Nézőpontok/Tanulmány

Átfogó kutatás készült a Balaton-felvidékről: útmutató egy fenntarthatóbb kultúrtáj kialakításához

1/3

Fotó: Cseh Edina

?>
Fotó: Cseh Edina
?>
Fotó: Cseh Edina
?>
Fotó: Cseh Edina
1/3

Fotó: Cseh Edina

Átfogó kutatás készült a Balaton-felvidékről: útmutató egy fenntarthatóbb kultúrtáj kialakításához
Nézőpontok/Tanulmány

Átfogó kutatás készült a Balaton-felvidékről: útmutató egy fenntarthatóbb kultúrtáj kialakításához

2022.06.15. 09:58

A Kortárs Építészeti Központ kutatói a TÁJTÉKA projekt keretében több mint 400 jó gyakorlatot gyűjtöttek 350 személyes interjú után. Néhol meglepő, a sztereotípiáknak ellentmondó tapasztalatokat szereztek a Balaton-felvidék tájhasználatával és közösségeivel kapcsolatban. A teljes kutatást ősszel publikálják.

Egy urbanistákból és építészekből álló kutatócsapat állt össze 2021 októberében, hogy a Balaton-felvidék jó gyakorlatait, helyi közösségeit és jövőformáló kezdeményezéseit kutassa. A féléves kutatás a kétéves TÁJTÉKA projekt megalapozása, melynek eredményeiből 2023 őszére elkészül a három elemből álló "TÁJTÉKA – A Balaton-felvidék intelligens tájhasználati eszköztára". Az eszköztárral a kutatók kiemelt célja, hogy a Balaton-felvidéken élő és dolgozó közösségek számára közép- és hosszútávú lehetőségeket mutassanak egy fenntarthatóbb kultúrtáj kialakításához.

Néhány összefüggést és érdekességet már ismerhetünk a publikáció előtt is. A kutatók az általuk vizsgált 40 településen például rendkívül sokféle adattal foglalkoztak, ami sokoldalú adatfeldolgozást is igényelt. Körülbelül 350 személlyel és szervezettel készítettek személyes interjút. Ezt online kutatómunka is kiegészítette, amelynek során 209 tematikába illő jó gyakorlatot és példaértékű projektet, illetve 198, a vizsgált településeken aktív személyt és szervezetet gyűjtöttek adatbázisba. Az online kérdőívet bárki, aki a régióban érintett, kitölthette, ennek az eredményeit szintén felhasználták a terepmunkán és az adatbáziskokhoz. A személyes interjúkat mélyinterjúk és helyzetértékelő workshopok is kiegészítették.

Fotó: Cseh Edina
2/3
Fotó: Cseh Edina

A kutatás érdekes, nem várt eredménye egy saját fogalomtár a számos, erre a tájegységre és kulturális közegre jellemző, egyedi kifejezés megmagyarázásához. Részletesen vizsgálták például a régióban hagyományos, ugyanakkor keveset elemzett őslakos-bebíró-gyüttment viszonyokat, a csoportok közötti konfliktusokat és az együttműködés lehetőségeit. De kiemelt figyelmet kapott a csendes és a proaktív turizmus szerepe, a biogazdálkodás buktatói, jó példái és jövője, valamint a rövid ellátási láncok fontossága is.

A jövőkép és a trendek feltérképezése mellett átfogóan vizsgálták a múlt hatását is a jelen folyamataira: hogy hogyan alakult át az idők során az a társadalmi, gazdasági közeg, és velük együtt az életmód, amely művelte és fenntartotta ezt a tájat.

Megtudhatjuk azt is, hogy bár a szőlő a táj szimbolikus kultúrnövénye, a Balaton-felvidék a hasonló igényű mandula legjelentősebb termővidéke is Magyarországon. A KÉK munkatársai olyan meglepő jelenségekkel is találkoztak, mint például a mesefák, szőrdilemma vagy gasztromigráció.

A kutatás során négy fő témakör került fókuszba: a fenntartható minták és gazdaságok, mozgásban lévő hagyományok, a kísérletező közeg és a korokon átívelő közösségek. Mind a négy témát körüljárták a tájgazdálkodás, az épített környezet, az életmód, a vállalkozói szellem és a látogatók aspektusai mentén. Minden alfejezetet esettanulmány egészít ki, amely egy, a régióban fellelhető jó gyakorlatot mutat be.

Fotó: Cseh Edina
1/3
Fotó: Cseh Edina

"A sztereotípiáktól teljesen eltérő gyakorlatokat találunk. Ahogy jobban beleássuk magunkat a térség mindennapi életébe, azt látjuk, hogy a Balaton-felvidék egészen más, mint amit első benyomásra érzékelünk. A bortermelésen, ideiglenesen beköltöző közönségen és tömegturizmust kiszolgáló szolgáltatásokon túl olyan folyamatok és lehetőségek zajlanak, amiket érdemes erősíteni és tudatosítani az itt élő közösségekben" – összegezte személyes tapasztalatait Bozsik Barbara, a TÁJTÉKA projekt és a kutatás vezetője.

Az átfogó kutatás eredményét, "A Balaton-felvidék jövőképe" című kiadványt (a TÁJTÉKA eszköztár első elemét) 2022 őszén publikálják, online és nyomtatott formában is elérhető lesz. A vizsgált jó gyakorlatokról és részeredményekről addig is a TÁJTÉKA social media csatornáin, illetve projektoldalán lehet tájékozódni.

A TÁJTÉKA a KÉK – Kortárs Építészeti Központ projektje, melyet a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében valósítanak meg.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A SZENTENDREI SKANZEN // Egy hely + Építészfórum

2023.06.07. 10:51
9

Az ország második leglátogatottabb közművelődési intézménye Szentendre szabadtéri múzeuma, ahol nem csupán megismerhetjük a "kiállított tárgyakat", de magába a miliőbe élhetjük bele magunkat – egy másik világ részesévé válhatunk látogatása során. A Skanzenben nemrég adták át az Erdély épületegyüttes első épületcsoportját is, melyben Torma Tamás és az Egy hely csapata vezet körbe minket.

Az ország második leglátogatottabb közművelődési intézménye Szentendre szabadtéri múzeuma, ahol nem csupán megismerhetjük a "kiállított tárgyakat", de magába a miliőbe élhetjük bele magunkat – egy másik világ részesévé válhatunk látogatása során. A Skanzenben nemrég adták át az Erdély épületegyüttes első épületcsoportját is, melyben Torma Tamás és az Egy hely csapata vezet körbe minket.

Nézőpontok/Történet

GANZ-MÁVAG KOLÓNIA// Egy hely + Építészfórum

2023.05.23. 15:51
9

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk