| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Bontják Ferencz István újpesti művelődési házát

1/21

Helyszínrajz. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Földszinti alaprajz, metszet, homlokzatok. Forrás: Magyar Építőművészet, 1986/6

Emeleti alaprajz, metszet, homlokzatok. Forrás: Magyar Építőművészet, 1986/6

Ferencz István homlokzati skiccei. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Az udvart körülölelő szárnyak a környező beépítésben. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Az udvar és a kulturális központ a főbejárat felől nézve, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

A moziból átépített kulturális központ, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

A kulturális központ az utcai szárnyépület felől nézve, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Az egyik udvari szárny; a földszinten eredetileg üzlethelyiségek, az emeleten próbatermek, csoportszobák helyezkedtek el. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Az udvari szárny emeleti folyosója, a háttérben a kulturális központhoz kapcsolódó híd. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Belső tér, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Nagyterem, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

?>
Helyszínrajz. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Földszinti alaprajz, metszet, homlokzatok. Forrás: Magyar Építőművészet, 1986/6
?>
Emeleti alaprajz, metszet, homlokzatok. Forrás: Magyar Építőművészet, 1986/6
?>
Ferencz István homlokzati skiccei. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Az udvart körülölelő szárnyak a környező beépítésben. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Az udvar és a kulturális központ a főbejárat felől nézve, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
A moziból átépített kulturális központ, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
A kulturális központ az utcai szárnyépület felől nézve, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Az egyik udvari szárny; a földszinten eredetileg üzlethelyiségek, az emeleten próbatermek, csoportszobák helyezkedtek el. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Az udvari szárny emeleti folyosója, a háttérben a kulturális központhoz kapcsolódó híd. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Belső tér, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Nagyterem, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
1/21

Helyszínrajz. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Földszinti alaprajz, metszet, homlokzatok. Forrás: Magyar Építőművészet, 1986/6

Emeleti alaprajz, metszet, homlokzatok. Forrás: Magyar Építőművészet, 1986/6

Ferencz István homlokzati skiccei. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Az udvart körülölelő szárnyak a környező beépítésben. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Az udvar és a kulturális központ a főbejárat felől nézve, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

A moziból átépített kulturális központ, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

A kulturális központ az utcai szárnyépület felől nézve, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Az egyik udvari szárny; a földszinten eredetileg üzlethelyiségek, az emeleten próbatermek, csoportszobák helyezkedtek el. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Az udvari szárny emeleti folyosója, a háttérben a kulturális központhoz kapcsolódó híd. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Belső tér, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Nagyterem, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

Bontják Ferencz István újpesti művelődési házát
Közélet, hírek

Bontják Ferencz István újpesti művelődési házát

2020.08.12. 15:05

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Ferencz István, ÉSZAKTERV

Vélemények:
1

Dosszié:

A Kossuth-díjas építész talán legfontosabb budapesti épülete tűnik el. Az egykori Ady Endre Művelődési Központ az új, vásárcsarnokkal kombinált rendezvényközpont elkészültével vált feleslegessé, de megmenekülésére 2019 végén felcsillant a remény, amikor az önkormány bejelentette: megpróbálják visszavásárolni. Nem sikerült. A napokban elindult a bontás. 

Egyelőre nem tudni, mi készül a Tavasz utca 4. alatt álló egykori Ady Endre Művelődési Központ helyén. A tulajdonos-beruházó Maximal Építő Kft. elsősorban lakásépítéssel foglalkozik, mint ezt honlapjuk, a www.minosegiotthonok.hu is tanúsítja. A cég képviselője július 30-án az Építészfórum érdeklődésére csak röviden reagált; eszerint a területtel kapcsolatos tervek kidolgozása folyamatban van. 

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
13/21
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

 

Arra a kérdésünkre nem válaszoltak, hogy a teljes épületet bontásra ítélték-e. Ez azonban valószínűsíthető, hiszen azzal párhuzamosan, hogy 2018 őszén nyilvános pályázatot írtak ki a 6605 négyzetméteres terület értékesítésére, az önkormányzat kezdeményezte az intézményi besorolás megváltoztatását vegyes övezetté – ami ipari, kereskedelmi vagy lakócélú létesítmények építését is lehetővé teszi. Mint az Átlátszó cikkéből kiderül, a folyamatban levő átminősítésről csak a nettó százezer forintért megvásárolható pályázati dokumentációból lehetett értesülni, a felhívásból nem – ezért sem meglepő, hogy csak egyetlen ajánlattevő volt a pályázaton. Az ügyben 2019 szeptemberében hűtlen kezelés vádjával feljelentést tettek, ezt azonban később a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) elutasította.

Kérdéseinkkel, többek közt a 2019 novemberében bejelentett visszavásárlási szándékkal kapcsolatban július 29. óta többször megkerestük az újpesti önkormányzatot is, és ide irányított minket Mártonffy István újpesti főépítész is. Ismételt érdeklődésünkre augusztus 11-én érkezett válasz; az önkormányzattól kapott előterjesztésből, illetve jegyzőkönyvi kivonatból kiderül, hogy a Maximal Építő Kft. a korábbi vételárnak megfelelő 500 millió forint mellett a beruházásra felvett 250 millió forintos bankkölcsön átvállalását is feltételül szabta az adásvételhez. Az önkormányzat zsebét terhelte volna emellett a félmilliárdos vételár 27%-os áfája is. Ennek fényében március 12-én a IV. kerületi Önkormányzat Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsága úgy döntött: nem javasolja a terület visszavásárlását. Arra a kérdésünkre: van-e a kerületi önkormányzatnak tudomása, információja arról, mit tervez a tulajdonos a területtel, Újpestről sem kaptunk választ.

A Maximal Építő Kft. immár a terület birtokosaként 2020 márciusában bontási engedélyt kapott a Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályától. A hetekben megindultak a bontások; mint fotóink tanúsítják, elsőként a nyílászárók és a beépített mobíliák eltávolításával. Úgy tűnik, ezzel az Ady Endre Művelődési Központ három és fél évtized után története lezárul. 

Ferencz István homlokzati skiccei. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
4/21
Ferencz István homlokzati skiccei. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Az udvar és a kulturális központ a főbejárat felől nézve, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
6/21
Az udvar és a kulturális központ a főbejárat felől nézve, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

A 3700 négyzetméteres Ady Endre Művelődési Központ az 1980-as évek egyedülálló építészeti emléke. A fiatal tervező, Ferencz István a Miskolcon működő ÉSZAKTERV munkatársaként kapta a fővárosi megbízást egy zártkörű pályázatot követően (a részvételre Cságoly Ferencet, illetve a KÖZTI-t hívták még meg, de utóbbi nem adott be tervet). A kollektíva leginkább a közös gondolkodási módot jól jelképező miskolci Kollektív Házzal írta be magát a köztudatba, de komoly nemzetközi sikerekkel is dicsekedhettek. Ferencz István Bodonyi Csabával és Sári Istvánnal közösen díjat nyert 1981-ben a Varsói Konfrontációk nemzetközi városépítészeti pályázatán; koncepciójuk a Varsó mellett Góra Kalwaria fejlesztését a kívülről ráerőltetett, megalomán beavatkozások helyett kis lépésekben, a helyi igényeket figyelembe véve képzelte el. 

„A pályázatra való készüléskor tapasztaltuk, hogy Újpesten máig élnek a munkásművelődés hagyományos formái. Külön megkapott minket azoknak a kis tereknek, parkoknak a hangulata, élete, melyek Újpest külső részein megmaradtak. Jó időben a környéken lakók szabad idejüket, délutánjaikat ott töltik sakkozással, kártyázással, beszélgetéssel. Sajnos, az átépülő Újpesten egyre fogynak ezek a meghitt terek, zugok; talán ez is közrejátszott abbam, hogy az új művelődési központ mellé hasonló jellegű teret szántam" Ferencz István, 1986

Az 1983-1984 között tervezett, majd 1985-1986 között megépült Ady Endre Művelődési Központ ennek a gondolkodásmódnak a fontos emléke. Újpest történeti, kisvárosias beépítésének és az újabb, házgyári tömbökkel benépesült területnek a határán Ferencz sajátos, magába forduló, a történeti léptéket megidéző épületet hozott létre, az itt álló korábbi moziépület tömbjének felhasználásával. 

Ezt a minőséget emeli ki az épület kapcsán Branczik Márta, a Kiscelli Múzeum művészettörténész-főmuzeológusa, a Virtuális leletmentés program vezetője is. „Az épület mellett a telepítés nagyon érdekes: ahogy az építész a tervezés, telepítés során a terület – az újpesti munkásművelődés – hagyományait és a kortárs művelődési intézmények lehetőségeit egyformán figyelembe veszi. »A külső térfalak belül teremtettek utcát, mert kívül erre nem volt remény« – írja maga Ferencz István a házról. Sőt ezen túl számol a jövőben az épület mellé kerülő kereskedelmi funkciókkal is, pontosan érezve, hogy a házon kívüli változások visszahatnak az épületre. Ez már nem a hetvenes évek késő modern gondolkodása, hanem annál sokkal komplexebb felfogás, mind az építészet, mind a művelődés-koncepció szempontjából." 

Bár az eredeti elképzelés nem minden részletében valósult meg, a létrejött, kívülről felmagasított földhányásokkal védett, kissé kolostorszerű tér valódi közösségi helyszínné vált a kerület lakói számára. „Különösen tetszik Ferencz Istvánnak az a mondata a Magyar Építőművészetben megjelent, Ferkai Andrásnak és Vargha Mihálynak adott interjúban, amiben a kortárs művelődési házakra utal: »...szerettem volna elkerülni azt az eddigi művelődésiház-élményemet, hogy a belgaüveges főbejáratnál megkérdezik a karszalagos rendezők: minek jöttem.« Ez a mondat jól kifejezi, hogy elegáns, feszengős kultúrpalota helyett a napi szabadidő értelmes eltöltésének tereit akarta létrehozni" – jellemzi az építész szándékát a művészettörténész. 

Az udvari szárny emeleti folyosója, a háttérben a kulturális központhoz kapcsolódó híd. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
10/21
Az udvari szárny emeleti folyosója, a háttérben a kulturális központhoz kapcsolódó híd. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Belső tér, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
11/21
Belső tér, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

A jól átgondolt telepítés és funkciószervezés mellett az épülettömb további érdekességét jelentik a geometrikus posztmodern részletek, például a kulturális központ utcai tömbjének hajóorr-szerű kialakítása, vagy a változatos nyílászáró-formákból kialakított, beszédes homlokzatszakaszok. A belső tereket eredetileg még színesebb és változatosabb módon alakították, ezek azonban az elmúlt évtizedekben fokozatosan elkoptak. 

Az idővel egyre lepusztultabb épület az új kerületi kulturális központ és vásárcsarnok 2018-as átadásával vált redundánssá. Veszélyeztetett épületként bekerült a 2021-es Velencei Építészeti Biennále Magyar pavilonjának projektje, az Othernity koncepciójába is; mint ilyet, az Építészfórumon is bemutattuk a Lechner Tudásközponttal együttműködésben írt sorozatban. És bár még csak egy éve derült ki az itt szereplő 12 épület mibenléte, a Teherelosztót követően immár ez a második, amelynél megindult a bontás. 

 

Kovács Dániel
 

Vélemények (1)
ferrochrom
2020.11.29.
22:09

Építészek! Haladó értelmiségiek! Szimpatizánsok és barátaink! A fennálló rezsim egyre gátlástalanabb, egyre eszelősebb antimodernista bontási dühe láttán egyértelműen megérett a helyzet arra, hogy közelmúltbeli épített örökségünket, apáink, nagyapáink progresszív munkáit fegyverrel védjük meg, akár életünk árán is! Ennyivel tartozunk nekik! FEGYVERBE!

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.