Közélet, hírek

Nyitnak a szegedi építészek

1/1

?>
1/1

Nyitnak a szegedi építészek
Közélet, hírek

Nyitnak a szegedi építészek

2014.10.21. 12:06

Cikkinfó

Szerzők:
Pacsika Emília

Földrajzi hely:
Szeged, Magyarország

A Csongrád Megyei Építészkamara nemrég arra, vállalkozott, hogy nem hagyván a helyi szakma képviselőin a válság keserűségének jeleit eluralkodni, ismeretterjesztő munkába kezd. Miközben saját elméjét is tudatosan pallérozza, folyamatos tájékoztatást ad a potenciális megrendelőknek, általában az érdeklődőknek arról, hogy milyen hivatás is az építészé. A szegedi TiszapART Televízióban két beszélgetés sorozatot is láthattak, láthatnak a nézők e témában.

Privát szentély, pallérozó ismeretterjesztés

Az építészek legtöbbje jó ideje a kivárás állapotában él, gazdasági recessziónak, torz pályázati szisztémáknak kiszolgáltatva. A szakma képviselőinek egy része a lobbizás dzsungelében utat törve morzsolja föl energiáit, másik fele engedelmesen farag széklábat a divat diktálta falanszterben, a harmadik keserű enerváltságban esetleg hátat fordít a szakmának és menedzser lesz, vagy ilyen-olyan ügynök akár.

Kézenfekvő reakciók ezek a világ újabb újrafelosztásának idején, amikor a harc üzleti kontingensekért, komplett gazdasági szférák birtoklásáért folyik. Az építész szakma, ha nem vigyáz, elveszti azt a társadalmi szerepét, hogy a települések arculatának felelős alakítója legyen. A köztudatban a hazai építész afféle fölösleges pénznyelő automatának számít lassan, hiszen szellemi produktuma a megrendelő léptékével alig mérhető. (Sőt, sajnos az akadékoskodó szerepét is magára húzza, hiszen az ő figyelő szeme nélkül a privát dilettantizmus szabadabban garázdálkodhat.) Szellemi produktuma nem igazán mérhető, szemben a mindenkori kivitelező teljesítményével, melynek ára kézzelfogható anyagokban: betonban, acélban és az elvégzett fizikai munka bérében könnyebben realizálható.

Válság van. A sajtó unásig ismételgeti, hogy az építőipar és vele együtt az építésztervezés ügye mára komolyan megfeneklett. A válság, pedig nem csak egzisztenciális veszélyt jelent általában, de mindig megárt a szakma szellemi jelenlétének is. Így van ez az építészet esetében is, és ez azért veszélyes, mert a szellemi elfáradás, elfásulás a jövőbeli jelenlétet is veszélyeztetheti. A bölcs ember, ha bezárják, ha vegetálásra kényszerül, akkor is próbálja hasznosan, önépítően tölteni az idejét. Ez még a börtönben is így történik, ahol szellemi és fizikai tornát végez az, aki bízik a szabadulásban, ezért állóképességét meg kívánja tartani.

A Csongrád Megyei Építészkamara nemrég arra, vállalkozott, hogy nem hagyván a helyi szakma képviselőin a válság keserűségének jeleit eluralkodni, ismeretterjesztő munkába kezd. Miközben saját elméjét is tudatosan pallérozza, folyamatos tájékoztatást ad a potenciális megrendelőknek, általában az érdeklődőknek arról, hogy milyen hivatás is az építészé. A szegedi TiszapART Televízióban két beszélgetés sorozatot is láthattak, láthatnak a nézők e témában. Az APSZIS című portré-sorozatban a szakma helyi képviselői vállalták, hogy munkájukról beszélnek, hogy beengedik a nézőt saját szakmai szentélyükbe. A KERENGŐ című beszélgetéssorozatban pedig más szakmák szellemi képviselőivel „mérkőznek"az építészek . A művészekkel, történészekkel, természettudóssal való beszélgetés során megmutatván, hogy az építésznek nem csak a mérnöki alkotómunkában kell profinak lenni, de a kultúrában való jártasságban és a komplex gondolkodásban sem árt topon lenni.

Az említett televíziós műsorok célja: katalizálni a felismerést, miszerint: az adott helyen megépült ház arcának környezetbe való illeszkedése, a mindenkori utcakép, város-és falukép alakítása építész és építtető közös ügye és felelőssége.

Pacsika Emília
a műsorok szerkesztőriportere

 

1. téma: A SZEGEDI LÉZERKÖZPONT ÉS TUDÁSPARK ÉPÍTÉSZETI KÉRDÉSEI  (adásban volt március 24-30-ig)    Beszélgetőpartnerek: Dr. Szabó Gábor, az SZTE rektora és – Kamaránk képviseletében – Palánkai Tibor, Ybl-díjas építész. Miért szép?: a vásárhelyi Ginkgo Hotel 

2. téma: A HELYI ÖRÖKSÉGVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI (adásban volt: április 7-13-ig) Beszélgetőpartnerek: Sz. Fehér Éva, Szeged város főépítésze és – Kamaránk képviseletében – Pap Ádám építész, településtervező. Miért szép?: a szegedi Art Hotel

3. téma: KLEBELSBERG ÉS AZ ÉPÍTÉSZET (adásban volt: április 21-27-ig) Beszélgetőpartnerek: Dr. T. Molnár Gizella művelődéstörténész és – Kamaránk képviseletében – Kiss Lajos építész, Palóczi-díjas településtervező, volt állami főépítész. Miért szép?: a szegedi Tiszavirág Hotel 

4. téma: A SZECESSZIÓ ÖLELÉSÉBEN (adásban volt: május 20-25-ig) Beszélgetőpartnerek: Dr. Apró Ferenc művelődéstörténész és – Kamaránk képviseletében – Vesmás Péter, Ybl-díjas építész. Miért szép?: a szegedi Zászló utcai új társasház 

5. téma: AZ ÉPÍTÉSZET ÉS A TÁRSMŰVÉSZETEK (adásban volt: június 2-8-ig) Beszélgetőpartnerek: Szuromi Pál (†) művészeti szakíró és – Kamaránk képviseletében – Szögi László építész, színdinamikai szakmérnök. Miért szép?: az újszegedi felsőtiszaparti iskola bővítése

6. téma: MODERN, POSZTMODERN? (adásban volt június 16-22-ig) Beszélgetőpartnerek: Balog József újságíró, a MASZK elnöke és – Kamaránk képviseletében – Balogh László építész. Miért szép?: a vásárhelyi új promenád

 

 

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk