Antitézis - Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont

Rosta S. Csaba és Szabó Renáta pályaművének koncepciója a kialakuló építészeti diskurzus alátámasztására, vitaindító szándékkal büszkén vállalja az extrém, de kis épületet, a folyamatosan a tér felé néző belső tereket, a vertikális könyvtár szokatlan funkció és térszövetét.

Bevezetés

A Hódmezővásárhelyi Könyvtár és tudásközpont építészeti megfogalmazására kiírt pályázatán induló alkotókként, a díjazott és publikált tervek ismeretében, illetve Szemerey Márta, Kiss Lajos és Nagy Imre „Hány oldala van egy térnek?" című cikkéhez kapcsolódva mutatjuk be tervünket. A helyszíni urbanisztikai anomáliákra adott megannyi megoldás között saját megközelítésünket a kiírók, vagy a zsűri szándékától nagyon távolinak találjuk. A nyertes koncepciók nagy, zárt tömeg TÉZISE ellentéteként a templom auráját kiszabadító, a Kossuth tér elsődleges vizuális és környezetformáló értékét az előtérbe helyező szándékkal formáltunk három könyv analógiára választ kereső tömeget. A belső tereiből is nyitott, a park feltáruló látványára komponált ANTITÉZIS koncepciónkat a dialógus teljességének szándékával mutatjuk be.

Helyszíni tanulmány

Hódmezőváros központjában, a Kossuth tér, dr. Rapcsák u. és az Andrássy utcák által meghatározott tömbben helyezkedik el a könyvtár építésére kijelölt telek. A város egyik szakrális erőterében, az 1721-23 között épült, majd többször átépített Ótemplomi Református vallási épület és annak korábbi magtára közvetlen szomszédságában alakul ki egy jó közlekedési adottságokkal bíró saroktelek. Megfigyelhető, hogy a Cseresnyés Kollégium, a templom és a Városháza között lévő dr. Rapcsák András utca majd 40 m szélességű, téraránya igazi mezővárosi hangulatot áraszt. Széles utcákkal, zöldfelületekkel és az abban úszó kis épülettel, a magtárral. Itt szűkül be az utca 10 m körüli szélességre, a polgármesteri hivatal és a templom közötti részen újra 30 m körüli, majd a Kossuth teret elérve 100-140 m–re nyílik a térfalak között kialakuló távolság. A településképben tehát a merev térfalak helyett egy, a köztereket, utcákat határoló épületek által meghatározott, ritmusos, pulzáló térfalsor tárul fel, mely Hódmezővásárhely jellegzetessége, a mezővárosból a polgárosodás felé tartó város szimbolikus központja.

A saroképület Andrássy utca felé eső homlokzatán, az erős gesztusokkal formált, kiugró vízszintes tagozatokkal operáló építészet mellett folyatódik a XIX. századi mezővárosi klasszicista polgárházak által meghatározott utcakép. Az Andrássy utca túloldalán teljesen megszakad ez a milliő, a saroképületnél finomabb, de tagolt „hosszú-ház" formájában erős lehatárolást ad a 2-4-6. számú társasház.

A környezetbe illesztés sajátos módja lehet a könyvtár esetében, ha ezt a kemény, urbánus épületsort folytatva a Kossuth teret egy karakteres lezárással szegélyezzük a sarkon, innét viszont a már kialakult ritmust folytatva pulzáló térfalakat és előtereket tervezünk, mintegy dinamikus térfalat adva a tervezett könyvtárnak és közösségi térnek.

A helyszínrajzi vázlat mutatja, hogy az analízis által kijelölt kontúr egyrészt az Andrássy utca elegáns befejezését is lehetővé teszi, de a dr. Rapcsák utca felőli feltárulásban egyszerre operál a vertikális tömeg kemény urbánus eszközével, de annak magasságát az alacsony tagolt tömegekkel a Kossuth tér felé lebontja.

Különösen fontos a templom épületéhez való illeszkedést vizsgálni. A telken álló lakóépület nemcsak zavaró monotonitással fordul a kiemelten fontos Fő tér felé, de túlzott közelségével a templom hajójának, tornyának fontosságát is megkérdőjelezi. Sok szempont mellett ezért döntöttünk annak bontásáról, és a tervezett épület kontúrjának meghatározásakor figyeltünk, hogy a templom „aurája" kiszabaduljon ebből a feszült állapotból.

Magassági analízis

A fszt. + 4 szint magas Cseresnyés Kollégium épület az utcától kicsit hátrahúzva szegélyezi a dr. Rapcsák András utcát, magassága kb 18-19 m, a volt magtár épület bütühomlokzata kb. 7-8 m, míg a templom tornya a 42-45 m magasságot is elérheti. A meglévő-bontandó épület magassága a kiadott tervek alapján 16,23 m, fszt. + 4 szint + tetőtér szinteket foglal magába, gerincmagassága 19,10 m.

Az Andrássy utca sarkán lévő OTP ház egy szinttel alacsonyabb, bár a tetőtér beépítés kiemeléseivel hasonló magasságot sugall. A homlokzatsorban tehát olyan épületet szerettünk volna megjeleníteni, hogy az Ótemplom keskeny tornyának vertikalitását ellenpontként a könyvtár tömegeként idézzük vissza. Ezt a hangsúlyt az Andrássy utca sarkára helyeznénk, lezárva ezzel az urbánus házsort. A közösségi tér-levéltár tömegeket a templomhajó és a magtár magasságára visszarendeznénk, aláhúzva azt a szándékot, hogy az ikonikus épület és a Kossuth tér – a tervezett könyvtár előtti városi térrel együtt - nemcsak térfalaiban, de magassági értelemben is a helyi adottságok reflexiója legyen. Minden lehetséges eszközzel megtartottuk az épület déli oldalát a Cseresnyés Kollégium vonalában, a dr. Rapcsák utca finom szögtörésének lehetőségével takartuk a sarokházat a tér déli oldala felől, és a kettő között fogalmaztunk meg olyan tömegszerkesztést, mely térfalat ad, előteret keretez, de transzparens módon a tér felől a benne zajló kulturális tevékenységet „nyitott könyvként" mutatja.

Épülettömegek kompozíciója, ikonépítés, könyv mint a tudás szimbóluma

Az előbb levezetett gondolatmenet behatárolt egy három tömbből álló kompozíciót, mely több szempontból előnyösnek tűnik. Amennyiben a könyvtár olvasótermeinek építészeti környezetét a városi élet nyüzsgésétől, zajától el akarjuk tartani, akkor erre alkalmas megoldás a vertikális elrendezés. A felsőbb szinteken nyugodt, csendes olvasási környezetet tudunk biztosítani, egyben a kilátás a térre és a nyugati, be- és felülvilágított olvasóteremsor kedvező könyvtári környezetet hoz létre. A templom tornyával való építészeti azonosságkeresés nem csak formai, hiszen a könyvtár, a „tudás katedrálisa" évszázadokon keresztül a szakralitást tükröző magas, nagy léptékű terek építészeti képletét mutatja mind a történeti, mind a kortárs építészetben. Szándékunk tehát nem más, mint az Ótemplom szakrális tengelyét egy „tudás-tengellyel" megkettőzni, keretezni a tér keleti oldalát.

Ez a lapjaival az ég felé forduló könyv analógia egyszerre képes a lapjai között megbúvó olvasótermek számára természetes fényt, kilátást és „elefántcsont torony" biztonságot sugallni. Ikonszerű megjelenésével, a zárt borítóra, azaz a nagy déli és északi homlokzataira „írott" építészeti ornamentikával, a mindenkori írásjegyek absztrakt jelzéseivel nemcsak építészeti karaktert, urbánus tömböt fogalmaz meg, de ad egy különleges színt az esti városképnek is. Belülről nézve a legelzártabb sarkokban is biztosítja a természetes fényt, a keskeny tömeg ellenére barátságos, bizonyos értelemben a profán funkcióktól elemelkedett, kis léptékű „csend kápolna" kíván lenni. A szoborszerű megfogalmazás különlegességét erősíti a két egymásra döntött könyvtömeg is, mely a közösségi terek és a levéltár tömbjét foglalja magába, ami minden lapjával, üvegfelületével a Kossuth tér és az Ótemplom előtti tér felé nyílik. Nappal és este is mutatja a benne zajló közösségi eseményeket, mintegy önmaga reklámja, egyértelmű építészeti eszköz arra, hogy a járókelő számára a tervezett épületben lévő funkciók ismertek legyenek.

A három könyv mint az ikonépítés eszköze tehát egy zárt, kódexszerű borítóval védett, meditatív teret rejt, a két vízszintes könyv lapjai között kialakuló tér pedig a teljes átláthatóság, átjárhatóság tereit tartalmazza. Belépéskor azonnal feltárul a két lépcső, a közösségi lift, a galériázott, felülvilágított terek azonnal megismerhetőek. Az épület belső térszerkezete átlátható, olvasható. Olyan, mint egy „nyitott könyv".

Városszerkezeti beillesztés, sétálóutca, zöldfelületek, városi tér, mélykert, szobor elhelyezése

Szándékunk szerint az erős utalás, a három könyv kódex nagyságú tömege, a Gutenberg-féle mozgatható betűelemekkel való nyomtatás absztrakt képének megjelenítése a homlokzaton nem fedi el az urbanisztikai szándékot. Törekedtünk arra, hogy a megfogalmazott épület a tér sarkára hangsúlyt adjon, az Ótemplom felé aurát biztosítson, a Kossuth tér folytatásaként, főleg a tram-train sajátos vonalvezetése okán a sínek mindkét oldalán városi teret fogalmazzon meg. Elegánsan zárja le a templom és az Andrássy utca közötti zóna felől az eklektikus középületekkel szegélyezett Kossuth tér keleti oldalát.

Miután a sétálóutca kiépül, a tram-train megállója is a tervezett könyvtár közelében lesz, a városi tér jellegéből adódóan a dr. Rapcsák András utcával párhuzamosan lesz domináns a gyalogos áramlás. Ebbe kell beleállítani a megállító, vertikális tömeget és terelni a bejárat felé a közönséget kertépítészeti eszközökkel. Tanulmányoztuk a korábban kiadott pályázatok javaslatait és egyetértünk azzal, hogy a tervezett épület minél kisebb alapterületen helyezkedjen el, lehetőséget adva egy modern városi tér kialakításának, leülőkkel, zöldekkel, utcabútorokkal. A könyvtár előszobája tehát a mélygarázs feletti tér. Annak súlypontjában egy mélykertet fogalmaztunk meg. Megfigyeltük, hogy a téren elhelyezett zöld kitakarná a transzparens homlokzatot, filtrálva azt az erőteljes szándékot, hogy az épületben zajló események „olvashatóak" legyenek.

A mélykert eszközével nemcsak ezt a kitakarást tudjuk megakadályozni, de úgy adunk zöldfelületet, hogy a természetes szellőzést és a megvilágítást is egyszerre biztosítjuk. Ez a koordinátarendszerből kissé kifordított lépcsős tér nemcsak kertépítészeti eszköz, de megadja, kijelöli azt a helyet, ahova a Szántó Kovács János szobor kerülhet. Viták kereszttüzében állt az 1894-ben lezajlott Fő téri tüntetés mezítlábas vezérének szobra. Az alkotás méltó helye lehet ennek a mélykertnek a közepében elhelyezett elegáns posztamens, olyan magasságban, hogy az utcaképben hagyományos módon jelenjen meg, közelebb érve azonban a köztéri szobrokkal ellentétben egy mélykert közepén álló, minden oldalról megvilágított szoborként áll majd a könyvtár „kültéri előcsarnokában".

Főbejárat, közösségi tér

A Kossuth tér keleti térfalát meghatározó könyvtár tömb főbejáratára az előtte megfogalmazott városi tér vezeti rá a forgalmat. Egyértelmű zöld sávokkal, utcabútorozással is kijelöltük a közintézmény ellenőrzött bejárati zónáját. A kiugratott erőteljes konzol, melyben a konferenciatermek kaptak helyet előtetőként védi, árnyékolja a nyugati üvegfalakkal határolt, több szint magas teret. Ezzel az erőteljes gesztussal nemcsak kijelöljük a bejáratot, de egy olyan átmeneti teret is fedünk, mely védett, elegáns előteret biztosít.

Könyvtár tér, vertikális nagyterű olvasóterem, íves záródású kis termek

A könyvtár egy vertikális csend kápolna, nagyterű, galériázott, áttekinthető, légies tér. A benne tárolt könyvek látványa nem nyomasztó, szintenként válogathatóak szét a könyvek, különböző témakörönként. A galérián ablakokkal megvilágított, nyitott polcos rendszerből válogathatnak az olvasók, a helyi olvasásra kijelölt zóna felülről és oldalról is természetes fénnyel megvilágított. A lépcső mögötti íves záródású, intenzív megvilágítású tér a földszinten gyermekfoglalkoztatóként egészítheti ki a gyermek- és tinédzser olvasó tereit. A gyermekeket, akik jellemzően osztályonként csoportokban és tanári felügyelettel érkeznek a recepcióhoz, illetve a bejárathoz legközelebb helyeztük el. A II. emelet a felnőtt olvasó galéria mellett egy számítógépes kistermet is rejt az íves térben. Humánus munkakörülményeket biztosítunk azzal, hogy a két épület között kialakuló fás területre végigfutó ablaksávokat nyitunk, nemcsak természetes fényt, de a kilátást is biztosítjuk. Ezen a szinten rögzített székes előadók kaptak helyet, jó közlekedési területekkel, letekintéssel az előcsarnokra és aulára. Előírás szerint biztosítunk egy közös erkélyt, ahol a dohányosok számára fedett-nyitott, árnyékolt köztes tér alakul ki.

A Németh László emlékszoba is ezen a szinten kapott helyet, a közös tér előcsarnokából nyílik, ezáltal részt vesz a közös épület mindennapi életében. Az előadások szüneteiben a nagyobb létszámú közönség löketszerű fogadására egy nagy tetőteraszt terveztünk a levéltár tetején, itt akár szabadtéri felolvasóesteket, kamara koncerteket is tudnak rendezni. A +10,8 m szinten azaz a III. emeleten a felnőtt olvasó galériát is kiegészítjük egy tetőkerttel, mely alkalmas lehet szabadtéri olvasásra, illetve kisebb programok lebonyolítására. A Kossuth tér látványa költői, inspiráló lehet innen. E szinten oldottuk meg a digitalizáló műhelyt, és a klubhelyiséget is.

A legfelső szint az igazgatás szintje, innen áttekinthető a könyvtár olvasó kápolnája, rálátás nyílik az egyes galériákra is. A feldolgozói munkaszobák, irodák, recepció az északi oldalon, a tárgyaló az íves keleti oldali homlokzaton, míg az igazgatói iroda a kettő között kapott helyet. A legfelső szint intenzív felülvilágítást kap.

Levéltári terek, irodák

A tervezett épület három alkotóeleméből a levéltári rész az első emeleten kapott helyet. A kutatóterem és a tárgyaló a Kossuth térre, a kisebb irodák a templom felé kaptak kilátást, a levéltárosi szobák a csendesebb hátsó kertek felé néznek. A fotós műhely és a digitalizáló a lépcsőház és a lift mellett helyezkedik el, hogy a pincetérbe tervezett raktárakkal közvetlen kapcsolatot biztosíthassuk.

Föld alatti kiszolgáló terek, mélygarázs, mélykert

A városszerkezeti tanulmány alapján döntöttünk úgy, hogy az épület L alakban öleli körül az előteret és hátat fordít az Andrássy utcának. Az Andrássy utca nyüzsgő városi forgataga és a tram-train megálló gerjesztette zaj nem illik a könyvtár hangulatába, így azt elsősorban a csendes Kossuth tér irányába tájoltuk. A gyalogos közlekedés szempontjából ez ideális megoldásnak tűnik. A keleti oldali rámpáról körbevezetett két-, illetve egyoldali parkolással oldottuk meg a szabad szellőzésű és természetes fénnyel ellátott mélygarázst. Fontos szempont volt, hogy a kocsival érkezők a könyvtárba már a -1. szinten is bejuthassanak, a főlépcső és a lift segítségével közvetlenül a recepció elé vezetjük a forgalmat. A terv egyik városépítészeti különlegessége a mélykert, ami a korábban ide tervezett környezetrendezési terv elemeit gondolja tovább. A medence helyett olyan mélykertet terveztünk, ami egyrészt fényt visz le a mélygarázsba, másrészt egy olyan intenzív zöld felületet, környezetet ad, amiben egy posztamensen álló szobor elhelyezése is méltó lehet. Ide javasoljuk tehát Szántó Kovács János szobrát, ami Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész alkotása.

Rosta S. Csaba, Szabó Renáta