Közélet, hírek

Nyugati: nagy tehetségek ha találkoznak

1/8

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
fotók: vm
1/8

Nyugati: nagy tehetségek ha találkoznak
Közélet, hírek

Nyugati: nagy tehetségek ha találkoznak

2007.09.24. 10:51

Bár a Nyugati nemcsak a magyarországi, de lényegében a közép-európai 19. századi építészet embelmatikus alkotásának számít, mégis meglepően keveset tudunk róla. A kormányzati negyed projektjéhez kapcsolódó KVI-estek legutóbbi állomása éppen erre fókuszált Vadas Ferenc építészettörténész segítségével.

Bár a Nyugati nemcsak a magyarországi, de lényegében a közép-európai 19. századi építészet embelmatikus alkotásának számít, mégis meglepően keveset tudunk róla. Építésének körülményei, tervezéstörténete még szakmai körökben is alig ismert, ugyanakkor sok tévhit terjedt el az építészek személyét illetően. A kormányzati negyed projektjéhez kapcsolódó KVI-estek legutóbbi állomása éppen erre fókuszált: Vadas Ferenc építészettörténész átfogó előadásában a hallgatóság elé tárta a Nyugatival foglalkozó kutatásainak eredményét.

1/8

fotók: vm
8/8
fotók: vm

2/8

3/8

Kiderült, hogy az új pályaudvar programterveinek elkészítésével megbízott August de Serres az éppen akkoriban készülő nagykörúti szabályozási tervek módosítására is javaslatot tett a beruházás kapcsán. Mivel az 1846-ban épült régi indóház és a későbbiekben eléépített neoreneszánsz fejépület a nagykörút nyomvonalának útjában állt, az Osztrák-Magyar Államvasút-Társaság (OMÁV) hajlandó volt arról lemondani, s kissé keletebbre (de jórészt még a régi épület helyén) új pályaudvart emelni. August de Serres ötlete volt, hogy a neoreneszánsz fejépületet tartsák meg, s annak hátsó (keleti) homlokzata mentén húzodjon a körút, túlodalán a majdani pályaudvarral. A javaslat sikert aratott – az OMÁV irodaháza egészen az 1970-es évekig állt annak a süllyesztett térnek a helyén, amely a Skála Metró előtt helyezkedik el.

Tudjuk, hogy az OMÁV 1874-ben kiállította az August de Serres-féle koncepcióterveket, melynek közvetlen előképét Vadas egy bécsi vasúti mérnök hagyatékában talált rajzban véli felfedezni. A terv lényegében már a ma is látható épület funcionális rendszerét mutatja: a vonatfogadó-csarnok déli homlokzatának közepén található az induló utasok számára kialakított bejáratként is működő pénztárcsarnok, két oldalt az éttermi- illetve a postapavilonnal. A pénzárcsarnokot a vasúti csarnokkal széles oldalfolyosó köti össze. Az északi oldalon vannak az érkező utasok igényeit kielégítő térsor (poggyászkiadás, stb.) és az ún. királyi váró. Ez a rendszer lényegében a kétoldali pályaudvarnak nevezett, az 1840-es években elterjedt típust követi, valószínűleg bécsi mintára. A rajzokon szereplő homlokzati rajzok mindazonáltal nem a megvalósult képet mutatják, inkább tömegeiben, főbb formáiban emlékeztetnek arra.


4/8

5/8

6/8

7/8


Itt jön a képbe az Nyugati kapcsán sokat emlegetett Eiffel-iroda. A vasúttársaság fővállalkozói pályázatot írt ki: a jelentkező cégek munkáinak a programterveken kellett alapulniuk, azok továbbtervezése volt a feladat. Az Eiffel-iroda megnyerte a versenyt; a pályudvar végleges terveinek megszületése ehhez az időponthoz köthető. Vadas utalt arra, hogy elsősorban a homlokzati részletek (kovácsoltvas-elemek, a jellegzetes színes, rácsosmintázatú téglaburkolat, egyéb díszítések, ornamentális rendszerek) köthetők az Eiffel-irodához. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az éttermi- és postapavilon nem tartozott Eiffelék kivitelezői feladatai közé (a többi igen). Mivel az Eiffel-iroda hagyatéka igen töredékes, sok fontos adat eltűnt, így az épület számos részletének attribúciója bizonytalan. Azt azonban tudjuk, hogy a vasszerkezet teljes egészében Franciaországban készült (a vasúti csarnok egyik pillérén olvasható is egy felirat, mely Gustave Eiffelre és mérnöki társulatára utal).

Eiffelék az 1878-as világkiállítás alkalmával kiadott társasági katalógusukban publikálták a terveket (ekkor az épület már teljesen készen állt, 1877. október 28-án nyílt meg). A kapcsolódó szöveg szerint a Eiffel elismeréssel szólt August de Serres munkájáról, s megemlíti, hogy a főhomlokzat is elsősorban az ő munkája. Érdekes epizód a függönyfal előtti árkádos előtető: ez az utolsó pillanatban született ötlet eredménye, s kizárólag esztétikai céljai vannak (tervezőjének kiléte azonban bizonytalan).

szöveg: HP
fotók: hp, vm

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk