/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Technológia

Kényszer vagy lehetőség: kell-e nekünk zöldtető?

1/10

Budapest, Mamut - forrás: Diadem App

?>
Budapest, Mamut - forrás: Diadem App
?>
Budapest, magántető - forrás: Diadem App
?>
Győr, magántető - forrás: Diadem App
?>
Pécs, Baumax - forrás: Diadem App
?>
Veszprém, Beurer - forrás: Diadem App
?>
Komárno, Pozsonyi kapu - forrás: Diadem App
?>
Pannonhalma, Látogatóközpont - forrás: Diadem App
?>
Pápa - forrás: Diadem App
?>
Budapest, Aréna Plaza - forrás: Diadem App
?>
Mosonmagyaróvár, Lajta lakópark - forrás: Diadem App
1/10

Budapest, Mamut - forrás: Diadem App

Kényszer vagy lehetőség: kell-e nekünk zöldtető?
Technológia

Kényszer vagy lehetőség: kell-e nekünk zöldtető?

2017.05.30. 08:30

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Magyarország, _Magyarország

Cég, szervezet:
Diadem App

Úgy tűnik, itthon valamiért hadilábon állunk a zöldfelületekkel. Nem becsüljük eléggé a több száz éves fák jótékony lombkoronáit, de a zöld megoldások a mai fejlesztéseknél is gyakran a sor végére szorulnak. A zöldtetők kialakításánál a jelenlegi szabályozás anomáliái miatt jóformán borítékolni lehet a rossz minőségű végeredményt. Bán Dávid írása.

A zöldtetők első hulláma Magyarországon nagyjából 10 évvel ezelőtt zajlott le, majd némi hallgatás után napjainkban ismét reneszánszát éli ez a megoldás. Látszólag. Az öröm ugyanis inkább keserű, hiszen, ahogy arra Csabina Péter, az APP Kft. műszaki tanácsadója és Pottyondy Gábor táj- és kertépítész is felhívta a figyelmet, manapság a legtöbb zöldtető-telepítést nem az építészeti jobbító szándék, hanem az építésügyi szabályozások lehetőségeinek kiaknázása vezérli. Jelenleg a jog lehetőséget ad arra, hogy zöldtető-telepítéssel javítani lehessen az építendő ház zöldterületi mutatóit, így a beruházó inkább vállalja, hogy a tetőn – ha látszatmegoldásból is – kiképez zöld felületeket, hogy cserébe újabb értékes beépítendő négyzetmétereket nyerjen. Ezért alapvetően gazdasági, és nem a városok klímáját, élhetőségét javító szándék sarkallja a beruházót a zöldtetők telepítésére, amihez még a rosszul megfogalmazott építésügyi szabályozás is további kiskapukat biztosít. Nem csoda hát, ha a befektetők leginkább aranytojást tojó tyúkként, a kivitelezők pedig szükséges rosszként tekintenek a megoldásra, amelyet azután a költségvetési alkudozások során a legkönnyebben fel lehet áldozni. 


Budapest, magántető - forrás: Diadem App
2/10
Budapest, magántető - forrás: Diadem App



A jelenleg hatályos 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet értelmében a zöldfelületi mutatóba a termőréteg vastagsága számít bele, ami nem számol az ültetendő növényzet szükségleteivel. A tervezés szempontjából nem elhanyagolható, hogy milyen céllal kívánunk zöldtetőt létesíteni, gyepet vagy komolyabb növényzetet szeretnénk ültetni. Az előbbihez például fölösleges 80 cm ültetőközeg felhordása, ám a szabályozás nem ad másra lehetőséget. Az előírásban az európai irányelvek alapján részletesen kitérnek a megfelelő rétegrend kialakítására, ezek általában jól meg is jelennek a benyújtott pályázatokban és tervekben, azonban semmi nem szabályozza kellő odafigyeléssel a felhasználható építőanyagok körét. Így a legtöbb esetben a kivitelező által használt olcsóbb, silányabb anyagot építik be, amely hosszú távon komoly gondokat – nem mellesleg súlyos anyagi károkat – okozhat. Egy elrontott tető, például a nem megfelelő szigetelés vagy öntözőrendszer, károsíthatja a födémet, a gépészetet, vagy éppen elégtelenül fejlődik ki rajta az eltervezett növényzet – ha egyáltalán kifejlődik –, mindezek utólagos javítása az eredeti bekerülési költség többszörösét, akár három-négyszeresét is felemésztheti.


Komárno, Pozsonyi kapu - forrás: Diadem App
6/10
Komárno, Pozsonyi kapu - forrás: Diadem App


A szakértők további hiányosságokra, a szűklátókörűségre is felhívják a figyelmet. A zöldtető területét puszta felületként kezelő szabályozás, azon kívül, hogy nem számol az ültetendő növénytakaró igényeivel és sajátosságaival, nem tér ki az így kialakult hatásokra sem. Például nem veszi számításba a zöldtető víz- és hőszigetelési tulajdonságait, nem kalkulál az így létrejött felületek pozitív hatásaival, illetve vízelvezető, csapadék-visszatartó képességeivel. Nincs olyan hivatalosan elfogadott hazai hatástanulmány, amely összevetné az iparilag alkalmazott szigetelési technikákat a zöld felületek adta természetes lehetőségekkel. Éppen ez a szabályozatlanság és a megfelelő szakmai kommunikáció hiánya vezet oda, hogy szinte ellenérdekeltté válik a tájépítészeti és a gépészeti tervező. Mivel hiányzik bármiféle irányelv, ezért nem egyértelmű, hogy kinek meddig terjed a hatásköre, területe – vagy épp rétegvastagsága –, a szigetelő mérnök esetleg aggódik azon, hogy az általa telepített rétegek megsérülnek a fölé vitt ültetőközeg miatt, ugyanakkor nem veszi bele a számításaiba annak tulajdonságait. Ugyanígy nem vesznek figyelembe egyes magassági mutatókat sem, így például nem változik a földkeverék vastagságával a kötelező korlátmagasság, ezért adott esetben egy tetőkert mellé a biztonságosnál alacsonyabb védőkorlát kerülhet.

Máskor a kerttervező van gondban, amikor az ültetőközeg rosszul kiadott szabályozása miatt indokolatlan mennyiségű talajt kell felvitetnie egy tetőre, ugyanakkor nincs ajánlás arra nézve, hogy milyen minőségű legyen a keverék. A kivitelező – mivel általában nagy mennyiség mozgatásáról van szó – általában a legegyszerűbb megoldást választja, amely talajtípus viszont nem mindig felel meg a telepítendő zöldtető igényeinek.


Pápa - forrás: Diadem App
8/10
Pápa - forrás: Diadem App




Pottyondy Gábor kert- és tájépítész nem egyedülálló tapasztalata az, hogy az ő szakterülete, illetve maguk a kialakítandó zöldfelületek a beruházások mostohagyerekei, legnagyobb vesztesei. Sokan úgy tekintenek a területre, mint szükséges rosszra, így a tervezési és kivitelezési tárgyalásokon a tájépítészek eleve rossz alkupozícióból indulnak, kevésbé tudnak részt venni a szakági kommunikációban, munkájukat sokszor értetlenség és ellenállás övezi. A tervezésnél az utolsó szempont szokott lenni a zöldfelület kialakítása, amit „csak rá kell dobni" a már kialakított épületre, ezért kimaradnak a kapcsolódási pontok, a közös nevezők, mint például a már említett szigetelés vagy a csapadékelvezetés kérdése. A kommunikáció, majd a kivitelezés hiányosságaiból, a kényszermegoldásokból és az összefüggések figyelmen kívül hagyásából pedig nagyon sok hibás megoldás születik, aminek elsősorban a növényzet, de igen hamar maga az épület is kárát látja.

A zöldfelületek szabályozása általában véget ér a telepítéssel és az épület befejezésével, tehát nem gondol a fenntarthatóságra, a karbantartásra. Élő szervezet lévén, a növényzetnek alaptulajdonsága, hogy folyamatosan változik, a rendeletek pedig nem írják elő ennek nyomon követését. Jogi értelemben a zöldtetőt annak átadásakor elkészültnek nyilvánítják, így ha egy év múlva az összes növény ki is szárad, annak többnyire semmilyen az épület használatbavételi engedélyét érintő következménye nem lesz. Pedig a növények általában 3-4 év alatt állnak be abba a rendszerbe, amit a tervezők megálmodtak. A szakértők szerint szerencsés lenne egy minimum ötéves kötelezettségvállalást beépíteni a rendszerbe, ami garantálná, hogy a zöldfelület megfelelően működjön. Mindemellett általában tisztázatlan a karbantartás kérdése is. Társasházak esetében a tájépítészek javasolják, hogy a közösségi területeken, a lakásoktól függetlenül megközelíthető helyeken alakítsák ki a zöldfelületeket, amelyeket erre felkért kertész megfelelően gondoz, akinek nem kell külön a magántulajdonú lakásokon átmennie. Gyakran fordul elő, hogy túlságosan elaprózott intenzív zöldterületeket alakítanak ki, amik a problémásabb gondozás mellett még zöldfelületi indexbe sem számítanak bele, ha egybefüggő területük 10 nm alatti. Ezzel szemben, lényegesen szerencsésebb, ha a ház zöldfelület-igényére inkább olyan, extenzív felületeken hoznák létre, amelyeket nem feltétlenül látunk, de a környezetre mindenképp hatással vannak. Az egybefüggő, nagyobb felületek, mint a garázs- vagy háztetőkön létrehozott zöldfelületek könnyebben, jobban karbantarthatók, hatásfokuk is jobb.


Budapest, Mamut - forrás: Diadem App
1/10
Budapest, Mamut - forrás: Diadem App




A hiányos vagy félre értelmezhetően kialakított szabályok miatt sokan szkeptikusan szemlélik a zöldtetőket, hiszen felhasználóként egy rosszul működő, esztétikailag hanyatló építészeti elemet látnak, kiszáradt örökzöldekkel, kikopott gyeppel. A mérnökök szemében a tájépítész a folyamat szempontjából az utolsó láncszemet képviselő tervező, akinek a feladata a már elkészült épület bezöldítése lenne. Mindezek ellenére, a kedvezőtlen szabályozási közegben is született jó néhány szép megoldás, kezdve a 4-es metró kelenföldi végállomása felett kialakított, jól működő zöldfelülettől, számos bevásárlóközpont parkolójának, irodaháznak a lefedésén keresztül, egészen a Graphisoft park minőségi felületeiig – ezekből a jövőben mi is bemutatunk néhányat. A szabályozás korrekciója esetleg a személetmód változását is magával hozhatná, így a zöldtetőre nem jogi kiskapuként, kipipálható feladatként, hanem a minőségi, élhető és a jövőbe mutató város egy létfontosságú elemeként gondolhatnánk. Hiszen sok esetben nem is tudja a laikus, hogy egy jól működő intenzív zöldtetőn jár, mert annak látványa semmiben nem tér el a talajszinti kertektől. A mai nagyvárosokban szinte megkerülhetetlenné vált a zöldtetők alkalmazása, hiszen esztétikai hatásuk mellett érezhetően javítják az épület és környezetének klimatikus tulajdonságait, élhetőségét. Erre Budapestnek és a hazai városoknak is nagy szüksége van, amire szerencsére több beruházó is ráeszmélt, így jó néhány esetben igazi, jól működő zöldtetőkkel már itthon is találkozhatunk.

Bán Dávid

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk