| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Klubbelépő: száz év – a legrégibb vasbeton műemlékeink

1/16

A francia Monier 1892-ben szabadalmazta a róla elnevezett vasbeton rendszert, ami már a modern szerkezetek közvetlen elődjének tekinthető. Hazánkban mindössze hét évvel később, Solt központjában készült el az első Monier-féle vasbeton híd.

Az 1899-ben használatba vett csatornahíd két, öt méteres nyílásának formája még alig használja ki a vasbeton adta lehetőségeket. A tervező, Zoltán Győző a hidat négyzetméterenként 865Kg teherre méretezte, de a mai forgalom is súlykorlátozás nélkül haladha

A hidat az 1940-es években kiszélesítették, legutóbbi, immár műemléki felújítása pedig 2002-ben fejeződött be. Ekkor kapta vissza az eredetivel azonos, vasbeton korlátjait is.

Hamarosan Budapesten is lehetőség kínálkozott az újtechnológia használatára, a város akkori legmodernebb létesítményében, a millenniumi földalatti vasút vonalán. A Wünsch-féle vasbeton híd ugyan funkció nélkül, de jó állapotban áll ma is Városligetben.

Persze a város legismertebb feleslegesnek látszó hídja 1896-ban még fontos szereppel bírt. A kép a "földalatti" vasút városligeti szakaszának utolsó évében, 1972-ben készült. Forrás: Fortepan/Főmterv

A híd Wünsch -féle szerkezete inkább a modern, nagy teherbírású, tartóbetétes vasúti hidaknak távoli elődje, mint az egyéb építményeké. Ez a felépítés a 20. század elejére kikopott a használatból, a földalatti födémjeit viszont részben ma is ez alkotja.

A hidak és ipari építmények után, elsőként 1906-ban készült vasbeton épület hazánkban. A balatonföldvári Balaton Klub székhelyét a tó legelegánsabb, zárt közösségi találkozóhelyének szánták.

Az épület szerkezetét a vasbetonépítés egyik legjelentősebb úttörője, Zielinski Szilárd tervezte, aki az új anyag lehetőségeit messzemenően kihasználva alakított ki tágas belső tereket.

A remek arányú épület tervezője Ray Rezső Vilmos volt, akinek nevéhez később olyan emblematikus budapesti épületek kötődtek, mint a margitszigeti víztorony, vagy a józsefvárosi telefonközpont.

A jó adottságú épület a szocializmusban az államhoz került, néhány éve pedig ismét magántulajdon. Új gazdája a 2022-ben véget ért felújítása után ismét Balaton Klub néven működteti.

Budapest 20. század elejére kiépülő ivóvízellátásának egyik alapvető eleme volt a káposztásmegyeri vízműtelep. A körbekerítésére Kájlniger Mihály igazgató javaslatára választották a vasbetont, ami tartósabbnak ígérkezett a nedves talajba vert cölöpöknél.

A több száz méter hosszú kerítés építésekor a vízmű az akkor szokásosnál jóval hosszabb, három év garanciát várt a kivitelezőtől, tekintettel az új építőanyagra. Közel 120 év után, az állapota most is elfogadható.

A vasbeton hazai alkalmazásának meghatározó építménye a Csepel-sziget északi csúcsán álló Kvassay-zsilip. 1910 és 14 közti építésekor többféle új anyagösszetétel és vasalás tervét is átültették a gyakorlatba.

A zsilip ma is működik, nap közben négy óránként teremt összeköttetést a hajók számára a Soroksári-Duna és a Duna főága között. Irányítása ma is az eredeti, műemlékjelölt vezérlőépületből történik.

A korai vasbeton építészetünk egyik jelentős alkotása a budapesti Gubacsi úton álló egykori sertésvágóhíd óriási vasbeton csarnoka. Tervezője a veszprémi viaduktot, vagy a városmajori templom vázát is megszerkesztő Folly Róbert.

Bár a csarnok még éppen nincs száz éves, régóta elhagyottan áll, beszakadt tetején át láthatóvá válik a még jó állapotú vázszerkezete. Magántulajdon, a tervek a jövőben egy többfunkciós irodapark központi épületeként számolnak vele.

?>
A francia Monier 1892-ben szabadalmazta a róla elnevezett vasbeton rendszert, ami már a modern szerkezetek közvetlen elődjének tekinthető. Hazánkban mindössze hét évvel később, Solt központjában készült el az első Monier-féle vasbeton híd.
?>
Az 1899-ben használatba vett csatornahíd két, öt méteres nyílásának formája még alig használja ki a vasbeton adta lehetőségeket. A tervező, Zoltán Győző a hidat négyzetméterenként 865Kg teherre méretezte, de a mai forgalom is súlykorlátozás nélkül haladha
?>
A hidat az 1940-es években kiszélesítették, legutóbbi, immár műemléki felújítása pedig 2002-ben fejeződött be. Ekkor kapta vissza az eredetivel azonos, vasbeton korlátjait is.
?>
Hamarosan Budapesten is lehetőség kínálkozott az újtechnológia használatára, a város akkori legmodernebb létesítményében, a millenniumi földalatti vasút vonalán. A Wünsch-féle vasbeton híd ugyan funkció nélkül, de jó állapotban áll ma is Városligetben.
?>
Persze a város legismertebb feleslegesnek látszó hídja 1896-ban még fontos szereppel bírt. A kép a "földalatti" vasút városligeti szakaszának utolsó évében, 1972-ben készült. Forrás: Fortepan/Főmterv
?>
A híd Wünsch -féle szerkezete inkább a modern, nagy teherbírású, tartóbetétes vasúti hidaknak távoli elődje, mint az egyéb építményeké. Ez a felépítés a 20. század elejére kikopott a használatból, a földalatti födémjeit viszont részben ma is ez alkotja.
?>
A hidak és ipari építmények után, elsőként 1906-ban készült vasbeton épület hazánkban. A balatonföldvári Balaton Klub székhelyét a tó legelegánsabb, zárt közösségi találkozóhelyének szánták.
?>
Az épület szerkezetét a vasbetonépítés egyik legjelentősebb úttörője, Zielinski Szilárd tervezte, aki az új anyag lehetőségeit messzemenően kihasználva alakított ki tágas belső tereket.
?>
A remek arányú épület tervezője Ray Rezső Vilmos volt, akinek nevéhez később olyan emblematikus budapesti épületek kötődtek, mint a margitszigeti víztorony, vagy a józsefvárosi telefonközpont.
?>
A jó adottságú épület a szocializmusban az államhoz került, néhány éve pedig ismét magántulajdon. Új gazdája a 2022-ben véget ért felújítása után ismét Balaton Klub néven működteti.
?>
Budapest 20. század elejére kiépülő ivóvízellátásának egyik alapvető eleme volt a káposztásmegyeri vízműtelep. A körbekerítésére Kájlniger Mihály igazgató javaslatára választották a vasbetont, ami tartósabbnak ígérkezett a nedves talajba vert cölöpöknél.
?>
A több száz méter hosszú kerítés építésekor a vízmű az akkor szokásosnál jóval hosszabb, három év garanciát várt a kivitelezőtől, tekintettel az új építőanyagra. Közel 120 év után, az állapota most is elfogadható.
?>
A vasbeton hazai alkalmazásának meghatározó építménye a Csepel-sziget északi csúcsán álló Kvassay-zsilip. 1910 és 14 közti építésekor többféle új anyagösszetétel és vasalás tervét is átültették a gyakorlatba.
?>
A zsilip ma is működik, nap közben négy óránként teremt összeköttetést a hajók számára a Soroksári-Duna és a Duna főága között. Irányítása ma is az eredeti, műemlékjelölt vezérlőépületből történik.
?>
A korai vasbeton építészetünk egyik jelentős alkotása a budapesti Gubacsi úton álló egykori sertésvágóhíd óriási vasbeton csarnoka. Tervezője a veszprémi viaduktot, vagy a városmajori templom vázát is megszerkesztő Folly Róbert.
?>
Bár a csarnok még éppen nincs száz éves, régóta elhagyottan áll, beszakadt tetején át láthatóvá válik a még jó állapotú vázszerkezete. Magántulajdon, a tervek a jövőben egy többfunkciós irodapark központi épületeként számolnak vele.
1/16

A francia Monier 1892-ben szabadalmazta a róla elnevezett vasbeton rendszert, ami már a modern szerkezetek közvetlen elődjének tekinthető. Hazánkban mindössze hét évvel később, Solt központjában készült el az első Monier-féle vasbeton híd.

Az 1899-ben használatba vett csatornahíd két, öt méteres nyílásának formája még alig használja ki a vasbeton adta lehetőségeket. A tervező, Zoltán Győző a hidat négyzetméterenként 865Kg teherre méretezte, de a mai forgalom is súlykorlátozás nélkül haladha

A hidat az 1940-es években kiszélesítették, legutóbbi, immár műemléki felújítása pedig 2002-ben fejeződött be. Ekkor kapta vissza az eredetivel azonos, vasbeton korlátjait is.

Hamarosan Budapesten is lehetőség kínálkozott az újtechnológia használatára, a város akkori legmodernebb létesítményében, a millenniumi földalatti vasút vonalán. A Wünsch-féle vasbeton híd ugyan funkció nélkül, de jó állapotban áll ma is Városligetben.

Persze a város legismertebb feleslegesnek látszó hídja 1896-ban még fontos szereppel bírt. A kép a "földalatti" vasút városligeti szakaszának utolsó évében, 1972-ben készült. Forrás: Fortepan/Főmterv

A híd Wünsch -féle szerkezete inkább a modern, nagy teherbírású, tartóbetétes vasúti hidaknak távoli elődje, mint az egyéb építményeké. Ez a felépítés a 20. század elejére kikopott a használatból, a földalatti födémjeit viszont részben ma is ez alkotja.

A hidak és ipari építmények után, elsőként 1906-ban készült vasbeton épület hazánkban. A balatonföldvári Balaton Klub székhelyét a tó legelegánsabb, zárt közösségi találkozóhelyének szánták.

Az épület szerkezetét a vasbetonépítés egyik legjelentősebb úttörője, Zielinski Szilárd tervezte, aki az új anyag lehetőségeit messzemenően kihasználva alakított ki tágas belső tereket.

A remek arányú épület tervezője Ray Rezső Vilmos volt, akinek nevéhez később olyan emblematikus budapesti épületek kötődtek, mint a margitszigeti víztorony, vagy a józsefvárosi telefonközpont.

A jó adottságú épület a szocializmusban az államhoz került, néhány éve pedig ismét magántulajdon. Új gazdája a 2022-ben véget ért felújítása után ismét Balaton Klub néven működteti.

Budapest 20. század elejére kiépülő ivóvízellátásának egyik alapvető eleme volt a káposztásmegyeri vízműtelep. A körbekerítésére Kájlniger Mihály igazgató javaslatára választották a vasbetont, ami tartósabbnak ígérkezett a nedves talajba vert cölöpöknél.

A több száz méter hosszú kerítés építésekor a vízmű az akkor szokásosnál jóval hosszabb, három év garanciát várt a kivitelezőtől, tekintettel az új építőanyagra. Közel 120 év után, az állapota most is elfogadható.

A vasbeton hazai alkalmazásának meghatározó építménye a Csepel-sziget északi csúcsán álló Kvassay-zsilip. 1910 és 14 közti építésekor többféle új anyagösszetétel és vasalás tervét is átültették a gyakorlatba.

A zsilip ma is működik, nap közben négy óránként teremt összeköttetést a hajók számára a Soroksári-Duna és a Duna főága között. Irányítása ma is az eredeti, műemlékjelölt vezérlőépületből történik.

A korai vasbeton építészetünk egyik jelentős alkotása a budapesti Gubacsi úton álló egykori sertésvágóhíd óriási vasbeton csarnoka. Tervezője a veszprémi viaduktot, vagy a városmajori templom vázát is megszerkesztő Folly Róbert.

Bár a csarnok még éppen nincs száz éves, régóta elhagyottan áll, beszakadt tetején át láthatóvá válik a még jó állapotú vázszerkezete. Magántulajdon, a tervek a jövőben egy többfunkciós irodapark központi épületeként számolnak vele.

Nézőpontok/Vélemény

Klubbelépő: száz év – a legrégibb vasbeton műemlékeink

2023.01.28. 13:41
1/16

A francia Monier 1892-ben szabadalmazta a róla elnevezett vasbeton rendszert, ami már a modern szerkezetek közvetlen elődjének tekinthető. Hazánkban mindössze hét évvel később, Solt központjában készült el az első Monier-féle vasbeton híd.

Az 1899-ben használatba vett csatornahíd két, öt méteres nyílásának formája még alig használja ki a vasbeton adta lehetőségeket. A tervező, Zoltán Győző a hidat négyzetméterenként 865Kg teherre méretezte, de a mai forgalom is súlykorlátozás nélkül haladha

A hidat az 1940-es években kiszélesítették, legutóbbi, immár műemléki felújítása pedig 2002-ben fejeződött be. Ekkor kapta vissza az eredetivel azonos, vasbeton korlátjait is.

Hamarosan Budapesten is lehetőség kínálkozott az újtechnológia használatára, a város akkori legmodernebb létesítményében, a millenniumi földalatti vasút vonalán. A Wünsch-féle vasbeton híd ugyan funkció nélkül, de jó állapotban áll ma is Városligetben.

Persze a város legismertebb feleslegesnek látszó hídja 1896-ban még fontos szereppel bírt. A kép a "földalatti" vasút városligeti szakaszának utolsó évében, 1972-ben készült. Forrás: Fortepan/Főmterv

A híd Wünsch -féle szerkezete inkább a modern, nagy teherbírású, tartóbetétes vasúti hidaknak távoli elődje, mint az egyéb építményeké. Ez a felépítés a 20. század elejére kikopott a használatból, a földalatti födémjeit viszont részben ma is ez alkotja.

A hidak és ipari építmények után, elsőként 1906-ban készült vasbeton épület hazánkban. A balatonföldvári Balaton Klub székhelyét a tó legelegánsabb, zárt közösségi találkozóhelyének szánták.

Az épület szerkezetét a vasbetonépítés egyik legjelentősebb úttörője, Zielinski Szilárd tervezte, aki az új anyag lehetőségeit messzemenően kihasználva alakított ki tágas belső tereket.

A remek arányú épület tervezője Ray Rezső Vilmos volt, akinek nevéhez később olyan emblematikus budapesti épületek kötődtek, mint a margitszigeti víztorony, vagy a józsefvárosi telefonközpont.

A jó adottságú épület a szocializmusban az államhoz került, néhány éve pedig ismét magántulajdon. Új gazdája a 2022-ben véget ért felújítása után ismét Balaton Klub néven működteti.

Budapest 20. század elejére kiépülő ivóvízellátásának egyik alapvető eleme volt a káposztásmegyeri vízműtelep. A körbekerítésére Kájlniger Mihály igazgató javaslatára választották a vasbetont, ami tartósabbnak ígérkezett a nedves talajba vert cölöpöknél.

A több száz méter hosszú kerítés építésekor a vízmű az akkor szokásosnál jóval hosszabb, három év garanciát várt a kivitelezőtől, tekintettel az új építőanyagra. Közel 120 év után, az állapota most is elfogadható.

A vasbeton hazai alkalmazásának meghatározó építménye a Csepel-sziget északi csúcsán álló Kvassay-zsilip. 1910 és 14 közti építésekor többféle új anyagösszetétel és vasalás tervét is átültették a gyakorlatba.

A zsilip ma is működik, nap közben négy óránként teremt összeköttetést a hajók számára a Soroksári-Duna és a Duna főága között. Irányítása ma is az eredeti, műemlékjelölt vezérlőépületből történik.

A korai vasbeton építészetünk egyik jelentős alkotása a budapesti Gubacsi úton álló egykori sertésvágóhíd óriási vasbeton csarnoka. Tervezője a veszprémi viaduktot, vagy a városmajori templom vázát is megszerkesztő Folly Róbert.

Bár a csarnok még éppen nincs száz éves, régóta elhagyottan áll, beszakadt tetején át láthatóvá válik a még jó állapotú vázszerkezete. Magántulajdon, a tervek a jövőben egy többfunkciós irodapark központi épületeként számolnak vele.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.