Közélet, hírek

Frankfurt - Budapest: testvérvárosi piknik

1/5

Dieter Bartetzko, Petra Roth, Horváth Csaba, Bojár Iván András

?>
<strong>Dieter Bartetzko, Petra Roth, Horváth Csaba,</strong> <strong>Bojár Iván András</strong>
?>
?>
?>
?>
1/5

Dieter Bartetzko, Petra Roth, Horváth Csaba, Bojár Iván András

Frankfurt - Budapest: testvérvárosi piknik
Közélet, hírek

Frankfurt - Budapest: testvérvárosi piknik

2007.10.30. 07:08

Dieter Bartetzko Budapestet tipikus európai városnak látja építészeti elemeivel, tradicionális képével. Ugyanakkor infrastrukturális deficittel. Frankfurt esetében ez pont fordítva igaz: nincs történelmi magja, de kitűnő a közlekedése. szimpózium a Városházán többek között a magasházakról

<strong>Dieter Bartetzko, Petra Roth, Horváth Csaba,</strong> <strong>Bojár Iván András</strong>
1/5
Dieter Bartetzko, Petra Roth, Horváth Csaba, Bojár Iván András

2/5

Frankfurt és Budapest testvárosi kapcsolata 1990-re nyúlik vissza. Ez a kapcsolat szolgált apropójául a Budapesten megrendezésre kerülő építészeti, irodalmi, zenei találkozónak.

A Budapesten éppen ez idő tájt folyó hídfoglalásnak köszönhetően a Városházára közel háromnegyed órás késéssel érkeztek meg az előadók. Demszky Gábor, főpolgármester helyett Horváth Csaba, főpolgármester-helyettes és Bojár Iván András képviselték Budapestet.

Sajnos, félelmünk beigazolódott, az esemény meglehetősen protokollárisra sikeredett. Horváth Csaba a két város erős hasonlatosságának bemutatásával kezdte nyitó beszédét: a Majna-Duna csatorna, amely összeköti Frankfurtot és Budapestet; az életminőség javítása, mint jelenkori megoldásra váró feladat mindkét helyen, vagy a városok térségbeli pozicionálása.
Egy kis történelmi áttekintéssel folytatta előadását a főpolgármester-helyettes. „Mindkét város komoly károkat szenvedett a második világháborúban. Budapest a szocreál irányzatot választotta, Frankfurt pedig, miután teljesen elveszítette történelmi városrészét a magasházak irányába indult el." Hogy Budapest mennyire választotta a szocreált, azon azért lehetne vitatkozni, de lépjünk gyorsan tovább.

5/5

3/5

A frankfurti főpolgármester asszony, Petra Roth nyitó beszédét nem a távoli múltból indította, hanem azonnal a város jelenére és jövőjére irányította figyelmünket. A problémák és egyben a kihívások közé sorolva elmondta, hogy a várospolitikusoknak szembe kellene végre nézniük azzal, hogy az emberek nyolcvan százaléka városokban él, de korántsem úgy, ahogyan akár harminc évvel ezelőtt. Ma már a vonzáskörzetek képe szervesen hozzátartozik az adott városhoz.
Bojár Iván András szerint régiókban kellene gondolkodni. Budapest és vonzáskörzete esetében a nagy probléma az, hogy míg két millió ember lakja a fővárost, addig naponta három és fél millió ember fut át rajta, használja. A Pest megyei olcsó parcellázások eredményeként sokan kiköltöztek a fővárosból, de dolgozni, társadalmi és kulturális életet élni visszajárnak. A kistelepülések sem a munkahelyteremtésben, sem infrastrukturálisan nem tettek hozzá semmit településükhöz, miközben lakóik száma megsokszorozódott. Faramuci az a helyzet, hogy az adójukat nem Budapestnek fizetők gyakorlatilag ugyanúgy használják a várost, mint a benne élők. Bojár szerint új alapvetések szükségesek, azaz együttműködés Budapest és a kistelepülések között. Petra Roth szerint, ha a magyar főváros ezt a problémát megoldaná, akkor olyan dolog valósulna meg, ami az Európai Unióban még soha, senkinek sem sikerült.

A főpolgármester asszonnyal Budapestre érkező Dieter Bartetzko, építészkritikus véleménye, hogy „a kör négyszögesítését várjuk el a polgármesterektől, ezért egyáltalán nem irigylem őket". Hozzászólásában elmondta továbbá, hogy úgy látja, az európai városoknak meg kéne végre felelniük a harmadik évezred elvárásainak. Figyelembe kéne venni a városban élők szükségleteit és ehhez kellene kialakítani a várospolitikát. Budapestet tipikus európai városnak látja építészeti elemeivel, tradicionális képével. Ugyanakkor infrastrukturális deficittel. Frankfurt esetében ez pont fordítva igaz: nincs történelmi magja, de kitűnő a közlekedése. A várostervezést, a plasztikai műtéthez tartja hasonlatosnak, ki kell javítani azt, amit szükséges, de úgy, hogy közben meg kell maradnia a város identitásának. Pozitív példaként a Budai vár negyedet említette.


4/5

A Budapesten hosszú ideje zajló, magasházakról szóló vitába igazán érdemes volt bevonni Frankfurtot. Dieter Bartetzko elmondta, hogy Frankfurtban az alapvető problémát az jelentette, hogy túl gyorsan, túl sok magasházat épített a város. Azt javasolja Budapestnek, hogy magabiztosan építsünk magasházakat, de ne monofunkcionális jelleggel. Petra Roth ehhez még hozzátette, hogy sok esetben az akarás kényszere rossz irányba viheti a dolgokat. Frankfurt is a gazdaság szolgálatába állított mindent, aminek az lett a következménye, hogy a 70-es évekre „Németország leghidegebb és legrondább városa lett"- jellemezte a Frankfurtot a főpolgármester asszony. Elengedhetetlennek tartja a magasházak építését, ugyanakkor azt is látja, hogy Frankfurt miben követett el hibát. Szellemvárosként funkcionáló kerületeket hozott magával a magasház építés. Mivel a környék és maguk a házak is nagyon gyorsan lezüllöttek, Frankfurt évtizedekig nem gondolt további magasház építésre. Mára azonban kiderült, hogy az emberek szeretnének magasházakban élni, a beruházók szerint komoly igény mutatkozik erre. Az elkövetkezendő hat hónapban fog dönteni erről a frankfurti városvezetés, de a főpolgármester máris jelezte, hogy támogatni fogja a magasházak építését. 

 „A várost vissza kell adni az embereknek, egy város akkor él, ha minden alkotórésze funkcionál. Tudnunk kell, kik élnek a városban és mire van szükségük."- mondta Petra Roth. Frankfurt ezt annyira komolyan is gondolja, hogy durván húsz éve az embereké a Majna part, végig a part mentén bicikli úttal. Ehhez kapcsolódóan Bojár Iván még hozzátette, hogy olyan környezetet kell teremteni, ami egészséges, boldog, biztosítja a szociális esélyeket, s "ez tulajdonképpen nem, vagy nem csupán építészeti feladat."

szöveg: Biczó Gabriella
fotók: Kresalek Dávid

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk