Emberek
Nézőpontok
Közélet, hírek
Programok
Fenntarthatóság
Épületek
Helyek
Design
Épülettervek
Technológia
Szűrés Szűrés Szűrés
Videó Videó Archívum Archívum Térkép Térkép
Keresés Keresés
Eseménynaptár Pályázatok Állás Térkép
Dossziék Videók Jogsegély Impresszum
MÉD –
Média Építészeti Díja
Videó Archívum Térkép

Emberek

Nézőpontok

Közélet, hírek

Programok

Fenntarthatóság

Épületek

Helyek

Design

Épülettervek

Technológia

Eseménynaptár Pályázatok Állás
Térkép Jogsegély MÉD

Támogass!

Egyszeri/havi támogatás:
Támogatás összege:
Ft
Kérjük, minimum 500 forinttal
támogasd az Építészfórumot.
Oké, de miért támogassam?
TÁMOGATÁS BANKI ÁTUTALÁSSAL

Számlatulajdonos neve:
Építészfórum Kft.

Bankszámlaszám:
16200106-11528744

IBAN:
HU79162001061152874400000000

SWIFT:
HBWEHUHB

Euró utalás

Számlatulajdonos neve:
Építészfórum Kft.

IBAN:
BE60 9670 0946 7970

Swift kód:
TRWIBEB1XXX

Impresszum Kapcsolat Épület tervek beküldése Média ajánlat Adatkezelés Szerzői jogok Partnerek/
Támogatók

HU ISSN 1586-409X

Alapítók:
Vargha Mihály és
Pásztor Erika Katalina

© 2000-2021
Építészfórum

Webdesign: SUBMACHINE

Webfejlesztés: Leogroup

Helyek/Infrastruktúra

Legyezők a fizika ritmusában – a budapesti Megyeri híd

1/18

A Megyeri híd vezető tervezője, Hunyadi Mátyás (1933-2018) építőmérnök. Az építmény életének egyik utolsó fő műve. A szerkezet a végleges formáját két építész, Benczúr László és Wéber József munkája nyomán nyerte el.

?>
A Megyeri híd vezető tervezője, Hunyadi Mátyás (1933-2018) építőmérnök. Az építmény életének egyik utolsó fő műve. A szerkezet a végleges formáját két építész, Benczúr László és Wéber József munkája nyomán nyerte el.
?>
A klasszikus függőhidakkal ellentétben itt a kábelek nem mennek keresztül a pilonokon, hanem egyenként lehorgonyozva állnak a vasbeton falban. Így négy csoportban, összesen 88 darab különálló kábel viseli a szerkezet súlyát.
?>
Az öt, közvetlenül egymás mögé épült acél- és vasbetonhídból álló építmény teljes hossza 1861 méter, ami hazánkban a második helyre elég, a mindössze 11 méterrel hosszabb Kőröshegyi völgyhíd után.
?>
A kábelek és a főtartó túlméretezése lehetővé teszi, hogy egy-egy szál kiesése esetén is megmaradjon a híd normál teherbírása. Ez nem csak balesetnél lehet hasznos, de a távoli jövőben, a kábelek cseréjekor is, vélhetően már a 22. században.
?>
Az építkezés állása 2008 júniusában, három hónappal az átadás előtt. A hatalmas toronydaruk egészen 72Km/h szélsebességig folytathatták a munkát.
?>
A pilonok felső szintjeire az első vázlatokban még kávézó és kilátó került volna, de a tervezés előrehaladtával, a keskenyebbé váló hely, és a magas költségek miatt ezek nem valósultak meg.
?>
A szakaszos előretolással épülő ártéri híd és külső zsaluzata. A munka legnehezebb fázisa 2006 októberében, a budakalászi hídfőnél jött el: az ívben, majd átmeneti ívben fekvő, 0,5% esésű szerkezet keresztmetszete méterről méterre változott.
?>
A mészkővel burkolt hídfőben kiszolgáló helységek is helyet kaptak, többek közt a később átvezetendő közművek számára.
?>
A próbaterhelésen 42 darab nehéz teherautó hajtott a ferdekábeles hídszakaszra, 1800 tonna feletti össztömeggel, a megengedettnél kisebb, fél méteres lehajlást idézve elő.
?>
A Szentendrei-sziget alatti óriási kavicságy Budapest legfontosabb ivóvízbázisát rejti, amit különös gonddal kellett óvni az építőknek, lehajtó pedig nem épülhetett. Az egykori munkaterületre ültett fák mára erdővé cseperedtek.
?>
A vasbeton hídszakaszok és a pilonok egyaránt nagy szilárdságú, C40/50 betonból készültek.
?>
A dunai medernyílás legnagyobb fesztávolsága kereken 300 méter. Ezzel a Pentele híd 308 méteres acélíve után hazánk második leghosszabb hídnyílása, tíz méterrel előzve meg a korábbi csúcstartó budapesti Erzsébet hidat.
?>
A híd mindkét oldalán 2,5 méter széles járdák épültek, az északi oldalon lépcsők nélkül is átjárható kerékpárútként, a délin gyalogútként kialakítva.
?>
A Dunába, és az ivóvizet szolgáltató csápos kutak környezetébe nem kerülhet a híd úttestjéről származó csapadékvíz, ezért azt több, mint másfél kilométernyi csővezetéken, a híd két végén lévő kezelő műtárgyakba vezetik.
?>
A Szentendrei Duna-ági híd a maga nemében szintén hazai rekorder lett: az egyszerű acél szekrénytartós szerkezet minden addiginál nagyobb, 144 méteres nyílást ível át, miközben a főtartóinak magassága nem éri el a négy és fél métert.
?>
A pilon közepén lift könnyíti meg a karbantartók dolgát. Ennek alternatívája 347 lépcsőfok megmászása lenne, az útpályától a pilon tetején kialakított nyitott teraszig.
?>
A Duna-part elkerített csápos kútjai, és a sűrű galériaerdők miatt magas vízállásnál csak távolról látható egészében a híd.
?>
A kapcsolódó útszakaszokkal együtt, a hídon 2008. szeptember végén indult el a forgalom.
1/18

A Megyeri híd vezető tervezője, Hunyadi Mátyás (1933-2018) építőmérnök. Az építmény életének egyik utolsó fő műve. A szerkezet a végleges formáját két építész, Benczúr László és Wéber József munkája nyomán nyerte el.

Helyek/Infrastruktúra

Legyezők a fizika ritmusában – a budapesti Megyeri híd

2021.02.13. 13:52
1/18

A Megyeri híd vezető tervezője, Hunyadi Mátyás (1933-2018) építőmérnök. Az építmény életének egyik utolsó fő műve. A szerkezet a végleges formáját két építész, Benczúr László és Wéber József munkája nyomán nyerte el.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Hunyadi Mátyás, Benczúr László, Wéber József

Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk