/ AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 12 -ig! / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 12 -ig! / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 12 -ig! / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 12 -ig! / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 12 -ig! / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 12 -ig! / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024
Nézőpontok/Vélemény

Csúcstechnika 130 éves ruhában – A Ferencvárosi Átemelőtelep

1/16

A főváros központjának szélén, a déli körvasút és az ipari övezetből átalakuló közparkok, lakótömbök szomszédságában áll immár 130 éve a város csatornahálózatának egyik legfontosabb létesítménye. 

A több ütemben épült komplexumba futnak be a pesti oldal csatornái, a folyamatos, határozott esésüknek köszönhetően már a Duna árvízi szintje alatt. Továbbításukról az 1893-ban épült, majd többször bővített szivattyúk gondoskodnak. Forrás: Fortepan

A már többször átalakított ipari épületek nem állnak hivatalos műemléki védelem alatt, de a tulajdonos Fővárosi Csatornázási Művek vigyáz az állapotukra, és amennyire a lehetőségek engedik, az új építéseknél is érvényesülnek az örökségvédelem szempontjai.

A felszínen az egyszintes falak mögött tízméternyi mélységbe érkezik a szennyvíz. A kezelésének első lépcsőfoka a folyamatos szűrés, ezután juthat el a víz a szomszédos szivattyúkhoz.

A szivattyúgépházak épületei a 19. század végi ipari építészet szép példái. A szennyvíz 2009 óta már nem az épületek mögött folyó Dunába, hanem a szomszédos Központi Szennyvíztisztító Telepre kerül.

A telephely legnagyobb épülete a központi szivattyúgépház, amelynek több mint kilencven éves gépei ma már csak a nagyobb vízhozammal járó záporok és dunai árvizek idején jutnak szerephez.

A vízközművek nem tűzveszélyes gépházainak elmaradhatatlan kiegészítői a pompás szobanövények.

Az 1893 óta működő átemelőtelep gőzzel hajtott szivattyúit 38 évi működés után cserélték elektromos gépekre. Azóta szinte változatlan együttesük muzeális érték.  

A gépház több pontján is tablók és emléktárgyak találhatóak. Mai szemmel meglepő, hogy a 18. századig Pesten csak elvétve épültek csatornák, a szennyvíz az utcákon és nyílt árkokban folyt. A modern csatornarendszer csak a 19. század végére készült el.

A kiállítás részei az eredeti üzemeltetési dokumentumok és kézikönyvek is.

A vészhelyzeti áramellátásáért a ma csak Nagymamának hívott, óriási háromhengeres dízelmotor felelt. A Láng Gépgyárban készült gépezetről 14 éve az utolsó vésztartalék szerepe is lekerült, de a telep lelkes szakemberei ma is működőképes állapotban tartják.

A vezérlő berendezések a gépház féltve őrzött kincsei, a szokásos nyílt napokon testközelből nem láthatók.

A gépek szükséges kapacitását a 19. század végén 27 m3/sec -re becsülték, mint évtizedes távlatban szükséges érték. Ez olyannyira bevált, hogy ma is megállja a helyét, bár a további bővítések után a telephely egésze ma már ennek sokszorosára képes.

A lassan százéves korba lépő elektromos szivattyúk igen egyszerű szerkezetek, de a folyamatos gondozásuk nem spórolható meg.  

A történeti kiállítás az épület előterében is folytatódik. A telephely építése és bővítése során a beruházó szerencsére gondoskodott a korban elérhető legjobb minőségű fotók készítéséről, amik közül tucatnyi tekinthető meg a falon.

Az együttes legújabb épülete 2005-ben épült, megjelenésében szigorúan igazodva a meglévőkhöz (jobboldalt). Az elmúlt évtizedek gondos karbantartását folytatva a telephely az újjáalakuló déli városkapu történelmi dísze lehet.

?>
A főváros központjának szélén, a déli körvasút és az ipari övezetből átalakuló közparkok, lakótömbök szomszédságában áll immár 130 éve a város csatornahálózatának egyik legfontosabb létesítménye. 
?>
A több ütemben épült komplexumba futnak be a pesti oldal csatornái, a folyamatos, határozott esésüknek köszönhetően már a Duna árvízi szintje alatt. Továbbításukról az 1893-ban épült, majd többször bővített szivattyúk gondoskodnak. Forrás: Fortepan
?>
A már többször átalakított ipari épületek nem állnak hivatalos műemléki védelem alatt, de a tulajdonos Fővárosi Csatornázási Művek vigyáz az állapotukra, és amennyire a lehetőségek engedik, az új építéseknél is érvényesülnek az örökségvédelem szempontjai.
?>
A felszínen az egyszintes falak mögött tízméternyi mélységbe érkezik a szennyvíz. A kezelésének első lépcsőfoka a folyamatos szűrés, ezután juthat el a víz a szomszédos szivattyúkhoz.
?>
A szivattyúgépházak épületei a 19. század végi ipari építészet szép példái. A szennyvíz 2009 óta már nem az épületek mögött folyó Dunába, hanem a szomszédos Központi Szennyvíztisztító Telepre kerül.
?>
A telephely legnagyobb épülete a központi szivattyúgépház, amelynek több mint kilencven éves gépei ma már csak a nagyobb vízhozammal járó záporok és dunai árvizek idején jutnak szerephez.
?>
A vízközművek nem tűzveszélyes gépházainak elmaradhatatlan kiegészítői a pompás szobanövények.
?>
Az 1893 óta működő átemelőtelep gőzzel hajtott szivattyúit 38 évi működés után cserélték elektromos gépekre. Azóta szinte változatlan együttesük muzeális érték.


 
?>
A gépház több pontján is tablók és emléktárgyak találhatóak. Mai szemmel meglepő, hogy a 18. századig Pesten csak elvétve épültek csatornák, a szennyvíz az utcákon és nyílt árkokban folyt. A modern csatornarendszer csak a 19. század végére készült el.
?>
A kiállítás részei az eredeti üzemeltetési dokumentumok és kézikönyvek is.
?>
A vészhelyzeti áramellátásáért a ma csak Nagymamának hívott, óriási háromhengeres dízelmotor felelt. A Láng Gépgyárban készült gépezetről 14 éve az utolsó vésztartalék szerepe is lekerült, de a telep lelkes szakemberei ma is működőképes állapotban tartják.
?>
A vezérlő berendezések a gépház féltve őrzött kincsei, a szokásos nyílt napokon testközelből nem láthatók.
?>
A gépek szükséges kapacitását a 19. század végén 27 m3/sec -re becsülték, mint évtizedes távlatban szükséges érték. Ez olyannyira bevált, hogy ma is megállja a helyét, bár a további bővítések után a telephely egésze ma már ennek sokszorosára képes.
?>
A lassan százéves korba lépő elektromos szivattyúk igen egyszerű szerkezetek, de a folyamatos gondozásuk nem spórolható meg.

 
?>
A történeti kiállítás az épület előterében is folytatódik. A telephely építése és bővítése során a beruházó szerencsére gondoskodott a korban elérhető legjobb minőségű fotók készítéséről, amik közül tucatnyi tekinthető meg a falon.
?>
Az együttes legújabb épülete 2005-ben épült, megjelenésében szigorúan igazodva a meglévőkhöz (jobboldalt). Az elmúlt évtizedek gondos karbantartását folytatva a telephely az újjáalakuló déli városkapu történelmi dísze lehet.
1/16

A főváros központjának szélén, a déli körvasút és az ipari övezetből átalakuló közparkok, lakótömbök szomszédságában áll immár 130 éve a város csatornahálózatának egyik legfontosabb létesítménye. 

A több ütemben épült komplexumba futnak be a pesti oldal csatornái, a folyamatos, határozott esésüknek köszönhetően már a Duna árvízi szintje alatt. Továbbításukról az 1893-ban épült, majd többször bővített szivattyúk gondoskodnak. Forrás: Fortepan

A már többször átalakított ipari épületek nem állnak hivatalos műemléki védelem alatt, de a tulajdonos Fővárosi Csatornázási Művek vigyáz az állapotukra, és amennyire a lehetőségek engedik, az új építéseknél is érvényesülnek az örökségvédelem szempontjai.

A felszínen az egyszintes falak mögött tízméternyi mélységbe érkezik a szennyvíz. A kezelésének első lépcsőfoka a folyamatos szűrés, ezután juthat el a víz a szomszédos szivattyúkhoz.

A szivattyúgépházak épületei a 19. század végi ipari építészet szép példái. A szennyvíz 2009 óta már nem az épületek mögött folyó Dunába, hanem a szomszédos Központi Szennyvíztisztító Telepre kerül.

A telephely legnagyobb épülete a központi szivattyúgépház, amelynek több mint kilencven éves gépei ma már csak a nagyobb vízhozammal járó záporok és dunai árvizek idején jutnak szerephez.

A vízközművek nem tűzveszélyes gépházainak elmaradhatatlan kiegészítői a pompás szobanövények.

Az 1893 óta működő átemelőtelep gőzzel hajtott szivattyúit 38 évi működés után cserélték elektromos gépekre. Azóta szinte változatlan együttesük muzeális érték.  

A gépház több pontján is tablók és emléktárgyak találhatóak. Mai szemmel meglepő, hogy a 18. századig Pesten csak elvétve épültek csatornák, a szennyvíz az utcákon és nyílt árkokban folyt. A modern csatornarendszer csak a 19. század végére készült el.

A kiállítás részei az eredeti üzemeltetési dokumentumok és kézikönyvek is.

A vészhelyzeti áramellátásáért a ma csak Nagymamának hívott, óriási háromhengeres dízelmotor felelt. A Láng Gépgyárban készült gépezetről 14 éve az utolsó vésztartalék szerepe is lekerült, de a telep lelkes szakemberei ma is működőképes állapotban tartják.

A vezérlő berendezések a gépház féltve őrzött kincsei, a szokásos nyílt napokon testközelből nem láthatók.

A gépek szükséges kapacitását a 19. század végén 27 m3/sec -re becsülték, mint évtizedes távlatban szükséges érték. Ez olyannyira bevált, hogy ma is megállja a helyét, bár a további bővítések után a telephely egésze ma már ennek sokszorosára képes.

A lassan százéves korba lépő elektromos szivattyúk igen egyszerű szerkezetek, de a folyamatos gondozásuk nem spórolható meg.  

A történeti kiállítás az épület előterében is folytatódik. A telephely építése és bővítése során a beruházó szerencsére gondoskodott a korban elérhető legjobb minőségű fotók készítéséről, amik közül tucatnyi tekinthető meg a falon.

Az együttes legújabb épülete 2005-ben épült, megjelenésében szigorúan igazodva a meglévőkhöz (jobboldalt). Az elmúlt évtizedek gondos karbantartását folytatva a telephely az újjáalakuló déli városkapu történelmi dísze lehet.

Nézőpontok/Vélemény

Csúcstechnika 130 éves ruhában – A Ferencvárosi Átemelőtelep

2023.08.05. 11:49
1/16

A főváros központjának szélén, a déli körvasút és az ipari övezetből átalakuló közparkok, lakótömbök szomszédságában áll immár 130 éve a város csatornahálózatának egyik legfontosabb létesítménye. 

A több ütemben épült komplexumba futnak be a pesti oldal csatornái, a folyamatos, határozott esésüknek köszönhetően már a Duna árvízi szintje alatt. Továbbításukról az 1893-ban épült, majd többször bővített szivattyúk gondoskodnak. Forrás: Fortepan

A már többször átalakított ipari épületek nem állnak hivatalos műemléki védelem alatt, de a tulajdonos Fővárosi Csatornázási Művek vigyáz az állapotukra, és amennyire a lehetőségek engedik, az új építéseknél is érvényesülnek az örökségvédelem szempontjai.

A felszínen az egyszintes falak mögött tízméternyi mélységbe érkezik a szennyvíz. A kezelésének első lépcsőfoka a folyamatos szűrés, ezután juthat el a víz a szomszédos szivattyúkhoz.

A szivattyúgépházak épületei a 19. század végi ipari építészet szép példái. A szennyvíz 2009 óta már nem az épületek mögött folyó Dunába, hanem a szomszédos Központi Szennyvíztisztító Telepre kerül.

A telephely legnagyobb épülete a központi szivattyúgépház, amelynek több mint kilencven éves gépei ma már csak a nagyobb vízhozammal járó záporok és dunai árvizek idején jutnak szerephez.

A vízközművek nem tűzveszélyes gépházainak elmaradhatatlan kiegészítői a pompás szobanövények.

Az 1893 óta működő átemelőtelep gőzzel hajtott szivattyúit 38 évi működés után cserélték elektromos gépekre. Azóta szinte változatlan együttesük muzeális érték.  

A gépház több pontján is tablók és emléktárgyak találhatóak. Mai szemmel meglepő, hogy a 18. századig Pesten csak elvétve épültek csatornák, a szennyvíz az utcákon és nyílt árkokban folyt. A modern csatornarendszer csak a 19. század végére készült el.

A kiállítás részei az eredeti üzemeltetési dokumentumok és kézikönyvek is.

A vészhelyzeti áramellátásáért a ma csak Nagymamának hívott, óriási háromhengeres dízelmotor felelt. A Láng Gépgyárban készült gépezetről 14 éve az utolsó vésztartalék szerepe is lekerült, de a telep lelkes szakemberei ma is működőképes állapotban tartják.

A vezérlő berendezések a gépház féltve őrzött kincsei, a szokásos nyílt napokon testközelből nem láthatók.

A gépek szükséges kapacitását a 19. század végén 27 m3/sec -re becsülték, mint évtizedes távlatban szükséges érték. Ez olyannyira bevált, hogy ma is megállja a helyét, bár a további bővítések után a telephely egésze ma már ennek sokszorosára képes.

A lassan százéves korba lépő elektromos szivattyúk igen egyszerű szerkezetek, de a folyamatos gondozásuk nem spórolható meg.  

A történeti kiállítás az épület előterében is folytatódik. A telephely építése és bővítése során a beruházó szerencsére gondoskodott a korban elérhető legjobb minőségű fotók készítéséről, amik közül tucatnyi tekinthető meg a falon.

Az együttes legújabb épülete 2005-ben épült, megjelenésében szigorúan igazodva a meglévőkhöz (jobboldalt). Az elmúlt évtizedek gondos karbantartását folytatva a telephely az újjáalakuló déli városkapu történelmi dísze lehet.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.