Nézőpontok/Vélemény

Séta Kecskemét szecessziós paradicsomában

1/18

A város talán legismertebb szecessziós épülete az 1902-ben épült híres Cifrapalota, azaz a Városi Képtár. Az egyetemi tanulmányokat sosem végzett Márkus Géza műve legutóbb a 2010-es évek végén kapott teljes felújítást.

Bár a cifrapalota név a jól ismert gyerekdalból visszaköszön, annak szövegét népdalként alig tíz évvel a megépítése után, Székelyföldön rögzítette Kodály Zoltán, így minden bizonnyal nem a kecskeméti épület ihlette.

Az épület mai képe sajnos állványzat mögött, de egy önmagában is igazán szép hálóval eltakarva látható. A soron kívüli felújítás oka a homlokzatot díszítő Zsolnay-csempék 120 éves habarcsának láthatatlan öregedése, ami miatt néhány elem lehullott a helyéről.  

A Cifrapalotával szemben áll az egykori Zsinagóga. Zitterbarth János tervei alapján 1868-ban, tehát még jóval a szecesszió kora előtt épült, a legtöbb ilyen témájú gyűjteményben mégis helyet kap a gazdagon díszített épület.

A második világháború után funkció nélkül maradt templomot a város 1966-ban megvásárolta, és rendezvénytérré alakította. Ma a Tudomány és Technika Házaként ismert, de állandó szoborkiállítástól az alkalmi rockkoncertig sokféle programmal találkozhatnak a látogatói.

A szomszédos Széchényi-téren áll a városi iparszervezetek egykori székháza, az Iparosotthon. 1902-ben épült a hazai szecesszió egyik legtermékenyebb építésze, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján.

Az 1983-ban véget ért felújítása óta az épületben művelődési ház és közösségi tér működik.

A vasútállomást az egykori piactérrel összekötő Rákóczi út a 20. századra a város egyik legfontosabb utcája lett. A Cifrapalota melletti díszes épülete az egykori úri kaszinó, 1911-re készült el Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján. Mai állapota sajnos a legrosszabb a szecessziós belvárosi épületek között, de még könnyen megmenthető.

Időrendben haladva az út ismét a Szabadság-térre visz, amelynek közepén látványos makett segíti a tájékozódást, a városban nem is az egyetlen. A tér legnagyobb épületét, az 1912-ben épült Református Újkollégiumot nem is lehet eltéveszteni.

A hatalmas épület terveit mindössze 25 éves korában vetette papírra Mende Valér, akinek tragikusan rövid pályafutása alatt is tucatnyi hasonló, modern megközelítésű szecessziós épület kötődik a nevéhez.

A rendkívül összetett formájú homlokzat részleteinek, üvegablakainak kialakításában számos neves iparművész működött közre. Jó minőségű anyagokból, gondosan megépítve, a tér többi új épületéhez hasonlóan, szinte sértetlenül vészelte át az 1911-es, 5,6-os erősségű földrengést.

A homlokzat eltérően megformált két sarka közül a városháza felé néző jóval zártabb, konzervatívabb, de nem kevésbé látványos. A falak közt ma a Kecskeméti Református Gimnázium működik.

A tér déli lezárását a monumentális városháza adja, amelyet közelmúltban véget ért felújítása után, az Építészfórum részletesen is bemutatott.

Időrendben a tér első nagy szecessziós épületeként, Lechner Ödön tervei szerint, 1897-ben épült, és ma is változatlanul városházaként működik. Előtte egy évtizeddel később került a helyére Telcs Endre hatalmas, bronz Kossuth-szobra.

A főtereket szegélyező kisebb utcákban is közel száz kisebb, műemlék épület sorakozik, és hasonló számú, védelem nélküli, de mutatós szecessziós ház is. A Batthiány utca 9. az utóbbiak közé tartozik, tulajdonos NAV irodaházaként működik.

A református újkollégiummal szemben, szinte azonos időben, és szintén Mende Valér tervei szerint épült a Luther-palota, az egyházközösség bérháza.

A homlokzat apró részleteiben itt is hosszú percekre el lehet veszni.

A szelíd homlokzat mögött meglepően szögletes, geometrikusan megformált boltozatokon mai szemmel már a következő korszakok formavilága érződik.

?>
A város talán legismertebb szecessziós épülete az 1902-ben épült híres Cifrapalota, azaz a Városi Képtár. Az egyetemi tanulmányokat sosem végzett Márkus Géza műve legutóbb a 2010-es évek végén kapott teljes felújítást.
?>
Bár a cifrapalota név a jól ismert gyerekdalból visszaköszön, annak szövegét népdalként alig tíz évvel a megépítése után, Székelyföldön rögzítette Kodály Zoltán, így minden bizonnyal nem a kecskeméti épület ihlette.
?>
Az épület mai képe sajnos állványzat mögött, de egy önmagában is igazán szép hálóval eltakarva látható. A soron kívüli felújítás oka a homlokzatot díszítő Zsolnay-csempék 120 éves habarcsának láthatatlan öregedése, ami miatt néhány elem lehullott a helyéről.

 
?>
A Cifrapalotával szemben áll az egykori Zsinagóga. Zitterbarth János tervei alapján 1868-ban, tehát még jóval a szecesszió kora előtt épült, a legtöbb ilyen témájú gyűjteményben mégis helyet kap a gazdagon díszített épület.
?>
A második világháború után funkció nélkül maradt templomot a város 1966-ban megvásárolta, és rendezvénytérré alakította. Ma a Tudomány és Technika Házaként ismert, de állandó szoborkiállítástól az alkalmi rockkoncertig sokféle programmal találkozhatnak a látogatói.
?>
A szomszédos Széchényi-téren áll a városi iparszervezetek egykori székháza, az Iparosotthon. 1902-ben épült a hazai szecesszió egyik legtermékenyebb építésze, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján.
?>
Az 1983-ban véget ért felújítása óta az épületben művelődési ház és közösségi tér működik.
?>
A vasútállomást az egykori piactérrel összekötő Rákóczi út a 20. századra a város egyik legfontosabb utcája lett. A Cifrapalota melletti díszes épülete az egykori úri kaszinó, 1911-re készült el Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján. Mai állapota sajnos a legrosszabb a szecessziós belvárosi épületek között, de még könnyen megmenthető.
?>
Időrendben haladva az út ismét a Szabadság-térre visz, amelynek közepén látványos makett segíti a tájékozódást, a városban nem is az egyetlen. A tér legnagyobb épületét, az 1912-ben épült Református Újkollégiumot nem is lehet eltéveszteni.
?>
A hatalmas épület terveit mindössze 25 éves korában vetette papírra Mende Valér, akinek tragikusan rövid pályafutása alatt is tucatnyi hasonló, modern megközelítésű szecessziós épület kötődik a nevéhez.
?>
A rendkívül összetett formájú homlokzat részleteinek, üvegablakainak kialakításában számos neves iparművész működött közre. Jó minőségű anyagokból, gondosan megépítve, a tér többi új épületéhez hasonlóan, szinte sértetlenül vészelte át az 1911-es, 5,6-os erősségű földrengést.
?>
A homlokzat eltérően megformált két sarka közül a városháza felé néző jóval zártabb, konzervatívabb, de nem kevésbé látványos. A falak közt ma a Kecskeméti Református Gimnázium működik.
?>
A tér déli lezárását a monumentális városháza adja, amelyet közelmúltban véget ért felújítása után, az Építészfórum részletesen is bemutatott.
?>
Időrendben a tér első nagy szecessziós épületeként, Lechner Ödön tervei szerint, 1897-ben épült, és ma is változatlanul városházaként működik. Előtte egy évtizeddel később került a helyére Telcs Endre hatalmas, bronz Kossuth-szobra.
?>
A főtereket szegélyező kisebb utcákban is közel száz kisebb, műemlék épület sorakozik, és hasonló számú, védelem nélküli, de mutatós szecessziós ház is. A Batthiány utca 9. az utóbbiak közé tartozik, tulajdonos NAV irodaházaként működik.
?>
A református újkollégiummal szemben, szinte azonos időben, és szintén Mende Valér tervei szerint épült a Luther-palota, az egyházközösség bérháza.
?>
A homlokzat apró részleteiben itt is hosszú percekre el lehet veszni.
?>
A szelíd homlokzat mögött meglepően szögletes, geometrikusan megformált boltozatokon mai szemmel már a következő korszakok formavilága érződik.
1/18

A város talán legismertebb szecessziós épülete az 1902-ben épült híres Cifrapalota, azaz a Városi Képtár. Az egyetemi tanulmányokat sosem végzett Márkus Géza műve legutóbb a 2010-es évek végén kapott teljes felújítást.

Bár a cifrapalota név a jól ismert gyerekdalból visszaköszön, annak szövegét népdalként alig tíz évvel a megépítése után, Székelyföldön rögzítette Kodály Zoltán, így minden bizonnyal nem a kecskeméti épület ihlette.

Az épület mai képe sajnos állványzat mögött, de egy önmagában is igazán szép hálóval eltakarva látható. A soron kívüli felújítás oka a homlokzatot díszítő Zsolnay-csempék 120 éves habarcsának láthatatlan öregedése, ami miatt néhány elem lehullott a helyéről.  

A Cifrapalotával szemben áll az egykori Zsinagóga. Zitterbarth János tervei alapján 1868-ban, tehát még jóval a szecesszió kora előtt épült, a legtöbb ilyen témájú gyűjteményben mégis helyet kap a gazdagon díszített épület.

A második világháború után funkció nélkül maradt templomot a város 1966-ban megvásárolta, és rendezvénytérré alakította. Ma a Tudomány és Technika Házaként ismert, de állandó szoborkiállítástól az alkalmi rockkoncertig sokféle programmal találkozhatnak a látogatói.

A szomszédos Széchényi-téren áll a városi iparszervezetek egykori székháza, az Iparosotthon. 1902-ben épült a hazai szecesszió egyik legtermékenyebb építésze, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján.

Az 1983-ban véget ért felújítása óta az épületben művelődési ház és közösségi tér működik.

A vasútállomást az egykori piactérrel összekötő Rákóczi út a 20. századra a város egyik legfontosabb utcája lett. A Cifrapalota melletti díszes épülete az egykori úri kaszinó, 1911-re készült el Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján. Mai állapota sajnos a legrosszabb a szecessziós belvárosi épületek között, de még könnyen megmenthető.

Időrendben haladva az út ismét a Szabadság-térre visz, amelynek közepén látványos makett segíti a tájékozódást, a városban nem is az egyetlen. A tér legnagyobb épületét, az 1912-ben épült Református Újkollégiumot nem is lehet eltéveszteni.

A hatalmas épület terveit mindössze 25 éves korában vetette papírra Mende Valér, akinek tragikusan rövid pályafutása alatt is tucatnyi hasonló, modern megközelítésű szecessziós épület kötődik a nevéhez.

A rendkívül összetett formájú homlokzat részleteinek, üvegablakainak kialakításában számos neves iparművész működött közre. Jó minőségű anyagokból, gondosan megépítve, a tér többi új épületéhez hasonlóan, szinte sértetlenül vészelte át az 1911-es, 5,6-os erősségű földrengést.

A homlokzat eltérően megformált két sarka közül a városháza felé néző jóval zártabb, konzervatívabb, de nem kevésbé látványos. A falak közt ma a Kecskeméti Református Gimnázium működik.

A tér déli lezárását a monumentális városháza adja, amelyet közelmúltban véget ért felújítása után, az Építészfórum részletesen is bemutatott.

Időrendben a tér első nagy szecessziós épületeként, Lechner Ödön tervei szerint, 1897-ben épült, és ma is változatlanul városházaként működik. Előtte egy évtizeddel később került a helyére Telcs Endre hatalmas, bronz Kossuth-szobra.

A főtereket szegélyező kisebb utcákban is közel száz kisebb, műemlék épület sorakozik, és hasonló számú, védelem nélküli, de mutatós szecessziós ház is. A Batthiány utca 9. az utóbbiak közé tartozik, tulajdonos NAV irodaházaként működik.

A református újkollégiummal szemben, szinte azonos időben, és szintén Mende Valér tervei szerint épült a Luther-palota, az egyházközösség bérháza.

A homlokzat apró részleteiben itt is hosszú percekre el lehet veszni.

A szelíd homlokzat mögött meglepően szögletes, geometrikusan megformált boltozatokon mai szemmel már a következő korszakok formavilága érződik.

Nézőpontok/Vélemény

Séta Kecskemét szecessziós paradicsomában

2023.12.02. 21:15
1/18

A város talán legismertebb szecessziós épülete az 1902-ben épült híres Cifrapalota, azaz a Városi Képtár. Az egyetemi tanulmányokat sosem végzett Márkus Géza műve legutóbb a 2010-es évek végén kapott teljes felújítást.

Bár a cifrapalota név a jól ismert gyerekdalból visszaköszön, annak szövegét népdalként alig tíz évvel a megépítése után, Székelyföldön rögzítette Kodály Zoltán, így minden bizonnyal nem a kecskeméti épület ihlette.

Az épület mai képe sajnos állványzat mögött, de egy önmagában is igazán szép hálóval eltakarva látható. A soron kívüli felújítás oka a homlokzatot díszítő Zsolnay-csempék 120 éves habarcsának láthatatlan öregedése, ami miatt néhány elem lehullott a helyéről.  

A Cifrapalotával szemben áll az egykori Zsinagóga. Zitterbarth János tervei alapján 1868-ban, tehát még jóval a szecesszió kora előtt épült, a legtöbb ilyen témájú gyűjteményben mégis helyet kap a gazdagon díszített épület.

A második világháború után funkció nélkül maradt templomot a város 1966-ban megvásárolta, és rendezvénytérré alakította. Ma a Tudomány és Technika Házaként ismert, de állandó szoborkiállítástól az alkalmi rockkoncertig sokféle programmal találkozhatnak a látogatói.

A szomszédos Széchényi-téren áll a városi iparszervezetek egykori székháza, az Iparosotthon. 1902-ben épült a hazai szecesszió egyik legtermékenyebb építésze, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján.

Az 1983-ban véget ért felújítása óta az épületben művelődési ház és közösségi tér működik.

A vasútállomást az egykori piactérrel összekötő Rákóczi út a 20. századra a város egyik legfontosabb utcája lett. A Cifrapalota melletti díszes épülete az egykori úri kaszinó, 1911-re készült el Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján. Mai állapota sajnos a legrosszabb a szecessziós belvárosi épületek között, de még könnyen megmenthető.

Időrendben haladva az út ismét a Szabadság-térre visz, amelynek közepén látványos makett segíti a tájékozódást, a városban nem is az egyetlen. A tér legnagyobb épületét, az 1912-ben épült Református Újkollégiumot nem is lehet eltéveszteni.

A hatalmas épület terveit mindössze 25 éves korában vetette papírra Mende Valér, akinek tragikusan rövid pályafutása alatt is tucatnyi hasonló, modern megközelítésű szecessziós épület kötődik a nevéhez.

A rendkívül összetett formájú homlokzat részleteinek, üvegablakainak kialakításában számos neves iparművész működött közre. Jó minőségű anyagokból, gondosan megépítve, a tér többi új épületéhez hasonlóan, szinte sértetlenül vészelte át az 1911-es, 5,6-os erősségű földrengést.

A homlokzat eltérően megformált két sarka közül a városháza felé néző jóval zártabb, konzervatívabb, de nem kevésbé látványos. A falak közt ma a Kecskeméti Református Gimnázium működik.

A tér déli lezárását a monumentális városháza adja, amelyet közelmúltban véget ért felújítása után, az Építészfórum részletesen is bemutatott.

Időrendben a tér első nagy szecessziós épületeként, Lechner Ödön tervei szerint, 1897-ben épült, és ma is változatlanul városházaként működik. Előtte egy évtizeddel később került a helyére Telcs Endre hatalmas, bronz Kossuth-szobra.

A főtereket szegélyező kisebb utcákban is közel száz kisebb, műemlék épület sorakozik, és hasonló számú, védelem nélküli, de mutatós szecessziós ház is. A Batthiány utca 9. az utóbbiak közé tartozik, tulajdonos NAV irodaházaként működik.

A református újkollégiummal szemben, szinte azonos időben, és szintén Mende Valér tervei szerint épült a Luther-palota, az egyházközösség bérháza.

A homlokzat apró részleteiben itt is hosszú percekre el lehet veszni.

A szelíd homlokzat mögött meglepően szögletes, geometrikusan megformált boltozatokon mai szemmel már a következő korszakok formavilága érződik.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Kecskemét

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.