Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Vélemény

17 érdekesség a 127 éves Szabadság-hídról

1/19

A híd 1896-ra készült el, még Ferenc József -híd néven, amit egészen 1946-ig viselt. Az október 4-én megtartott átadáson az utolsó, ezüstből készült szegecset maga az uralkodó verte be. 

A statikai terveket a kor legnevesebb acélszerkezeti mérnöke, Feketeházy János készítette, akinek neve a képgalériák közt korábban az Operaház és a Keleti Pályaudvar tetőszerkezete kapcsán szerepelt, de a Szabadság-híd mellett korának további három Dunahídjának tervezésében is főszerepet vállalt.

A távolról függőhídnak kinéző Szabadság-híd valójában két merev rácsos tartó, amit egy rövid befüggesztett középrész kapcsol össze. A skóciai Fort-hídhoz készült illusztráció (amelynek építését a Szabadság-híd későbbi tervezője személyesen tanulmányozta) kisebb eltérésekkel, de szemléletesen bemutatja a híd erőjátékát.  

A középső nyílás belső, 47 méteres darabja, azaz a Gerber-tartó, egy különálló hídszerkezet, ami csupán négy vaskos tengelycsuklóval kapcsolódik a híd többi részéhez.  

A középső tartó miatt aszimmetrikusan terhelt konzolokat a hídfőkbe épített 609 tonnányi ellensúly tartja biztosan a helyükön.

A teherviselő szerkezet Nagy Virgil építész munkájával nyerte el végső, szecessziós stílusú formavilágát. A hídfők négy, bronzból készült turul-szobra a Duna nulla szintje fölött 46 méter magasan adják a híd legmagasabb pontját.  

A második világháborúban a Szabadság-hidat is aláaknázták, azonban a robbanószerkezetek felét idő előtt működésbe hozta egy becsapódó lövedék. A híd így társainál kisebb sérülést szenvedett, három hónap után pontonhidat fektettek rá, újabb másfél év múlva pedig ez lett az első, teljesen újjáépült dunai híd. Forrás: Fortepan

Bár az elsőként megépült dunai átkelő a Lánchíd, ma összességében a Szabadság-híd tekinthető a legöregebbnek, mint az egyetlen nagy híd, ahol a szerkezet nagyobbik felét sem a háborús pusztítás, sem a későbbi felújítások során nem cserélték új gyártásúra.  

A 170 méteres középső támaszköz a legnagyobb rácstartós hídnyílás az országban, ennél nagyobb támaszközt csak függesztett hidak és ívek hidalnak át.  

A híd turisztikai értékét márciusban tovább fokozza a Gellért-hegy déli nyúlványának mandulafája. Óránként akár több száz fotó készül a virágzó lombozat mögött álló Szabadság-hídról.  

Nem kevésbé autentikus a Gerber-tartó felső öve, mint a város egyik legjobb panorámájú, bár nem a legbiztonságosabb szabadtéri kávézója.

Maga a híd a főváros legrövidebb Dunahídja, bár ebben az is szerepet játszik, hogy nem íveli át a felső rakpartokat -szemben a szomszédos Erzsébet-híddal, ami alatt maga a meder bő tíz méterrel keskenyebb.  

A híd acélszerkezetének súlya mintegy 6000 tonna, és még körülbelül tized ekkora terhet képes hordozni csúcsforgalom idején. 330 méteres összhossza a hőtágulás miatt maximum 32 centimétert változhat tél és nyár között.  

A felszerkezet színe az 1946-1980 közti időszakot leszámítva a tradicionális "hídzöld" - a harmincnégy éves kivétel azért volt, mert a világháború utáni évben képtelenég volt ilyen mennyiségű zöld festéket beszerezni. Forrás: Fortepan

A híd utolsó felújítása 2009-re ért véget. Utolsó lépésben, már a villamosforgalom helyreállítása után kerültek a hídra az addigi, egyszerű közvilágítási lámpákat váltó, gazdagon díszített kandeláberek.  

