Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Közélet, hírek

Király? – megint a K40-esről

1/8

Bor Judit KÖH Budapesti Irodavezető, Fejérdi Tamás és Varga Kálmán

?>
Bor Judit KÖH Budapesti Irodavezető, Fejérdi Tamás és Varga Kálmán
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/8

Bor Judit KÖH Budapesti Irodavezető, Fejérdi Tamás és Varga Kálmán

Király? – megint a K40-esről
Közélet, hírek

Király? – megint a K40-esről

2007.03.21. 10:52

A KÖH elnöke, Varga Kálmán sajtótájékoztatón jelentette be március 20-án, hogy a hivatal nem ad szakhatósági hozzájárulást, melynek alapján mégis kiadható lenne az engedély a Király utca 40. szám alatti épület teljes bontására.

Tömören: A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke, Varga Kálmán sajtótájékoztatón jelentette be március 20-án, hogy a hivatal nem ad szakhatósági hozzájárulást, melynek alapján mégis kiadható lenne az engedély a Király utca 40. szám alatti épület teljes bontására.  
Kicsit bővebben: mint ismeretes, egy évvel ezelőtt érvényes engedély nélkül kezdtek a bontáshoz, ami ellen éles tiltakozás bontakozott ki. Ezért a hatóságok leállították, és bírósági procedúra kezdődött. 2007. januárjában a Fővárosi Bíróság jogerős határozata új eljárásra kötelezte az I. fokú hatóságot, és az I. fokú szakhatóságot (KÖH).




A bontás engedélyezési eljárásának lefolytatására kijelölt I. fokú építésügyi hatóság a korábban benyújtott tervdokumentáció, valamint a statikai szakvélemények, illetőleg egy kiegészítő szakvélemény alapján kérte a KÖH szakhatósági állásfoglalását.

A KÖH március 12-én helyszíni szemlét tartott, melynek során tisztázták: mely részek vannak olyan veszélyes állapotban, hogy bontásuk elkerülhetetlen – a teljes szerkezetet tekintve csekély mennyiségben. Az épület összes boltozata – szükség szerinti megerősítéssel – megtartható. A főlépcsőház, a melléklépcső, a függőfolyosók az eredeti kőelemek javításával, megerősítésével visszaépíthetők, a kapualj helyreállítható. Az öntöttvas korlátok fényképek alapján rekonstruálhatók. A homlokzat részleges bontás előtti állapota (amely megegyezik az 1935-ös állapottal) – a még szükséges bontások és megerősítés után – rekonstruálható, melyhez korabeli fotók nyújtanak segítséget (idézetek a kiadott sajtóanyagból).




A kiadott szakvélemény leszögezi, hogy az ingatlanfejlesztés az épület részleges megtartásával is megoldható – aminek bizonyítására Fejérdy Tamás, a KÖH elnökhelyettese vetített képeken bemutatott egy úgynevezett iránytervet, a meglévő szerkezeteket, például a földszinti boltozatokat híven ábrázoló építészeti vázlatot.

A sajtótájékotatón szó esett az UNESCO Világörökségről, aminek egyik magyarországi helyszíne a nyolc közül az Andrássy út. A Király utca mint közvetlen közeli terület, fokozott figyelmet kíván a nem műemlék épületek kezelésében is. A KÖH feladata a Világörökség hazai gondozása, a tevékenységükről szóló jelentést éppen március 19-én fogadta el az országgyűlés.

Rövid kommentár: a VI. kerületben a Király utca mellett nemrégiben zajlott a Nagymező utcai eset, bizonyos mélygarázslétesítés ügye. Túlzás lenne azt állítani, hogy errefelé jól mennek az építéssel kapcsolatos dolgok, elég csak a Király utca burkolatának esetére gondolni: gyenge tervezés, gondatlan kivitelezés, alig egy év alatt majdnem teljesen tönkrement. Ha a kerület nem tud úrrá lenni a nehézségeken (sőt), akkor van-e följebb álló hatóság, amely előbb csak kérdez, megállapít, javasol más megoldásokat – s ha mindez nem elegendő, akkor beavatkozik? A jelenlegi jogi-társadalmi-üzleti katyvaszban erre minimális az esély. 

Hol a vészfék? 

vm (szöveg + kép)



Részlet Korompy Katalin* írásából:
A K40 és a pesti Marais

"A Király utcai műemlék-együttesben, amely jelentős részben klasszicista épületekből áll, Hild József legalább nyolc lakóházat tervezett, többségét  az 1840-es években. A 40-es számú háromemeletes, zártudvaros sarokház – civil akciós új nevén a K40 – polgári nagylakásokkal épült 1844-ben. A közelmúlt bontásaiig csaknem teljes egészében megőrízte reformkori alakját (kapualj, lépcsőház, udvar, függőfolyosók, korlátok, rácsok), csak az utcai homlokzatok lettek átalakítva: a 20-as években az ablakok redőnyt kaptak, hat új erkély került a házra és a 60-70-es években a földszinti saroküzletre kirakatdobozt tettek. Az átalakítás nem olyan mérvű, hogy egy rutinos műemléki helyreállítás ne tudná hitelesen visszaállítani az eredeti architektúrát. A meglévő terv, Hild ekorból származó házai, archív felvételek és a falkutatással megállapítható részletek együtt biztosítani tudják a hiteles rekonstrukció feltételeit. Szemben a Király utca 29., a ház oldalán pedig a második szomszéd, a Király utca 36. is Hild-épület, együttlátszó mintákat mutatnak a kanonizált részletekre."

*Ybl-díjas építész, a Budapest Világörökségéért Alapítvány (B.V.A.) főépítésze

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.