/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Nézőpontok/Vélemény

Egy város két arccal – séták Pakson

1/23

Az óváros fölötti Gárdonyi kilátóból remek kilátás nyílik a főutca, vagyis az egykori Budapest-Pécs országút műemlék házsorára, valamint a Dunára.

?>
Az óváros fölötti Gárdonyi kilátóból remek kilátás nyílik a főutca, vagyis az egykori Budapest-Pécs országút műemlék házsorára, valamint a Dunára.
?>
A város talán leglátványosabb műemléke az 1844-ben épült Erzsébet szálló, amely évtizedes szünet után 2010-re visszakapta az eredeti funkcióját.
?>
A Fő utca egyik különlegessége a Jézus Szíve templom előtti bazársor, lapos tetején publikus templomkerttel. Tizenegy üzlethelysége az 1870-es évek óta tart nyitva az egykori 6-os főút mentén.
?>
A helyi szőlőművelés évszázados hagyományának emléke a Sárgödör tér és környékének pincefaluja. A pincékben ma is szép számban őrzik Paks jellegzetes borát, a vörösborokhoz hasonló, de korábbi préseléssel készülő, világosabb, könnyed sillert.
?>
Az itteni borokat sokáig szekszárdiként forgalmazták, csak 1998-ra jöhetett létre az önálló tolnai borvidék. A nagyobb pincészetek borai, mint a Fabro, a Mayer, vagy a Szedmák, országszerte kaphatók.
?>
Az egykori város szélén, ma már a kertváros közepén álló téren 66, helyi védelem alatt álló présház található, azonban a környező utcákban még itt-ott meglévő épületekkel együtt a számuk a százat is eléri.
?>
Az eladásra kínáló pincészetek mellett tucatnyi kisebb, családi birtok is folytatja a gazdálkodást, elhanyagolt, vagy funkcióját vesztet présházat alig találni.
?>
A várostól négy kilométerre, 1967-ben kezdődött az atomerőmű építése. Az Ipari Épülettervező Vállalat szakemberei, Szittya Béla és Börcsök László vezetésével, többek közt hazánk legnagyobb térfogatú épületét hozták itt létre a reaktorcsarnokok formájában.
?>
Az erőmű építésén dolgozók számára az Ürgemező szélén épülő lakások, a majdani új városközpont első ütemét jelentették. Egyedi megjelenésük később tulipános házakként tette őket ismertté.
?>
A Műegyetemen kifejlesztett B1 jelű nagypaneles lakóháztípust a Pécsiterv Ifjúsági Irodájában, a Csete György vezette csapat gondolta újra, a homlokzati motívumokon kívül az erkélyeket, és a lakások alaprajzát is beleértve.
?>
A Tulipános házak utólagos homlokzati hőszigetelése hazánkban elsők között kezdődött meg 1990-ben, nagyrészt megtartva, illetve újragondolva az eredeti mintázatokat.
?>
Az új fő tér a közelmúltban, a Pécsépterv által kidolgozott arculattal újult meg. Központi épülete a mai Csengerey Dénes kulturális központ, ma is eredeti formájában működik.
?>
Az új fő tér a közelmúltban, a Pécsépterv által kidolgozott arculattal újult meg. Központi épülete a mai Csengerey Dénes kulturális központ, ma is eredeti formájában működik.
?>
Az 1978-ra elkészült épület Balázs Csaba tervei szerint épült. Tardosi vörös mészkő padlója, alumínium csillárjai, és eredeti berendezése ma is elegáns.
?>
A központi téren 2002 óta látható az atommagot és hatszögletű fűtőelem kazetta palástot szimbolizáló szökőkút. Alkotója, Józsa Bálint nevéhez számos budapesti köztéri absztrakt alkotás kötődik.
?>
Lakóház a Dózsa György út és Táncsics Mihály utcák találkozásánál.
?>
Az 1975-re meghosszabbított vasút állomása a kor típustervei szerint épült, homlokzatán egyedi díszítésekkel. 2009 óta az állapota gyorsan romlik, ekkortól az atomerőmű teherforgalmán kívül, már csak alkalmi kirándulóvonatok fordulnak meg itt.
?>
A régi és új városrészek közt félúton, az Atomerőmű Vállalat saját beruházásában épült meg az ország első szocialista magániskolája, az Energetikai Technikum. Az 1985-ös elhatározást két éven belül már az első tanévnyitó követte.
?>
A jellegzetes, nyersbeton falak, és színes nyílászárók a kétezres évekre szinte eltűntek a homlokzatot burkoló kúszónövényzet alatt, így az épületegyüttes néhány éve szinte újként jelent meg újra az utcán.
?>
1987-ben a lakótelepen még nem épülhetett meg, végül néhány utcával lejjebb sikerült alkalmas telket találni a város új templomának, amely a tervező Makovecz Imre számára országos ismertséget hozott.
?>
A 34 méter magas templomtorony az ország egyik legmagasabb, favázas építménye. A templom teljes felújítása idén fejeződött be.
?>
A Szent István tér keleti oldalát látványos, három szintes lakóház zárja le, földszintjén forgalmas üzlethelységekkel.
?>
A városközpont egyik legújabb épülete az Erzsébet szálló bővítése, 2010-re készült el, Fejérdy Péter tervei szerint.
1/23

Az óváros fölötti Gárdonyi kilátóból remek kilátás nyílik a főutca, vagyis az egykori Budapest-Pécs országút műemlék házsorára, valamint a Dunára.

Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk