
Az Építész Stúdió harmadik díjas terve a Jeseniky Nemzeti Park látogatóközpontjára
Az Építész Stúdió az év elején egy csehországi tervpályázaton vett részt, és ért el harmadik helyezést. A természeti és emberi értékek között navigáló látogatóközpont-tervet a tervezők szavaival mutatjuk be.
Az új látogatóközpont területe térben és gondolatban is az épített település és a természet határán fekszik. Karlova Studánka kapu a természetbe vágyódók számára, ahol az új látogatóközpont enged betekintést a táj természetes értékeibe és az ember megjelenésével elindult fokozatos átalakulásába.
A területen a kül- és beltéri kiállítások határa halvány, fokozatosan ismerjük meg a természetes élővilág, a geológia és az emberi tevékenység kapcsolatát, és kirajzolódik előttünk a Jeszenik-hegység története, kialakulásától napjainkig. Ahogy az ember és természet is a harmóniát keresi a térségben, úgy az új látogatóépület is inkább a terep részeként, mintsem újabb épületként fogalmazódik meg számunkra. A kiállítótér mint egy kidőlt fa fekszik végig a füves lankán, ahol a tereppel kialakított kapcsolatai szövik össze a kültéri kiállítás tereivel.

Helyszínrajz. Az Építész Stúdió harmadik díjas terve a Jeseniky Nemzeti Park látogatóközpontjára.
terek
A kiállítótér a terepszinthez kapcsolódva indul, majd fokozatosan emelkedik el, hogy a település központja felé tekintve a környező panorámát a tereptől elszakadó magaslatról szemlélhessük. A kiállítóteret a tanulás terei egészítik ki, így ezen a szinten a komplex megismerés minden lehetősége adott az előadótermi bemutatókkal, interaktív kiállítással, és gyakorlati tanórákkal, amit a külső kiállításokkal folytatódó közvetlen kapcsolat egészít ki.
A kiállítótér alatt kialakuló nyitott terek fogadják a látogatókat, a fedett–nyitott előtéren és a beltéri előcsarnokban. Az érkező terek nyitnak a kültéri kiállítóterek felé, így a terület intenzíven összekapcsolódik Karlova Studánka főutcájának forgalmával, minden járókelőnek betekintést engedve. Az érkező terekből indulhatunk tovább a kiállítás felfedezésére, mely a beltéri kiállítóterekből indulva, a kültéri pavilon érintésével folytatódik a szabadtéri kiállításon át, és tér vissza a fedett-nyitott előtérhez.

Látványterv. Az Építész Stúdió harmadik díjas terve a Jeseniky Nemzeti Park látogatóközpontjára.
város
Karlova Studánka egyutcás üdülőtelepülés, egyszerű szerkezete a főutcára szerveződő nyugodt, magastetős épületekből áll. A településen a nagyobb épületek sorát finoman bontja meg egy-egy fontosabb közösségi épület – például a Hudební hala – finoman eltérő viselkedése, és az építés korának egyértelműen leolvasható karaktere. Az új látogatóközpont is hasonló logikával illeszkedik a település szövetébe. A telepítés és tömeg nyugodt és egyszerű, az épület léptéke követi a kialakult településstruktúrát. A megfogalmazás ugyanakkor jelzi az épület speciális szerepét, és szimbolikus hidat képez az épített és táji környezet között.

Axonometria. Az Építész Stúdió harmadik díjas terve a Jeseniky Nemzeti Park látogatóközpontjára.
anyag
Ahogy a településnek is meghatározó építőanyaga a fa, úgy az új látogatóközpont szerkezetét és külső megjelenését is ez az anyag határozza meg. A kiállítótér egy könnyed faszerkezetben kap helyet, melynek külső lécburkolata idővel az időjárástól szürkülve harmóniába kerül természetes környezetével. A zártabb kiállítótér egyértelműen a kilátás felé nyit, azon túl pedig a bemutatott kiállításra koncentrál, tovább erősíti az alatta kialakuló terek nyitottságának érzését.

Látványterv. Az Építész Stúdió harmadik díjas terve a Jeseniky Nemzeti Park látogatóközpontjára.
környezetudatosság
Az épület tudatossága azokkal a döntésekkel kezdődik, melyek szorosan összekapolják a településsel, és már létrejöttekor szerves részévé teszik. A rokon anyaghasználat – a megújuló faszerkezetek alkalmazása –, a tudatos téralakítás – a fogadóterek, külső téri kapcsolatok és kapuszerű gesztus –, és a lépték és településstruktúra tudatos továbbírása mind elősegítik, hogy az épület hosszú távon is idetartozó maradjon.
Az ezt kiegészítő tudatos döntések, a természetes, strapabíró, könnyen karbantartható anyagok alkalmazása, az alacsony energiafelhasználású gépészeti rendszerek, és a tudatos vízgazdálkodást, hőhatást és a növényzet terét maximalizáló zöldtető tovább csökkentik az épület lábnyomát.
Építész Stúdió
Szerk.: Bortenich Levente