Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épülettervek/Hallgatói terv

Egy kortárs művésztelep kísérlete Etyeken – Juhász Eszter Anna diplomamunkája

1/23

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/23

Egy kortárs művésztelep kísérlete Etyeken – Juhász Eszter Anna diplomamunkája
Épülettervek/Hallgatói terv

Egy kortárs művésztelep kísérlete Etyeken – Juhász Eszter Anna diplomamunkája

2024.11.15. 08:12
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Etyek

Építészek, alkotók:
Juhász Eszter Anna

Egy kortárs művésztelep kísérlete Etyeken

Tervezés éve:
2024

Dosszié:

MÉD:

A hallgató tíz magyarországi művésztelep vizsgálata után képzelt el egy a kortárs alkotómunkához leginkább alkalmas művésztelepet, mely Etyek kontextusában is jól működik. A három épülettípusból – pontház, sávház, falház – összetevődő térhálózat lehetőséget biztosít a művészet közvetítésére, az oktatásra és a művészeti élet szervezésére is.

A diplomamunkámat mindenképpen szülőfalumba, Etyekre szerettem volna tervezni. Olyan funkciót kerestem, amire valóban szükség van, de hozzám is közel áll. Ekkor hallottam az Etyeki Műhely Alapítványról. Az Alapítvány célja a Magyar Örökség-díjas Csókos Varga Györgyi és Csákvári Nagy Lajos képzőművészek által, a hetvenes években létrehozott Etyeki Műhely elnevezésű művészeti közösség örökségének ápolása. Ahhoz, hogy ezt megvalósítsák, a művészházaspár egykori lakó- és alkotóházat felújították, és jelenleg kiállításokat rendeznek benne, ahol teret adnak kulturális programoknak és művészeknek. Céljuk, hogy a kulturális események mellett a művészeti alkotás, azaz a műhelymunka is lehetővé váljon a helyszínen. Ennek klasszikus formája a művésztelep, ahol a rezidens művészek apartmannal kiegészített műtermekben alkothatnak. Ahhoz, hogy a fenti cél megvalósuljon és az Etyeki Műhely országosan, illetve nemzetközileg is fontos képzőművészeti helyszínné váljon, szükséges a megfelelő épületek és infrastruktúra kialakítása. Erre a folyamatra rákapcsolódva, diplomatémául az Etyeki Művésztelep megtervezését választottam.

21/23

Ahhoz, hogy ezt a feladatot lehető legjobban el tudjam végezni, először tíz magyarországi művésztelep építészetét vizsgáltam a századfordulótól napjainkig. A munkamódszer nem stilárisan, hanem funkcionálisan és telepítési elvek szerint rendszerezett. A kutatás eleje a művésztelepek kialakulásának korai szakaszára koncentrál. Előtérben az épülettípusok és a telepek létrejötte. Ennek köszönhetően megismerhettem, hogy a műterem funkciójához milyen jellegű térrendszerek tartoznak és mire kell leginkább figyelni a megtervezésekor. A kutatás második felében a művésztelepek jelenkori helyzetével foglalkoztam. Megtudtam, hogy manapság a művésztelepek már nem csupán az alkotás színterei, célkitűzéseikben a kor kihívásaira reagáló kiegészítéseket szükséges tenni.

6/23

Mindezek ismeretében a célom egy olyan Etyek község területébe és életébe integrált, az alkotómunkához szükséges infrastruktúrát biztosító művésztelep megtervezése, ami az alkotótevékenységen felül a következő feladatok ellátásban is részt vállal: művészetközvetítés, oktatás, művészeti élet szervezése. A tervezési programomat ennek megfelelően alkottam meg. A helyszín a művészházaspár volt lakó és alkotó otthonának közvetlen környezetében hét telekből tevődik össze. Ebből kettőn állandó jelleggel laknak művészek. A maradék öt telken a meglévő felújított épülettel együttműködve a következő funkciókat helyeztem el: kiállítótér, raktár, műteremházak, többszemélyes szállás és műterem, alkotóház. A telepítés során három épülettípus jött létre: pontház, sávház, falház.

19/23

Az állandó tartózkodásra alkalmas műteremház sokszor a művész ars poeticáját hivatott bemutatni, megtervezése aktív párbeszédet kíván meg a tervező és alkotó között. Ehelyett időszakos tartózkodásra alkalmas műteremház típust terveztem. A műteremházak tervezésének a legnehezebb és egyben legfontosabb lépése a műtermek Észak felé tájolása. A telkek és ennek megfelelően a környező épületek ÉK és DNY hosszanti irányúak. A cél az volt, hogy műtermek északi fényt kapjanak, de az új épületek a meglévő rendszerhez kapcsolódjanak. Ezt úgy értem el, hogy a téglalap alaprajzú nyeregtetős épületek észak felé eső sarkát 45°-ban levágtam, majd, hogy a kapott északi falfelület minél nagyobb legyen, megemeltem azt, egy kis tornyot kialakítva. Ez lett a pontház épülettípus. Az egységes építészeti karakter megteremtését szem előtt tartva, a sávház a pontház meghosszabbításával jött létre. Az alkotóház esetében a ház hátsó része nem kapna elég fényt, emiatt az északi tájolású torony megismétlődik. A főépületben nem folyik alkotómunka. Itt a torony is a reprezentációt szolgálja. A kiállítások plakátjának két fal közé való kifeszítése idézi meg a tornyot. A létrejövő kompakt formát nem szerettem volna fal és tető struktúrára bontani. A szerkezete így CLT.  A környező házak téglaburkolata miatt elkezdtem a faburkolat színezésében gondolkodni, így kapták az épületek a piros színt. Inspirációként a skandináv építészet hatott rám. Az általuk használt festékben lévő vas és réz tartósítószerként és gombaölőként hat, emellett a napsugárzás káros hatásait is csökkenti. Mivel a szerkezet megválasztásakor az épület egy tömbben való kezelése volt a meghatározó, a homlokzaton alkalmazott faburkolat a tetőre is felfordul. A falházak kiegészítő funkciókat látnak el a meglévő és a tervezett épületeket összekötő útvonalon. A legfontosabb a meglévő felújított épületet és a tervezett kiállítótér épületét összekötő folyosó. A telepítés során a területre jellemző oldalhatáros építési módot vettem alapul, emiatt az épületek összekötését nem utcafronton helyeztem el. A falai a jövőben megrendezett eseményeknek megfelelően kifordíthatóak.

20/23

A homlokzatburkolatnak és az ismétlődő formavilágnak köszönhetően egy összképében egységes épületegyüttes jött létre, ami a nyeregtetős oromfalaival képes beolvadni a kialakult utcaképbe.

Juhász Eszter Anna

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.