A digitalizáció nem a jövő, hanem a jelen – interjú Florovits Gézával, a Market Építő Zrt. IT-vezetőjével

A digitalizáció nemcsak trend, hanem sorsfordító eszköz, amely alapjaiban írja át az építőipari cégek működését – hívta fel a figyelmet Florovits Géza a Portfolio Építőipar 2025 konferencián, amely idén is a hazai építőipar legfontosabb szereplőit és döntéshozóit invitálta közös párbeszédre. A digitalizáció hatásairól, a legújabb digitális megoldásokról és ezek hazai, gyakorlati alkalmazhatóságáról beszélgettünk a Market Építő Zrt. IT-vezetőjével.

A konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésében elhangzott, hogy a digitalizáció nem csupán technológiai kérdés, hanem kulturális változást is jelent. Hogyan lehet ezt a szemléletváltást hatékonyan előmozdítani egy hagyományosan működő építőipari szervezetben?

Florovits Géza: A digitalizáció az informatikai megoldások bevezetése mellett valóban egy teljes szemlélet és vállalatikultúra-váltással járó változás is, ami szektortól függetlenül bármelyik ágazatra érvényes. Számunkra a digitalizáció nem projekt, hanem az építőipari működés jövőbeli alapja, amelybe folyamatosan invesztálunk. A legkardinálisabb a felsővezetők elköteleződése, a kollégák oktatása, bevonása, felkészítése és támogatása ebben a változásban. Fontos, hogy nagyvállalatok esetében külön digitalizációs stratégiát is érdemes készíteni. A másik megközelítés, ami segítség lehet a digitalizációs megoldások bevezetésében, amikor alulról építkezve teret hagyunk a kollégáknak, meghallgatjuk és megvizsgáljuk az ötleteiket, javaslataikat, a legjobbakat pedig velük közösen meg is valósítjuk.

Melyek voltak az elsődleges digitális megoldások, amelyeket a Market Építő Zrt. az elmúlt években bevezetett, és amelyek valóban mérhető hatással voltak a hatékonyságra vagy a hibák csökkentésére?

F.G.: A Market Csoport élen jár az építőipari innovációkban: lean-menedzsment módszereket, lean módszertani alapokon működő rendszereket vezettünk be, kibővített BI-adatelemző csapatot, Innovációs Osztályt működtetünk, illetve elsőként vezettünk be számos technológiai újítást. Ezen kívül pedig 2025 februárjában első magyar építőipari kivitelezőként szereztük meg a BIM-alapú információmenedzsment nemzetközi szintű követelményeit meghatározó ISO 19650-2:2018 szabványra vonatkozó tanúsítást. Az utóbbi években folyamatosan dolgoztunk olyan informatikai megoldások bevezetésén, amelyek az analóg és szigetszerű munkavégzést digitális felületekre terelték. Ennek köszönhetően elértük, hogy a cégcsoport leányvállalatai és kollégáink egységes vállalatirányítási rendszerben dolgozzanak, ezzel lehetővé téve, hogy rendelkezésünkre álljanak azok az adatok, amelyek elemzésével levonhatjuk a működésünkre vonatkozó következtetéseket. A Marketnél tudatosan törekszünk arra, hogy a hazai iparágat is inspiráljuk és tapasztalatainkat megosszuk más szereplőkkel.

Kiemelte, hogy az automatizáció és az előregyártás a hatékonyságnövelés kulcselemei. Hol látja ezek legígéretesebb alkalmazási területeit a magyar építőiparban a következő években?

F.G.: Az előregyártás nemcsak gyorsaságot, hanem erőforráshatékonyságot és kisebb ökológiai lábnyomot is jelent. Az automatizáció és robotizáció a tengerentúlon, az ázsiai és európai országokban is jelen van az építőipar számos területén. Az építési területeken megjelentek a különböző szakági tevékenységet végző robotok, például festő, falazó, hegesztő, lézer scannelő robotok, drónok. Ezek az eszközök akár a nap 24 órájában képesek munkát végezni, illetve képesek a betanított utat önállóan bejárva vagy berepülve az épületek pontfelhő adatainak begyűjtésére is. A mintavételezés gyakoriságának növelése pontosabb képet adhat a projektek előrehaladásáról, de segítséget nyújthat egy hiba mielőbbi feltárásában is, így a javítási költségek biztosan alacsonyabbak lesznek. Az előregyártás területén több automatizált robot gyártósorról tudunk, amelyek az építéshelyi robotok alkalmazásának mobilitási problémájára adnak megfelelő választ. Az előregyártás emellett az olcsó lakások egyik fontos építési technológiájává is válhat a jövőben.

Milyen szerepet tölt be jelenleg a mesterséges intelligencia a Market Csoport rendszereiben? Inkább kísérleti jelleggel van jelen, vagy már napi szinten támogatja a döntéshozatalt és a projektmenedzsmentet?

F.G.: Az MI-megoldások nem hagyhatók figyelmen kívül, így mi a Marketnél is aktívan foglalkozunk a témával, folyamatosan keressük, vizsgáljuk és teszteljük azokat, amelyek a kivitelezés területén, vagy a cégcsoport bármely osztályának működésében, mint eszköz, hatékonyságnövelő szerepet tudnak betölteni. Magát a mesterséges intelligenciát a döntéshozatalban még nem alkalmazzuk, egyéb területeken viszont időhatékonyságot növelő megoldás – backoffice területen most is zajlik olyan fejlesztés, aminek célja az adminisztráció és a dokumentumfeldolgozás automatizációja. A tervezés területén a nagy szoftvergyártók már felismerték, és el is kezdték beépíteni megoldásaikba azokat a funkciókat, amelyek a tervezést nagyon hatékonnyá teszik. Ez is egy jó irány, de véleményem szerint a technológiával szembeni elvárás most még sokkal nagyobb, mint amire a kész és elérhető megoldások képesek. Azért ez tud csalódást is hozni. Az információbiztonság területén is okozhatnak meglepetést ezek, ezt érdemes a kollégákban is tudatosítani, és mielőbb kiképezni őket a technológia biztonságos használatára. A döntéshozatalt viszont inkább az adatok gyűjtése és elemzése, a különböző rendszerekben keletkező adatok modernkori adattárházban történő tárolása, vizsgálata és elemzése támogatja. A projektmenedzsmentet pedig a lean módszertani alapokon működő informatikai megoldások használata teszi hatékonyabbá.

Az adatvezérelt működés előnyei egyre nyilvánvalóbbak, de a megfelelő minőségű és mennyiségű adat előállítása és kezelése komoly kihívás. Hogyan biztosítják, hogy az adatok valóban hasznos és megbízható döntéstámogató eszközökké váljanak?

F.G.: Az adatok megfelelő minőségben történő biztosítása tényleg nem egyszerű feladat. Ezt egy ideális világban standardizált informatikai rendszerek bevezetésével és használatával lehet elérni. Viszont az idealizált világ és a valóság nem ugyanaz. Sok rendszerben keletkezhet ugyanaz az információt hordozó adat, ami két különböző rendszerből érkezve mégis akár teljesen más lehet. A Market Csoportnál ezért is működik külön adatelemző csapat, ők azok, akik ezeket az különböző rendszerekben tárolt adatokat egységes formára alakítják. Ebben a csapatban fejlesztők és adattudós kollégák dolgoznak, és szorosan együttműködnek az üzleti területekkel, illetve az informatikai fejlesztési területtel. Így, ha valahol az adatok minősége problémás, akkor a három terület közös együttműködése során elkészülnek azok a rendszermódosítások, amelyek kikényszerítik, hogy az adatok a jövőben a megfelelő formában kerüljenek rögzítésre. El kell fogadni, hogy a világ adatközpontúvá válik, és az építőipar sem marad ki ebből a sorból. Egy építkezés során hatalmas mennyiségű információ keletkezik, aminek a jó részét akár az épület teljes életciklusában fel lehet használni. De rengeteg adat jön létre a kivitelezési projektről is, ami lehetőséget ad elemzésekre, előrejelzésekre, megfelelő minőségű pénzügyi és előrehaladási kontrollingra. Egyszóval, aki nem foglalkozik a rendelkezésére álló adatok elemzésével, könnyen versenyhátrányba kerülhet.

Mit tanácsolna azoknak az építőipari cégeknek, amelyek most fontolgatják a digitalizáció felé való nyitást, de még nem tettek konkrét lépéseket? Mely területen érdemes először elindulni?

F.G.: Nehéz általános receptet adni, hiszen minden vállalkozás más, de van egy biztos kiindulópont: ott érdemes elindulni, ahol a cégvezetés a legnagyobb „fájdalmat" érzi, vagyis ahol a legégetőbb problémát szeretné megoldani, a legnagyobb áttörést szeretné elérni. A digitalizáció nem öncélú eszköz, hanem lehetőség arra, hogy egy adott kihívásra jobb, gyorsabb vagy hatékonyabb választ adjunk. Ha meg tudják válaszolni azt a kérdést, hogy mit szeretnének látni vagy tudni a saját vállalkozásuk működéséről, akkor könnyen meg lehet mondani, hogy merre érdemes elindulni. Viszont kezdeni mindenképpen a tervezőasztalon szükséges. A vállalat méretétől és komplexitásától függően, különböző módszertanok segítségével nagyon jól ki lehet jelölni azt a fejlesztési utat, amin lépésről lépésre végig lehet haladni.

Milyen digitális trendekre érdemes ma leginkább figyelniük az iparági szereplőknek?

F.G.: A BIM és 3D modellezés területét az elsők között kell említeni. A digitális ikrek elkészítése az épület teljes életciklusában rengeteg információt tudnak szolgáltatni. A gépi látás és robotizált képfeldolgozás egyre nagyobb teret hódít, nagyon sok lehetőség rejlik ebben a technológiában, így érdemes odafigyelni erre is. A mesterséges intelligencia és az agent alapú MI-megoldások használata biztosan hatékonyságnövelő alternatíva. A csoportmunkát vagy kollaborációt támogató projektmenedzsment-rendszerek szintén mindenképpen említésre méltók, és van egy kakukktojás: az IT-biztonság területe. Nagyon fontos, hogy az építőpari szereplők is komolyan foglalkozzanak vele – aki erre nem áldoz, ott egy rosszindulatú támadás esetén óriás problémával találhatja szembe magát egy vállalat.

Csapó Bea