A dunai hidakon fizetendő vámot 1918-ban törölték el, a második világháború végére pedig a város összes vámszedőháza eltűnt. Az egyedüli kivételek a Szabadság-híd pesti épületei.  

A déli vámház ma a hídmester irodája, míg az északi a Múzeum kezelésében áll, ez utóbbiban jelenleg a világ legkisebb közlekedési témájú állandó kiállításának ad otthont. Október 12; 19; és 26. délutánjain a nagyközönség számára is nyitva áll majd.

A teljesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy négy turulmadárral díszített, függőhíd jellegű Szabadság-híd hazánkban nem csak a Dunát, de a pétfürdői Ifjúsági-tavat is átíveli.

A pétfürdői híd elképesztő acél térváza persze már nem Gerber-tartós, konzolos hidat, csupán egy folytatólagos többtámaszú tartót jelent, dilatációs szerkezetek nélkül. A híd története, alkotóinak kiléte az 1940-es évek homályába vész, de ma is, mint a városka egyik büszkesége, kitűnő állapotban szolgál.

?>
A híd 1896-ra készült el, még Ferenc József -híd néven, amit egészen 1946-ig viselt. Az október 4-én megtartott átadáson az utolsó, ezüstből készült szegecset maga az uralkodó verte be. 
?>
A statikai terveket a kor legnevesebb acélszerkezeti mérnöke, Feketeházy János készítette, akinek neve a képgalériák közt korábban az Operaház és a Keleti Pályaudvar tetőszerkezete kapcsán szerepelt, de a Szabadság-híd mellett korának további három Dunahídjának tervezésében is főszerepet vállalt.
?>
A távolról függőhídnak kinéző Szabadság-híd valójában két merev rácsos tartó, amit egy rövid befüggesztett középrész kapcsol össze. A skóciai Fort-hídhoz készült illusztráció (amelynek építését a Szabadság-híd későbbi tervezője személyesen tanulmányozta) kisebb eltérésekkel, de szemléletesen bemutatja a híd erőjátékát.

 
?>
A középső nyílás belső, 47 méteres darabja, azaz a Gerber-tartó, egy különálló hídszerkezet, ami csupán négy vaskos tengelycsuklóval kapcsolódik a híd többi részéhez.

 
?>
A középső tartó miatt aszimmetrikusan terhelt konzolokat a hídfőkbe épített 609 tonnányi ellensúly tartja biztosan a helyükön.
?>
A teherviselő szerkezet Nagy Virgil építész munkájával nyerte el végső, szecessziós stílusú formavilágát. A hídfők négy, bronzból készült turul-szobra a Duna nulla szintje fölött 46 méter magasan adják a híd legmagasabb pontját.

 
?>
A második világháborúban a Szabadság-hidat is aláaknázták, azonban a robbanószerkezetek felét idő előtt működésbe hozta egy becsapódó lövedék. A híd így társainál kisebb sérülést szenvedett, három hónap után pontonhidat fektettek rá, újabb másfél év múlva pedig ez lett az első, teljesen újjáépült dunai híd. Forrás: Fortepan
?>
Bár az elsőként megépült dunai átkelő a Lánchíd, ma összességében a Szabadság-híd tekinthető a legöregebbnek, mint az egyetlen nagy híd, ahol a szerkezet nagyobbik felét sem a háborús pusztítás, sem a későbbi felújítások során nem cserélték új gyártásúra.
 
?>
A 170 méteres középső támaszköz a legnagyobb rácstartós hídnyílás az országban, ennél nagyobb támaszközt csak függesztett hidak és ívek hidalnak át.

 
?>
A híd turisztikai értékét márciusban tovább fokozza a Gellért-hegy déli nyúlványának mandulafája. Óránként akár több száz fotó készül a virágzó lombozat mögött álló Szabadság-hídról.

 
?>
Nem kevésbé autentikus a Gerber-tartó felső öve, mint a város egyik legjobb panorámájú, bár nem a legbiztonságosabb szabadtéri kávézója.
?>
Maga a híd a főváros legrövidebb Dunahídja, bár ebben az is szerepet játszik, hogy nem íveli át a felső rakpartokat -szemben a szomszédos Erzsébet-híddal, ami alatt maga a meder bő tíz méterrel keskenyebb.

 
?>
A híd acélszerkezetének súlya mintegy 6000 tonna, és még körülbelül tized ekkora terhet képes hordozni csúcsforgalom idején. 330 méteres összhossza a hőtágulás miatt maximum 32 centimétert változhat tél és nyár között.

 
?>
A felszerkezet színe az 1946-1980 közti időszakot leszámítva a tradicionális "hídzöld" - a harmincnégy éves kivétel azért volt, mert a világháború utáni évben képtelenég volt ilyen mennyiségű zöld festéket beszerezni. Forrás: Fortepan
?>
A híd utolsó felújítása 2009-re ért véget. Utolsó lépésben, már a villamosforgalom helyreállítása után kerültek a hídra az addigi, egyszerű közvilágítási lámpákat váltó, gazdagon díszített kandeláberek.
 
?>
A dunai hidakon fizetendő vámot 1918-ban törölték el, a második világháború végére pedig a város összes vámszedőháza eltűnt. Az egyedüli kivételek a Szabadság-híd pesti épületei.

 
?>
A déli vámház ma a hídmester irodája, míg az északi a Múzeum kezelésében áll, ez utóbbiban jelenleg a világ legkisebb közlekedési témájú állandó kiállításának ad otthont. Október 12; 19; és 26. délutánjain a nagyközönség számára is nyitva áll majd.
?>
A teljesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy négy turulmadárral díszített, függőhíd jellegű Szabadság-híd hazánkban nem csak a Dunát, de a pétfürdői Ifjúsági-tavat is átíveli.
?>
A pétfürdői híd elképesztő acél térváza persze már nem Gerber-tartós, konzolos hidat, csupán egy folytatólagos többtámaszú tartót jelent, dilatációs szerkezetek nélkül. A híd története, alkotóinak kiléte az 1940-es évek homályába vész, de ma is, mint a városka egyik büszkesége, kitűnő állapotban szolgál.
1/19

A híd 1896-ra készült el, még Ferenc József -híd néven, amit egészen 1946-ig viselt. Az október 4-én megtartott átadáson az utolsó, ezüstből készült szegecset maga az uralkodó verte be. 

A statikai terveket a kor legnevesebb acélszerkezeti mérnöke, Feketeházy János készítette, akinek neve a képgalériák közt korábban az Operaház és a Keleti Pályaudvar tetőszerkezete kapcsán szerepelt, de a Szabadság-híd mellett korának további három Dunahídjának tervezésében is főszerepet vállalt.

A távolról függőhídnak kinéző Szabadság-híd valójában két merev rácsos tartó, amit egy rövid befüggesztett középrész kapcsol össze. A skóciai Fort-hídhoz készült illusztráció (amelynek építését a Szabadság-híd későbbi tervezője személyesen tanulmányozta) kisebb eltérésekkel, de szemléletesen bemutatja a híd erőjátékát.  

A középső nyílás belső, 47 méteres darabja, azaz a Gerber-tartó, egy különálló hídszerkezet, ami csupán négy vaskos tengelycsuklóval kapcsolódik a híd többi részéhez.  

A középső tartó miatt aszimmetrikusan terhelt konzolokat a hídfőkbe épített 609 tonnányi ellensúly tartja biztosan a helyükön.

A teherviselő szerkezet Nagy Virgil építész munkájával nyerte el végső, szecessziós stílusú formavilágát. A hídfők négy, bronzból készült turul-szobra a Duna nulla szintje fölött 46 méter magasan adják a híd legmagasabb pontját.  

A második világháborúban a Szabadság-hidat is aláaknázták, azonban a robbanószerkezetek felét idő előtt működésbe hozta egy becsapódó lövedék. A híd így társainál kisebb sérülést szenvedett, három hónap után pontonhidat fektettek rá, újabb másfél év múlva pedig ez lett az első, teljesen újjáépült dunai híd. Forrás: Fortepan

Bár az elsőként megépült dunai átkelő a Lánchíd, ma összességében a Szabadság-híd tekinthető a legöregebbnek, mint az egyetlen nagy híd, ahol a szerkezet nagyobbik felét sem a háborús pusztítás, sem a későbbi felújítások során nem cserélték új gyártásúra.  

A 170 méteres középső támaszköz a legnagyobb rácstartós hídnyílás az országban, ennél nagyobb támaszközt csak függesztett hidak és ívek hidalnak át.  

A híd turisztikai értékét márciusban tovább fokozza a Gellért-hegy déli nyúlványának mandulafája. Óránként akár több száz fotó készül a virágzó lombozat mögött álló Szabadság-hídról.  

Nem kevésbé autentikus a Gerber-tartó felső öve, mint a város egyik legjobb panorámájú, bár nem a legbiztonságosabb szabadtéri kávézója.

Maga a híd a főváros legrövidebb Dunahídja, bár ebben az is szerepet játszik, hogy nem íveli át a felső rakpartokat -szemben a szomszédos Erzsébet-híddal, ami alatt maga a meder bő tíz méterrel keskenyebb.  

A híd acélszerkezetének súlya mintegy 6000 tonna, és még körülbelül tized ekkora terhet képes hordozni csúcsforgalom idején. 330 méteres összhossza a hőtágulás miatt maximum 32 centimétert változhat tél és nyár között.  

A felszerkezet színe az 1946-1980 közti időszakot leszámítva a tradicionális "hídzöld" - a harmincnégy éves kivétel azért volt, mert a világháború utáni évben képtelenég volt ilyen mennyiségű zöld festéket beszerezni. Forrás: Fortepan

A híd utolsó felújítása 2009-re ért véget. Utolsó lépésben, már a villamosforgalom helyreállítása után kerültek a hídra az addigi, egyszerű közvilágítási lámpákat váltó, gazdagon díszített kandeláberek.  

A dunai hidakon fizetendő vámot 1918-ban törölték el, a második világháború végére pedig a város összes vámszedőháza eltűnt. Az egyedüli kivételek a Szabadság-híd pesti épületei.  

A déli vámház ma a hídmester irodája, míg az északi a Múzeum kezelésében áll, ez utóbbiban jelenleg a világ legkisebb közlekedési témájú állandó kiállításának ad otthont. Október 12; 19; és 26. délutánjain a nagyközönség számára is nyitva áll majd.

A teljesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy négy turulmadárral díszített, függőhíd jellegű Szabadság-híd hazánkban nem csak a Dunát, de a pétfürdői Ifjúsági-tavat is átíveli.

A pétfürdői híd elképesztő acél térváza persze már nem Gerber-tartós, konzolos hidat, csupán egy folytatólagos többtámaszú tartót jelent, dilatációs szerkezetek nélkül. A híd története, alkotóinak kiléte az 1940-es évek homályába vész, de ma is, mint a városka egyik büszkesége, kitűnő állapotban szolgál.

Nézőpontok/Vélemény

17 érdekesség a 127 éves Szabadság-hídról

2023.10.07. 08:27
1/19

A híd 1896-ra készült el, még Ferenc József -híd néven, amit egészen 1946-ig viselt. Az október 4-én megtartott átadáson az utolsó, ezüstből készült szegecset maga az uralkodó verte be. 

A statikai terveket a kor legnevesebb acélszerkezeti mérnöke, Feketeházy János készítette, akinek neve a képgalériák közt korábban az Operaház és a Keleti Pályaudvar tetőszerkezete kapcsán szerepelt, de a Szabadság-híd mellett korának további három Dunahídjának tervezésében is főszerepet vállalt.

A távolról függőhídnak kinéző Szabadság-híd valójában két merev rácsos tartó, amit egy rövid befüggesztett középrész kapcsol össze. A skóciai Fort-hídhoz készült illusztráció (amelynek építését a Szabadság-híd későbbi tervezője személyesen tanulmányozta) kisebb eltérésekkel, de szemléletesen bemutatja a híd erőjátékát.  

A középső nyílás belső, 47 méteres darabja, azaz a Gerber-tartó, egy különálló hídszerkezet, ami csupán négy vaskos tengelycsuklóval kapcsolódik a híd többi részéhez.  

A középső tartó miatt aszimmetrikusan terhelt konzolokat a hídfőkbe épített 609 tonnányi ellensúly tartja biztosan a helyükön.

A teherviselő szerkezet Nagy Virgil építész munkájával nyerte el végső, szecessziós stílusú formavilágát. A hídfők négy, bronzból készült turul-szobra a Duna nulla szintje fölött 46 méter magasan adják a híd legmagasabb pontját.  

A második világháborúban a Szabadság-hidat is aláaknázták, azonban a robbanószerkezetek felét idő előtt működésbe hozta egy becsapódó lövedék. A híd így társainál kisebb sérülést szenvedett, három hónap után pontonhidat fektettek rá, újabb másfél év múlva pedig ez lett az első, teljesen újjáépült dunai híd. Forrás: Fortepan

Bár az elsőként megépült dunai átkelő a Lánchíd, ma összességében a Szabadság-híd tekinthető a legöregebbnek, mint az egyetlen nagy híd, ahol a szerkezet nagyobbik felét sem a háborús pusztítás, sem a későbbi felújítások során nem cserélték új gyártásúra.  

A 170 méteres középső támaszköz a legnagyobb rácstartós hídnyílás az országban, ennél nagyobb támaszközt csak függesztett hidak és ívek hidalnak át.  

A híd turisztikai értékét márciusban tovább fokozza a Gellért-hegy déli nyúlványának mandulafája. Óránként akár több száz fotó készül a virágzó lombozat mögött álló Szabadság-hídról.  

Nem kevésbé autentikus a Gerber-tartó felső öve, mint a város egyik legjobb panorámájú, bár nem a legbiztonságosabb szabadtéri kávézója.

Maga a híd a főváros legrövidebb Dunahídja, bár ebben az is szerepet játszik, hogy nem íveli át a felső rakpartokat -szemben a szomszédos Erzsébet-híddal, ami alatt maga a meder bő tíz méterrel keskenyebb.  

A híd acélszerkezetének súlya mintegy 6000 tonna, és még körülbelül tized ekkora terhet képes hordozni csúcsforgalom idején. 330 méteres összhossza a hőtágulás miatt maximum 32 centimétert változhat tél és nyár között.  

A felszerkezet színe az 1946-1980 közti időszakot leszámítva a tradicionális "hídzöld" - a harmincnégy éves kivétel azért volt, mert a világháború utáni évben képtelenég volt ilyen mennyiségű zöld festéket beszerezni. Forrás: Fortepan

A híd utolsó felújítása 2009-re ért véget. Utolsó lépésben, már a villamosforgalom helyreállítása után kerültek a hídra az addigi, egyszerű közvilágítási lámpákat váltó, gazdagon díszített kandeláberek.  

A dunai hidakon fizetendő vámot 1918-ban törölték el, a második világháború végére pedig a város összes vámszedőháza eltűnt. Az egyedüli kivételek a Szabadság-híd pesti épületei.  

A déli vámház ma a hídmester irodája, míg az északi a Múzeum kezelésében áll, ez utóbbiban jelenleg a világ legkisebb közlekedési témájú állandó kiállításának ad otthont. Október 12; 19; és 26. délutánjain a nagyközönség számára is nyitva áll majd.

A teljesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy négy turulmadárral díszített, függőhíd jellegű Szabadság-híd hazánkban nem csak a Dunát, de a pétfürdői Ifjúsági-tavat is átíveli.

A pétfürdői híd elképesztő acél térváza persze már nem Gerber-tartós, konzolos hidat, csupán egy folytatólagos többtámaszú tartót jelent, dilatációs szerkezetek nélkül. A híd története, alkotóinak kiléte az 1940-es évek homályába vész, de ma is, mint a városka egyik büszkesége, kitűnő állapotban szolgál.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.