| CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Akadálymentesítési tervek a megújuló Városligethez

1/3

Jelenlegi nehézségek a kisföldalattival

A Városliget várható látképe

?>
?>
Jelenlegi nehézségek a kisföldalattival
?>
A Városliget várható látképe
1/3

Jelenlegi nehézségek a kisföldalattival

A Városliget várható látképe

Akadálymentesítési tervek a megújuló Városligethez
Közélet, hírek

Akadálymentesítési tervek a megújuló Városligethez

2017.08.31. 11:12

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Cég, szervezet:
Városliget Zrt.

"Egyenlő hozzáférés" - ez az egyik legalapvetőbb szempontja a Városliget megújításának, a tervezők törekvése, hogy senki se szenvedjen hátrányt a közpark használatában amiatt, hogy fogyatékkal él. Az alábbi interjúban a Liget Budapest akadálymentesítési koncepcióját fejti ki Jelinek Balázs, a Városliget Zrt. projektigazgatója.

A Városliget megújításának keretei közt, az akadálymentesítés elvét szem előtt tartva átfogó felmérés született annak érdekében, hogy a park mindenki számára használható és élvezhető legyen. Az érintett szervezetekkel való egyeztetések és fórumok során felmerült igények figyelembevételével összeállították a projekt teljes akadálymentesítési koncepcióját. A munka során mintegy 800 elemből álló kérdés- és véleménycsomagot szűrtek le, amelynek 95 százalékát beépítették a tervekbe. 

- Mi volt az akadálymentesítési koncepció kidolgozásának kiindulópontja?

- Ha közparkot és közintézményeket építünk, akkor kötelességünk, hogy mindenkinek egyformán biztosítsuk ezekhez a hozzáférést. A jelenleg érvényes jogszabályok is elég garanciát adnak erre, de mi szeretnénk megfelelni egy még szigorúbb követelményrendszernek, ezért a projektre ernyőszinten fogjuk az úgynevezett BREEAM minősítést megpályázni. Ez egy értékelő rendszer, ami alapvetően a fejlesztések fenntarthatóságát vizsgálja energetikai, gazdasági, szociális szempontból. Létezik ez városrészekre és létezik épületekre vonatkozóan is. Az épületeinkkel az "excellent" szintre pályázunk, az egész projekttel pedig a városrész szintű BREEAM minősítést tűztük ki célként. Ez azért is jó, mert részletes követelményrendszert fogalmaz meg ahhoz, hogy mit, hogyan vizsgáljunk meg és mit, hogyan építsünk bele a különböző tervezési folyamatokba. Emellett biztosítja azt a hitelességet, amit egy független harmadik fél adhat arról, hogy ez egy alátámaszthatóan fenntartható fejlesztés, és hogy a projekt révén a Liget jobbá válik: jobb lesz itt lenni, jobb lesz itt pihenni, kultúrát fogyasztani, sportolni, gyerekkel idejönni. Ennek a magas szintű minősítésnek az egyik feltétele, hogy készüljön a projektre egy úgynevezett "inclusive design strategy", azaz egyenlő hozzáférési stratégia, amelyet mi akadálymentesítési koncepció néven készítettünk el.

- Ebbe a munkába pedig nemcsak kötelező, de nagyon hasznos is volt bevonni a fogyatékkal élők szervezeteit. Hogyan történt ez?

- A Liget Mérnök Konzorciumot kértük fel az anyag elkészítésére, és emellett bevontuk a folyamatba a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.-t, akik nem egy bizonyos fogyatékkal élő csoportot képviselnek, hanem olyan ernyőszervezetként működnek, amely például a beruházásoknál az összes fogyatékkal élő érdekeit képviseli olyan kérdésekben, mint a hozzáférési lehetőségek növelése vagy a fogyatékkal élők elhelyezkedése. Ők állították össze azt a javaslatot, hogy milyen szervezeteket hívjunk meg az egyeztetésekre. Végül tizenhárom szervezet vett részt az egyeztető főrumokon és mondta el, számukra hogyan lenne ideális a megújuló liget.
Az elkészült akadálymentesítési terv a park és az utak megfelelő kialakítását határozza meg részletesen. Az épületek esetében az akadálymentesítés tervezése mindig az adott épületet tervező mérnökök feladata, itt csak általános igényeket fogalmazunk meg és a konzorcium ellenőrzi, hogy az elkészülő tervek összhangban legyenek a követelményeinkkel. Utóbbiak közt vannak kötelező, ajánlott és "így is lehet" megoldások. Nem szerettünk volna már most olyan konkrét műszaki megoldásokat rögzíteni, amelyek esetleg valamilyen szempontból szembe mennek a tervekkel, de azt igen, hogy a létesítmények akadálymentesítése garantált legyen. 

- Időben készült el az akadálymentesítési koncepció ahhoz, hogy elemei beépülhessenek az épületek és a park terveibe?

- A Liget Budapest Projekt tervezésében az elmúlt években a külső szemlélő számára kevésbé látványos dolgok történtek, hiszen egy ilyen léptékű beruházást nagyon komolyan elő kell készíteni. Ennek az eredménye, hogy mire a park tervezése elindult, kész volt az alapelveket rögzítő akadálymentesítési koncepció. A parkterveket a parkrehabilitációs pályázaton nyertes Garten Studió készíti, és ebbe beleértendő a park teljes úthálózatának a tervezése is, kivéve azokat az utakat, ahol a tömegközlekedés zajlik. Tehát a vázlattervi szakaszban lévő parktervezésbe ezeket az észrevételeket kényelmesen be lehetett csatolni. Így a javaslatok már a vázlattervben is érvényesültek.

- Amennyire ismerem, a koncepció előbb a tömegközlekedés, majd a parkbeli mozgás, végül pedig az épületek, létesítmények használatát segítő megoldásokat veszi sorra. Ez pont lehetővé teszi nekünk a koncepció részleteinek oly módon való bemutatását, hogy lépésről lépésre követünk egy képzeletbeli fogyatékkal élőt, aki majdan megérkezik a ligetbe, a parkon belül elindul a céljához, egy múzeumba vagy egy játszótérre, és láthatjuk célba érve őt ezekben a létesítményekben mozogni. Kövessük végig az útját, mi minden fogja őt segíteni. Tegyük fel, tömegközlekedéssel érkezik a Ligetbe!

- A liget tömegközlekedési kapcsolatrendszere kicsit más lesz, mint most. A 75-ös és a 79-es troli útvonala jelenleg beleharap a liget szélébe, az Olof Palme sétányon keresztül betér a ligetbe. Ez meg fog szűnni, és a nyomvonaluk ki fog jönni az 56-osok tere-i útvonalra. Ugyanakkor a ligeten kelet-nyugati irányban átmenő 70-es troli megmarad. Viszont ezeken a járatokon csak akadálymentes, alacsonypadlós buszok közlekedhetnek majd, a peronokhoz minimum 1,5 méter szélességű járda vezet, a megállóban a nyíló ajtó elé nem eshet fa, oszlop vagy bármilyen akadályozó objektum, a tájékoztató táblák a szokottnál alacsonyabban, körülbelül 1,3 méter magasságban helyezkednek majd el, hogy kerekesszékből is jól olvashatók legyenek. A peronokon lecsapott élű, úgynevezett kasseli szegélyt alkalmazunk, amelyhez a busz megfelelően oda tud állni. Tehát a történetünkben elképzelt mozgásában korlátozott látogató megérkezik egy alacsonypadlós busszal a ligeti megállók valamelyikébe, ahol kasseli szegély van a megállóban, így akkor sem okoz problémát a leszállás, ha az utas mozgásában korlátozott, vagy látássérült, hiszen a peron egy síkban lesz a busz padlójával. Jelenleg harmincöt megállóhely van a Liget körül és ezek mindegyike akadálymentesített lesz.

- És mi történik a kisföldalattival érkezőkkel? Innen jelenleg nem tud feljutni egy kerekesszékes. Viszont úgy tudni, épülnek liftek.

- Igen, ezeket akkor építik majd be, amikor felújítják a kisföldalattit. A millenniumi kisföldalatti meghosszabbítása és felújítása a BKK tervei között szerepel, bízom benne, hogy mihamarabb meglesz. Egy 2016-os kormányhatározat tartalmazza a rekonstrukciót mint elvégzendő feladatot, és ezáltal teljes akadálymentesítés jön majd létre. Mi most lifteket nem fogunk építeni azért, hogy két év múlva, a felújításkor esetleg elbontsák. Ráadásul a kisföldalatti a BKK és a főváros hatásköre.

- Akkor tehát maradjunk annál a megoldásnál, hogy képzeletbeli látogatónk 2019-ben a 70-es trolival kijön a városból és leszáll az alacsonypadlós buszról az új Nemzeti Galériához legközelebbi megállónál. Mi fogadja a peronon?

- A kövezet a megfelelő taktilis jelekkel van kialakítva, ha látásában sérült az illető, ez fogja segíteni a tájékozódásban, találni fog Braille-írásos táblát és tapintható térképet is, illetve ebben a megállóban feltehetően hangos tájékoztatás is lesz, amit a számára biztosított speciális távirányítóval tud kezelni. A fénykijelzős, úgynevezett "Futár" táblák ilyenfajta hangos tájékoztatásra is alkalmasak. Az egyéb tájékoztató táblák, a kerekesszékes látogatók igényeit figyelembe véve csökkentett magasságban, 1,3 méter magasan lesznek kihelyezve.

- Milyen gyalogút vezet a célig? A projektet véleményező szervezetek egyik igénye a stabilizált burkolat volt.

- Vágott kő burkolat lesz nagyon sok helyen a parkban, illetve stabilizált murva. Ez hasonló ahhoz, ami a Kossuth téren is van. A murva út lényegében egy vízáteresztő ragasztóréteggel lesz stabilizálva, nem csúszós, nem botlásveszélyes, ami szintén elhangzott az egyeztetéseken az igények között. Az út itt 1,8 méter, de másutt is minimum 1,5 méter széles lesz. Ez nemcsak mozgássérülteknek, hanem babakocsival közlekedőknek is fontos. Továbbá jól láthatóan el kell különíteni a közelében futó biciklis utaktól. Itt jegyezném meg, hogy a tervezés során a mozgásukban korlátozottak közé nemcsak a fogyatékkal élőket soroltuk, de például a babakocsis anyukákat, vagy az időseket, a kisgyermekeket, az alacsony növésűeket, a túlsúlyosakat, tehát a nehezen közlekedőket is.

- Az egyik legfontosabb igényként merült fel az egyeztetések során a hozzáférhető akadálymentes mosdó, amelyből jelenleg egy van a ligetben.

- Az új illemhelyeket két fő szempont alapján tervezték: egyrészt, hogy hol vannak olyan funkciók, ahol szükségesek, másrészt, hogy a parkban ne legyen olyan pont, ahonnan 300 méternél távolabb esne egy mosdó. A parktervező vázlatterve szerint nyolc új illemhely létesül, és kettő meglévőt felújítunk.

- Csak nyithatóak is legyenek. Az egyeztetéseken volt egy olyan kérés, miszerint MÁK kártyával nyithatóak legyenek a mosdók, illetve egységesített kulcsrendszert javasolnak.

- Én inkább azt szeretném, hogy eleve nyitva legyen egy illemhely. Ezt így tervezzük az intézményeknél is. Mindegyik intézmény szabadon bejárható lesz a földszinten, vagyis ezek közösségi terek lesznek, ahol kávézókat, könyvüzleteket, ajándékboltokat, információs pultokat találunk majd, ezért szabadon be lehet majd menni a mosdókba is. Elvi oldalról azt tudom még ehhez hozzátenni, hogy a Városliget Zrt. nemcsak megtervezi és felépíti a park létesítményeit, hanem közel száz évig üzemeltetni is fogja azokat. Nem fog előfordulni, hogy az üzemeltető egész más szempontokat fog alkalmazni, mint amit a beruházó tervezett.

- Találkozhattunk egy érdekes fogalommal is, a SMART Liget fogalmával.

- Napjainkban egyre szélesebb körben használják a telefonos (iOS, Android) applikációkat, ezért kiemelten fontos ezek akadálymentes használatra való tervezése. Például ilyen megoldás lehet a park belépési pontjainál található térkép, megfelelő tartalommal feltöltve (pl. navigációs applikáció, hangostérkép). Szeretnénk, ha a parkban és az épületekben lenne mindenütt szabadon elérhető WiFi, és ezen keresztül olyan hozzáférések válnának lehetségessé, melyek egyrészt fokozzák a látogatói élményt, másrészt segítik a tájékozódást, továbbá kapcsolatban vannak a parkolási rendszerrel, jegyvásárlási kedvezményeket menedzselnek, stb. A Liget létesítményeinek tervezése során a tervezőknek vizsgálni kell, hogy milyen navigációs lehetőségek állnak rendelkezésre, és ezek üzemeltetéséhez milyen műszaki feltételeket kell biztosítani.

- Akkor kövessük a látogató útját egy múzeumba! Mondjuk az új Nemzeti Galériába!

- A Nemzeti Galéria minden egyes belépési pontja akadálymentes lesz. Ez azt jelenti, hogy küszöb nélkül, vagy 2 cm-nél alacsonyabb küszöbbel létesülnek majd, jól láthatóak lesznek, és semmiképpen sem forgó vagy tolóajtókon, hanem nyíló ajtókon keresztül lehet bejutni az épületbe. Taktilis sáv vezet majd a kétféle magasságú tájékoztató és információs pultokhoz, amelyek így állva és kerekesszékben ülve is használhatók, előterükben pedig elegendő hely lesz manőverezésre. Az épületek esetében egyébként a fogyatékkal élők számára megfelelő munkahelyek kialakítására is gondoltunk. Ezekben az intézményekben több száz fő fog dolgozni, az új Nemzeti Galériát körülbelül háromszáz fős, a Néprajzi Múzeumot pedig valamivel kisebb létszámú személyzet fogja működtetni. Köztük lehetnek fogyatékos személyek is, ezért aztán a megfelelő munkahelyek kialakítása is része a tervezési feladatnak. Az épületekben, így a Galéria épületében is minden kiállítótér és szolgáltatás elérhető lesz akadálymentesen. Az épület alapkoncepciója, hogy a pincétől fölfelé a harmadik emeletig egyetlen látogatói útra vannak fűzve a kiállítóterek. Erről a látogatói útról le is lehet térni és be lehet csatlakozni több helyen. A liftek körülbelül húsz személyesek, így elég nagyok ahhoz, hogy azokba kerekesszékkel be lehessen szállni. Nem volt köztük olyan, amelyet azért kellett volna átméretezni, hogy kerekesszékkel is használni lehessen. Külön szakember, Takács Lajos tűzvédelmi szakértő foglakozott olyan kérdésekkel is, mint a tűzvédelmi és menekítési utak kérdése. Nagyon kevés épület van ma Magyarországon, amelyik ilyen mélységében vizsgálja ezt a problémát.

- Végül a múzeum után menjünk kicsit játszani! Az egyenlő hozzáférés jegyében nagyon érdekes játékokkal is találkozhatunk majd, sok érdekes javaslat érkezett.

- Először is nagyon fontos, hogy a játékszerek, berendezések csoportosításával nem szeretnénk kifejezetten csak fogyatékkal élő gyermekek számára elkülönített játszótereket, „szegregált" játékokat telepíteni. Arra törekszünk, hogy a játékok és a sportterek minél szélesebb felhasználói kör számára – képességüktől függően változatos módon – használhatóak legyenek. A különböző játékeszközökből a lehető legtöbbet úgy fogjuk kialakítani, hogy az adott játékélmény alternatív módokon is elérhető legyen és lehetőleg az adott játékeszköz részét képezze. Lehet például a homokozóba építve 75 centiméter magasra megemelt homokozóasztal a kerekesszéket használó gyermekek igényeihez alakítva, vagy szélesített csúszda több gyermek számára, speciális hinta (például testtámasszal) a hinták között elhelyezve, rugós játék fekvőfelülettel kiegészítve, kerekesszékkel is használható körforgók. A játszótéren a segítő kutyák (vakvezetők, mozgáskorlátozott személyt segítők, hangot jelző, személyi segítő vagy terápiás kutyák) jelenléte megengedett lesz, sőt nem korlátozható. Számukra a bejáratnál kutyaürülék gyűjtőt is elhelyezünk, a játszótéri csapok pedig többszintesek lesznek, hogy azok többféle használati igénynek is megfeleljenek. Még számos példát említhetnék, hisz a javaslatcsomag, amelyet összegyűjtöttünk és a tervekbe építettünk több száz elemből áll. A lényeg az, hogy az új ligetben mindenki azt érezze majd, jobb itt lenni, mint azelőtt volt.

 forrás: sajtóközlemény

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.