Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épületek/Örökség

Virtuálisan éled újjá az Anjouk palotája

1/3

A látvány a Narmer Építészeti Stúdióban készült Tóth Márton Zoltán és Schunk Szabolcs közreműködésével

Hirdetés
A látvány a Narmer Építészeti Stúdióban készült Tóth Márton Zoltán és Schunk Szabolcs közreműködésével
1/3

A látvány a Narmer Építészeti Stúdióban készült Tóth Márton Zoltán és Schunk Szabolcs közreműködésével

Virtuálisan éled újjá az Anjouk palotája
Épületek/Örökség

Virtuálisan éled újjá az Anjouk palotája

2010.11.05. 12:34

Cikkinfó

Az Épületek rovatot támogatja a 

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Visegrád, Magyarország

Vélemények:
1

A visegrádi királyi palotában megnyitott kiállítás a méltatlanul kevéssé ismert magyar Anjou királyok időszakát idézi meg, a kort, amikor az ország Közép-Európa vezető hatalma volt. Kovács Olivér írása.

„Méltatlanul kevéssé ismert a 14. század történelme a nagyközönség előtt, pedig a Magyar Királyság meghatározó időszaka volt, amikor a nemzetközi politikai térben is komoly befolyással bírt. Ezt bizonyítja az 1335-ben, éppen itt, Visegrádon megszervezett királytalálkozó is, amely évtizedekre megszabta Közép-Európa sorsát" - mondta el a műemlékem.hu-nak  „Az Anjouk Visegrádja" című kiállítás rendezője. Buzás Gergely régész hozzátette: ugyan a század legnagyobb szabású politikai találkozójára a településen került sor, azonban nem abban a palotában kötött egyezséget a magyar, a lengyel és a cseh uralkodó, amelyet rekonstruálva ma láthatunk.

 

1/3


 

A visegrádi királyi palota első említése egy meglehetősen szomorú esemény, Zách Felicián merénylete kapcsán történik. A főúr 1330. április 17-én karddal rontott itt rá a reggeliző királyi családra, I. Károlyt a karján megsebesítette, feleségének, Erzsébet királynénak pedig, aki a fiait védte, négy ujját levágta. A támadásra egy ma már nem látható, kisebb méretű palotaépületben kerülhetett sor, amelynek maradványait megtalálták a ma látható palota előtti parkosított részen.

„I. Károly nem véletlenül választotta székhelynek Visegrádot" - mondta Buzás Gergely. „V. István, Árpád-házi uralkodó dédunokájaként igyekezett megszerezni a magyar trónt, 1301-ben meg is koronázták, ám nem Székesfehérváron és nem a Szent Koronával, ezért nem volt érvényes a beiktatás. Kezdetben alig volt támogatottsága, Budára be sem engedték, így zsenialitásának köszönhető, hogy egy évtized alatt maga mellé állította a főurak nagy részét. Végül az 1310-es koronázással hivatalosan is magyar király lett, azonban az ellenálló Budával szemben Visegrádon, kezdetben az alsóvárban rendezte be az udvarát. Innen költözött le az első palotába, ahol a merényletre és a királytalálkozóra is sor került."

Az igazán jelentős lépés azonban nem az udvar, hanem a királyi adminisztráció letelepítése volt. Visegrád fontosságát az adta, hogy bár a király úton lehetett az országban, a királyi intézmények helyben maradtak, így igazgatási szempontból a 14. században átalakult az ország.

 

A látvány a Narmer Építészeti Stúdióban készült Tóth Márton Zoltán és Schunk Szabolcs közreműködésével
2/3
A látvány a Narmer Építészeti Stúdióban készült Tóth Márton Zoltán és Schunk Szabolcs közreműködésével

 

 

Károly fia, I. (Nagy) Lajos folytatta a királyi rezidencia kialakítását Visegrádon. Új palotát építtetett, belső udvarral, kúttal annak közepén – ezt bővíttette és alakíttatta át Mátyás egy évszázaddal később reneszánsz stílusban, s ezt rekonstruálták (a legkésőbbi, Mátyás-kori) állapotában az elmúlt tizenkét esztendő alatt. Így ugyan ma Mátyás palotájának rekonstrukcióját láthatjuk, ám az arányaiban, tömegében az Anjou-kori épületet idézi.

Az Anjouk Visegrádja című kiállítás egy olyan királyi székhelyről és palotáról ad képet, amely ma már legfeljebb nyomokban látható.

A cikk folytatása, képgaléria és virtuális rekonstrukciók az Anjouk Visegrádjáról a műemlékem.hu magazinjában.

Fotó, szöveg: Kovács Olivér

Vélemények (1)
városjáró
2010.11.05.
22:06

Mivel jómagam nem könnyen találtam rá, itt egy közvetlen link a cikkről: http://www.muemlekem.hu/magazin/anjouk_visegradja_kiallitas_megnyito

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.