Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Vélemény

A fal, mint műalkotás – fél évszázad absztraktjai

1/17

A salgótarjáni síküveggyár egykori mintaboltjának falán természetesen üveglapok sokasága adta a dekoráció alapját.

A negyedkörökből álló, színes mintázat tervezője a múlt homályába vész, bár minden bizonnyal sorozatgyártott termék lehetett, ami a kor több más épületén is visszaköszön, többnyire egyetlen elem magas, hosszú tetőszegélyek formájában.

A ózdi Vasvár úti általános iskola északi épülete már bő másfél évtizede állt, amikor az utcai főhomlokzatára felkerült Kádár György 48 négyzetméteres, Repülés című mozaikja.

Szekszárd központjában 1976-ra készült el az Úttörőház, Lőrinczy Gyula tervei alapján. Színes tűzzománc falburkolatát a közeli dombok közti Bonyhád faluból származó Kovács Ferenc rajztanár és festőművész készítette.

Az épület a rendszerváltás után volt iskola, majd közösségi ház, de évek óta üresen áll, 2020 óta magántulajdon. Ebben az időben az önkormányzat egy nagyobb projekt részeként lebontotta volna, a ma tervezett sorsa ismeretlen.

A budapesti Andrássy út körüli villanegyed háborús pusztításának emlékei a millennium korából származó lakóházak közt megbúvó modern épületek. A Munkácsy utcai óvoda különleges homlokzata köztük is egy merész megoldás.

Bár az épületet a közelmúltban felújították és hőszigetelték, a homlokzati fala megmaradhatott.

A felújított szomszédjai mellett a geometrikus homlokzat a reggeli nap fényében, vagy épp borús időben más és más arcát mutatja.

Az 1967-ben épült Kazincbarcikai Városi Kórház, Jánossy György egyik fő műve. Nagyrészt monoton falait csak a főbejárat oldalán töri meg különleges díszítés: Illés Gyula eredetileg nyers beton domborműve, ami az épület felújításának idején kapott bevonatot.  

Kecel városában 1981-ben kezdődött az új iskola, könyvtár és művelődési ház építése, Jeney Lajos tervei alapján. Eredetileg teljes egészében téglaburkolattal tervezett homlokzatát 1985 óta Vasarely hatalmas op-art alkotása díszíti.

Vasarely egy 1980-as évek eleji interjúban ajánlotta fel a társadalmi munkáját a hazai középületek díszítésére, aminek nyomán, helyi kezdeményezésre a művelődési ház homlokzatdísze is elkészülhetett.  

Az 1350 darab barna, és 1000 fehér színű, pirogránit csempéből álló alkotás az épület átadására, egyben a város 250 éves jubileumára készült el. Címét olykor tévesen Léceknek olvassák, valójában csupán a város nevének megfordított alakja (Lecek)

A csempéhez hasonló, időtlen alapanyagnak bizonyult az alumínium is, amit Farkas Ádám szobrászművész különleges fríz formájában használt, az 1974-ben épült Növényvédelmi Kutató Központ bejáratának előtetőjén.  

Az épület tervezője a Középülettervező Vállalatnál dolgozó Tiry György volt, aki korábban a Veszprémi Vegyipari Egyetem főépületének, vagy a Nemzeti Galéria pompás belső terének kialakításában is részt vett.  

Paks városának új lakótelepén a fiatal Csete György vezetésével készültek egyedi, organikus mintájú falelemek, a házgyári nagypaneles technológiával épülő lakóházak díszítésére. Az új korukban kisebb botrányt kavart, népies díszítések ma a tulipános házak néven ismertek.

A budapesti Déli Pályaudvar aluljárójában nem csak Kovács Ferenc és Józsa Bálint 13 méter széles, szürke márványból készült domborműve, de az oda vezető út kék  acélprofilokkal burkolt fala is különleges.

A hatalmas vasbeton falakkal teli négyes metró is remek felületet adott különböző alkotások elhelyezésére. A II. János Pál pápa téri metróállomás Keleti pályaudvar felőli falán, Jovánovics György térplsztikája a metróval együtt ebben a hónapban tíz éves.

?>
A salgótarjáni síküveggyár egykori mintaboltjának falán természetesen üveglapok sokasága adta a dekoráció alapját.
?>
A negyedkörökből álló, színes mintázat tervezője a múlt homályába vész, bár minden bizonnyal sorozatgyártott termék lehetett, ami a kor több más épületén is visszaköszön, többnyire egyetlen elem magas, hosszú tetőszegélyek formájában.
?>
A ózdi Vasvár úti általános iskola északi épülete már bő másfél évtizede állt, amikor az utcai főhomlokzatára felkerült Kádár György 48 négyzetméteres, Repülés című mozaikja.
?>
Szekszárd központjában 1976-ra készült el az Úttörőház, Lőrinczy Gyula tervei alapján. Színes tűzzománc falburkolatát a közeli dombok közti Bonyhád faluból származó Kovács Ferenc rajztanár és festőművész készítette.
?>
Az épület a rendszerváltás után volt iskola, majd közösségi ház, de évek óta üresen áll, 2020 óta magántulajdon. Ebben az időben az önkormányzat egy nagyobb projekt részeként lebontotta volna, a ma tervezett sorsa ismeretlen.
?>
A budapesti Andrássy út körüli villanegyed háborús pusztításának emlékei a millennium korából származó lakóházak közt megbúvó modern épületek. A Munkácsy utcai óvoda különleges homlokzata köztük is egy merész megoldás.
?>
Bár az épületet a közelmúltban felújították és hőszigetelték, a homlokzati fala megmaradhatott.
?>
A felújított szomszédjai mellett a geometrikus homlokzat a reggeli nap fényében, vagy épp borús időben más és más arcát mutatja.
?>
Az 1967-ben épült Kazincbarcikai Városi Kórház, Jánossy György egyik fő műve. Nagyrészt monoton falait csak a főbejárat oldalán töri meg különleges díszítés: Illés Gyula eredetileg nyers beton domborműve, ami az épület felújításának idején kapott bevonatot.

 
?>
Kecel városában 1981-ben kezdődött az új iskola, könyvtár és művelődési ház építése, Jeney Lajos tervei alapján. Eredetileg teljes egészében téglaburkolattal tervezett homlokzatát 1985 óta Vasarely hatalmas op-art alkotása díszíti.
?>
Vasarely egy 1980-as évek eleji interjúban ajánlotta fel a társadalmi munkáját a hazai középületek díszítésére, aminek nyomán, helyi kezdeményezésre a művelődési ház homlokzatdísze is elkészülhetett.

 
?>
Az 1350 darab barna, és 1000 fehér színű, pirogránit csempéből álló alkotás az épület átadására, egyben a város 250 éves jubileumára készült el. Címét olykor tévesen Léceknek olvassák, valójában csupán a város nevének megfordított alakja (Lecek)
?>
A csempéhez hasonló, időtlen alapanyagnak bizonyult az alumínium is, amit Farkas Ádám szobrászművész különleges fríz formájában használt, az 1974-ben épült Növényvédelmi Kutató Központ bejáratának előtetőjén.

 
?>
Az épület tervezője a Középülettervező Vállalatnál dolgozó Tiry György volt, aki korábban a Veszprémi Vegyipari Egyetem főépületének, vagy a Nemzeti Galéria pompás belső terének kialakításában is részt vett.

 
?>
Paks városának új lakótelepén a fiatal Csete György vezetésével készültek egyedi, organikus mintájú falelemek, a házgyári nagypaneles technológiával épülő lakóházak díszítésére. Az új korukban kisebb botrányt kavart, népies díszítések ma a tulipános házak néven ismertek.
?>
A budapesti Déli Pályaudvar aluljárójában nem csak Kovács Ferenc és Józsa Bálint 13 méter széles, szürke márványból készült domborműve, de az oda vezető út kék  acélprofilokkal burkolt fala is különleges.
?>
A hatalmas vasbeton falakkal teli négyes metró is remek felületet adott különböző alkotások elhelyezésére. A II. János Pál pápa téri metróállomás Keleti pályaudvar felőli falán, Jovánovics György térplsztikája a metróval együtt ebben a hónapban tíz éves.
1/17

A salgótarjáni síküveggyár egykori mintaboltjának falán természetesen üveglapok sokasága adta a dekoráció alapját.

A negyedkörökből álló, színes mintázat tervezője a múlt homályába vész, bár minden bizonnyal sorozatgyártott termék lehetett, ami a kor több más épületén is visszaköszön, többnyire egyetlen elem magas, hosszú tetőszegélyek formájában.

A ózdi Vasvár úti általános iskola északi épülete már bő másfél évtizede állt, amikor az utcai főhomlokzatára felkerült Kádár György 48 négyzetméteres, Repülés című mozaikja.

Szekszárd központjában 1976-ra készült el az Úttörőház, Lőrinczy Gyula tervei alapján. Színes tűzzománc falburkolatát a közeli dombok közti Bonyhád faluból származó Kovács Ferenc rajztanár és festőművész készítette.

Az épület a rendszerváltás után volt iskola, majd közösségi ház, de évek óta üresen áll, 2020 óta magántulajdon. Ebben az időben az önkormányzat egy nagyobb projekt részeként lebontotta volna, a ma tervezett sorsa ismeretlen.

A budapesti Andrássy út körüli villanegyed háborús pusztításának emlékei a millennium korából származó lakóházak közt megbúvó modern épületek. A Munkácsy utcai óvoda különleges homlokzata köztük is egy merész megoldás.

Bár az épületet a közelmúltban felújították és hőszigetelték, a homlokzati fala megmaradhatott.

A felújított szomszédjai mellett a geometrikus homlokzat a reggeli nap fényében, vagy épp borús időben más és más arcát mutatja.

Az 1967-ben épült Kazincbarcikai Városi Kórház, Jánossy György egyik fő műve. Nagyrészt monoton falait csak a főbejárat oldalán töri meg különleges díszítés: Illés Gyula eredetileg nyers beton domborműve, ami az épület felújításának idején kapott bevonatot.  

Kecel városában 1981-ben kezdődött az új iskola, könyvtár és művelődési ház építése, Jeney Lajos tervei alapján. Eredetileg teljes egészében téglaburkolattal tervezett homlokzatát 1985 óta Vasarely hatalmas op-art alkotása díszíti.

Vasarely egy 1980-as évek eleji interjúban ajánlotta fel a társadalmi munkáját a hazai középületek díszítésére, aminek nyomán, helyi kezdeményezésre a művelődési ház homlokzatdísze is elkészülhetett.  

Az 1350 darab barna, és 1000 fehér színű, pirogránit csempéből álló alkotás az épület átadására, egyben a város 250 éves jubileumára készült el. Címét olykor tévesen Léceknek olvassák, valójában csupán a város nevének megfordított alakja (Lecek)

A csempéhez hasonló, időtlen alapanyagnak bizonyult az alumínium is, amit Farkas Ádám szobrászművész különleges fríz formájában használt, az 1974-ben épült Növényvédelmi Kutató Központ bejáratának előtetőjén.  

Az épület tervezője a Középülettervező Vállalatnál dolgozó Tiry György volt, aki korábban a Veszprémi Vegyipari Egyetem főépületének, vagy a Nemzeti Galéria pompás belső terének kialakításában is részt vett.  

Paks városának új lakótelepén a fiatal Csete György vezetésével készültek egyedi, organikus mintájú falelemek, a házgyári nagypaneles technológiával épülő lakóházak díszítésére. Az új korukban kisebb botrányt kavart, népies díszítések ma a tulipános házak néven ismertek.

A budapesti Déli Pályaudvar aluljárójában nem csak Kovács Ferenc és Józsa Bálint 13 méter széles, szürke márványból készült domborműve, de az oda vezető út kék  acélprofilokkal burkolt fala is különleges.

A hatalmas vasbeton falakkal teli négyes metró is remek felületet adott különböző alkotások elhelyezésére. A II. János Pál pápa téri metróállomás Keleti pályaudvar felőli falán, Jovánovics György térplsztikája a metróval együtt ebben a hónapban tíz éves.

Nézőpontok/Vélemény

A fal, mint műalkotás – fél évszázad absztraktjai

2024.03.30. 16:22
1/17

A salgótarjáni síküveggyár egykori mintaboltjának falán természetesen üveglapok sokasága adta a dekoráció alapját.

A negyedkörökből álló, színes mintázat tervezője a múlt homályába vész, bár minden bizonnyal sorozatgyártott termék lehetett, ami a kor több más épületén is visszaköszön, többnyire egyetlen elem magas, hosszú tetőszegélyek formájában.

A ózdi Vasvár úti általános iskola északi épülete már bő másfél évtizede állt, amikor az utcai főhomlokzatára felkerült Kádár György 48 négyzetméteres, Repülés című mozaikja.

Szekszárd központjában 1976-ra készült el az Úttörőház, Lőrinczy Gyula tervei alapján. Színes tűzzománc falburkolatát a közeli dombok közti Bonyhád faluból származó Kovács Ferenc rajztanár és festőművész készítette.

Az épület a rendszerváltás után volt iskola, majd közösségi ház, de évek óta üresen áll, 2020 óta magántulajdon. Ebben az időben az önkormányzat egy nagyobb projekt részeként lebontotta volna, a ma tervezett sorsa ismeretlen.

A budapesti Andrássy út körüli villanegyed háborús pusztításának emlékei a millennium korából származó lakóházak közt megbúvó modern épületek. A Munkácsy utcai óvoda különleges homlokzata köztük is egy merész megoldás.

Bár az épületet a közelmúltban felújították és hőszigetelték, a homlokzati fala megmaradhatott.

A felújított szomszédjai mellett a geometrikus homlokzat a reggeli nap fényében, vagy épp borús időben más és más arcát mutatja.

Az 1967-ben épült Kazincbarcikai Városi Kórház, Jánossy György egyik fő műve. Nagyrészt monoton falait csak a főbejárat oldalán töri meg különleges díszítés: Illés Gyula eredetileg nyers beton domborműve, ami az épület felújításának idején kapott bevonatot.  

Kecel városában 1981-ben kezdődött az új iskola, könyvtár és művelődési ház építése, Jeney Lajos tervei alapján. Eredetileg teljes egészében téglaburkolattal tervezett homlokzatát 1985 óta Vasarely hatalmas op-art alkotása díszíti.

Vasarely egy 1980-as évek eleji interjúban ajánlotta fel a társadalmi munkáját a hazai középületek díszítésére, aminek nyomán, helyi kezdeményezésre a művelődési ház homlokzatdísze is elkészülhetett.  

Az 1350 darab barna, és 1000 fehér színű, pirogránit csempéből álló alkotás az épület átadására, egyben a város 250 éves jubileumára készült el. Címét olykor tévesen Léceknek olvassák, valójában csupán a város nevének megfordított alakja (Lecek)

A csempéhez hasonló, időtlen alapanyagnak bizonyult az alumínium is, amit Farkas Ádám szobrászművész különleges fríz formájában használt, az 1974-ben épült Növényvédelmi Kutató Központ bejáratának előtetőjén.  

Az épület tervezője a Középülettervező Vállalatnál dolgozó Tiry György volt, aki korábban a Veszprémi Vegyipari Egyetem főépületének, vagy a Nemzeti Galéria pompás belső terének kialakításában is részt vett.  

Paks városának új lakótelepén a fiatal Csete György vezetésével készültek egyedi, organikus mintájú falelemek, a házgyári nagypaneles technológiával épülő lakóházak díszítésére. Az új korukban kisebb botrányt kavart, népies díszítések ma a tulipános házak néven ismertek.

A budapesti Déli Pályaudvar aluljárójában nem csak Kovács Ferenc és Józsa Bálint 13 méter széles, szürke márványból készült domborműve, de az oda vezető út kék  acélprofilokkal burkolt fala is különleges.

A hatalmas vasbeton falakkal teli négyes metró is remek felületet adott különböző alkotások elhelyezésére. A II. János Pál pápa téri metróállomás Keleti pályaudvar felőli falán, Jovánovics György térplsztikája a metróval együtt ebben a hónapban tíz éves.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.