Emberek/Portré

”Az építészet emberi térigény kielégítése” - Hegedűs Péter

1/6

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

?>
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter
?>
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter
?>
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter
?>
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter
?>
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter
?>
1/6

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

”Az építészet emberi térigény kielégítése” - Hegedűs Péter
Emberek/Portré

”Az építészet emberi térigény kielégítése” - Hegedűs Péter

2019.10.11. 16:00

Cikkinfó

Szerzők:
Fürdős Zsanett

Építészek, alkotók:
Hegedűs Péter

Cég, szervezet:
MÉSZ, MOME Építészeti Intézet

Vélemények:
1

Dosszié:

A Ház + Mesterek portréfilmben Hegedűs Péter többek között a hely fontosságáról, a műemlékek felújításáról és a bizalmi együttdolgozásról mesélt. 

"Mindig a helyből indulok ki. Egy épületnek kerülni kell a múló divatot és meg kell próbálni úgy viselkedni, mintha mindig is ott lett volna. A hely minden olyan kötöttséget tartalmaz, ami alapján megszületik az építészeti koncepció: műemlék, környezet, fák, növényzet, történelem - ezek befolyásoló tényezők. Azt látom, hogy ma a hely nélküli divatépítészet a felkapott, számára az egész világ a hely, nem kötődik egy adotthoz. Az ilyen építészet közömbösen viselkedik a környezetével, ezeket az épületeket figyelem felkeltő objektumoknak tartom. Az építészetnek az embert fel kell emelnie, hogy átélje és lakhassa a házakat és nem arra van szüksége, hogy azok lyukat beszéljenek a hasába. 
 


 

Amikor egy történeti épülettel foglalkozom, akkor térileg, gondolatilag közelítem meg és nem a stílushoz igazodom, de ez nem feltétlenül kötött viselkedésmód. Adott esetben az elvek átléphetők, ha a részlet úgy kivánja. Az elvek egy az egyben megépítése sokszor nevetséges. Egy műemléképület rekonstrukciójánál érdemes minden tudást magunkba szívni róla, ezt úgy érhetjük el, hogy a legapróbb részletig saját magunk mérjük fel az épületet.  

Amikor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának átalakítását terveztük (belsőépítész: Hefkó Mihály, Jakab Csaba - a szerk.), a felmérés során több ezer fotót készítettünk róla, de mellette rengeteget beszélgettünk a megrendelőkkel az elképzelésekről és arról, hogy milyen legyen egy mát és a jövőt kiszolgáló épület. A könyvtárat három épületből raktuk össze: az eredeti Wenckheim-palotából, egy neoreneszánsz lakóházból és egy Baross utcai új épületszárnyból, ezáltal stílusok és korok találkozóhelye lett. Ez a könyvtár már nemcsak a könyv temploma, hanem egy közösségi tér, ami beszélgetések színtere, ahol az olvasók, hallgatók gondolatokat cserélhetnek és akár órát is adhatnak egymásnak. Egy mai könyvtárnak ezekre a funkciókra reagálnia kell. A FSZEK Központi Könyvtárának tervezése olyan feladat volt, amivel összetettségében talán még soha nem találkoztam, és emiatt különösen izgalmas volt. 

A Ház + Mesterek sorozat korábbi részei a Magyar Építőművészek Szövetsége YouTube csatornáján tekinthetők meg. 
 

Hegedűs Péter Ybl-, Pro Architectura és Europa Nostra díjas építész. Az IPARTERV tervezője, majd a KÖZTI műteremvezető-építésze. 1985-ben megalapította a Magasépítési Tervező- és Szervező Kisszövetkezetet (MATESZ), ahol vezető tervező és elnökhelyettes. Tanulmányutat tett Finnországban, Dániában, Németországban és Hollandiában is, utóbbi helyen az iskolaépítészetet tanulmányozta. Épületeit a funkcionalizmus, a célszerűség jellemzi, rekonstrukciós munkáiban az értékek megőrzésére törekszik. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára mellett olyan épületeket tervezett, mint a Club Tihany szálloda és üdülőfalu vagy a FSZEK budafoki és rákoscsabai tagkönyvtára. 

szerk.: fzs.

 A Ház + Mesterek potréfilmsorozat a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem együttműködésében valósult meg.

 

Vélemények (1)
Gulyás András
2019.10.25.
10:21

"Mindig a helyből indulok ki. Egy épületnek kerülni kell a múló divatot és meg kell próbálni úgy viselkedni, mintha mindig is ott lett volna. A hely minden olyan kötöttséget tartalmaz, ami alapján megszületik az építészeti koncepció: műemlék, környezet, fák, növényzet, történelem - ezek befolyásoló tényezők. Azt látom, hogy ma a hely nélküli divatépítészet a felkapott, számára az egész világ a hely, nem kötődik egy adotthoz. Az ilyen építészet közömbösen viselkedik a környezetével, ezeket az épületeket figyelem felkeltő objektumoknak tartom."

- elgondolkodtató sorok ezek, bár sokan meghallanák. Különös aktualitást ad ennek a Városliget jövőjéről folyó vita. Javaslom a Liget-projektet és az ott készülő épületeket ebből a nézőpontból végiggondolni.

 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.