Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Közélet, hírek

Nyitnak a szegedi építészek

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Nyitnak a szegedi építészek
Közélet, hírek

Nyitnak a szegedi építészek

2014.10.21. 12:06

Cikkinfó

Szerzők:
Pacsika Emília

Földrajzi hely:
Szeged, Magyarország

A Csongrád Megyei Építészkamara nemrég arra, vállalkozott, hogy nem hagyván a helyi szakma képviselőin a válság keserűségének jeleit eluralkodni, ismeretterjesztő munkába kezd. Miközben saját elméjét is tudatosan pallérozza, folyamatos tájékoztatást ad a potenciális megrendelőknek, általában az érdeklődőknek arról, hogy milyen hivatás is az építészé. A szegedi TiszapART Televízióban két beszélgetés sorozatot is láthattak, láthatnak a nézők e témában.

Privát szentély, pallérozó ismeretterjesztés

Az építészek legtöbbje jó ideje a kivárás állapotában él, gazdasági recessziónak, torz pályázati szisztémáknak kiszolgáltatva. A szakma képviselőinek egy része a lobbizás dzsungelében utat törve morzsolja föl energiáit, másik fele engedelmesen farag széklábat a divat diktálta falanszterben, a harmadik keserű enerváltságban esetleg hátat fordít a szakmának és menedzser lesz, vagy ilyen-olyan ügynök akár.

Kézenfekvő reakciók ezek a világ újabb újrafelosztásának idején, amikor a harc üzleti kontingensekért, komplett gazdasági szférák birtoklásáért folyik. Az építész szakma, ha nem vigyáz, elveszti azt a társadalmi szerepét, hogy a települések arculatának felelős alakítója legyen. A köztudatban a hazai építész afféle fölösleges pénznyelő automatának számít lassan, hiszen szellemi produktuma a megrendelő léptékével alig mérhető. (Sőt, sajnos az akadékoskodó szerepét is magára húzza, hiszen az ő figyelő szeme nélkül a privát dilettantizmus szabadabban garázdálkodhat.) Szellemi produktuma nem igazán mérhető, szemben a mindenkori kivitelező teljesítményével, melynek ára kézzelfogható anyagokban: betonban, acélban és az elvégzett fizikai munka bérében könnyebben realizálható.

Válság van. A sajtó unásig ismételgeti, hogy az építőipar és vele együtt az építésztervezés ügye mára komolyan megfeneklett. A válság, pedig nem csak egzisztenciális veszélyt jelent általában, de mindig megárt a szakma szellemi jelenlétének is. Így van ez az építészet esetében is, és ez azért veszélyes, mert a szellemi elfáradás, elfásulás a jövőbeli jelenlétet is veszélyeztetheti. A bölcs ember, ha bezárják, ha vegetálásra kényszerül, akkor is próbálja hasznosan, önépítően tölteni az idejét. Ez még a börtönben is így történik, ahol szellemi és fizikai tornát végez az, aki bízik a szabadulásban, ezért állóképességét meg kívánja tartani.

A Csongrád Megyei Építészkamara nemrég arra, vállalkozott, hogy nem hagyván a helyi szakma képviselőin a válság keserűségének jeleit eluralkodni, ismeretterjesztő munkába kezd. Miközben saját elméjét is tudatosan pallérozza, folyamatos tájékoztatást ad a potenciális megrendelőknek, általában az érdeklődőknek arról, hogy milyen hivatás is az építészé. A szegedi TiszapART Televízióban két beszélgetés sorozatot is láthattak, láthatnak a nézők e témában. Az APSZIS című portré-sorozatban a szakma helyi képviselői vállalták, hogy munkájukról beszélnek, hogy beengedik a nézőt saját szakmai szentélyükbe. A KERENGŐ című beszélgetéssorozatban pedig más szakmák szellemi képviselőivel „mérkőznek"az építészek . A művészekkel, történészekkel, természettudóssal való beszélgetés során megmutatván, hogy az építésznek nem csak a mérnöki alkotómunkában kell profinak lenni, de a kultúrában való jártasságban és a komplex gondolkodásban sem árt topon lenni.

Az említett televíziós műsorok célja: katalizálni a felismerést, miszerint: az adott helyen megépült ház arcának környezetbe való illeszkedése, a mindenkori utcakép, város-és falukép alakítása építész és építtető közös ügye és felelőssége.

Pacsika Emília
a műsorok szerkesztőriportere

 

1. téma: A SZEGEDI LÉZERKÖZPONT ÉS TUDÁSPARK ÉPÍTÉSZETI KÉRDÉSEI  (adásban volt március 24-30-ig)    Beszélgetőpartnerek: Dr. Szabó Gábor, az SZTE rektora és – Kamaránk képviseletében – Palánkai Tibor, Ybl-díjas építész. Miért szép?: a vásárhelyi Ginkgo Hotel 

2. téma: A HELYI ÖRÖKSÉGVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI (adásban volt: április 7-13-ig) Beszélgetőpartnerek: Sz. Fehér Éva, Szeged város főépítésze és – Kamaránk képviseletében – Pap Ádám építész, településtervező. Miért szép?: a szegedi Art Hotel

3. téma: KLEBELSBERG ÉS AZ ÉPÍTÉSZET (adásban volt: április 21-27-ig) Beszélgetőpartnerek: Dr. T. Molnár Gizella művelődéstörténész és – Kamaránk képviseletében – Kiss Lajos építész, Palóczi-díjas településtervező, volt állami főépítész. Miért szép?: a szegedi Tiszavirág Hotel 

4. téma: A SZECESSZIÓ ÖLELÉSÉBEN (adásban volt: május 20-25-ig) Beszélgetőpartnerek: Dr. Apró Ferenc művelődéstörténész és – Kamaránk képviseletében – Vesmás Péter, Ybl-díjas építész. Miért szép?: a szegedi Zászló utcai új társasház 

5. téma: AZ ÉPÍTÉSZET ÉS A TÁRSMŰVÉSZETEK (adásban volt: június 2-8-ig) Beszélgetőpartnerek: Szuromi Pál (†) művészeti szakíró és – Kamaránk képviseletében – Szögi László építész, színdinamikai szakmérnök. Miért szép?: az újszegedi felsőtiszaparti iskola bővítése

6. téma: MODERN, POSZTMODERN? (adásban volt június 16-22-ig) Beszélgetőpartnerek: Balog József újságíró, a MASZK elnöke és – Kamaránk képviseletében – Balogh László építész. Miért szép?: a vásárhelyi új promenád

 

 

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.