Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épülettervek/Hallgatói terv

Katalizátor a "nyolcházakban"

1/19

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

?>
tervező: Kálna Dávid
?>
tervező: Kálna Dávid
?>
tervező: Kálna Dávid
?>
tervező: Kálna Dávid
?>
tervező: Kálna Dávid
?>
tervező: Kálna Dávid
?>
tervező: Kálna Dávid
?>
tervező: Kálna Dávid
?>
tervező: Kálna Dávid
?>
tervező: Kálna Dávid
?>
tervező: Kálna Dávid
?>
tervező: Kálna Dávid
?>
tervező: Kálna Dávid
?>
tervező: Kálna Dávid
?>
tervező: Kálna Dávid
?>
tervező: Kálna Dávid
?>
tervező: Kálna Dávid
?>
tervező: Kálna Dávid
?>
tervező: Kálna Dávid
1/19

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

tervező: Kálna Dávid

Katalizátor a
Épülettervek/Hallgatói terv

Katalizátor a "nyolcházakban"

2019.09.18. 13:30
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Kálna Dávid

Budapest Superblock

Tervezés éve:
2019

Bruttó szintterület:
30000 m2

Stáblista

tervező: Kálna Dávid
építész konzulens: Nagy Iván DLA

intézmény: BME Építészmérnöki Kar, Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszák 

MÉD:

Mi az a Superblock jelenség? Mi történik akkor, amikor egy város már túlnő az embereken? Kálna Dávid diplomamunkájában a 8. kerületi "Nyolcházak" tömböt gondolta újra és a meglévő épületek közé alkatrészként ékelte be a fejlődést előidéző mozgatórugókat. 

A "Superblock" jelenség

Mikor a metropolisz túlnő az emberen, felmerül az igény egy városon belüli város építésére. A jellemző városszövetben léptékváltással alakít önálló életteret, melyben érvényesülnek a város infrastrukturális jellemzői, annak egy sajátos lokális igényekre szabott szűrőjén keresztül. A szuperblokkon belül több épület vagy városi tömb található, melyek között kialakul egy differenciált minőségű tér- és úthálózat csökkentett forgalomintenzitással, a gépjárművek teljes vagy részleges kizárásával. A blokk elsősorban lakó, de funkcionális összetétele nem képletszerű, városi szituációhoz igazodó kifelé-befelé működő egymást kiegészítő egységek rendszere.

Helyszín

Az érintett terület Budapest VIII. kerületében, a Kerepesi út-Festetics-Mosonyi-Lóvásár utcák által határolt 302 számú épülettömb. Helyrajzi szám: 34581. A „Nyolcházaknak" becézett tömb az 1880-as években Rohlitz Gyula tervei alapján épült, a szintén általa tervezett Keleti pályaudvarral párhuzamosan. A két tömb együtt alkotja Budapest történeti városképének teoretikus kapuját.

Jelen beépítés különlegessége a házak között hagyott 5m széles épülethézagok. A bennük rejlő potenciál helyenként jelenleg is megmutatkozik a maga kaotikus bájával, hasznosításuk különféle üzemeltetési és gazdasági épületekben merül ki. A tömb belső struktúrája az idők folyamán megbomlott. A sorozatosan megjelenő épületzárványok és a parkolóhelyek térnyerése elidegenítette használóitól a nagyvonalú térszervezést. A belső udvarokba áramló zaj és szmog elmossa a határt a metropolisz és az élettér között.


tervező: Kálna Dávid
4/19
tervező: Kálna Dávid




Koncepció

A kutatások és vizsgálatok arra vezetnek, hogy a „superblock" működést a tömbön belül nem egy önálló épület idézi elő. Az építészeti válasz katalizátor(ok) létrehozásában rejlik. A meglévő épületek közé mint alkatrész ékelődnek a tömb fejlődését előidéző mozgatórugók. A katalízis folyamata 3 vonatkozásban érhető tetten.

1. Oázis
A metropolisz felől szűrőt képez. A zaj és szmog nagymértékű leredukálása egy városi zűrzavarból kitűnő élettér létrejöttét hordozza magában. A szűrő nem hermetikus. A terület intermodális jellegéből adódó pozitív városi pulzálás átszüremlik. A létrejövő tér a szomszédos Baross tér zöld, emberi léptékű alternatívájaként szolgál.

2. Flexibilitás 
A leginkább terhelt Kerepesi útról reprezentációs lehetőség nyílik, melyet tovább erősít annak intermodális jellege. A tömb kapcsolódó épületeinek rasztere és ablakosztása azonosítható az irodafunkciók által megkövetelt szerkesztéssel így azok bériroda funkcióval működhetnek tovább. A működés záloga a rugalmasság, melyet az épületekhez kapcsolt, 5 m széles épületközt kitöltő katalizátor biztosít. A három épületet összekapcsoló közlekedőnyaláb az irodaépületek variálható használatát, rekreációs terek létrejöttét eredményezi.

3. Energetika
Lévén a meglévő épületek műemléki környezetben helyezkednek el, a külső oldali energetikai korszerűsítés nem célravezető, ugyanakkor lehetőség nyílik a megjelenő új „alkatrésszel" az energiaveszteség kompenzálására. A létrejövő jelentős méretű homlokzatfelület déli kitettsége meghatározó az egész irodakomplexum téli, nyári energiamérlegéknek optimalizálásában, a belső homeosztázis létrehozásában. 

tervező: Kálna Dávid
9/19
tervező: Kálna Dávid



Az épületre klímahomlokzatot terveztem, a hozzávetőleg 1200m2-es felületen. A Napból származó sugárzásos energia hasznosítása egy ismert gépészeti berendezés felnagyított mása adhat választ. A homlokzati rendszer felfogható egy óriási napkollektorként. Amennyiben képesek vagyunk szabályozni a beszellőző levegő mértékét, télen-nyáron kedvező léghőmérséklet jön létre a két üveghéj között. A légtermikus energia hasznosítására szintenként csőkígyót kell telepíteni, melyben fagyálló közvetítőközeg kering. A csőkígyó a három irodaépület tetőterében kialakított hőcserélőbe szállítja a közeget. A megtermelt energia az épületek HMV előállításában vesz részt.

 

A tervezett katalizátor

Az épület árkád + 4 szint + tetőterasz kialakítású. Szintmagasságai a meglévő épületek szintmagasságaihoz igazodik. Vízszintes és függőleges tartószerkezete vasbeton, mely a tetőteraszon filigrán acélszerkezetre vált. Alapozásának tekinthető, a térszín alatti mélygarázs vasbeton tartószerkezete, A tető kialakítása a tetőteraszon, lapos melegtető, míg a klímahomlokzat felett kis lejtésű hidegtető. A víz elvezetése rejtett ejtőkön történik. Az épület felületeiben dominál az üveg és az acél. Erős kontrasztot képez a klasszicizáló környezettel. A kímahomlokzatba inegrált vegetáció állandó sallangmentes díszítőeleme a homlokzatnak, ami egy mesterséges táj. Mesterséges, hiszen egy épület alkotórésze és táj, mivel egy városi oázis függőleges vetülete.


tervező: Kálna Dávid
10/19
tervező: Kálna Dávid


Kálna Dávid

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.