| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek

Batár Attila: New York, Párizs, Berlin — Három regionális város

1/5

Párizs - fotó vm

Párizs - fotó vm

Párizs - fotó vm

Párizs - fotó vm

Párizs - fotó vm

?>
Párizs - fotó vm
?>
Párizs - fotó vm
?>
Párizs - fotó vm
?>
Párizs - fotó vm
?>
Párizs - fotó vm
1/5

Párizs - fotó vm

Párizs - fotó vm

Párizs - fotó vm

Párizs - fotó vm

Párizs - fotó vm

Batár Attila: New York, Párizs, Berlin — Három regionális város
Helyek

Batár Attila: New York, Párizs, Berlin — Három regionális város

2004.01.30. 08:09

A város mérhetetlenül megnövekedett bajainak a jó részét ki lehet küszöbölni, ha maga a lakosság is hajlandó változtatni életmódján, lakáskörülményein, közlekedési eszközein - hogy a város visszanyerje értékeit és megszabaduljon az útközben felszedett káros velejáróktól. Nem a várossal van a baj, hanem annak káros, de kiküszöbölhető "következményeivel". Részletek a tanulmányból

Részletek a tanulmányból

Az utolsó évtizedek városi fejlődésére a regionális városok kialakulása a jellemző. A régi városhatárokat kiterjesztették, s a már meglévő városok és szuburbiák egy részét beolvasztották a már kialakult nagyvárosok kiterjedt keretei közé. A metropolisok után létrejöttek a regionális városok. A perifériák településeit azonban nem minden esetben kapcsolták közigazgatásilag is a meglévő metrolisokhoz. A kapcsolat elsősorban gazdasági, ami egyben a terület politikai, kereskedelmi, forgalmi, kulturális, szórakozási és rekreációs tevékenységének a szoros egybefonódását is jelenti. Ezeket a hatalmas területeket egybefűző regionális városokat "conurbation"-nek, "urbanoterritorial city"-nek, vagy "métapolis"-nak is nevezték. A regionális városok népességének egymásrautaltsága sokrétü és a lakosság életvitele nagy területre kiterjedő munkamegosztáson alapul. Ezek a városok már nem szükségszerűen egycentrumúak, hiszen a legtöbb esetben metropolisok egyesülése révén jöttek létre. Más esetekben viszont a regionális városok, fokozatos terjeszkedés, szélesedő befolyás eredményei. A meglévő városok növekedésével azonban együtt jár az osztódás is és a regionális városokon belül, a decentralizálás következtében új gócok alakultak ki. A regionális városok lassanként többcentrumúvá válnak. A terjeszkedés következtében a hagyományos város és a vidék múltbeli szétválását, fokozatosan felváltja a regionális város és a fennmaradó természet elkülönülése. (...)

 

Párizs - fotó vm
5/5
Párizs - fotó vm


 

A regionális városokon belül, a leírt fluktuáció, a társadalmi és városszerkezeti változás új kapcsolatrendszerekkel párosul, mint az elektronikus kommunikáció, valamint folytonosan alakuló közlekedési formák. Az elektronikus kommunikáció azonban mégsem szorította ki a megelőző személyes relációkat, nem helyettesítette a hagyományosat, hanem a kettő egymást kiegészítve, egymás mellett létezik, anélkül, hogy a közvetlen kapcsolat mértéke csökkent volna. A lakosság egyre többet érintkezik, s az érdekeinek és a lehetőségeinek megfelelően a legkézenfekvöbb eszközöket alkalmazza: ha úgy adódik a számítógépéhez nyúl, s az internet, vagy az E-mail segítségével kommunikál, esetleg fax-ot küld, vagy videó-konferenciákon vesz részt, miközben mégsem mond le a "régimódi" személyes találkozásokról. A közös munkahely, a szemtől szembe lefolytatott tárgyalások, a vásárlásban való személyes résztvétel, az áruk eljuttatása a megrendelőkhöz, a klubok, éttermek burjánzása, az együttes szórakozás... mind arra késztetik a lakosságot, hogy az eddiginél is többet közlekedjen. A jelenlegi kétféle kötelék együttesen messze túlhaladja a tegnapi érintkezések számát. A napi helyváltoztatások mennyisége, s hasonlóan a megtett távolságok hossza is egyre nő. Hiába dolgozik otthonából a lakosság egy része, hiába van mindenki előtt számítógép, ha a helyváltoztatások indoka egyre kevésbé következik a munkából. A lakosság legalább 50 százalékban munkán kívüli okokból, vásárlás, szórakozás, látogatás, utazás céljából közlekedik. (...)

 

Párizs - fotó vm
1/5
Párizs - fotó vm

 

A regionális városok problémaköréből három trend, a lakosságnak a régi városmagba történő részleges visszavándorlása, a hagyományos, történelmi városközpontok múzeummá válása és a multicentrumú városok kialakulása a vizsgálat tárgya. E jelenkori városfejlődési tendenciák bemutatására három város tűnik a legkézenfekvőbbnek: a város dzsentrifikációjára New York, a múzeum-városra Párizs és a többcentrumú város fejlődésére Berlin.

...úgy tűnik, hogy a mai város alakulására - legyen az metropolis, vagy regionális város - egyaránt az a tendencia jellemző, hogy területükön belül újabb sűrűsödések jönnek létre. A kérdés inkább az, hogy milyen nagyságúak, milyen jellegűek és mennyire összetettek lesznek ezek a gócok, s hogy az ilyformán kialakult csomósodások jogosan kiérdemlik-e a városcentrum elnevezést, s együttesen kifejlesztik-e a regionális várost?

 

Párizs - fotó vm
2/5
Párizs - fotó vm

 

Az általánosabb megoldás mégis várat magára, mert a lakosság legnagyobb része, különösen Amerikában, vagy nem hajlandó tömörebb településben lakni, vagy nem tudja megfizetni a kialakult központok körüli magasabb árakat. Amíg a lakosság nagy része előnyösebbnek tartja a "saját ház, saját vár" koncepcióját, s mindaddig, amíg úgy véli, hogy a városban élve kevesebb előnyhöz jut, mint amilyeneket ma a szuburbia biztosít a számára, addig nem remélhető változás. Mindebben megszokott magatartások, racionális okok mellett illúziók egyaránt közrejátszanak. Semmiképpen sem szabad abban a tévhitben élni, hogy a múlt, a békés kisvárosi miliő a közeli jövőben, vagy valaha is visszatérhet. Az emberi életvitel, a munka és a társadalom szervezettsége, annak lehetőségei annyira megváltoztak, hogy nem feltételezhető, hogy azok vélt vagy tényleges előnyeiről lemondana a lakosság, többek között a magánkocsi használatáról. A kérdés inkább az lehet, hogy milyen arányban fogják az ott élők a maguk kocsiját használni a tömegközlekedés és a saját lábuk mellett, hogy kizárólag a kényelmüket nézik-e, vagy az általuk okozott, számukra is veszélyes károkra (levegő- és zajszennyeződés) is odafigyel. Enélkül az élet a szuburbiában, ugyanúgy mint a városban, ellehetetlenül.

 

Párizs - fotó vm
3/5
Párizs - fotó vm

 

A mindennapi közlekedési habitus megváltozását csak városias koncentrációk kialakításával lehet elérni. Ezek a koncentrációk a legkülönbözőbb méretűek és jellegűek lehetnek. Gyűjtőhellyé válhat egy-egy utca is, szuburbiákon belül is kialakulhatnak a múlt kisvárosainak főutcáira emlékeztető vásárló utcák. Az ilyen típusú vásárló utca, miniközpont járótávolságra is feküdhetne, ha a környék lakossága nem szétszórtan, hanem a közelben, sűrű beépítésű településekben lakna. Amennyiben ide is kocsival fog eljutni a lakosság, s a gyaloglás a parkoló hely és az üzlet közötti távolságra zsugorodik, akkor ezek a centrumok nem változtatják meg a város jellegét és nem fogják megoldani a város közlekedési nehézségeit sem. (...)

 

Párizs - fotó vm
4/5
Párizs - fotó vm

 

A megoldás nemcsak a forgalomtól függ, hanem minden más, városlakót érintő tényezőtől. Mindenképpen attól, mennyire aktívan vesz részt a lakosság saját életkörülményeinek az elrendezésében. A bűnözés nem egyedül az utcát felügyelő rendőrtől s a büntető rendelkezések végrehajtásától függ. Ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, a városi lakosság ellenőrző szeme és aktivitása. A biztonság az emberek magatartásától s a kialakított szokásrendszerektől ugyanúgy függ. A tisztaság fenntartása sem a köztisztasági hivatal kizárólagos feladata. A jó levegő sem egyedül az autópark kicserélésén, illetve a személykocsiknak a tömegközlekedéssel történő felváltásán múlik. Ha a lakosság nem gyakorol nyomást a városra és az építtetőkre, hogy ültessenek több fát az utcákon, alakítsanak ki újabb parkokat a város minden egyes negyedében, oldják fel, ahol csak lehet, a merev beépítési rendszert előkertekkel, szabadterekkel, a térrendszerbe bekapcsolt kertes udvarokkal, akkor nem várható, hogy a városokban kevesebb zaj, bűz, robogás, balesetveszély legyen. Bár a városokból sohasem lesz bukolikus vidék, s nem várható, hogy a városba beköltözik a falu csendje, a robosztus, életerős város felajánlása sokak számára csábítóvá válhat. Igaz, nem lehet a kisvárosi életformát belebeszélni a megapolisba, de nem is kell. A nagyváros nagyváros marad, mindrn lehetséges változás ellenére is. A hátulütőitől azonban a várost meg kell szabadítani. Az egyes városlakótól függ, mennyire vigyázza környezetét, mekkora forgalmat bonyolít le a városon belül s milyen módon. A város mérhetetlenül megnövekedett bajainak a jó részét ki lehet küszöbölni, ha maga a lakosság is hajlandó változtatni életmódján, lakáskörülményein, közlekedési eszközein - hogy a város visszanyerje értékeit és megszabaduljon az útközben felszedett káros velejáróktól. Nem a várossal van a baj, hanem annak káros, de kiküszöbölhető "következményeivel".

Batár Attila

A teljes szöveg pdf formátumban olvasható

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.