/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Nézőpontok/Kritika

Hajókázzunk-e a Tiszán? - a szegedi Déli-híd kapcsán

1/1

forrás: szeged.hu

?>
forrás: szeged.hu
1/1

forrás: szeged.hu

Hajókázzunk-e a Tiszán? - a szegedi Déli-híd kapcsán
Nézőpontok/Kritika

Hajókázzunk-e a Tiszán? - a szegedi Déli-híd kapcsán

2017.05.24. 09:30

Cikkinfó

Letölthető dokumentumok:

Legyen-e áruszállító hajózás ma a Tiszán? Fontos tisztázni a kérdést, mivel a szegedi Déli-híd építési költsége a válasz függvénye - a döntés nem hídmérnöki feladat, hanem gazdasági. Vedres István, Szeged egykori városi főmérnöke és a hajózható csatornák megszállott híve 1805-ben írta „A Tiszát a Dunával öszvekapcsoló új hajókázható csatorna" című művet - de vajon mit gondolna ma? Rigó Mihály írása.

A véleményem szerint a hajózás egy vállalkozás - a vállalkozó pedig akkor kezd vállalkozni, ha ebből hasznot remél, és addig folytatja, míg a haszon a zsebébe megy. Elképzelhetetlennek tartom azt, hogy nyilvánvaló haszon esetén ne lenne vállalkozó, és azt is kizárhatjuk, hogy a haszon reménye nélkül bárki vállalkozásba vágna, mert élvezi a ráfizetést. Érdemes lenne megvizsgálni a valamikor életerős szegedi hajózás tönkremenetelét, tanulságos lenne feltárni a leépülési folyamat okait. Nem elég szép idézetekkel, naiv jövőképpel óhajtani a tiszai szállítást - érdemesebb lenne feltárni a hasznot befolyásoló tényezőket, hogy tisztán lássuk, a hajózás, mint vállalkozást gazdaságos-e, illetve változtatásokkal azzá lehet-e tenni. Könnyen lehet az is, hogy ezek az elemzések valahol már régen elkészültek és ezért nincs tiszai hajózás. Vedres István megszállott híve volt a hazai hajózható csatornák építésének és az azokon való hajózásnak. Vajon miért? Vajon mit tenne ma?

Rigó Mihály innen letölthető teljes, eredeti írásából megismerhetőek a hajózhatóság mellett és ellen felsorakoztatott érvek, illetve az ezek függvényében épített hidak példái is.

Rigó Mihály

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk