert jelenleg már több mint hatezer sírból áll, amiből a Fiumei úti sírkertben ennek mintegy az egyharmada található. A lista folyamatosan bővül, az NEKB ülésein általában 5-10 nemzeti sírkertbe sorolási javaslatot bírál el. A javaslatok egyébként a legkülönbözőbb kezdeményezők részéről érkeznek, de a rendelkezésre álló tapasztalatok szerint sokszor szakmai szervezetektől, lokális jellegű társaságoktól, történeti kutatóintézetektől, művészeti körökből, tisztelőktől érkeznek.

A NÖRI korábban már említett rendelkezési jogköre kötelezettségeket is magába foglal. Ez kiterjed a védett sírok állapotfelvételére, állagvizsgálatára, és végső soron felújítására, vagy síremlékállítására is. A NÖRI a megalakulása óta kezeli ezeket a feladatokat, és napi szinten tartja nyilván a nemzeti sírkert elemeinek az állapotát. 

Természetesen a NÖRI, mint költségvetési szerv, szigorú pénzügyi keretek között gazdálkodik, és a nemzeti sírkertbe sorolt sírok száma miatt ez egy óriási kihívás. Százon felül van azoknak síremlékeknek a száma, amit az idei év végéig a NÖRI alakulása óta eltelt három évben sikerült felújítanunk vagy rendeznünk. Meg kell jegyeznem, hogy az egyes sírok kezelése műszaki szempontból rendkívül széles spektrumon mozog. A nemzeti sírkert jellege miatt ugyanis védett sír – és így feladat lehet – a szinte jeltelen, napjainkra már erodálódott földhant is, és ugyanebbe az aktuálisan felújítandó kategóriába eshet egy óriási, aprólékosan megépített, akár műemléki védelem alatt is álló mauzóleum vagy kripta. Belátható, hogy az első esetben a feladat műszaki szempontból egy sztenderd, de méltó síremlékállítás az egyszerű földhant helyett, míg a bonyolultabb, régebbi, mívesebb síremlékek esetében nem ritkán restaurátorok, egyéb szakemberek, illetve hatóságok bevonását is igényli.

A közelmúltban az elmúlt másfél évszázad csaknem összes kormányfőjének nyughelyét megújították, amennyiben ez szükséges volt. Fotó: Kedves Zsófia
3/8
A közelmúltban az elmúlt másfél évszázad csaknem összes kormányfőjének nyughelyét megújították, amennyiben ez szükséges volt. Fotó: Kedves Zsófia

A nemzeti sírkert felújításait a kormány normatív támogatásából tudjuk megvalósítani. Speciális esetekben (pl. valamilyen tematika szerinti rendezés alapján, esetileg összeállított nyughely-lista), amikor az állandó normatív támogatás nem nyújthat fedezetet, a kormány a NÖRI kezdeményezésére külön nevesített támogatást is adhat az adott projekt megvalósítására. Ilyen feladatunk volt például a 2016-2017-es évben az 1848-1948 között hivatalban lévő magyar miniszterelnökök nyughelyeinek felújítása.

Az ilyen speciális programokon kívül a nemzeti sírkert éves felújítási tervét a NÖRI állítja össze. Ezt alapvetően három szempont vezérli. Elsődlegesen az adott síremlék műszaki állapota, vagy kegyeleti szempontok szerinti méltatlansága. Ezzel nagyjából egyenértékű szempontként kezeljük a védett sírban nyugvó személyhez kapcsolódó kerek évfordulókat. A harmadik szempontunk logisztikai jellegű, vagyis ha valamely okból a látókörünkbe kerül egy nyughely rendbetételének a szükségessége a műszaki állag, vagy egy kerek évforduló miatt, akkor megvizsgáljuk az ugyanabban a temetőben, vagy ugyanazon a településen lévő, szintén a hatáskörünkbe tartozó nyughelyek állapotát, és ha azokra, vagy azok közül néhányra szintén ráfér a felújítás, akkor beemeljük azokat az éves programunkba. Ez természetesen csak akkor szempont, ha az adott településen a védett és felújítandó sírok száma viszonylag csekély, nem haladja meg a három-négy darabot, de ez egyébként Budapesten, és néhány vidéki nagyvároson kívül általában így van.

Az Intézet 2016-ban vette át a Fiumei úti Nemzeti Sírkert kezelését. Mik voltak a legsürgősebb és legfontosabb feladatok, amiket el kellett végezni?

A Fiumei úti sírkert (és a mellette álló Salgótarjáni utcai zsidó temető) 2016-os vagyonkezelésbe vételének időszakára visszagondolva a kérdésre a legegyszerűbb válasz talán a „minden”...

Különösen a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben, ami az 1950-es évek eleje óta lezárva állt, és gyakorlatilag 2016 előtt sem a lezárásig, sem a lezárás óta nem történt semmiféle felújítás, vagy állagkarbantartás, de még életveszély elhárítás se nagyon.

A Fiumei úti temetőről is elmondható, hogy abban sem történt lényegi felújítás az 1950-es évek elején létrehozott Munkásmozgalmi Pantheon és környezetének kialakítása óta. Ezt megelőzően, 1948-1953 között pedig még a temető teljes felszámolása is felmerült, a Fiumei (akkor Mező Imre) út rendezésének ürügyén, még a nemkívánatos „burzsoá múltat” jelképező sírok elbontását is megkezdték. Ez végül szerencsésen abbamaradt, de ennek ára a munkásmozgalmi pantheonná válás volt.

Az 1989 utáni időszakban a Fiumei úti temető visszakapta a régi rangját, bár 2016-ig jelentősebb felújítások ekkor sem történtek. Egyrészt a temető ismét nyilvános temetővé vált, az ezzel járó üzemeltetési kérdéseivel együtt. Másrészről a temető egészen egyedülálló történelmi, művészettörténeti, kerttörténeti jellegét 1997-ben teljes műemléki védelemmel, a magyar nemzettudat ápolásában és erősítésében betöltött szerepét pedig 2013-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánítással deklarálta Magyarország Kormánya. Ezen folyamat végső jogi rendezésének volt tekinthető az, hogy a Fiumei úti temetőt 2016-ban kiemelték a temetőket üzemeltető fővárosi szervezet hatásköréből, és a nemzeti emlékhely/nemzeti pantheon jellegre való tekintettel egy állami Intézet, a NÖRI vagyonkezelésébe helyezték.

A Fiumei úti Nemzeti Sírkert északi árkádsora a felújítás előtt. Fotó: Kedves Zsófia
2/8
A Fiumei úti Nemzeti Sírkert északi árkádsora a felújítás előtt. Fotó: Kedves Zsófia

A teljesség igénye nélkül 2016 óta a NÖRI óriási erőket fordított az egyébként közel 60 hektárnyi – budapesti méretekben is az egyik legjelentősebb méretű – arborétum jellegű park felújítására, és ez a munka a mai napig is tart. Ez a beerdősült területek tisztítását, védett fák karbantartását, ápolását, fapótlásokat, fasor és zöldfelület rekonstrukciókat és fejlesztéseket jelenti, a közpark jelleget erősítő parkosítási, virágágyás-létesítési, fenntartási tevékenységek mellett. Rendbe tettük a főbejárat környezetét a főépület rekonstrukciójával, a portaépület és a turisztikai jelleget erősítő információs épület felújításával, folyamatban van a kápolna felújítása, és az igen jelentős turizmus kiszolgálására közterületi információs-tájékoztató rendszert, valamint közforgalmú szociális létesítményeket alakítottunk ki, mindezek tekintetében nem figyelmen kívül hagyva a fogyatékkal élők igényeit sem. Megkezdődött az egyedülálló értéket képviselő Árkádsorok felújítása, és több mauzóleum és síremlék felújításán vagyunk már túl. 

Természetesen a terület méretéből és jellegéből fakadóan még nagyon sok évnyi munka van hátra. Közeli terveink a közműhálózattal, úthálózattal, ravatalozóval, és rossz állapotban lévő kerítésekkel, valamint az ehhez kapcsolódó falsírboltokkal, támfalakkal kapcsolatosak, a már napi rutinná vált sztenderd fenntartási és szolgáltatási tevékenységeink mellett.

Milyen speciális igények és kihívások jelentkeznek a funerális emlékek megőrzése kapcsán?

Általánosságban igen vegyes a kép. Amennyiben egy funerális építmény esetében az egykori állíttató lehetőségei megengedték, úgy egy egyedi síremlék az adott korszak stílusjegyeit igen tisztán hordozza. A klasszicista síremlék „nagyon klasszicista”, a szecessziós, az „nagyon szecessziós”. Ahogy a – visszatekintve – kevésbé minőségi építészeti jegyeket hordozó korszakok síremlékei is meglehetősen egyszerűek. 

A funerális építészetnek van néhány – talán kutatásra is érdemes – jellemzője: ezek az építmények, jellegükből fakadóan, nagyon konkrét, szinte kanonizált szimbólumrendszert hordoznak. Főleg a családok által állítatott síremlékek esetében igen jó szó az „emlék”. Gyakorlott szem az esetleges feliratok elolvasása nélkül is, szinte távolról nagy biztonsággal be tudja azonosítani a sírban nyugvó személy nemét, vallását, élet-korszakát, foglalkozását, vagyoni helyzetét, a családja esetleges jelentőségét. 

Az is érdekes, hogy akik ezt megtehették, azok nagyon is „megadták a módját” az elhunyt családtag esetében a síremlékállításnak, ami építészeti szempontból különösen értékessé is tehet néhányat ezek közül. Köztudomású, hogy különösen a századfordulós építészgeneráció különösen sok síremléket, sírépítményt tervezett. Nagyjából a kiegyezés és a II. világháború közötti korszakban egyáltalán nem volt ritka egy családi sírbolt, vagy síremlék állításához nevesebb építészt, jó nevű szobrászt, és egyéb művészeket (üvegműveseket, festőművészeket) fogadni. A Fiumei úti sírkert, és a vele szomszédos Salgótarjáni utcai zsidó temető tele van például Lajta Béla, Róth Miksa, Ybl Miklós, Quittner Zsigmond alkotásokaival. Sajnos ez a gyakorlat 1945 után szinte teljesen megszűnt, pártállami monopóliummá vált, egyébként ezzel nem okvetlenül rossz építészeti minőséget jelentve, de gyökeresen mást, a saját szimbólumrendszerével és „kánonjával”.

Márvány síremlék a Salgótarjáni úti temetőben. Fotó: Kedves Zsófia
4/8
Márvány síremlék a Salgótarjáni úti temetőben. Fotó: Kedves Zsófia

Persze, az is hozzájárulhatott a II. világháború előtti gyakran igen magas építészeti minőséghez, hogy ezek az építmények azért kevés kivételtől eltekintve nem palota méretűek. A kisebb méret pedig lehetővé tette azt, hogy ami egy bérpalota esetében már meggondolandó gazdasági döntés volt, az egy sírépítmény esetében – talán kegyeleti okokból is – nem volt kérdés. Ezeknél nem néz ki kőnek a rabic, nem festett bádog, aminek vörösréznek kellene lennie, és nem festve van az ólomüveg, hanem minden az, aminek látszik. Talán ez az igazi jelentőségük: tankönyv-szerűen, esszenciálisan hordozzák magukban az adott korszak stílusát, és mesterségbeli tudását.

Műszaki szempontból egy óriási tanulsága van a funerális építményeknek. Mivel a sírépítmények közül a kripták/mauzóleumok egy egészen speciális funkciójú építmények, legyenek bármilyen míves kialakításúak is, óriási mesterségbeli tudással megépítve, azért bizonyos tekintetben hiányosak ahhoz, hogy épületnek lehessen őket nevezni. A funkcióból fakadóan nem „életbevágó” a szigetelés, nincs szükség fűtésre, a szellőzésre vagy gondoltak, vagy nem, és a mindenkori állaguk szemmel tartása is esetleges. Rendkívül szomorú látvány egy régi, gyönyörű felépítményű kripta alagsorában végzetesen átázott falakat, feltáskásodott üvegmozaikokat látni a fűtetlen és nehéz doh-szagú helyiségekben. Ezek a problémák nyilván kezelhetők, és a NÖRI a rendelkezésére álló eszközökkel, a legmodernebb technológiákkal kezeli is ezeket a problémákat a felújítások során, de nem egyszerű feladatokról van szó.

A jelenleg zajló, legnagyobb volumenű projekt a temetőben az északi árkádsor felújítása. Ez rendkívül komplex beruházás, beszélne a részleteiről?

Az Árkádsor északi részének teljes rekonstrukciója zajlik. Az épületegyüttest homokfúvással megtisztítottuk, a régi tetőszerkezetet elbontottuk és új tetőszerkezetet kapott, vízelvezetéssel és villámhárító rendszerrel. Az Árkádsor mindkét kupoláját megnyitottuk, ezáltal nem csak a külső, de a belső kupola szerkezet is javításra, tisztításra került, valamint új, méretre gyártott rozsdamentes acél vonórendszert kapott. A kupolákat tisztítás és javítás után vízzáró réteggel – hidrofobizálás – és szigeteléssel láttuk el.

Jelenleg a nyugati kupola mozaikjának restaurálási munkálatai folynak. A munka elkezdéséhez a kupolát ki kellett szárítani a felhalmozódott vizesedés miatt. 
Az északi teraszon a sírkamrák fedeleit is felújítottuk, illetve meg kellett erősíteni a belső tégla boltozatok szerkezetét. Folyamatban van a mellvéd felújítása, a kolonnádos részen megtörtént a gipszkarton mennyezet javítása, visszahelyezése. A lépcsők felújítása, javítása már befejeződött. A mennyezet alatt az épületen található hibák javításra kerültek és az új járólapokat lefektették. Ateljes rekonstrukció ez év végéig befejeződik, és természetesen tervben van a másik oldal, a déli árkádsor felújítása is.

Körülbelül a folyamat egyharmadánál tart a Fiumei úti sírkerttel szomszédos Salgótarjáni úti zsidó temető fejlesztése. Milyen munkák zajlottak le eddig, és milyen nagyobb lépések vannak még hátra az évtizedek óta bezárt és elhanyagolt területen?

A temető 2016. május 1-jén került a Nemzeti Örökség Intézetének vagyonkezelésébe és üzemeltetésébe. Fontos kiemelni, hogy Magyarországon a temetőket az egyházak és az önkormányzatok működtetik, a Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető jelenleg az egyetlen állami fenntartású sírkert Magyarországon, ezt a két temető kiemelt szerepe is indokolja. 

Nem nagy temetőről beszélünk, hiszen a temető teljes területe 4,8 hektár. A Salgótarjáni utcai temető a zsidó temetők jellegzetességeit mutatja, kőfallal körülvett, szerkezetére a parcellákra osztottság jellemző. Továbbá megfigyelhető más zsidó temetőkhöz hasonlóan a sírok közötti kis távolság is. 

A temető nem csak jellegzetességeiben, hanem sajnos sorsában is hasonlóságot mutat más izraelita temetőkkel: a holokauszt következtében az elhunytak leszármazottai vagy nem élnek, vagy távoli országban telepedtek le, így a sírokat nincs, aki gondozza. A temetőt hozzávetőlegesen ötven család látogatja, ami a sírok számához képest elenyésző.

A Salgótarjáni úti temető kerítésébe nőtt fa gyökérzete a fal elbontását követően. Fotó: NÖRI
5/8
A Salgótarjáni úti temető kerítésébe nőtt fa gyökérzete a fal elbontását követően. Fotó: NÖRI

Az elhagyatottság sajnos nem csak a növényzet állapotában mutatkozott meg, illetve nem kizárólag az időjárás okozta károkban; a ledőlt sírkövek, az elmozdított fedlapok miatt üresen tátongó sírboltok rongálások, fosztogatások nyomai. A vallási előírások szerint a sírokhoz vezető utak járhatóvá tétele megengedett. De ez nem valósulhatott meg maradéktalanul, hiszen az egyes parcellákon belül a sírok közé lehetetlen volt bemenni, az áthatolhatatlan gaz, a kidőlt fák, gallyak, a helyükről elmozdított és kidőlt nagyméretű kövek miatt. A fő sétautak számos veszélyt jelentettek a látogatók részére, a temető szinte valamennyi szegletében általános volt a baleset- és életveszély. 

A fentieket figyelembe véve, egyértelműen kimondhatjuk, hogy a Salgótarjáni utcai zsidó temető baleset- és életveszélyes állapotban volt az átvételkor, szükséges volt egy azonnali rövid távú koncepcióterv kidolgozása, elfogadása a mielőbbi látogathatóság elérése érdekében. Ezek elvégeztével tudtuk látogathatóvá tenni a temetőt, és következhetett a felújítási munka. 

A felújítási munkálatok legszembetűnőbb és legfontosabb munkálatai természetesen a síremléki felújítások. A felújítás több lépcsőben valósul meg, a folyamat pedig természetesen jelenleg is tart. A munkálatok megkezdésekor a szakemberek kijelölték azokat a sírokat, amelyeket mintasírokként állítottak helyre, képet adva ezzel a sírkert eredeti állapotairól. Ezen sírok közé tartozik a Blau család, Vázsonyi Vilmos, dr. Heltai Ferenc sírboltja. 

A jelenleg zajló legfontosabb munka a temető kerítésének rekonstrukciója, ami hasonlóan az Árkádsor felújításához, ez év végére fejeződik be. A fejlesztések fő célja, hogy a Salgótarjáni utcai zsidó temető műemléki, kerttörténeti értékeinek magas színvonalú, szakszerű, művészi igényű rekonstrukciójának eredményeként a sírkert hazai és nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kulturális és idegenforgalmi látványossággá válhasson, megőrizve a zsidó kegyeleti kultúra emlékeit. Ennek keretében egyik legnagyobb hosszú távú tervünk a temető fogadóépületének interaktív látogatóközponttá alakítása.

Az elmúlt évek fejlesztéseivel: a sétányok elnevezésével és kitáblázásával, a közvilágítás részleges kiépítésével, de a rendszeres programokkal is, mint az Emlékhelyek Napja, a temető a közpark irányába mozdult el úgy, hogy a kegyeleti hely jellegének megőrzésére is vigyáztak. Ennek a finomhangolásnak a határait mutatta meg a közelmúlt bejelentése a futókör kialakításáról, amit aztán megosztó jellege miatt vissza kellett vonni. Meddig lehet elmenni ezen a területen itthon, milyen lépéseket terveznek még?

Ez egy igen komplex kérdés. Egyértelmű célunk a nemzeti Pantheon-jelleg egyértelműsítése, minél szélesebb rétegek felé történő megnyitása és bemutatása. A kérdésben megemlített fizikai jellegű fejlesztéseken felül ezt a célt szolgálják a NÖRI által kidolgozott, szakképzett idegenvezetők által tartott tematikus séták, a korábban az Év Honlapja díjat is elnyert elektronikus felületünk, a múzeumi tárlatunk, és az igen nagy sikernek örvendő „kihelyezett történelemóra” programunk is. Mindemellett azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy Budapest belvárosának az egyik legnagyobb parkja az, ami ezt az egészet befogadja, és ez az arborétum-park egyszerre kegyeleti hely, egyszerre a talán legnagyobb műemlék-tömeget esszenciálisan befogadó terület és egyszerre egy olyan közpark jellegű létesítmény, ami nem működhet információs rendszerek, közvilágítás és utcabútorok nélkül. 

A Fiumei úti sírkertben sétálva a magyar történelem kerül szinte kézzelfogható, rácsodálkozás-jellegű közelségbe, ahol korábban esetleg csak „utcanévként” a periférikus memóriába került nevek tárgyiasulnak konkrét sírhelyekké és síremlékekké. A nemzetközi példákat is tekintve egy ilyen méretű, bejárható, sétálgatós, nyilvános nemzeti pantheonnak nem kell okvetlenül komornak, vagy messzemenőkig szertartásosnak lennie, lehetnek ilyen jellegű pontjai (világháborús emlékművek, ravatalozó, stb.), de az egészet magába foglaló sok-sok hektárnyi területnek összességében nem ez a fő feladata. A Fiumei úti sírkert jellege és méltóságteljessége pedig – a tapasztalataink szerint – a már említett kihelyezett történelemórákon is önkéntelen előhozza azt a tiszteletet, amit egyébként a hely megkíván. 

A Fiumei úti temetőben 2018-ban átadott I. világháborús emlékmű Zsigmond Attila tervei alapján készült. Fotó: Kedves Zsófia
8/8
A Fiumei úti temetőben 2018-ban átadott I. világháborús emlékmű Zsigmond Attila tervei alapján készült. Fotó: Kedves Zsófia

Az, hogy mik ennek a közpark-jellegnek a „határai”, igen bonyolult kérdés, és nem is mindig előre megválaszolható, ezért ezek a fejlesztések mindig nagy körültekintést kívánnak. Nyilván például körhintát, játszóteret senki sem gondolna a Fiumeibe, de a tervezett futókör (mint egy futás közbeni passzív kikapcsolódási lehetőség, ráadásul történelmi környezetben) kijelölésével nem éreztünk kegyeleti problémát. De látva a reakciókat a Nemzeti Örökség Intézete szinte azonnal reagált és leállította a futókörök kijelölését.

A többek között az Intézet irodáinak, illetve a Kegyeleti Múzeumnak helyet adó épület állapota végletesen leromlott, és több olyan szolgáltatás sem érhető el a temetőben, amire lenne igény például a kávézó. Terveznek-e ezzel kapcsolatban komolyabb építészeti fejlesztést?

Természetesen, sok egyéb tervünk mellett, tervezünk, de erről még korai lenne beszélni, mivel egy rendkívül sok – némely tekintetben még ismeretlen – tényezős beruházásról van szó, amiben a szakmai zsargont kissé sajátosan értelmezve maga az „épület a legkevesebb”...

A Nemzeti Örökség Intézetére, illetve az általa működtetett helyszínekre, elsősorban a Nemzeti Sírkertre jelenleg nagyon komplex jogi szabályozás vonatkozik. Úgy tudjuk, a NÖRI szeretné ezt ésszerűsíteni.

Igen, ismét csak a sok egyéb tervünk mellett, ezt is tervezzük, hiszen a legszűkebben számolva is 17 különböző, és természetesen más-más fő témájú jogszabály vonatkozik a Fiumei útra, és egyik sem direkt módon, amit talán ez az egészen speciális jellegű nemzeti emlékhely és megérdemelne.

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk