/ 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS
Helyek/Településarculat

Bauhaus és ingatlanfejlesztés a két világháború közötti Budapesten

1/17

A Bauhaus pecsétje Weiner Tibor Bauhaus-diplomáján, 1930 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum

Életkép a dessaui Bauhausból: ugrás az iskola kantinjának teraszáról © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Fodor-Mittag Etel, 1929

A Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a megnyitás idején, Budapest, 1931 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Bánó Ernő, 1931

Modern családi ház, Budapest, II. ker., Napraforgó utca 20., építész: Fischer József, 1931 © fotó: Sebestyén Ágnes Anna, 2019

Erkély, Budapest, II. ker., Napraforgó utca 9., építész: Kertész K. Róbert, 1931 © fotó: Sebestyén Ágnes Anna, 2017

Siemensstadt, Berlin, építész: Forbát Alfréd, 1929–1930 © ArkDes gyűjtemény, Stockholm

Dálnoki Kováts-villa, Budapest, XII. ker., Lejtő utca 2/a, építész: Molnár Farkas, 1932 © fotó: Sebestyén Ágnes Anna, 2012

Lakószoba Molnár Farkas lakásában, a Delej-villa alagsora, Budapest, I. ker., Mihály utca 11., tervező: Molnár Farkas, csőbútorok: Breuer Marcell, 1929 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Bánó Ernő, 1929–1930

Lakótelep építése, Dessau-Törten, építész: Hannes Meyer, közreműködő: Weiner Tibor, 1929–1930 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum

Tetőterasz vári és Gellért-hegyi panorámával, Budapest, XII. ker., Kékgolyó utca 10., építész: Lauber László és Nyiri István, 1933–1934 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Magyar Filmiroda, Czvek Gyula, 1934–1935

Bérház a Krisztinavárosban, Budapest, I. ker., Krisztina krt. 69., építész: Preisich Gábor és Vadász Mihály, 1937 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1937

Krisztinavárosi lépcsőház, Budapest, I. ker., Krisztina krt. 69., építész: Preisich Gábor és Vadász Mihály, 1937 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1937

Bérház a Margit körúton, Budapest, II. ker., Margit krt. 59., építész: Falus Lajos, 1941 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Seidner Zoltán, 1941

A „Gellért-udvar” a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége számára, Budapest, XI. ker., Bocskai út 29. és Kosztolányi tér 4., építész: Martonosi Baráth Lajos, 1931 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1931 körül

A Dunapark ház együttese a Pozsonyi út felől, Budapest, XIII. ker., Pozsonyi út 38-42. (Szent István park 27-29.), építész: Hofstätter Béla és Domány Ferenc, 1935–1936 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Seidner Zoltán, 1936 körül

Luxus igényű bérház előcsarnoka, Budapest, V. ker., Petőfi tér 3., építész: vágvecsei Wellisch Andor, közreműködő (előcsarnok és lépcsőház): Olgyay Aladár és Viktor, 1937–1938 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1938

OTI bérházak, Budapest. Építész: Árkay Bertalan, Faragó Sándor, Fischer József, Heysa Károly, Ligeti Pál, Molnár Farkas, Pogány Móric, Preisich Gábor és Vadász Mihály, 1933–1935 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Máté Olga, 1935

?>
A Bauhaus pecsétje Weiner Tibor Bauhaus-diplomáján, 1930 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum
?>
Életkép a dessaui Bauhausból: ugrás az iskola kantinjának teraszáról © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Fodor-Mittag Etel, 1929
?>
 A Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a megnyitás idején, Budapest, 1931 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Bánó Ernő, 1931
?>
Modern családi ház, Budapest, II. ker., Napraforgó utca 20., építész: Fischer József, 1931 © fotó: Sebestyén Ágnes Anna, 2019
?>
Erkély, Budapest, II. ker., Napraforgó utca 9., építész: Kertész K. Róbert, 1931 © fotó: Sebestyén Ágnes Anna, 2017
?>
Siemensstadt, Berlin, építész: Forbát Alfréd, 1929–1930 © ArkDes gyűjtemény, Stockholm
?>
Dálnoki Kováts-villa, Budapest, XII. ker., Lejtő utca 2/a, építész: Molnár Farkas, 1932 © fotó: Sebestyén Ágnes Anna, 2012
?>
Lakószoba Molnár Farkas lakásában, a Delej-villa alagsora, Budapest, I. ker., Mihály utca 11., tervező: Molnár Farkas, csőbútorok: Breuer Marcell, 1929 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Bánó Ernő, 1929–1930
?>
Lakótelep építése, Dessau-Törten, építész: Hannes Meyer, közreműködő: Weiner Tibor, 1929–1930 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum
?>
Tetőterasz vári és Gellért-hegyi panorámával, Budapest, XII. ker., Kékgolyó utca 10., építész: Lauber László és Nyiri István, 1933–1934 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Magyar Filmiroda, Czvek Gyula, 1934–1935
?>
Bérház a Krisztinavárosban, Budapest, I. ker., Krisztina krt. 69., építész: Preisich Gábor és Vadász Mihály, 1937 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1937
?>
Krisztinavárosi lépcsőház, Budapest, I. ker., Krisztina krt. 69., építész: Preisich Gábor és Vadász Mihály, 1937 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1937
?>
Bérház a Margit körúton, Budapest, II. ker., Margit krt. 59., építész: Falus Lajos, 1941 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Seidner Zoltán, 1941
?>
A „Gellért-udvar” a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége számára, Budapest, XI. ker., Bocskai út 29. és Kosztolányi tér 4., építész: Martonosi Baráth Lajos, 1931 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1931 körül
?>
A Dunapark ház együttese a Pozsonyi út felől, Budapest, XIII. ker., Pozsonyi út 38-42. (Szent István park 27-29.), építész: Hofstätter Béla és Domány Ferenc, 1935–1936 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Seidner Zoltán, 1936 körül
?>
Luxus igényű bérház előcsarnoka, Budapest, V. ker., Petőfi tér 3., építész: vágvecsei Wellisch Andor, közreműködő (előcsarnok és lépcsőház): Olgyay Aladár és Viktor, 1937–1938 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1938
?>
OTI bérházak, Budapest. Építész: Árkay Bertalan, Faragó Sándor, Fischer József, Heysa Károly, Ligeti Pál, Molnár Farkas, Pogány Móric, Preisich Gábor és Vadász Mihály, 1933–1935 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Máté Olga, 1935
1/17

A Bauhaus pecsétje Weiner Tibor Bauhaus-diplomáján, 1930 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum

Életkép a dessaui Bauhausból: ugrás az iskola kantinjának teraszáról © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Fodor-Mittag Etel, 1929

A Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a megnyitás idején, Budapest, 1931 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Bánó Ernő, 1931

Modern családi ház, Budapest, II. ker., Napraforgó utca 20., építész: Fischer József, 1931 © fotó: Sebestyén Ágnes Anna, 2019

Erkély, Budapest, II. ker., Napraforgó utca 9., építész: Kertész K. Róbert, 1931 © fotó: Sebestyén Ágnes Anna, 2017

Siemensstadt, Berlin, építész: Forbát Alfréd, 1929–1930 © ArkDes gyűjtemény, Stockholm

Dálnoki Kováts-villa, Budapest, XII. ker., Lejtő utca 2/a, építész: Molnár Farkas, 1932 © fotó: Sebestyén Ágnes Anna, 2012

Lakószoba Molnár Farkas lakásában, a Delej-villa alagsora, Budapest, I. ker., Mihály utca 11., tervező: Molnár Farkas, csőbútorok: Breuer Marcell, 1929 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Bánó Ernő, 1929–1930

Lakótelep építése, Dessau-Törten, építész: Hannes Meyer, közreműködő: Weiner Tibor, 1929–1930 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum

Tetőterasz vári és Gellért-hegyi panorámával, Budapest, XII. ker., Kékgolyó utca 10., építész: Lauber László és Nyiri István, 1933–1934 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Magyar Filmiroda, Czvek Gyula, 1934–1935

Bérház a Krisztinavárosban, Budapest, I. ker., Krisztina krt. 69., építész: Preisich Gábor és Vadász Mihály, 1937 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1937

Krisztinavárosi lépcsőház, Budapest, I. ker., Krisztina krt. 69., építész: Preisich Gábor és Vadász Mihály, 1937 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1937

Bérház a Margit körúton, Budapest, II. ker., Margit krt. 59., építész: Falus Lajos, 1941 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Seidner Zoltán, 1941

A „Gellért-udvar” a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége számára, Budapest, XI. ker., Bocskai út 29. és Kosztolányi tér 4., építész: Martonosi Baráth Lajos, 1931 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1931 körül

A Dunapark ház együttese a Pozsonyi út felől, Budapest, XIII. ker., Pozsonyi út 38-42. (Szent István park 27-29.), építész: Hofstätter Béla és Domány Ferenc, 1935–1936 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Seidner Zoltán, 1936 körül

Luxus igényű bérház előcsarnoka, Budapest, V. ker., Petőfi tér 3., építész: vágvecsei Wellisch Andor, közreműködő (előcsarnok és lépcsőház): Olgyay Aladár és Viktor, 1937–1938 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1938

OTI bérházak, Budapest. Építész: Árkay Bertalan, Faragó Sándor, Fischer József, Heysa Károly, Ligeti Pál, Molnár Farkas, Pogány Móric, Preisich Gábor és Vadász Mihály, 1933–1935 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Máté Olga, 1935

Bauhaus és ingatlanfejlesztés a két világháború közötti Budapesten
Helyek/Településarculat

Bauhaus és ingatlanfejlesztés a két világháború közötti Budapesten

2019.12.21. 08:07

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület idén is megjelentette „Ingatlanfejlesztés Anno" kiskönyv sorozatának aktuális kötetét az Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából. Az idei könyv apropója a Bauhaus alapításának 100 éves évfordulója. Sebestyén Ágnes Anna művészettörténész, a kötet szerzője a Bauhaus év keretében a „Bauhaus-stílussal" kapcsolatos sztereotípiák és félreértések tisztázása nyomán elemzi a két világháború közötti modern építészet és az ingatlanfejlesztés kapcsolatát Budapesten. A kiadvány szakmai lektora Ferkai András építész, építészettörténész.

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület 2013-ban indította útjára „Ingatlanfejlesztés Anno" című kiskönyv sorozatát a Lánchíd történetét bemutató kötettel, amelyet a budapesti Központi Vásárcsarnokról, majd a budapesti bérházépítés aranykoráról, a Szabadság tér történetéről, ezt követően a Váci úti irodasugárútról, s 2018-ban az akkor 100 éves Szent Gellért Gyógyfürdő és Szállóról szóló kiadványok követtek. 2019-ben a legaktuálisabb témának a Bauhaus alapításának 100 éves jubileuma mutatkozott. Az évforduló alkalmából hazánkban és külföldön is számos program, kiállítás és publikáció jött létre.

Luxus igényű bérház előcsarnoka, Budapest, V. ker., Petőfi tér 3., építész: vágvecsei Wellisch Andor, közreműködő (előcsarnok és lépcsőház): Olgyay Aladár és Viktor, 1937–1938 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1938
16/17
Luxus igényű bérház előcsarnoka, Budapest, V. ker., Petőfi tér 3., építész: vágvecsei Wellisch Andor, közreműködő (előcsarnok és lépcsőház): Olgyay Aladár és Viktor, 1937–1938 © MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1938

Az „Ingatlanfejlesztés Anno" idei kötete a „Magyar Bau, magyar Haus: Ingatlanfejlesztés Budapesten a két világháború között" címet viseli. Szerzője a „Bauhaus-stílus" gyakran félrevezető címkéje ellenében mutat rá arra, hogy a modern mozgalom építészete Magyarországon is sokkal változatosabb volt annál, minthogy a Bauhaus homogenizáló jelszavával lehessen leírni. Bár tudjuk, hogy a Bauhaus divat lett, s a mai ingatlanhirdetések is előszeretettel népszerűsítik a lapos tetős, fehérre festett, szalag- vagy körablakos házakat „Bauhaus-stílusúként". Nem volt ez máshogy az 1930-as években sem, amikor a ma is „Bauhaus-utcaként" elhíresült 1931-ben épült Napraforgó utcai kislakásos mintatelepet „Bauhaus-stílusúként" harangozta be a hazai napisajtó. Pedig a Napraforgó utcai lakótelepre is igaz, hogy a Bauhausból leszűrt elvek, az art deco és a hagyományosabb téglaépítészet eredményei egyaránt megjelentek az egyes házakon. A Napraforgó utca sűrített és átfogó képét nyújtja a két világháború közötti magyar modern építészet egészére igaz sokszínűségnek. A szerző külön fejezetben foglalkozik a Bauhaust megjárt magyar építészekkel, így a Walter Gropius irodájában működő Forbát Alfréddal, valamint az iskola egykori hallgatóival: Molnár Farkassal, Breuer Marcellel és Weiner Tiborral. Négyük munkásságának a vizsgálata is ahhoz a konklúzióhoz vezet, hogy mindannyian túlléptek a Bauhaus esztétikáján, és különböző módokon járultak hozzá a hazai építészethez és belsőépítészethez. A kötet kitér Le Corbusier magyar „tanítványaira" is, akik nem Bauhausos elveken, hanem Le Corbusier műhelyében iskolázódtak. A könyv második fele a budapesti ingatlanfejlesztéssel foglalkozik, külön fejezetben tárgyalva a zöldövezeti fejlesztéseket és a belvárosi bérházépítkezéseket. A modern építészet budapesti elterjedésével összefüggő ingatlanfejlesztéseket elemezve a szerző hangsúlyozza a hazai modernizmus változatosságát.

Modern családi ház, Budapest, II. ker., Napraforgó utca 20., építész: Fischer József, 1931 © fotó: Sebestyén Ágnes Anna, 2019
4/17
Modern családi ház, Budapest, II. ker., Napraforgó utca 20., építész: Fischer József, 1931 © fotó: Sebestyén Ágnes Anna, 2019

A kiadvány képanyagának zömét a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ gyűjteményeiből származó archív fotók és tervrajzok képezik. Ezen belül is kiemelkedő a Magyar Építészeti Múzeumban őrzött két jeles építészeti fotós, Kozelka Tivadar és Seidner Zoltán többezres tételt számláló fényképhagyatékából itt közölt válogatás. Forbát 1933 és 1938 között végzett pécsi tevékenységét követően 1938-ban Svédországba emigrált, így hagyatékát ott őrzik. Ezért a kötetbe az ArkDes, vagyis a Svéd Építészeti és Design Múzeum gyűjteményéből is bekerült néhány illusztráció.

A kiadvány online is elérhető és letölthető az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület honlapján.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.