Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Kritika

Meggyesi Tamás: Városépítészeti alaktan

1/1

Hirdetés
1/1

Meggyesi Tamás: Városépítészeti alaktan
Nézőpontok/Kritika

Meggyesi Tamás: Városépítészeti alaktan

2009.08.30. 07:16

Sokan lakonikusan megállapítják, hogy a városépítészet nagyon szép dolog volt, de mára elmúlt: béke poraira. • A könyv arra tesz kísérletet, hogy ismét felvegye a "városépítészeti" hagyomány szálait – kockáztatva a "korszerűtlenség" vádját.

A kötet elsősorban a városépítészet alaktani, morfológiai kérdéseiről szól. E megközelítés még nemrég a "formalista" jelzőt váltotta volna ki a kritika részéről, sőt, sokan talán ma is megütköznek azon, hogy milyen jogon lehet a városépítészet alaktanáról mint viszonylag függgetlen diszciplínáról beszélni.

A kérdés valóban alapvető jelentőségű. Meggyőződésem, hogy az épített emberi környezet számtalan dimenziója között a formai-strukturális megközelítés is igényt tarthat bizonyos - legalább relatív - önállóságra. Mint ahogy senki sem vitatja, hogy pl. a város forgalmi hálózatának és forgalomszervezésének alakítása, a város társadalmi arculatának vizsgálata, vagy a város ökológiai rendszerének fenntartása önálló szakterület saját szakmai fogalom- és értékrendszerrel. Vagy senki sem akad fenn azon, hogy a településrendezés gyakorlata szinte kizárólag a jogszabályok alkalmazására korlátozódik: ha a terv ennnek megfelel, nem utasítható el.

Pedig a városépítészeti alaktan olyan hagyományokra tekinthet vissza, mint amilyent Joseph Stübben és Camillo Sitte a 19. század harmadik harmadában, később Raymond Unwin és Frederick Gibbert az angol újvárosok építése kapcsán, a Team 10 kísérlete a modernizmus átmentésére, vagy a posztmodern mozgalom élén a Krier-fivérek és az amerikai kontextualista iskola képviseltek. Vagy talán elég olyan hazai kiválóságokra hivatkozni, mint Pogány Frigyes, aki a városesztétika, Szentkirályi Zoltán, aki a térművészet szellemtörténelmi kategóriái vagy Hajnóczi J. Gyula, aki a térelmélet, a "spaciológia" terén alkottak maradandót. E nemes hagyomány sajnos az utóbbi két évtizedben szinte maradéktalanul háttérbe szorult. A könyv arra tesz kísérletet, hogy ismét felvegye e hagyomány szálait – kockáztatva a "korszerűtlenség" vádját.

részlet a bevezetőből

Kiadó TERC Kft.
Megjelenés 2009
Oldalszám 312
Formátum 202×238 mm
ISBN 978 963 9535 90 9

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.