A Dombóvári Művelődési Ház rekonstrukciója

Sokszor hálátlan, de izgalmas feladat a közelmúlt jellegzetes épületeinek rekonstrukciója: a köznép által hangosan utált "kockaház-építészetből" kell megmenteni azt, ami menthető - felmutatva az adott épületben a kor maradandó értékeit. Nagy Attila (Navystar Kft.) vezető építész tervező csapatában remekeltek a belsőépítészek - Hegyi Andrea és Virághalmy Eszter - a hetvenes-nyolcvanas évek megidézésében és mai átírásában.

Az építészeti felújításról

A Dombóvári Művelődési Ház terveit 1973-ban a Pécsi Tervező Vállalat készítette. Felelős tervezője Freivogel Mihály, aki nívós – a tervezés-építés korának szellemében megfogalmazott – épületet álmodott meg a város központjába.

A lelakott és amortizálódott épület rekonstrukciójának és bővítésének engedélyezési terveit az Önkormányzat 2007. júniusában rendelte meg az Artekt Építészeti Stúdió Kft.-től. Bár a grandiózus koncepciót tükröző felújítás tervei elkészültek, az Önkormányzatnak szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy nem rendelkezik a megvalósításhoz szükséges forrásokkal. A becsült költség meghaladta a 3 milliárd Ft-ot, ugyanakkor a sikeres EU-s pályázat ellenére a rendelkezésre álló pénzügyi keret nem érte el az 1 milliárd Ft-ot. Az Önkormányzatnak ezért olyan új terveket kellett elkészíttetnie, mely lehetővé tette a költségkereteken belüli megvalósítást. Az engedélyezési és kiviteli terveket így közbeszerzési eljárásban adták vállalkozásba 2009. nyarán társaságunknak, a NAVYSTAR Kft.-nek.

A Művelődési Háznak két meghatározó funkciója volt a 70-es évek végi megvalósítást követően. A két funkció egy közös főbejárattal, közös kiszolgáló-, gazdasági-, valamint gépészeti helyiségekkel létesült:

• 400 nézőt befogadó színházterem – klubokkal és szakköri helységekkel;
• városi könyvtár – olvasótermekkel.

A Művelődési Ház a nyugati oldalán nyíló főbejáraton és a déli oldalán kialakított mellékbejáraton közelíthető meg. Gazdasági bejárata az épület keleti homlokzatán található.

A Ház földszintes és egyemeletes, részben alápincézett épületszárnyakból állt, szabadon álló beépítéssel. A négyszáz férőhelyes színházteremmel és színpaddal épült kultúrház klub- és szakköri helyiségekkel és az azokat kiszolgáló kiegészítő-, szociális- és gépészeti helyiségekkel rendelkezett. A városi könyvtár felnőtt és gyermek olvasóteremmel, internetklubbal, raktárakkal és kiszolgáló helyiségekkel gazdálkodott. A létesítmény szabadon áll a dombóvári 1294/7. helyrajzi számú ingatlanon. Szép park és parkolók övezik. Hasznos alapterülete cca. 4.800 m², beépített alapterülete cca. 3.500 m².

A rekonstrukció során az épület funkcionálisan gazdagodott a beruházó által meghatározott tervezési programnak megfelelően. A pinceszinten működő edzőterem helyén kamaraszínház létesült színész-öltözőkkel, valamint a vendégek részére szociális blokkokkal. Itt kaptak helyet a földszinti kávéház személyzeti helyiségei és raktára is. Az épület három szintjét összekötő és füstmentessé alakított lépcsőház is innen indul, ehhez egy új, hatszemélyes felvonó kapcsolódik.

A Művelődési Központ főbejárata mögötti előcsarnok – belső falak bontása és alárendelt helyiségek megszüntetése révén – nagyobb lett. Padlóburkolatát megtartották és helyreállították. Az előcsarnokból nyílik a színház és a kávéház, valamint a kisterem és a próbaterem, északi oldalára – a volt internetklub helyére – került a kétnemű toalettcsoport mozgáskorlátozott wc-vel. Ugyancsak ide kapcsolódik egy új - fél szintet áthidaló - lépcsővel a nézőtér alatt kialakításra került díszlet- és bútorraktár. Az előcsarnok födémszerkezetében meglévő felülvilágítókat kicserélték. Ezek egy része megvilágítási igényeket elégít ki, míg más része  – elektromosan vezérelt – szellőztető, illetve füstelvezető berendezésként funkcionál.

 

Az előcsarnokba vezető bejárati szélfogóból nyílik az új kávéház nagy terasszal. A terasz telekhatáron túli része trópusi fával burkolt, faszerkezetű dobogó, provizórium jelleggel. A kiselőadó és a próbaterem funkciója változatlan maradt, az egykori büfé helyére ruhatár került. Bár a színháztererm mérete és befogadóképessége változatlan maradt a felújítás során, a nézőtér fölé acélszerkezetű - színpadtechnikai berendezéseket, elsősorban világítótesteket hordozó - híd készült.

Az alagsorban raktárak, gépészeti terek és különféle rendeltetésű kiszolgáló helyiségek települtek, amelyek a földszinti előcsarnokból nyíló folyosón keresztül közelíthetők meg. 

Az emeleten szobaszínház, irodák, szakköri helyiségek, teakonyha és toalett-csoportok épültek. Az emelet északi szektorába vendéglakosztály és az üzemvitelt kiszolgáló tárgyaló-irodahelyiség csoport került, kiszolgáló helyiségekkel. A lapostető is innen érhető el.

A könyvtár helyiségei a Művelődési Hától elkülönülnek. A bejárat a keleti oldalon, a szélfogón keresztül biztosított. A könyvtár és a könyvtárban létesült internet tér a földszinten kapott helyet. Az alagsorban a könyvtár néhány raktárhelyiséggel egészült ki. A könyvszállításra is alkalmas kapcsolatot a pince és a földszint között elektromos működtetésű, 100 kg hasznos teherbírású lift biztosítja.

Az épület pirogránit burkolatát eltávolították az önkormányzat igényeinek megfelelően. A régi burkolat csak az átriumban és egyes belső terekben maradhatott meg. A homlokzatokon dryvit rendszerre granitogres burkolatot ragasztottak.

Az épület nyugati, déli és keleti oldalán – a beruházói igényeket kielégítő – új kollonád épült, teljesen új architektúrát adva a háznak. A vasbeton szerkezetű kollonád felületére vékony szilikátvakolat került. A déli és keleti kollonád oszlopai közé vízszintes és függőleges, fix árnyékoló zsaluzia lett felszerelve tüzihorganyzott acéllemez felhasználásával.

Valamennyi térben új padlóburkolat készült. Kivételt képez az előcsarnok, ahol megtartottuk a meglévő, értékes csiszolt mészkő lapburkolatot. Új, alumínium-üveg nyílászárókat kapott a ház. A tetőfedés és a fix zsaluziák anyaga titáncink. Az épület megfelel az akadálymentesítés követelményeinek. A házban új információs táblákat szereltek fel, és új épületgépészeti és épületvillamossági rendszereket is kapott. A kivitelezési munka minősége a Faktor-Swietelsky Konzorcium és alvállalkozóinak jó munkáját dicséri. A Művelődési Házba 2012. januárjában költöztek vissza, azóta folyamatosan működik. 

Nagy Attila
vezető építész tervező

 

 

A belsőépítészeti átalakításról

Már az első helyszíni bejáráson kiderült, hogy a feladat nagyságához képest – mint általában – a pénz kevés. Kihívás volt, hogy valami szebbet alkossunk, mint a napjainkra már teljesen elpiszkolódott, elhasznált eredeti 70-es évekbeli design úgy, hogy beleférjünk a minimumba.

A teljes területből a közönségforgalmi tereket kiemelve, a sötét, zegzugos feldarabolt tereket megnyitva, a nyomasztó álmennyezeteket elbontva, az elburkolt felülvilágítókat kinyitva világos, tágas, fényben úszó tereket kaptunk. Megkerestük, hogy mi az, ami egyáltalán tervezhető: néhány lámpát odébb rakhatunk, kicserélhetünk, festhetünk falakat, és szerencsére a pultokat az eredeti kiírás is tervezendőnek ítélte meg. Kikönyörögtünk néhány színesre festett falat, és óvtuk, amit még óvni érdemes volt az elődök munkájából. Így megmaradt és megújult az előcsarnok márványburkolata, megtisztult és láthatóvá vált a kis előadóterem kőreliefje, és a leválasztások során egy kis folyosóra szorult kerámia idézetet is kiszabadítottunk, amit végül a könyvtárba helyeztettünk át.

A nagy felületeket egyszínű fehéren hagyva, erőinket a pultok és a világítás területére koncentráltuk. Az épületben az összes pultot hasábelemekből építettük fel, de nem lett két egyforma közöttük. A variálható, színes dobozokból összeállított bútorok visszatérő és összefogó elemként jelennek meg az épület különböző funkciójú helyiségeiben: az előtér más-más funkciójú részein, vagy a könyvtárban. A padlószőnyegek pöttyös „tojglis" mintázata egybeolvasztja az erős színeket, oldja a sok párhuzamost és derékszöget. A könyvtárban az elburkolt felülvilágítók kibontásával, az újra fényáteresztővé váló felülvilágító ablakokkal előcsarnokban a nagy terek ismét világossá váltak. Az esti világítást a kiemeltebb helyeken megjelenő lámpasorral tettük kellemesebbé, az előcsarnok felülvilágítóiba Led pöttyvilágítást is raktunk, hogy esténként olyan legyen, mintha a csillagok néznének be rajtuk.

Az előtérben megoldottuk a hiányzó ruhatár egyértelmű, mégis visszafogott elhelyezését is. A színházterem átalakítása csak felületi volt, itt a színeket tudtuk csak megváltoztatni, és a kárpitokat, padlószőnyeget. A falburkolatok és a bútorok cseréje nem jöhetett szóba. A széksorok így lettek játékosan többszínűek, a falak struktúrája új megvilágítást kapott. A színpad faburkolatos keretezése az egyetlen, ami újdonság, és a hátsó falra felkúszó padlószőnyeg burkolat.

A Művelődési Ház működéséhez egyértelműen kevés volt az a kb. 4 méteres büfé, ami sem a változatos rendezvényekre használt előcsarnokot, sem a színházat nem tudta kiszolgálni. Helyette kávézót alakítottunk ki, amelynek közvetlen kapcsolata az épület előtti térrel lehetővé teszi a rendezvényektől független működést is. Klasszikus funkcionális elrendezése mellett itt is megjelennek az épület többi terében használt anyagok. Feladatunk volt még a kisebb klubtermek „átformálása" is amelyeket az épületen már végigvitt motívumokat használva alakítottunk ki.

A kivitelezés közbeni kommunikációs nehézségekről szívesen elfelejtkezve boldogok voltunk, ha valami megvalósult a terveinkből. Nem elsősorban pénz kérdése volt az, ami elmaradt.

Hegyi Andrea és Virághalmy Eszter