| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Disneylanddé változhat Jeruzsálem óvárosa?

1/7

A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)

A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)

A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)

A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)

A medellíni lanovka (Fotó: medellin.gov.co)

Állomás látványterve Göteborgban (Fotó: UNStudio)

?>
A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)
?>
A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)
?>
A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)
?>
A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)
?>
?>
A medellíni lanovka (Fotó: medellin.gov.co)
?>
Állomás látványterve Göteborgban (Fotó: UNStudio)
1/7

A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)

A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)

A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)

A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)

A medellíni lanovka (Fotó: medellin.gov.co)

Állomás látványterve Göteborgban (Fotó: UNStudio)

Disneylanddé változhat Jeruzsálem óvárosa?
Közélet, hírek

Disneylanddé változhat Jeruzsálem óvárosa?

2019.11.13. 11:30

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Jeruzsálem

Cég, szervezet:
UNESCO

Az izraeli hatóságok jóváhagyták a Siratófalhoz vezető drótkötélpálya tervét, amely ellen korábban neves építészek is tiltakoztak. A beruházás nem csak Jeruzsálem óvárosának UNESCO-védettséget élvező látképét veszélyezteti, hiszen a vita Kelet-Jeruzsálem jogi helyzetéről is szól. A lanovkák ugyanakkor már több nagyvárosban is részét képezik a tömegközlekedési rendszernek. 

Az izraeli kormány elfogadta a Jeruzsálem óvárosába vezető kabinos drótkötélpálya 2021-ig történő felépítésének tervét. Az indoklás szerint a lanovkára azért van szükség, hogy megoldja Jeruzsálem közlekedési nehézségeit, e mellett előmozdítaná az óváros turizmusát is. Az 1,4 kilométer hosszú drótkötélpálya, amely óránként 3 ezer embert tudna szállítani mindkét irányba, az 1948 ót izraeli fennhatóság alatt álló Nyugat-Jeruzsálemből indulna és az Izrael által az 1697-es, úgy nevezett hatnapos háborúban Jordániától elfoglalt és 1980-ban annektált Kelet-Jeruzsálemben érne véget, nem messze a Siratófaltól és mindössze 150 méterre az Al-Aksza mecsettől. A helyszínválasztás azért is kényes, mert a terület – bár az izraeli álláspont vitatja ezt – a nemzetközi jog szerint megszálltnak minősül, így a kulturális javak háború esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény hatálya alá esnek a területén található építészeti és történeti emlékek, régészeti lelőhelyek. A beruházás részeként az érintett területre 15 darab, akár 26 méter magas betonoszlopot emelnének, amely az ellenzők szerint elcsúfítaná Jeruzsálem óvárosának védett látképét. Az UNESCO, amely 1981-ben Jordánia inditványára vette fel a világörökségi helyszínek közé a jeruzsálemi óvárost, már korábban aggodalmát fejezte ki a terv miatt, és arra kérte az izraeli kormányt, hogy tekintettel a nemzetközi egyezményekre mondjon el annak megvalósításától.

A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)
3/7
A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)



A lanovka terve Izraelben sem élvez osztatlan támogatást. Michael Kimmelman, a New York Times építészetkritikusa idézi az elenzők táborát erősítő Ronnie Ellenblumot, a Jeruzsálemi Héber Egyetem történeti földrajz és szociológia professzorát, aki szerint a drótkötélpálya az óváros „diznifikációját" jelentené és nem több, mint Izraelnek „az ökomenikus és multikulturális óváros" ellenőrzéséért folytatott szimbolikus harcának eszköze.

Ahogy arról korábban írtunk, a tervek ellen nyílt levélben tiltakozott a világ vezető építészeinek harminc fős csoportja. Mint fogalmaztak: Athénban és Rómában sem csúfítják el drótkötélpályák az eget, így nemzetközi konszenzust élvez, hogy a tervek nem illenek olyan ősi városokba, amelyek több ezer éven át megőrizték látképüket. A levél eredeti aláírói között szerepel Thom Mayne, Pritzker-díjas amerikai építész, Peter Eisenman, a berlini holokauszt-emlékmű amerikai tervezője, Ron Arad, brit-izraeli építész, formatervező, a haifai születésű Moshe Safdie, kanadai városépítész és Santiago Calatrava, a jeruzsálemi Chords-híd tervezője. A tiltakozáshoz csatlakozott hetven izraeli építész, régész és más értelmiségi, mint írták: „Jeruzsálem nem Disneyland, téjképe és öröksége nem eladó."

A medellíni lanovka (Fotó: medellin.gov.co)
6/7
A medellíni lanovka (Fotó: medellin.gov.co)



A lanovkák mára hozzátartoznak több dél-amerikai nagyváros látképéhez. A megoldást többnyire az Andokban található városok – így Medellín, Santiago de Chile, La Paz – választották, de a Cukorsüveg-hegyre vezető felvonó is elválaszthatlan része Rio De Janeiro látképének. A kolumbiai Medellínt 2012-ben a világ leginnovatívabb városává választotta Wall Street Journal. Korábban a legmeredekebb utcák tömegközlekedése egyáltalán nem volt megoldva, sőt a város szegényei egynapi keresetüknél többet voltak kénytelenek közlekedésre költeni. A problémát a nem csak turistalátványosságként üzemelő, hanem a város közlekedési rendszerének szerves részét képező kabinos drótkötélpályákkal és utcai mozgólépcsőkkel oldották meg. A 2004-benátadott hálózat így a világ első, tömegközlekdésre használt lanovkájává vált. A projekt sikere más, hasonló domborzati adottságokkal bíró városokat is arra ösztökélt a kontinensen, hogy ezzel a módszerrel tegyék elérhetőbbé a korábban nehezen megközelíthető városrészeket.

Állomás látványterve Göteborgban (Fotó: UNStudio)
7/7
Állomás látványterve Göteborgban (Fotó: UNStudio)

Európában Göteborg tervezi tömegközelekdési hálózata részévé tenni a lanovkát, részeként a város zöld infrastruktúra-fejelsztési ambícióinak. A Göta-folyó fölött vezető drótkötélpálya a tervek szerint óránként 4-6 ezer embert szállítana a városközpontba. A 3 km hosszú szállítórendszer megnyitását 2021-re, Göteborg alapításának 400. évfordulójára tervezik. A az állomások kialakítására kiírt pályázaton a holland UNStudio nyert a fenntarthatóságot a középpontba állító tervükkel: a világítást és a fűtést részben napelemekkel oldják meg, a tartószerkezetre pedig mohákat teleptíenek, amelyek tisztítják a levegőt, elnyelik a zajt és csökkentik a hősziget-hatást.

(Forrás, képek: cnn.com, haaretz.com, alt-arch.org, nytimes.com, Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.