| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Fenntarthatóság

A kibocsátásmentes lakások jelenthetik a valódi rezsicsökkentést

1/2

Fazekas Dóra – Cambridge Econometrics

Forrás: unsplash

Hirdetés
?>
Fazekas Dóra – Cambridge Econometrics
?>
Forrás: unsplash
1/2

Fazekas Dóra – Cambridge Econometrics

Forrás: unsplash

A kibocsátásmentes lakások jelenthetik a valódi rezsicsökkentést
Fenntarthatóság

A kibocsátásmentes lakások jelenthetik a valódi rezsicsökkentést

2022.08.09. 15:26

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
Cambridge Econometrics

Címkék:
energiahatékonyság, fenntarthatóság

Vélemények:
1

Egyértelmű társadalmi, gazdasági és környezeti előnyöket jelent, ha 2050-re Európa áttér a kibocsátásmentes lakások építésére – állapítja meg a Cambridge Econometrics új tanulmánya. Ez nemcsak a lakástulajdonosok fűtési költségeit csökkenti, de jelentős haszonnal jár az ukrajnai háború által súlyosan érintett európai gazdaságok – így a magyar – számára is. A kutatócég arra is felhívta a figyelmet: a megújuló energia akkor lesz olcsóbb, mint a fosszilis, ha széles körben elterjed, amihez viszont állami támogatás szükséges.

A European Climate Foundation megbízásából a Cambridge Econometrics által elvégzett kutatás szerint az energiahatékonysági intézkedések hosszú távon – az energiafüggőség csökkenésétől kezdve a lakosság fűtési költségeinek mérséklésén keresztül a GDP növekedéséig – nemcsak Európában, de Magyarországon is több szempontból is számos kedvező hatással járnának.

A fűtési technológiák megváltoztatása csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet, így Európa minimalizálhatja függőségét a blokkon kívüli – különösen az Oroszországból származó – nyersanyagoktól, elsősorban a gáztól. A gázimport csökkentése révén javul az európai országok kereskedelmi mérlege, hiszen a villamos energia iránti keresletnövekedés szinte teljes egészében Európán belül jelentkezik. Az energetikai felújítások arányának növelésével és a hőellátás villamosításával Európa 2030-ig 15 milliárd euróval, 2050-ig pedig 43 milliárd euróval csökkenthetné a gázimportra fordított éves kiadásait.

Az európai lakóépület-építési ágazatban az áttérés a szén-dioxid-mentes működésre a felújítások révén növeli a gazdasági teljesítményt és a foglalkoztatást, ami különösen fontos tényező az ukrajnai háború által negatívan érintett európai gazdaságok számára. Az átállás 2030-2050 között önmagában 0,7-1%-kal növelhetné a GDP-t Európában. A munkahelyek száma 2050-ig mintegy 1,2 millióval növekedne, elsősorban az építőiparban és az energiaszektorban – az épületállomány felújításához és a fűtés hőszivattyús villamosításához kapcsolódóan –, ami további 0,5%-kal növelné a GDP-t.

"A fogyasztók és a lakástulajdonosok számára az átállás egyértelmű előnye a fűtésre fordított kiadások csökkenése, ami a jelenlegi magas energiaárak miatt különösen fontos" – mondja Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának ügyvezető igazgatója. – "A hőszivattyú és a napkollektoros hőtermelés versenyképesen kiépíthető, hiszen a beruházás csökkenti az energiára fordított költségeket. A megújuló energia csak addig drágább, mint a fosszilis, amíg elegendően nem kezdik el használni. A széles körű elterjedéshez viszont állami támogatás szükséges."

Az átalakítás hozzájárul a nettó nulla kibocsátású lakossági fűtéshez, ami az egész kontinensen javítaná a városok levegőminőségét. Emellett segít elérni a globális kibocsátáscsökkentési célokat is, ami kulcsfontosságú lehet abban, hogy 2050-re Európa lehessen az első klímasemleges kontinens.

Jelenleg az EU energiafogyasztásának 40%-áért az épületek felelősek – és ez a szám azonnali intézkedések nélkül valószínűleg tovább fog nőni –, a végső energiafogyasztásból a háztartások részesedése pedig 28%. Magyarországon ez 2020-ban 34 százalék volt, azaz az európai lakóingatlanállomány átlagosan korszerűbb, mint a magyar. Az utóbbi harminc évben a felújítási ráta éves értéke itthon mindössze egyszer haladta meg az 1 százalékot, az elmúlt tíz évben pedig a fél százalékot is csak egyszer érte el – a korszerűsítés mellett ez önmagában is indokolja a felújításokat.

"Eredményeink is alátámasztják, hogy a legjobb megközelítés az energiafogyasztás csökkenéséhez vezető hatékonyságnövelés" – teszi hozzá Fazekas Dóra. – "A döntéshozóknak egyszerre kell az ellátásbiztonság, a klímavédelem és a megfizethető energiafogyasztás szempontjaira is gondolni. Most az egyik legfontosabb feladat az átmenethez szükséges szakpolitikák kidolgozása lenne, és ez különösen igaz a több területen is hasznot jelentő, kedvezőtlen hatásokkal nem járó lépésekre. Az uniós és a magyar lakóépületállomány energiahatékonyságának javítása éppen ilyen."

Forrás: sajtóközlemény

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (1)
Hartmann György Sándor
2022.08.19.
14:49

De éppen most módosították az épületekről szóló energiatanúsításról szóló rendeletet, 2024 évre tolták ki a közel 0 energiafelhasználási épületek építésének a határidejét. Két dolgot nem tudok: 1. hogy ezt a sok - de egyébként pofátlanul sok pénzt elkérő - ingatlanfejlesztők kérték-e, 2. ez már az új kurzus előszele?

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.