Helyek/Városépítészet

Elfogadták Debrecen 2030-ig szóló fejlesztési tervét

1/1

Debrecen, a Csokonai Színház homlokzata. Fotó: Andreas.poeschek, via Wikimedia Commons

Hirdetés
?>
Debrecen, a Csokonai Színház homlokzata. Fotó: Andreas.poeschek, via Wikimedia Commons
1/1

Debrecen, a Csokonai Színház homlokzata. Fotó: Andreas.poeschek, via Wikimedia Commons

Elfogadták Debrecen 2030-ig szóló fejlesztési tervét
Helyek/Városépítészet

Elfogadták Debrecen 2030-ig szóló fejlesztési tervét

2020.06.10. 11:16

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Debrecen, Magyarország

Valóban a városba költözik a Természettudományi Múzeum, új hangversenytermet építenek, megvalósul az Intermodális Közlekedési Csomópont és számos más infrastrukturális beruházás 2030-ig Debrecenben. A kormány összesen 48,3 milliárd forintot biztosít a város fejlesztéseire a következő évtizedben – hangzott el a június 9-én tartott bejelentésen.

A Debrecen 2030 program részleteiről 2020. június 9-én, a Kölcsey Központban tartott sajtótájékoztatón beszélt Papp László polgármester, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora és Bács Zoltán kancellár – tudtuk meg a HAON.hu beszámolójából. Papp László bejelentése szerint a várhatóan június 11-én megjelenő kormányrendelettel Debrecen lesz az első hazai város, amely „a kormány által határozattal és konkrét forrással megerősített, 2030-ig terjedő, komplex fejlesztési programmal rendelkezik." A bejelentés szerint a programon keresztül Debrecen, a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő összesen 48,3 milliárd forint kormányzati támogatásban részesül, amely 2021-től évi 15, valamint 21 és 12 milliárd forintos bontásban érkezik majd.

A program keretében valósítják meg az Intermodális Közlekedési Csomópontot (a 2015-ös tervpályázat eredményeinek felülvizsgálatáról 2019-ben döntöttek), új villamosvonal épül a városközpont és a Tócóskert között, valamint fejlesztik a repteret is. A településfejlesztési koncepcióban ezek mellett többek közt a Kiskörút hiányzó szakaszának a megépítése, a Nagykörút részleges szélesítése, új külső körút létrehozása, összefüggő kerékpáros úthálózat kiépítése, a városon belüli vasúti hálózat fejlesztése szerepel a 2030-ig tervezett infrastrukturális beruházások sorában. 

A bejelentésen Palkovics László megerősítette: Debrecenbe költözik Budapestről a Magyar Természettudományi Múzeum. A jelenleg a Ludovika erre a célra felújított épületrészeiben működő múzeum költöztetéséről azután kezdtek el felreppenni a hírek, miután kormányzati döntésre az épület nagy részét, majd a környező parkot és annak épületeit is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kezdte elfoglalni. A közelmúltban több bejelentés is elhangzott a múzeum jövőjével kapcsolatban; legutóbb, 2020. február 13-án Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt erősítette meg, hogy a múzeumot csak akkor költöztetik Debrecenbe, amikor készen áll már befogadására az új épület. (Információnk szerint egyelőre a helyszínről sem született döntés.)

A Debrecen 2030 programot előkészítő, 2020 februárjában véglegesített Településfejlesztési Koncepcióban, illetve az ennek kulturális fejlesztéseit megalapozó, 2018-ban megfogalmazott és 2030-is érvényes kulturális stratégiában egyébként nem szerepelt a Természettudományi Múzeum – információnk szerint ennek költöztetése nem debreceni, hanem kormányzati kezdeményezés. 

Helyi terv viszont az új hangversenyterem építése a Kodály Filharmónia számára, amely a mostani bejelentésen is szóba került, akárcsak a Csokonai Színház rekonstrukciója. A Településfejlesztési Tervben szerepel ezek mellett a Vitéz László Bábmúzeum létrehozása a Vojtina Bábszínház korszerűsítésével összekapcsolva, valamint egy Interaktív Közlekedési Élményközpont, a DVSC Sportmúzeum, illetve a Kárpát-medence zsidóságát bemutató emlékközpont.

A tervekben említett létesítmények egy része már épül: a bejelentéssel egyidőben mi is ott voltunk a Debreceni Egyetemet kiszolgáló Innovációs Központ építkezésének bejárásán a tervező, Bordás Péter vezetésével. 

 

Nyitókép: Debrecen, a Csokonai Színház homlokzata. Fotó: Andreas.poeschek, via Wikimedia Commons

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Épületek/Középület

KILÁTÓ A GALYATETŐN // Egy hely + Építészfórum

2021.08.26. 18:23
00:05:34

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk