Nézőpontok/Vélemény

Első gondolatok az új Néprajzi Múzeumról

1/17

Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila

?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
1/17

Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila

Első gondolatok az új Néprajzi Múzeumról
Nézőpontok/Vélemény

Első gondolatok az új Néprajzi Múzeumról

2022.05.23. 15:31

Cikkinfó

Szerzők:
Hulesch Máté

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
NAPUR architect, Ferencz Marcel

Vélemények:
2

Dosszié:

A mai napon a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit a tegnap átadott új Néprajzi Múzeum. Bejártuk a NAPUR architects által tervezett épületet, mely elsőre kissé ambivalens benyomást tett ránk. Szubjektív beszámolónkat friss képgaléria kíséri.

Azt gondolom, egy középületet mindenképp tágabb társadalmi-kulturális kontextusában érdemes vizsgálni. A Néprajzi Múzeum új épülete kapcsán most mégsem fogok belemenni azokba a jól ismert kérdésekbe, amik a tervezést és építést övezték – röviden, hogy kell-e a Városliget szélére egy ekkora új épület – sem azokba az eddig kevésbé elemzett kérdésekbe, hogy mit jelent a szokatlan forma. Erről lesz még elég szó, most, hogy átadták a múzeumot. A megnyitó napján inkább azokról az első benyomásokról szeretnék röviden beszámolni, amelyek az elkészült épület bejárása során értek.

Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
3/17
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila

A belső terek előnye az, ami egyben a hátránya is: izgalmas, szokatlan átlátások kötik össze a különböző térrészeket a bejárati lobby tereitől kezdve a föld alá süllyesztett kiállító-, oktató- és egyéb funkciókat betöltő helyiségekig. Az épület szinte teljes hosszán végigvezető lépcsősorba be-belógnak az egyes kiállítóterek üvegdobozai, ízelítőt adva a látogatóknak a tárlatokból; e terekbe betérve pedig itt-ott feltárulnak a felsőbb szintek, vagy épp a szemközti kiállítás részletei. Ezek a kétségkívül rendkívül izgalmas térélmények azonban meg is tudják zavarni a látogatót. Az egyik, ZOOM nevet viselő, interaktív kiállítás terébe például többen is egy lezárt, logisztikai célokra szolgáló ajtón keresztül próbáltak bejutni – melyhez csak egészen közel érve tűnt föl a "Nem bejárat" felirat – míg a megközelítés valódi útja ehelyett egy szinte üzemi terület szerű folyosón át vezetett.

Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
11/17
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila

Az intenzív használat során, mikor a múzeumban nemcsak néhány újságíró, hanem több száz turista lesz jelen, valószínűleg kikristályosodnak ezek az egyelőre önmagukat kereső útvonalak – de némi aggodalomra ad okot, ha ezek elsőre nem egyértelműek. A múzeum koncepciójának része lehet az, hogy a látogatókra bízza, milyen sorrendben és hogyan tekintik meg az egyes kiállításokat, de annak akkor is egyértelműnek kellene lennie, hogy melyik térbe honnan lehet bejutni.

Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
7/17
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila

Hasonló önkeresés érezhető a kiállítóterek belsőiben is – mintha még nem találták volna meg teljesen, hogyan használhatóak ki ezek. Főként az időszakos kiállítás hosszú, sötét termében érzékelhető ez, ahol egyforma kiállítási falak sorakoznak, amíg a szem ellát. Tartalomtól függetlenül – mely tartalom laikusként is magas szakmai igényességet tükröz és betekintést nyújt a múzeum gazdag gyűjteményébe – az ezek által teremtett térbeli helyzet nem egy új és innovatív kiállítás érzetét kelti, ráadásul a kiállítófalak közötti tér aránytalanul keskenynek tűnik a két oldalon végigvezető folyosókhoz képest – mely megint csak olyan megfigyelés, amelyet az intenzív használat remélhetőleg cáfolni fog.

Az épület egyik legizgalmasabb eleme az íves zöldtető, mely valóban rendkívül látványos, és már a hivatalos megnyitó előtt elkezdték használatba venni az emberek – biztos, hogy napokon belül a leglátogatottabb turistalátványosságok egyike lesz. Ez is tartogat azonban némi furcsaságot: a legtetején található kilátó rész csak a széleken kialakított – a görbülethez igazodó, de emiatt szokatlanul ferde kialakítású – lépcsőkön közelíthető meg, melyhez a tetőteraszról a látogatónak először le kell sétálni a lejtő aljába, és csak onnan fordulhat vissza az említett lépcsősorig. Megéri ez a kis kitérő, hiszen a csúcsról eddig nem látott perspektívában tárul fel a környék, kérdés azonban, hogy mikor jelennek meg az első kitaposott ösvények az egyelőre remek állapotú gyepen.

Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
14/17
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila

Az első benyomás tehát kissé ambivalens: izgalmas és magas színvonalú építészeti ötletek találkoznak kissé átgondolatlannak tűnő részletekkel. A megnyitó napján, ezekből az első tapasztalásokból még korai lenne ítéletet mondani a házról, azt gondolom, az ott dolgozóknak és a látogatóknak egyaránt idő kell még hozzá, hogy kellőképpen belakják az épületet – az átfogó kritikával pedig érdemes ezt kivárni.

Hulesch Máté

Vélemények (2)
Reki
2022.06.09.
05:48

Az építész úr (Ferencz Marcell) újabb szürke épülete (a Duna Aréna után), ismét azt bizonyítja, hogy ipari jellegű semmitmondó alkotást hozott létre. A néprajzhoz semmi köze nincs, egy külvárosi gyármonstrumra emlékeztet. Sajnálom, hogy ezzel teszik tönkre a Városliget értékes környezetét!

Horváth András
2022.06.07.
18:22

Újabb ipari jellegű brutalista alkotás a Duna Aréna után. Léptékével kilóg a környezetéből. Félcsőre emlékeztető formája csupán attrakció, geg, aminek művészeti szempontból nincs relevanciája, az 56-os emlékművet pedig nem kiemeli, hanem körbezárja. Az egész épület kifejezéstelen és személytelen. Homlokzati jellege nem különbözik érdemben a tucat irodaházak, felhőkarcolók globalista stílusától: a világon bárhol lehetne, és ugyanazt a (még) divatos semmitmondást képviseli. Messze elmarad a környező épületek többségének színvonalától is: például az út másik oldalán álló MÉMOSZ székház még építése után 70 évvel is kitűnik jól eltalált arányaival. A Néprajzi Múzeum új épülete méretével, erőből próbálja leuralni őket, nem értékeivel. Szomorú, hogy ilyen helyre ennyi pénzből csak ennyire futotta.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk