/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Épülettervek/Középület

Regéc várának átalakítása látogatók fogadására

1/2

Regéc vára

?>
Regéc vára
?>
Regéc vára
1/2

Regéc vára

Regéc várának átalakítása látogatók fogadására
Épülettervek/Középület

Regéc várának átalakítása látogatók fogadására

2010.02.12. 11:32

Projektinfó

Földrajzi hely:
Regéc, Magyarország

Vélemények:
2

Az Építész Mester Egylet, a KÖH és Regéc Város Önkormányzata közösen rendezett ötletpályázatot a Mesteriskola hallgatóinak részvételével.

Invokáció
Weöres Sándor „Kútbanéző" című kötete nyomán

A Zempléni hegység nyugati szegélyén, a Szerencsről induló s Kassára tartó vasútvonalon, vele párhuzamosan a Szerencs patak völgyében Észak felé kanyargó közút fűzi fel a hegység nyugati peremén települt községeket. Vannak köztük lapályon települtek, csakúgy mint jellegzetes hegyi települések, - mint a mi R e g é c ü n k.

A várak, romok a magyar történelem zivataros, (esetenként békés) korszakainak színhelyei, szereplőivel együtt. A vár megerősített, falakkal körülvett, sáncokkal, akadályokkal bővített hely. Rendeltetése a lakosság védelme háború, támadás esetén a falak mögött, vagy a kis létszámú benti katonaság védelmi tere a nagy külső támadókkal szemben. A magyar város szó is erre a védelmi funkcióra vezethető vissza. Már a primitív népeknél is, az ókori keleti kultúráknál, a Római Birodalomban – a görögöknél és a középkori Európában is volt ilyen funkciója.

Az eredeti funkció a XIX-XX. századtól megszűnt, a hadtudomány, az emberpusztítás tudománya ezen már túllépett. A vár, a rom ma már a rárakódott múlttal együtt, köveiben hordozza egy újfajta megújulás lehetőségét.

Hogyan lehet ehhez hozzákezdeni?
Mi most közös előkészítéssel s véleménnyel, az Építész Mester Egylet, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és Regéc Város Önkormányzatával együtt az ötletpályázat formáját választottuk, mint első lépést.

A terület bejárása, a rom megmászása, a disputák, a romok hasonulása a tájhoz, mely elválik és mégis belesimul, adja meg azt a sejtést: e rom alakuljon egy újfajta művé, melynek fogalmában az újjáteremtés gondolata is benn van, olyan tett miként a műtét, az orvosi műtét, mely újra élővé teszi az elhasznált beteg testet. Az a műtét – mint az orvosoknál is, fáradtságos, gyötrelmes (láttam orvost operáció után) – de felszabadító a műtöttnek és a mű-tevőnek is. Végre egy megújult élet, a megmaradás.  Ugyan ez egy analógia, de valami hasonlót kell megszenvedni az alkotóknak (a fiatal pályázóknak), de magának a romnak is, most az ötlet bemutatásával (s ez a mi munkánk most) – majdan a továbblépések során– a folyamatos lehetőségekkel, pénzekkel, újabb szereplőkkel,  reménnyel és gyötrelemmel. Weöres Sándor rigmusa mondja velünk a tervekben bemutatott szándékot, gondolatot. Hogy is szól e négy sor:

Rigmus
Egy ezredév elmúlása,
másiknak feltámadása,
ha ugyanaz lesz virulása,
nem a gödörbe bukása.
Hát lássuk, hogyan néztünk bele a regéci kútba!

Arnóth Lajos
A Mesteriskola vezetője


A tervpályázat célja
REGÉC várában a falak jelentős része a várudvar szintjéhez képest hat-nyolc méter magasságú. Amíg omladék és bozót takarta, csak falcsonkok mutatkoztak. Az omladék eltakarítása és az eddig végzett állagvédő falszövet kiegészítések után a rom középső része már-már tető nélküli épület benyomását kelti. Tizenöt évvel ezelőtt ösvény vezetett a romhoz, ma már terepjáróval járható földút. A turistaforgalom évről évre növekszik, az érdeklődés télen sem szünetel. A vár lábánál a látogatók fogadására tornácos faházat emeltek. A feltárás, állagbiztosítás tovább folyik, a várárok, a kapubástya, több pince még feltárandó.

 

Regéc vára
1/2
Regéc vára

 

 

A kiírók szeretnék a látogatók jobb kiszolgálását biztosítani, szeretnének a vár falai között zárt térben télen is látogatókat fogadni. Erre a helyreállító, hasznosítani akaró szándékra várnak a pályázóktól építészeti megfogalmazásokat négy-öt év alatt és hosszabb távon, 12-15 év alatt megvalósítható elképzeléseket.

Részlet a zárójelentésből
A Bíráló Bizottság a részletes elemző munka, értékelés és vita után a tervpályázatot eredményesnek ítéli.
Az értékelésnél kiemelkedő bírálati szempontok voltak:

  • A kívánt funkció megvalósítása mai építészetet kívánnak meg, de úgy, hogy az ne domináljon, ne nyomja el a rom rom-jellegét, legyen arányos, visszafogott, működjék együtt az épületmaradvánnyal.
  • A hitelesség megőrzése.

A Bíráló Bizottság az összefoglaló értékelésben és ajánlásban a kiírás szellemének és szempontjainak figyelembevételével foglalt állást, és az alábbiak szerint értékelte a pályaműveket:

I. díj (180.000.-Ft)
3. sz. pályamű
Tervezők: Kovács Andor Krisztián, Tamás Anna Mária  
Konzulens:  Helmle Csaba  

4.sz. pályamű
Tervezők:  Győrffy Zoltán, Kormányos Anna, Varga Bence
Konzulens:  Czigány Tamás

II. díj (120.000.-Ft) 
1. sz. pályamű        
Tervezők: Hoffman Tamás, Kállay Ferenc, Kecskés István  
Konzulens: Kalmár László  

5. sz. pályamű
Tervezők: Czirják Ágnes, Görbicz Máté
Konzulens: Tomay Tamás

6. sz. pályamű
Tervezők: Németh Tamás, Szabó Dávid
Konzulens: Szabó Levente

Megvétel (90.000.-Ft)
2. sz. pályamű
Tervezők: Bárdos Gabriella, Bártfai-Szabó Gábor, Papp Glória             
Konzulens: Lévai Tamás

7. sz. pályamű
Tervezők:  Juhász Balázs, Vizdák Janka
Konzulens: Bán Ferenc    

Bíráló Bizottság
elnök: Kormos István, Regéc Polgármestere
társelnök: Arnóth Lajos DLA, ÉME Mesteriskola
előadó: Csontos Csaba, ÉME Mesteriskola
tagok:
Fejérdy Péter építész
Klobusovszki Péter  építész
Koris János ÉME Mesteriskola
Arnóth Ádám építész, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
szakértő:
Simon Zoltán régész, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Déry Attila építész

Összefoglaló értékelés és ajánlás
A pályázatok alapos munkáról tanúskodnak. Valamennyi pályázó végiggondolta a feladatot és értékes munkát végzett. A megoldások karakteresek és megkülönböztethetők. A pályaművek színvonalas kivitelűek. Valamennyi pályamű közös vonása a feladat kezelésének óvatossága, azaz a meglévő, romos épületmaradványok és a hozzáépítés elválasztott kezelése. Valószínűleg úgy gondolták, hogy

  1. a régészeti feltárás befejezéséig csak részleges, illetve a további feltárások feltételezhető eredményeit nem veszélyeztető megoldás készíthető. E szempont korrekt és teljes mértékben elfogadható.
  2. Felvetődhet a múlt és a jelen építészeti megjelenítése, azaz a régit és az újat egységbe foglalva kezelni.

E második szempont megkérdőjelezhető. A kételynek több, tulajdonképpen összetett oka van. A múlt – így annak építészeti emlékei is – jelen pillanatban a mi életünk részei, és így lesz a jövőben is, utódaink számára. A múlt mindig az éppen aktuális jelen számára fontos és mindig más módon fontos, a hangsúlyok nemzedékenként máshová esnek. Nem kerülhető meg tehát a társadalom igénye. Korunkban a társadalom elvárásai eltérnek az épített örökség védelmének tudományos szempontjaitól. Ahol a szigorú "szakma" töredék kiegészítését tartja helyesnek, ott a társadalom befejezett egészt – azaz egységes, áttekinthető építészeti alkotást – kíván látni. Helyreállításaink egy része éppen azért lett elfogadott és népszerű, mert ezen igényhez igazodott –más szóval e művek koruk múlt képét jelenítették meg– olykor a hitelesség rovására.

A pályázatok e felvetésre már válaszoltak, és a hitelesség marad. A feladatot ennek figyelembevételével komponáltak és önmagukban egységesek. A romfalak közé került „dobozok" mint a funkciók hordozói mind az 1., 3,. 4., 5., 6. számú tervekben megjelennek és így ez a pályázat hangsúlyos gondolata, ötlete. Megvalósításuk milyenségét a részletes bírlatok ismertetik. Járható útnak véli a zsűri is. A további tervezésnél a majdani tervezőknek igen megfontolt lépéseket kell tenni, hogy a pályázatokban rejlő finom válaszokat a részletek kidolgozásakor rmegőrizhessék. Tehát megőrizhessék - a meseszerűséget, a tömegek „árnyék absztrakcióját", a megérkezés dramaturgiáját, az alagút, a kápolna jelentőségének hangsúlyozását, a kilátoronyban levő „kilátó" finom elhelyezését, a (3. sz. pályamű), - az irányított, tematizált látogatói útvonalat, a rom négy évszakos használatát, a használatba vétel prioritásainak betartását, az önfenntartó hasznosítás építészeti kereteit, a felvezetés tematizált útvonalát. (4.sz. pályamű ), - a fa „dobozos" a falhoz csak érintkező faszerkezetű építmények elegáns, XXI. századi technikai minőségű megjelenését (1.,3.,4.,6.), - a „csend" megjelenítésének az igényét (5.sz.),  - a nagyvonalúság el nem felejtését, - a kiállító terek kapcsolódását a külső terekhez, - a kápolna helyzetének megkomponálásával együtt (6.sz. pályamű), - s végül a meglevő állapot és a természet mindent felülmúló fontosságát, amit nem szabad mellőzni „a hasznosítás" valamennyi fázisában sem, mely a pályázat során sem felejtődött el, s maradjon a jövőben is. (2., 7. sz. pályamű).

Ne feledjük: lépéseink nyoma mindenütt megjelenik, itt is, és e sokszínűséget kívánta a pályázat ebben a fázisban bemutatni a várral foglalkozók és a várat magukénak vallók számára is. A pályázat ezt prezentálta.

A kiírás igényelt  funkciói elférnek a vár belterületén a tervezett módon. Nem bonyolódik annak a kívánságnak a teljesítésébe, hogy a rom annyira épüljön föl, mint amilyen volt a vár fénykorában. A pályázatok őrzik a hitelességet a közönség igényének teljesítése mellett.

Ajánlás
A pályázati kiírás az alábbiakat határozta meg:

„Az Önkormányzat szeretné a volt kápolna és a hozzá tapadó terület lefedését, mivel ezen az ún. palota épületrészen jelentős magasságú kőfalak állnak, némelyekben két sor gerendafészek is látható, nemcsak alaprajzot „rajzolnak", jelenleg is teret képeznek. Az újraélesztett palotaszárnyat egész évben rendezvény helyszínként kívánják működtetni."

Ezek a szándékok minősíthetők túlzottaknak, pontosítandóknak, átgondolandóknak, vagy akár teljesen illuzórikusaknak, mint valós igény azonban nem hagyhatók figyelmen kívül a tervezés és értékelés folyamán. Az építtető a vár megőrzését, használatát, turisztikai vonzerejének fenntartását csak így látja biztosítottnak, és korántsem alaptalanul.

A kiírás és az építészeti, műemléki szempontok figyelembe vétele szerint I. díjra a 3. és 4. számú pályaművek kerültek, amelyek értékes és megvalósítható gondolatokat tartalmaznak. A 3. sz. terv érzékenységével, a 4. sz. terv realitásával, emelkedik ki. Őket a 1., 5., és 6. követi, amelyek szintén alapos, gondos munkák, melyet II. díjra értékelt a zsűri. A 2., 7. sz. terv sok gondolata valójában nem a kiírásban feltett kérdésre válaszolt.
A díjazott munkákat ajánljuk az Önkormányzat, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részére. A továbblépés és építés elemei –a lehetőségek tükrében– benne rejlenek a pályázatokban. A pályázatok a már felvetett 2. szempont, a „véglegesebb" megoldás megvalósítására a pályázatok nemet mondottak. Lesz-e olyan kor, amelyik a romokhoz „nem hitelesen" nyúl hozzá? Ez olyan felvetés, amely nem zárható ki. Bizonyos, hogy minden kornak meglesz a maga felelete erre.

Bíráló Bizottság


Utóhang
A Polgármesterség, vagy azt is kijelenthetjük, hogy Regéc, a falu közössége nagyon súlyos döntést hozott, amikor a vár falait eltakaró növényzetet irtani, majd a falakat betakaró kőtörmelék kitermelését elkezdte. Erdélyország és a Habsburg királyi Magyarország már nem küzdenek egymással, nem kell a menedék, kincset őrizni. Ami a várban fából volt már régen elégett, vagy másképp elenyészett, a természet már javában azon dolgozott, hogy ezt a helyet visszafoglalja, hiszen úgyis annyit építünk és mindig a természet veszít.

Sőt, mikor bennünket megkérdeztek, arról, hogy ezzel a vármaradvánnyal mi legyen, már javában építkeztek: megállítandó az omlást kiegészítettek falszakaszokat, kipótoltak nyílásokat, közben a régi dolgokról merengenek és talán várkastélyt álmodnak.

Pontos, hiteles értesülése, arról hogy milyen is volt, és mikor hogyan változott, nincs senkinek, és több mint valószínű, hogy nem is lesz, hiszen háborúztak, szétlőtték, újra építették, végül felrobbantották, szántszándékkal használhatatlanná tették.
Más helyen, más országban sok ilyen építmény épen maradhatott....Talán az emberek kárpótlást akarnak, azért építenek...

Mi javasolható ilyen helyzetben, azoknak, akik már döntöttek, és építenek?
Hiszen a falak nem derékig hanem fej felett sőt jelentős hosszban emelet-magasan állnak!
Most már fagy nem morzsolhatja, vihar nem döntheti őket össze. Az építésznek az efféle gondoskodás kötelessége. De ilyen helyzetben talán kötelességnek mondható az önkorlátozás is, azért, hogy az építmény ne növekedjen az erdő rovására és ne legyen semmi hozzáadva, ami nem feltétlen szükséges a fennmaradáshoz .

Ilyen szigorú kötöttség mellett az ésszerűség és a tehetség együtt válhat hitelessé, mely a pályázatokból kiolvasható, ahelyett, ami a háborúkban végleg elveszett.

Csontos Csaba
ÉME Mesteriskola elnöke

Vélemények (2)
1234
2010.02.13.
02:46

Egy régi várat építészetileg kezelni szinte lehetetlen. A teljes rekonstrukció és a romok konzerválása közti bármilyen átmenet törvényszerűen torz megoldásokat szül. Miközben kivétel nélkül erre van igény.

Az részleges lefedésekkel és újraépítésekkel valójában egy soha nem volt épülettömeget hozunk létre.

Mégis mit lehet tenni?

Talán tudatosan felvállalni az újszerűséget, eltávolodni a hagyományos műemlékszemlélethez való görcsös ragaszkodástól. Mindezt természetesen olyan módon, hogy ne tegyünk kárt kulturális örökségünkben, közben lehetőséget hagyva a későbbi kutatások eredményeinek építészeti bemutatására is.

Még előnyben részesíteném a romok építészeti megerőszakolása helyett az organikus fejlesztéseket. Különösen ilyen érzékeny, hegyvidéki magaslatok esetében.

Jelen esetben nem szabad megfeledkezni a hely (mint Rákóczi birtok) történelmi jelentőségéről sem.

Hogy ezen tervek mindezeknek mennyire felelnek meg...?  ...még át kellene nézni őket. Bár, mint utólag olvasom a feladat leginkább csak a látogatók fogadására összpontosul.

kid_
2010.02.12.
15:25

halihó!

Nagyon szimpatikus,és szép terveknek tűnnek,emelett majdnem mindnek van értelme is.

Véleményem szerint tényleg a megosztott két első a legértékesebb,mégha más,és más erényekről tanúskodnak,de baromi erős gondolatokkal,érdemes a műleírásokat is olvasgatni.

A legtöbb rajz finom,és érzékeny...

Most ez csak egy nagyon felületes dícsérethalmaz volt,aztán biztos lehet a negatív oldalról is közelíteni.

Örömteli,hogy néha egy-egy mesteriskolás projekt bemutatásra kerül,mert muszáj nyitni,és bemutatni,főleg ha lehet tanító célzatú is.

egy most végzett hallgató:-)

u.i:kíváncsi vagyok a reakciókra,mert egy korábbi diplomatervet elég erős kritkák értek(alaptalanul?),és vajon ezek a tervek milyen gondolatokat váltanak ki ?

 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk