Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Helyek/Infrastruktúra

Legyezők a fizika ritmusában – a budapesti Megyeri híd

1/18

A Megyeri híd vezető tervezője, Hunyadi Mátyás (1933-2018) építőmérnök. Az építmény életének egyik utolsó fő műve. A szerkezet a végleges formáját két építész, Benczúr László és Wéber József munkája nyomán nyerte el.

A klasszikus függőhidakkal ellentétben itt a kábelek nem mennek keresztül a pilonokon, hanem egyenként lehorgonyozva állnak a vasbeton falban. Így négy csoportban, összesen 88 darab különálló kábel viseli a szerkezet súlyát.

Az öt, közvetlenül egymás mögé épült acél- és vasbetonhídból álló építmény teljes hossza 1861 méter, ami hazánkban a második helyre elég, a mindössze 11 méterrel hosszabb Kőröshegyi völgyhíd után.

A kábelek és a főtartó túlméretezése lehetővé teszi, hogy egy-egy szál kiesése esetén is megmaradjon a híd normál teherbírása. Ez nem csak balesetnél lehet hasznos, de a távoli jövőben, a kábelek cseréjekor is, vélhetően már a 22. században.

Az építkezés állása 2008 júniusában, három hónappal az átadás előtt. A hatalmas toronydaruk egészen 72Km/h szélsebességig folytathatták a munkát.

A pilonok felső szintjeire az első vázlatokban még kávézó és kilátó került volna, de a tervezés előrehaladtával, a keskenyebbé váló hely, és a magas költségek miatt ezek nem valósultak meg.

A szakaszos előretolással épülő ártéri híd és külső zsaluzata. A munka legnehezebb fázisa 2006 októberében, a budakalászi hídfőnél jött el: az ívben, majd átmeneti ívben fekvő, 0,5% esésű szerkezet keresztmetszete méterről méterre változott.

A mészkővel burkolt hídfőben kiszolgáló helységek is helyet kaptak, többek közt a később átvezetendő közművek számára.

A próbaterhelésen 42 darab nehéz teherautó hajtott a ferdekábeles hídszakaszra, 1800 tonna feletti össztömeggel, a megengedettnél kisebb, fél méteres lehajlást idézve elő.

A Szentendrei-sziget alatti óriási kavicságy Budapest legfontosabb ivóvízbázisát rejti, amit különös gonddal kellett óvni az építőknek, lehajtó pedig nem épülhetett. Az egykori munkaterületre ültett fák mára erdővé cseperedtek.

A vasbeton hídszakaszok és a pilonok egyaránt nagy szilárdságú, C40/50 betonból készültek.

A dunai medernyílás legnagyobb fesztávolsága kereken 300 méter. Ezzel a Pentele híd 308 méteres acélíve után hazánk második leghosszabb hídnyílása, tíz méterrel előzve meg a korábbi csúcstartó budapesti Erzsébet hidat.

A híd mindkét oldalán 2,5 méter széles járdák épültek, az északi oldalon lépcsők nélkül is átjárható kerékpárútként, a délin gyalogútként kialakítva.

A Dunába, és az ivóvizet szolgáltató csápos kutak környezetébe nem kerülhet a híd úttestjéről származó csapadékvíz, ezért azt több, mint másfél kilométernyi csővezetéken, a híd két végén lévő kezelő műtárgyakba vezetik.

A Szentendrei Duna-ági híd a maga nemében szintén hazai rekorder lett: az egyszerű acél szekrénytartós szerkezet minden addiginál nagyobb, 144 méteres nyílást ível át, miközben a főtartóinak magassága nem éri el a négy és fél métert.

A pilon közepén lift könnyíti meg a karbantartók dolgát. Ennek alternatívája 347 lépcsőfok megmászása lenne, az útpályától a pilon tetején kialakított nyitott teraszig.

A Duna-part elkerített csápos kútjai, és a sűrű galériaerdők miatt magas vízállásnál csak távolról látható egészében a híd.

A kapcsolódó útszakaszokkal együtt, a hídon 2008. szeptember végén indult el a forgalom.

?>
A Megyeri híd vezető tervezője, Hunyadi Mátyás (1933-2018) építőmérnök. Az építmény életének egyik utolsó fő műve. A szerkezet  a végleges formáját két építész, Benczúr László és Wéber József munkája nyomán nyerte el.
?>
A klasszikus függőhidakkal ellentétben itt a kábelek nem mennek keresztül a pilonokon, hanem egyenként lehorgonyozva állnak a vasbeton falban. Így négy csoportban, összesen 88 darab különálló kábel viseli a szerkezet súlyát.
?>
Az öt, közvetlenül egymás mögé épült acél- és vasbetonhídból álló építmény teljes hossza 1861 méter, ami hazánkban a második helyre elég, a mindössze 11 méterrel hosszabb Kőröshegyi völgyhíd után.
?>
A kábelek és a főtartó túlméretezése lehetővé teszi, hogy egy-egy szál kiesése esetén is megmaradjon a híd normál teherbírása. Ez nem csak balesetnél lehet hasznos, de a távoli jövőben, a kábelek cseréjekor is, vélhetően már a 22. században.
?>
Az építkezés állása 2008 júniusában, három hónappal az átadás előtt. A hatalmas toronydaruk egészen 72Km/h szélsebességig folytathatták a munkát.
?>
A pilonok felső szintjeire az első vázlatokban még kávézó és kilátó került volna, de a tervezés előrehaladtával, a keskenyebbé váló hely, és a magas költségek miatt ezek nem valósultak meg.
?>
A szakaszos előretolással épülő ártéri híd és külső zsaluzata. A munka legnehezebb fázisa 2006 októberében, a budakalászi hídfőnél jött el: az ívben, majd átmeneti ívben fekvő, 0,5% esésű szerkezet keresztmetszete méterről méterre változott.
?>
A mészkővel burkolt hídfőben kiszolgáló helységek is helyet kaptak, többek közt a később átvezetendő közművek számára.
?>
A próbaterhelésen 42 darab nehéz teherautó hajtott a ferdekábeles hídszakaszra, 1800 tonna feletti össztömeggel, a megengedettnél kisebb, fél méteres lehajlást idézve elő.
?>
A Szentendrei-sziget alatti óriási kavicságy Budapest legfontosabb ivóvízbázisát rejti, amit különös gonddal kellett óvni az építőknek, lehajtó pedig nem épülhetett. Az egykori munkaterületre ültett fák mára erdővé cseperedtek.
?>
A vasbeton hídszakaszok és a pilonok egyaránt nagy szilárdságú, C40/50 betonból készültek.
?>
A dunai medernyílás legnagyobb fesztávolsága kereken 300 méter. Ezzel a Pentele híd 308 méteres acélíve után hazánk második leghosszabb hídnyílása, tíz méterrel előzve meg a korábbi csúcstartó budapesti Erzsébet hidat.
?>
A híd mindkét oldalán 2,5 méter széles járdák épültek, az északi oldalon lépcsők nélkül is átjárható kerékpárútként, a délin gyalogútként kialakítva.
?>
A Dunába, és az ivóvizet szolgáltató csápos kutak környezetébe nem kerülhet a híd úttestjéről származó csapadékvíz, ezért azt több, mint másfél kilométernyi csővezetéken, a híd két végén lévő kezelő műtárgyakba vezetik.
?>
A Szentendrei Duna-ági híd a maga nemében szintén hazai rekorder lett: az egyszerű acél szekrénytartós szerkezet minden addiginál nagyobb, 144 méteres nyílást ível át, miközben a főtartóinak magassága nem éri el a négy és fél métert.
?>
A pilon közepén lift könnyíti meg a karbantartók dolgát. Ennek alternatívája 347 lépcsőfok megmászása lenne, az útpályától a pilon tetején kialakított nyitott teraszig.
?>
A Duna-part elkerített csápos kútjai, és a sűrű galériaerdők miatt magas vízállásnál csak távolról látható egészében a híd.
?>
A kapcsolódó útszakaszokkal együtt, a hídon 2008. szeptember végén indult el a forgalom.
1/18

A Megyeri híd vezető tervezője, Hunyadi Mátyás (1933-2018) építőmérnök. Az építmény életének egyik utolsó fő műve. A szerkezet a végleges formáját két építész, Benczúr László és Wéber József munkája nyomán nyerte el.

A klasszikus függőhidakkal ellentétben itt a kábelek nem mennek keresztül a pilonokon, hanem egyenként lehorgonyozva állnak a vasbeton falban. Így négy csoportban, összesen 88 darab különálló kábel viseli a szerkezet súlyát.

Az öt, közvetlenül egymás mögé épült acél- és vasbetonhídból álló építmény teljes hossza 1861 méter, ami hazánkban a második helyre elég, a mindössze 11 méterrel hosszabb Kőröshegyi völgyhíd után.

A kábelek és a főtartó túlméretezése lehetővé teszi, hogy egy-egy szál kiesése esetén is megmaradjon a híd normál teherbírása. Ez nem csak balesetnél lehet hasznos, de a távoli jövőben, a kábelek cseréjekor is, vélhetően már a 22. században.

Az építkezés állása 2008 júniusában, három hónappal az átadás előtt. A hatalmas toronydaruk egészen 72Km/h szélsebességig folytathatták a munkát.

A pilonok felső szintjeire az első vázlatokban még kávézó és kilátó került volna, de a tervezés előrehaladtával, a keskenyebbé váló hely, és a magas költségek miatt ezek nem valósultak meg.

A szakaszos előretolással épülő ártéri híd és külső zsaluzata. A munka legnehezebb fázisa 2006 októberében, a budakalászi hídfőnél jött el: az ívben, majd átmeneti ívben fekvő, 0,5% esésű szerkezet keresztmetszete méterről méterre változott.

A mészkővel burkolt hídfőben kiszolgáló helységek is helyet kaptak, többek közt a később átvezetendő közművek számára.

A próbaterhelésen 42 darab nehéz teherautó hajtott a ferdekábeles hídszakaszra, 1800 tonna feletti össztömeggel, a megengedettnél kisebb, fél méteres lehajlást idézve elő.

A Szentendrei-sziget alatti óriási kavicságy Budapest legfontosabb ivóvízbázisát rejti, amit különös gonddal kellett óvni az építőknek, lehajtó pedig nem épülhetett. Az egykori munkaterületre ültett fák mára erdővé cseperedtek.

A vasbeton hídszakaszok és a pilonok egyaránt nagy szilárdságú, C40/50 betonból készültek.

A dunai medernyílás legnagyobb fesztávolsága kereken 300 méter. Ezzel a Pentele híd 308 méteres acélíve után hazánk második leghosszabb hídnyílása, tíz méterrel előzve meg a korábbi csúcstartó budapesti Erzsébet hidat.

A híd mindkét oldalán 2,5 méter széles járdák épültek, az északi oldalon lépcsők nélkül is átjárható kerékpárútként, a délin gyalogútként kialakítva.

A Dunába, és az ivóvizet szolgáltató csápos kutak környezetébe nem kerülhet a híd úttestjéről származó csapadékvíz, ezért azt több, mint másfél kilométernyi csővezetéken, a híd két végén lévő kezelő műtárgyakba vezetik.

A Szentendrei Duna-ági híd a maga nemében szintén hazai rekorder lett: az egyszerű acél szekrénytartós szerkezet minden addiginál nagyobb, 144 méteres nyílást ível át, miközben a főtartóinak magassága nem éri el a négy és fél métert.

A pilon közepén lift könnyíti meg a karbantartók dolgát. Ennek alternatívája 347 lépcsőfok megmászása lenne, az útpályától a pilon tetején kialakított nyitott teraszig.

A Duna-part elkerített csápos kútjai, és a sűrű galériaerdők miatt magas vízállásnál csak távolról látható egészében a híd.

A kapcsolódó útszakaszokkal együtt, a hídon 2008. szeptember végén indult el a forgalom.

Helyek/Infrastruktúra

Legyezők a fizika ritmusában – a budapesti Megyeri híd

2021.02.13. 13:52
1/18

A Megyeri híd vezető tervezője, Hunyadi Mátyás (1933-2018) építőmérnök. Az építmény életének egyik utolsó fő műve. A szerkezet a végleges formáját két építész, Benczúr László és Wéber József munkája nyomán nyerte el.

A klasszikus függőhidakkal ellentétben itt a kábelek nem mennek keresztül a pilonokon, hanem egyenként lehorgonyozva állnak a vasbeton falban. Így négy csoportban, összesen 88 darab különálló kábel viseli a szerkezet súlyát.

Az öt, közvetlenül egymás mögé épült acél- és vasbetonhídból álló építmény teljes hossza 1861 méter, ami hazánkban a második helyre elég, a mindössze 11 méterrel hosszabb Kőröshegyi völgyhíd után.

A kábelek és a főtartó túlméretezése lehetővé teszi, hogy egy-egy szál kiesése esetén is megmaradjon a híd normál teherbírása. Ez nem csak balesetnél lehet hasznos, de a távoli jövőben, a kábelek cseréjekor is, vélhetően már a 22. században.

Az építkezés állása 2008 júniusában, három hónappal az átadás előtt. A hatalmas toronydaruk egészen 72Km/h szélsebességig folytathatták a munkát.

A pilonok felső szintjeire az első vázlatokban még kávézó és kilátó került volna, de a tervezés előrehaladtával, a keskenyebbé váló hely, és a magas költségek miatt ezek nem valósultak meg.

A szakaszos előretolással épülő ártéri híd és külső zsaluzata. A munka legnehezebb fázisa 2006 októberében, a budakalászi hídfőnél jött el: az ívben, majd átmeneti ívben fekvő, 0,5% esésű szerkezet keresztmetszete méterről méterre változott.

A mészkővel burkolt hídfőben kiszolgáló helységek is helyet kaptak, többek közt a később átvezetendő közművek számára.

A próbaterhelésen 42 darab nehéz teherautó hajtott a ferdekábeles hídszakaszra, 1800 tonna feletti össztömeggel, a megengedettnél kisebb, fél méteres lehajlást idézve elő.

A Szentendrei-sziget alatti óriási kavicságy Budapest legfontosabb ivóvízbázisát rejti, amit különös gonddal kellett óvni az építőknek, lehajtó pedig nem épülhetett. Az egykori munkaterületre ültett fák mára erdővé cseperedtek.

A vasbeton hídszakaszok és a pilonok egyaránt nagy szilárdságú, C40/50 betonból készültek.

A dunai medernyílás legnagyobb fesztávolsága kereken 300 méter. Ezzel a Pentele híd 308 méteres acélíve után hazánk második leghosszabb hídnyílása, tíz méterrel előzve meg a korábbi csúcstartó budapesti Erzsébet hidat.

A híd mindkét oldalán 2,5 méter széles járdák épültek, az északi oldalon lépcsők nélkül is átjárható kerékpárútként, a délin gyalogútként kialakítva.

A Dunába, és az ivóvizet szolgáltató csápos kutak környezetébe nem kerülhet a híd úttestjéről származó csapadékvíz, ezért azt több, mint másfél kilométernyi csővezetéken, a híd két végén lévő kezelő műtárgyakba vezetik.

A Szentendrei Duna-ági híd a maga nemében szintén hazai rekorder lett: az egyszerű acél szekrénytartós szerkezet minden addiginál nagyobb, 144 méteres nyílást ível át, miközben a főtartóinak magassága nem éri el a négy és fél métert.

A pilon közepén lift könnyíti meg a karbantartók dolgát. Ennek alternatívája 347 lépcsőfok megmászása lenne, az útpályától a pilon tetején kialakított nyitott teraszig.

A Duna-part elkerített csápos kútjai, és a sűrű galériaerdők miatt magas vízállásnál csak távolról látható egészében a híd.

A kapcsolódó útszakaszokkal együtt, a hídon 2008. szeptember végén indult el a forgalom.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Hunyadi Mátyás, Benczúr László, Wéber József

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.