Nézőpontok/Történet

Esztergom anzix – A bazilika kupolájának felújításán jártunk

1/34

A Magyar Sion templomának tervezése Kühnel Pál, Packh János, végezetül Hild József feladata volt, historizáló belső díszítéséért Lippert József felelt. Az épület több mint 40 évig épült, de belső kiképzésével együtt a munka az 1880-as évekig tartott.

Az ország egyik legmagasabb épülete az altemplomtól számolva 100 méter magas, belülről a kupola mennyezetéig kb. 70 méterrel számolhatunk: képzelhetjük hát mekkora kihívás egy ilyen opusz felújítása.

A jelenlegi ütemben a teljes főkupolát felújítják kívül-belül, mely a bazilika komplexebb rehabilitációjának egyik legnagyobb kihívása, később következhetnek az oldalsó kupolák is. A nagy rehabilitáció vezető tervezője Németh Tamás.

A kupola és a tambur előzetes felmérése után különleges megoldásokkal tudtak csak a kivitelezésnek fogni. A Belvárosi Építő Kft. vezeti az építkezést, a méretből adódó kihívásokat pedig a Térállvány Kft. és a Layher technikai bravúrja oldotta meg.

Képzeljük csak el: olyan állványozást kellett létrehozni, amely kívülről a kupola keresztje csúcsáig elér, belülről pedig egy 80 tonnát is elbíró szerkezetet kellett biztosítani 26 méteres fesztávval.

Utóbbi kihívást egészen egyedi módon oldották meg, de erről majd később, most kezdjük a külső héjjal. A munkát a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház által szervezett túra keretében bárki megtekintheti, egy ilyen útra csatlakoztunk be mi is.

A látogatók egy nagyon frappáns munkavédelmi oktatás után indulnak útjukra egy önmagában már a lelki hangolódást fokozó kültéri liften, mellyel a kupola külső héjazatához jutunk. Itt láthatjuk a régi rézlemezeket, de egy részen már azok hűlt helyét is.

Itt feltárul a külső és belső kupolahéj viszonya, valamint Magyarország egyik első vasszerkezetes kupolájának struktúrája, amelyen már egy új külső váz is észrevehető, erre kerülnek majd az új rézlemezek.

Ennek a külső fémszerkezetnek az az indoka, hogy a régi vasszerkezetbe a műemlékvédelemnek eleget téve nem lehetett új szegecseléseket, beavatkozásokat eszközölni.

A régi szerkezetet éppen ezért szándékosan nagyvonalúan egy speciális réteggel is folyamatosan kenik, amely…

… védi a most részben fedetlen szerkezeteket a környezeti hatásoktól, de a korróziót is meggátolja az elkövetkezendő évtizedekre.

A felkerülő rézlemezeket a helyszínen vágják és hajlítják, hiszen minden darab egyedi módon illeszkedik majd a héjazat nem teljesen szabályos alakjának köszönhetően, előregyártásuk éppen ezért nem lehetséges.

Lemezről lemezre haladnak a bádogosok a régi vasszerkezetre terülő új rácsozatra.

A Mária Valéria híd ebből a szemszögből nem mindennapi látvány, egyhamar nem lehet majd a felújítás után megint innen megcsodálni a tájat.

Ilyen az, amikor a lemezek végül a helyükre kerülnek. Alul a kupola szoknya részének faszerkezete látható.

A csúcspont alatt: balra ott látható a kupola tetején állt régi kereszt részlete, melyben megtalálták az időkapszulát is. A benne található védőburok megsérült egy repesz által a II. világháborúban…

…így szétszedése előtt meg kellett vizsgálni mi sérülhet meg benne kibontáskor, melyet a helyi kórház CT berendezésével oldottak meg. Ma új kapszula és új kereszt készült, melynek aranyozását nemsokára megkezdik.

És míg az egyik oldalon a régi rézlemezek vannak még, a másik oldalán már az új burkolat áll készen, melyen látható, hogy el is kezdődött az oxidáció folyamata.

És voilà! Így áll a burkolat cseréjének folyamata ezúttal egy külső szemszögből.

Haladunk vissza lefelé, a tambur oldalán, ahol egészen közel csodálhattuk meg az oszlopsor fejezeteit, melyek a Hildtől nem szokatlan, Szelek tornya típusú korinthoszi oszlopfőkből ihletődtek.

Irány a beltér, ahol világviszonylatban is elég speciális megoldást kellett eszközölni ahhoz, hogy a kupola belsejét akképp újíthassák fel, hogy mindeközben alatta meg lehessen tartani a miséket.

Képzeljük csak el, olyan szerkezetet kellett létrehozni, amely a padlóval nem érintkezve elbír 80 tonnát, alatta pedig folytatódhat a bazilika látogatása. Az állvány alá egy biztonsági hálót emeltek, melyre a mennyezet képét nyomtatták.

Az a megoldás született, hogy a teljes állványzatot 34 méterrel a föld felett, a tambur ablakok párkányaira támaszkodva építették fel.

Az egymástól 26 méterre lévő ablakpárkányokon nyugszik tehát a rendszer, ezen dolgoznak ezentúl a restaurátorok.

A belső díszítés tervezőjének, Lippert Józsefnek eldugott portréja sok-sok méterrel a föld felett.

Ahogy haladunk felfelé a többszintes struktúrán, megcsodálhatjuk mindazt, amit eddig csak majd 70 méter messze láthattunk. Itt láthatóak például a kupolacikkelyek díszítései.

Az egyik legérdekesebb dolog, ami a díszítésen látszik, az az aranyozás szabálytalannak tűnő kivitelezése.

Pedig nem szabálytalanságról van szó: a mesterek pontosan tudták, milyen optikai „csalások” kellenek ahhoz, hogy odalenn felfelé nézve milyen pontokon csillan majd meg rajtuk kellő telítettséggel a fény.

Ami talán még meglepőbb, hogy a most látható aranyozás még nem a restaurált állapot. Ilyen jó minőségben maradt meg a régi festés.

A kupola cikkelyeinek kartus díszítései is alapos restauráláson esnek át.

Számos részlet hiányzott a mennyezetről, többek között a háború bombatalálatának köszönhetően lehullottak különféle részletek, ezeket Mikus Áron szobrászművész rekonstruálja.

A díszítmények között futó vonalak eleinte megijesztették a mérnököket, de statikailag nem utalt semmi veszélyre. Kiderült, hogy az állványokkal létrehozott zárt szinteknek köszönhetően megnövekedett a páratartalom…

…ez pedig láthatóvá tette a több száz éve gyertyákból felszálló kormot a festék réseiben.

És íme, a kupola legteteje, ahol egy újabb szintet létesítettek, és amelyen a restaurátorok folyatják a díszítés rendbehozását. A főkupola teljes felújításának üteme 2023 végére készülhet el teljesen.

?>
A Magyar Sion templomának tervezése Kühnel Pál, Packh János, végezetül Hild József feladata volt, historizáló belső díszítéséért Lippert József felelt. Az épület több mint 40 évig épült, de belső kiképzésével együtt a munka az 1880-as évekig tartott.
?>
Az ország egyik legmagasabb épülete az altemplomtól számolva 100 méter magas, belülről a kupola mennyezetéig kb. 70 méterrel számolhatunk: képzelhetjük hát mekkora kihívás egy ilyen opusz felújítása.
?>
A jelenlegi ütemben a teljes főkupolát felújítják kívül-belül, mely a bazilika komplexebb rehabilitációjának egyik legnagyobb kihívása, később következhetnek az oldalsó kupolák is. A nagy rehabilitáció vezető tervezője Németh Tamás.
?>
A kupola és a tambur előzetes felmérése után különleges megoldásokkal tudtak csak a kivitelezésnek fogni. A Belvárosi Építő Kft. vezeti az építkezést, a méretből adódó kihívásokat pedig a Térállvány Kft. és a Layher technikai bravúrja oldotta meg.
?>
Képzeljük csak el: olyan állványozást kellett létrehozni, amely kívülről a kupola keresztje csúcsáig elér, belülről pedig egy 80 tonnát is elbíró szerkezetet kellett biztosítani 26 méteres fesztávval.
?>
Utóbbi kihívást egészen egyedi módon oldották meg, de erről majd később, most kezdjük a külső héjjal. A munkát a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház által szervezett túra keretében bárki megtekintheti, egy ilyen útra csatlakoztunk be mi is.
?>
A látogatók egy nagyon frappáns munkavédelmi oktatás után indulnak útjukra egy önmagában már a lelki hangolódást fokozó kültéri liften, mellyel a kupola külső héjazatához jutunk. Itt láthatjuk a régi rézlemezeket, de egy részen már azok hűlt helyét is.
?>
Itt feltárul a külső és belső kupolahéj viszonya, valamint Magyarország egyik első vasszerkezetes kupolájának struktúrája, amelyen már egy új külső váz is észrevehető, erre kerülnek majd az új rézlemezek.
?>
Ennek a külső fémszerkezetnek az az indoka, hogy a régi vasszerkezetbe a műemlékvédelemnek eleget téve nem lehetett új szegecseléseket, beavatkozásokat eszközölni.
?>
A régi szerkezetet éppen ezért szándékosan nagyvonalúan egy speciális réteggel is folyamatosan kenik, amely…
?>
… védi a most részben fedetlen szerkezeteket a környezeti hatásoktól, de a korróziót is meggátolja az elkövetkezendő évtizedekre.
?>
A felkerülő rézlemezeket a helyszínen vágják és hajlítják, hiszen minden darab egyedi módon illeszkedik majd a héjazat nem teljesen szabályos alakjának köszönhetően, előregyártásuk éppen ezért nem lehetséges.
?>
Lemezről lemezre haladnak a bádogosok a régi vasszerkezetre terülő új rácsozatra.
?>
A Mária Valéria híd ebből a szemszögből nem mindennapi látvány, egyhamar nem lehet majd a felújítás után megint innen megcsodálni a tájat.
?>
Ilyen az, amikor a lemezek végül a helyükre kerülnek. Alul a kupola szoknya részének faszerkezete látható.
?>
A csúcspont alatt: balra ott látható a kupola tetején állt régi kereszt részlete, melyben megtalálták az időkapszulát is. A benne található védőburok megsérült egy repesz által a II. világháborúban…
?>
…így szétszedése előtt meg kellett vizsgálni mi sérülhet meg benne kibontáskor, melyet a helyi kórház CT berendezésével oldottak meg. Ma új kapszula és új kereszt készült, melynek aranyozását nemsokára megkezdik.
?>
És míg az egyik oldalon a régi rézlemezek vannak még, a másik oldalán már az új burkolat áll készen, melyen látható, hogy el is kezdődött az oxidáció folyamata.
?>
És voilà! Így áll a burkolat cseréjének folyamata ezúttal egy külső szemszögből.
?>
Haladunk vissza lefelé, a tambur oldalán, ahol egészen közel csodálhattuk meg az oszlopsor fejezeteit, melyek a Hildtől nem szokatlan, Szelek tornya típusú korinthoszi oszlopfőkből ihletődtek.
?>
Irány a beltér, ahol világviszonylatban is elég speciális megoldást kellett eszközölni ahhoz, hogy a kupola belsejét akképp újíthassák fel, hogy mindeközben alatta meg lehessen tartani a miséket.
?>
Képzeljük csak el, olyan szerkezetet kellett létrehozni, amely a padlóval nem érintkezve elbír 80 tonnát, alatta pedig folytatódhat a bazilika látogatása. Az állvány alá egy biztonsági hálót emeltek, melyre a mennyezet képét nyomtatták.
?>
Az a megoldás született, hogy a teljes állványzatot 34 méterrel a föld felett, a tambur ablakok párkányaira támaszkodva építették fel.
?>
Az egymástól 26 méterre lévő ablakpárkányokon nyugszik tehát a rendszer, ezen dolgoznak ezentúl a restaurátorok.
?>
A belső díszítés tervezőjének, Lippert Józsefnek eldugott portréja sok-sok méterrel a föld felett.
?>
Ahogy haladunk felfelé a többszintes struktúrán, megcsodálhatjuk mindazt, amit eddig csak majd 70 méter messze láthattunk. Itt láthatóak például a kupolacikkelyek díszítései.
?>
Az egyik legérdekesebb dolog, ami a díszítésen látszik, az az aranyozás szabálytalannak tűnő kivitelezése.
?>
Pedig nem szabálytalanságról van szó: a mesterek pontosan tudták, milyen optikai „csalások” kellenek ahhoz, hogy odalenn felfelé nézve milyen pontokon csillan majd meg rajtuk kellő telítettséggel a fény.
?>
Ami talán még meglepőbb, hogy a most látható aranyozás még nem a restaurált állapot. Ilyen jó minőségben maradt meg a régi festés.
?>
A kupola cikkelyeinek kartus díszítései is alapos restauráláson esnek át.
?>
Számos részlet hiányzott a mennyezetről, többek között a háború bombatalálatának köszönhetően lehullottak különféle részletek, ezeket Mikus Áron szobrászművész rekonstruálja.
?>
A díszítmények között futó vonalak eleinte megijesztették a mérnököket, de statikailag nem utalt semmi veszélyre. Kiderült, hogy az állványokkal létrehozott zárt szinteknek köszönhetően megnövekedett a páratartalom…
?>
…ez pedig láthatóvá tette a több száz éve gyertyákból felszálló kormot a festék réseiben.
?>
És íme, a kupola legteteje, ahol egy újabb szintet létesítettek, és amelyen a restaurátorok folyatják a díszítés rendbehozását. A főkupola teljes felújításának üteme 2023 végére készülhet el teljesen.
1/34

A Magyar Sion templomának tervezése Kühnel Pál, Packh János, végezetül Hild József feladata volt, historizáló belső díszítéséért Lippert József felelt. Az épület több mint 40 évig épült, de belső kiképzésével együtt a munka az 1880-as évekig tartott.

Az ország egyik legmagasabb épülete az altemplomtól számolva 100 méter magas, belülről a kupola mennyezetéig kb. 70 méterrel számolhatunk: képzelhetjük hát mekkora kihívás egy ilyen opusz felújítása.

A jelenlegi ütemben a teljes főkupolát felújítják kívül-belül, mely a bazilika komplexebb rehabilitációjának egyik legnagyobb kihívása, később következhetnek az oldalsó kupolák is. A nagy rehabilitáció vezető tervezője Németh Tamás.

A kupola és a tambur előzetes felmérése után különleges megoldásokkal tudtak csak a kivitelezésnek fogni. A Belvárosi Építő Kft. vezeti az építkezést, a méretből adódó kihívásokat pedig a Térállvány Kft. és a Layher technikai bravúrja oldotta meg.

Képzeljük csak el: olyan állványozást kellett létrehozni, amely kívülről a kupola keresztje csúcsáig elér, belülről pedig egy 80 tonnát is elbíró szerkezetet kellett biztosítani 26 méteres fesztávval.

Utóbbi kihívást egészen egyedi módon oldották meg, de erről majd később, most kezdjük a külső héjjal. A munkát a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház által szervezett túra keretében bárki megtekintheti, egy ilyen útra csatlakoztunk be mi is.

A látogatók egy nagyon frappáns munkavédelmi oktatás után indulnak útjukra egy önmagában már a lelki hangolódást fokozó kültéri liften, mellyel a kupola külső héjazatához jutunk. Itt láthatjuk a régi rézlemezeket, de egy részen már azok hűlt helyét is.

Itt feltárul a külső és belső kupolahéj viszonya, valamint Magyarország egyik első vasszerkezetes kupolájának struktúrája, amelyen már egy új külső váz is észrevehető, erre kerülnek majd az új rézlemezek.

Ennek a külső fémszerkezetnek az az indoka, hogy a régi vasszerkezetbe a műemlékvédelemnek eleget téve nem lehetett új szegecseléseket, beavatkozásokat eszközölni.

A régi szerkezetet éppen ezért szándékosan nagyvonalúan egy speciális réteggel is folyamatosan kenik, amely…

… védi a most részben fedetlen szerkezeteket a környezeti hatásoktól, de a korróziót is meggátolja az elkövetkezendő évtizedekre.

A felkerülő rézlemezeket a helyszínen vágják és hajlítják, hiszen minden darab egyedi módon illeszkedik majd a héjazat nem teljesen szabályos alakjának köszönhetően, előregyártásuk éppen ezért nem lehetséges.

Lemezről lemezre haladnak a bádogosok a régi vasszerkezetre terülő új rácsozatra.

A Mária Valéria híd ebből a szemszögből nem mindennapi látvány, egyhamar nem lehet majd a felújítás után megint innen megcsodálni a tájat.

Ilyen az, amikor a lemezek végül a helyükre kerülnek. Alul a kupola szoknya részének faszerkezete látható.

A csúcspont alatt: balra ott látható a kupola tetején állt régi kereszt részlete, melyben megtalálták az időkapszulát is. A benne található védőburok megsérült egy repesz által a II. világháborúban…

…így szétszedése előtt meg kellett vizsgálni mi sérülhet meg benne kibontáskor, melyet a helyi kórház CT berendezésével oldottak meg. Ma új kapszula és új kereszt készült, melynek aranyozását nemsokára megkezdik.

És míg az egyik oldalon a régi rézlemezek vannak még, a másik oldalán már az új burkolat áll készen, melyen látható, hogy el is kezdődött az oxidáció folyamata.

És voilà! Így áll a burkolat cseréjének folyamata ezúttal egy külső szemszögből.

Haladunk vissza lefelé, a tambur oldalán, ahol egészen közel csodálhattuk meg az oszlopsor fejezeteit, melyek a Hildtől nem szokatlan, Szelek tornya típusú korinthoszi oszlopfőkből ihletődtek.

Irány a beltér, ahol világviszonylatban is elég speciális megoldást kellett eszközölni ahhoz, hogy a kupola belsejét akképp újíthassák fel, hogy mindeközben alatta meg lehessen tartani a miséket.

Képzeljük csak el, olyan szerkezetet kellett létrehozni, amely a padlóval nem érintkezve elbír 80 tonnát, alatta pedig folytatódhat a bazilika látogatása. Az állvány alá egy biztonsági hálót emeltek, melyre a mennyezet képét nyomtatták.

Az a megoldás született, hogy a teljes állványzatot 34 méterrel a föld felett, a tambur ablakok párkányaira támaszkodva építették fel.

Az egymástól 26 méterre lévő ablakpárkányokon nyugszik tehát a rendszer, ezen dolgoznak ezentúl a restaurátorok.

A belső díszítés tervezőjének, Lippert Józsefnek eldugott portréja sok-sok méterrel a föld felett.

Ahogy haladunk felfelé a többszintes struktúrán, megcsodálhatjuk mindazt, amit eddig csak majd 70 méter messze láthattunk. Itt láthatóak például a kupolacikkelyek díszítései.

Az egyik legérdekesebb dolog, ami a díszítésen látszik, az az aranyozás szabálytalannak tűnő kivitelezése.

Pedig nem szabálytalanságról van szó: a mesterek pontosan tudták, milyen optikai „csalások” kellenek ahhoz, hogy odalenn felfelé nézve milyen pontokon csillan majd meg rajtuk kellő telítettséggel a fény.

Ami talán még meglepőbb, hogy a most látható aranyozás még nem a restaurált állapot. Ilyen jó minőségben maradt meg a régi festés.

A kupola cikkelyeinek kartus díszítései is alapos restauráláson esnek át.

Számos részlet hiányzott a mennyezetről, többek között a háború bombatalálatának köszönhetően lehullottak különféle részletek, ezeket Mikus Áron szobrászművész rekonstruálja.

A díszítmények között futó vonalak eleinte megijesztették a mérnököket, de statikailag nem utalt semmi veszélyre. Kiderült, hogy az állványokkal létrehozott zárt szinteknek köszönhetően megnövekedett a páratartalom…

…ez pedig láthatóvá tette a több száz éve gyertyákból felszálló kormot a festék réseiben.

És íme, a kupola legteteje, ahol egy újabb szintet létesítettek, és amelyen a restaurátorok folyatják a díszítés rendbehozását. A főkupola teljes felújításának üteme 2023 végére készülhet el teljesen.

Nézőpontok/Történet

Esztergom anzix – A bazilika kupolájának felújításán jártunk

2022.02.19. 10:31
1/34

A Magyar Sion templomának tervezése Kühnel Pál, Packh János, végezetül Hild József feladata volt, historizáló belső díszítéséért Lippert József felelt. Az épület több mint 40 évig épült, de belső kiképzésével együtt a munka az 1880-as évekig tartott.

Az ország egyik legmagasabb épülete az altemplomtól számolva 100 méter magas, belülről a kupola mennyezetéig kb. 70 méterrel számolhatunk: képzelhetjük hát mekkora kihívás egy ilyen opusz felújítása.

A jelenlegi ütemben a teljes főkupolát felújítják kívül-belül, mely a bazilika komplexebb rehabilitációjának egyik legnagyobb kihívása, később következhetnek az oldalsó kupolák is. A nagy rehabilitáció vezető tervezője Németh Tamás.

A kupola és a tambur előzetes felmérése után különleges megoldásokkal tudtak csak a kivitelezésnek fogni. A Belvárosi Építő Kft. vezeti az építkezést, a méretből adódó kihívásokat pedig a Térállvány Kft. és a Layher technikai bravúrja oldotta meg.

Képzeljük csak el: olyan állványozást kellett létrehozni, amely kívülről a kupola keresztje csúcsáig elér, belülről pedig egy 80 tonnát is elbíró szerkezetet kellett biztosítani 26 méteres fesztávval.

Utóbbi kihívást egészen egyedi módon oldották meg, de erről majd később, most kezdjük a külső héjjal. A munkát a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház által szervezett túra keretében bárki megtekintheti, egy ilyen útra csatlakoztunk be mi is.

A látogatók egy nagyon frappáns munkavédelmi oktatás után indulnak útjukra egy önmagában már a lelki hangolódást fokozó kültéri liften, mellyel a kupola külső héjazatához jutunk. Itt láthatjuk a régi rézlemezeket, de egy részen már azok hűlt helyét is.

Itt feltárul a külső és belső kupolahéj viszonya, valamint Magyarország egyik első vasszerkezetes kupolájának struktúrája, amelyen már egy új külső váz is észrevehető, erre kerülnek majd az új rézlemezek.

Ennek a külső fémszerkezetnek az az indoka, hogy a régi vasszerkezetbe a műemlékvédelemnek eleget téve nem lehetett új szegecseléseket, beavatkozásokat eszközölni.

A régi szerkezetet éppen ezért szándékosan nagyvonalúan egy speciális réteggel is folyamatosan kenik, amely…

… védi a most részben fedetlen szerkezeteket a környezeti hatásoktól, de a korróziót is meggátolja az elkövetkezendő évtizedekre.

A felkerülő rézlemezeket a helyszínen vágják és hajlítják, hiszen minden darab egyedi módon illeszkedik majd a héjazat nem teljesen szabályos alakjának köszönhetően, előregyártásuk éppen ezért nem lehetséges.

Lemezről lemezre haladnak a bádogosok a régi vasszerkezetre terülő új rácsozatra.

A Mária Valéria híd ebből a szemszögből nem mindennapi látvány, egyhamar nem lehet majd a felújítás után megint innen megcsodálni a tájat.

Ilyen az, amikor a lemezek végül a helyükre kerülnek. Alul a kupola szoknya részének faszerkezete látható.

A csúcspont alatt: balra ott látható a kupola tetején állt régi kereszt részlete, melyben megtalálták az időkapszulát is. A benne található védőburok megsérült egy repesz által a II. világháborúban…

…így szétszedése előtt meg kellett vizsgálni mi sérülhet meg benne kibontáskor, melyet a helyi kórház CT berendezésével oldottak meg. Ma új kapszula és új kereszt készült, melynek aranyozását nemsokára megkezdik.

És míg az egyik oldalon a régi rézlemezek vannak még, a másik oldalán már az új burkolat áll készen, melyen látható, hogy el is kezdődött az oxidáció folyamata.

És voilà! Így áll a burkolat cseréjének folyamata ezúttal egy külső szemszögből.

Haladunk vissza lefelé, a tambur oldalán, ahol egészen közel csodálhattuk meg az oszlopsor fejezeteit, melyek a Hildtől nem szokatlan, Szelek tornya típusú korinthoszi oszlopfőkből ihletődtek.

Irány a beltér, ahol világviszonylatban is elég speciális megoldást kellett eszközölni ahhoz, hogy a kupola belsejét akképp újíthassák fel, hogy mindeközben alatta meg lehessen tartani a miséket.

Képzeljük csak el, olyan szerkezetet kellett létrehozni, amely a padlóval nem érintkezve elbír 80 tonnát, alatta pedig folytatódhat a bazilika látogatása. Az állvány alá egy biztonsági hálót emeltek, melyre a mennyezet képét nyomtatták.

Az a megoldás született, hogy a teljes állványzatot 34 méterrel a föld felett, a tambur ablakok párkányaira támaszkodva építették fel.

Az egymástól 26 méterre lévő ablakpárkányokon nyugszik tehát a rendszer, ezen dolgoznak ezentúl a restaurátorok.

A belső díszítés tervezőjének, Lippert Józsefnek eldugott portréja sok-sok méterrel a föld felett.

Ahogy haladunk felfelé a többszintes struktúrán, megcsodálhatjuk mindazt, amit eddig csak majd 70 méter messze láthattunk. Itt láthatóak például a kupolacikkelyek díszítései.

Az egyik legérdekesebb dolog, ami a díszítésen látszik, az az aranyozás szabálytalannak tűnő kivitelezése.

Pedig nem szabálytalanságról van szó: a mesterek pontosan tudták, milyen optikai „csalások” kellenek ahhoz, hogy odalenn felfelé nézve milyen pontokon csillan majd meg rajtuk kellő telítettséggel a fény.

Ami talán még meglepőbb, hogy a most látható aranyozás még nem a restaurált állapot. Ilyen jó minőségben maradt meg a régi festés.

A kupola cikkelyeinek kartus díszítései is alapos restauráláson esnek át.

Számos részlet hiányzott a mennyezetről, többek között a háború bombatalálatának köszönhetően lehullottak különféle részletek, ezeket Mikus Áron szobrászművész rekonstruálja.

A díszítmények között futó vonalak eleinte megijesztették a mérnököket, de statikailag nem utalt semmi veszélyre. Kiderült, hogy az állványokkal létrehozott zárt szinteknek köszönhetően megnövekedett a páratartalom…

…ez pedig láthatóvá tette a több száz éve gyertyákból felszálló kormot a festék réseiben.

És íme, a kupola legteteje, ahol egy újabb szintet létesítettek, és amelyen a restaurátorok folyatják a díszítés rendbehozását. A főkupola teljes felújításának üteme 2023 végére készülhet el teljesen.

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Németh Tamás

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.