Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Helyek

Édes grundok

1/34

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/34

Édes grundok
Helyek

Édes grundok

2005.10.16. 22:00

Ingatlanfejlesztés a Józsefvárosban

Vad dolgok történnek a Józsefvárosban. A Corvin mozi mögött két tömb helyén hatalmas grund tátong, egy Práter utcai ház falát egy leendő városrész alaprajza támasztja: itt zajlik a Corvin Sétány építése, az elmúlt száz év talán legnagyobb budapesti ingatlanfejlesztési akciója.

A legkevesebb, hogy a beavatkozás az épületállományba és a lakosság életébe drasztikusnak minősíthető: 2012-re, mire megvalósul a Corvin mozi - Práter utca - Szigony utca - Üllői út által határolt Corvin Sétány Projekt (CSP), az egykori épületek jó részét újak foglalják majd el, s az eredeti lakók helyett is mások lakják majd. A kerület vezetése piaci eszközök segítségével próbálja a nyomort és a gettót visszaszorítani a Józsefvárosban, ennek minden tárgyi és emberi következményével együtt. Ugyanakkor a nyolcadik kerületi komplex városrehabilitációs programnak a CSP "csak" a leglátványosabb foltja.

 

1/34

2/34

A projektterület eredeti beépítése a városegyesítés és a második világháború közötti építészeti stílusokat vonultatja fel, jelentős léptékbeli különbségekkel az azt határoló forgalmasabb utakkal. Ezek az utcák - a harmincas évekbeli Corvin mozi környezete, az Üllői út 4-5 emeletes vegyes stílusú bérházai, a Práter utca eklektikus, helyenként szecessziós 2-3 emeletes házai, no meg a Klinikák épületei - nagyvárosias bugyorként veszik körül a keresztutcák apró, egy-két emeletes, klasszicista, romantikus, kora-eklektikus bérházait. A hetvenes években felhúzott Szigony utcai lakóteleptől és a rehabilitáció címén végrehajtott bontásoktól eltekintve a környéken nem sok minden történt; a házakról máig leolvashatóak a második világháború és az 56-os forradalom nyomai.

3/34

4/34


 

Az első gondolat: pénz, az nincs
Az Üllői út és a Baross utca közötti, az Illés utcáig nyúló területre - tehát a CSP-re is vonatkozó - első érvényes részletes rendezési tervet (RRT) Perczel Anna városépítész dolgozta ki közvetlenül a rendszerváltás előtt. A terv - amit részletes értékfelmérés és Ladányi János szociológiai kutatása előzött meg - a régi pesti zsidónegyed rehabilitációs javaslatához hasonló gondolkodást tükröz: a legtöbb épület megtartásával javasolja a városrész fellazítását, és a foghíjtelkeken keresztül rajzol egy "csalinkázva haladó" zöld sétányt a Corvin mozitól a Füvészkertig. Az RRT szerint a sétány kialakítása tömbről tömbre haladt volna, párhuzamosan az azt szegélyező épületek felújításával, a lakások egybenyitásával és komfortosításával. Miután a szabályozás 1989-ben hatályba lépett, ugyanezen a zónán belül két kisebb területre vonatkozó RRT-t is elfogadott az önkormányzat, amelyek a Klinikák környékének és a befejezetlen "Szigony-körút" nyomainak rendezésére vonatkoztak, és jelentős épületbontásokkal szabadítottak volna fel területet új ingatlanok számára. Bár az egész terület rehabilitációs tilalmi listán volt, a kilencvenes évek elején lezajlott a jobb minőségű lakások privatizációja (az Üllői út, a Práter utca és a körút mentén), és sok romos házat le is bontottak. A tervekkel párhuzamosan, ám tőlük némiképp függetlenül a MaHill Mérnöki Irodában készültek hasznosítási tanulmányok.

 

5/34

6/34

7/34

 

A kilencvenes évek közepén a Józsefvárosi Önkormányzat szeme előtt a ferencvárosi rehabilitációs minta lebegett, aminek tizenöt évvel azelőtt a mintegy egymilliárd forintos állami támogatás adta meg a kezdő rúgást; az ingatlanok értékesítését az önkormányzattól független SEM IX Rt. végezte. A józsefvárosi lehetőségeket 1996-ban a MaHill és a SEM IX rehabilitációs városfejlesztési tanulmányai tárták fel, amelyek alapvetően tömbrehabilitációban gondolkodtak, és több-kevesebb bontással járó alternatívákat tartalmaztak egy zöld folyosó kialakítására is, Perczel Anna és Aczél Gábor tervei alapján. Ezek a kísérletek a 15-20 éves folyamatban hatalmas önkormányzati önrésszel számoltak (a terület előkészítésére körülbelül másfél milliárd, a felújításra csaknem tízmilliárd forinttal), a kivitelezés költségének pedig a közelébe sem ért volna az ingatlanértékesítéstől remélt, hozzávetőlegesen kétmilliárd forintra becsült bevétel.

Az önkormányzat valójában csak 1996-ban ébredt rá arra, hogy a belső-józsefvárosi tömbök felújítása - amit a nyolcvanas évek óta próbáltak befejezni: többek közt ekkor újult meg a Mikszáth Kálmán tér - kiüríti a kasszát, és nem hoz be semmit. Ekkor a rehabilitációs forrásokat átcsoportosították a körúton túlra, és elrendelték az elidegenítési tilalmat a József körút - Baross utca - Szigony utca - Üllői út zónában. Bár a területre vonatkozó pontos felmérések ekkor még nem készültek, a teljes kerületben minden harmadik lakás önkormányzati tulajdonban volt, a komfort nélküli lakások aránya meghaladta a 20%-ot, Középső- és Külső-Józsefváros egyes körzeteiben 80% felett volt az egyszobás lakások aránya.


8/34

9/34



Változó koncepciók: legyen pénz!
A fordulat a Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Rt. (Rév8) fellépésével köszöntött be 1997-ben. A városrehabilitáció folyamatának menedzselésével megbízott céget a Józsefvárosi és a Fővárosi Önkormányzat alapította (rövid időre az OTP is beszállt, ma 60.1%-ban józsefvárosi, 39.9%-ban fővárosi tulajdonban van). A Rév8 a különböző területek karaktere és jövőképe alapján differenciált rehabilitációs stratégiákat megfogalmazó programtervet dolgozott ki, melynek hosszútávú célja a szlömös zónák lecsúszásának megfékezése és az egyes területek piaci helyzetének javítása volt. A Corvin mozi - Práter utca - Szigony utca - Üllői út által határolt terület itt már önálló, "rehabilitációs ingatlanfejlesztési akcióterületként" jelenik meg, ahol a magánbefektetők fellépésétől viszonylag rövid időn belül látványos változást reméltek, folytatva a Corvin mozi felújításával elindult fejlődést.

 

10/34

11/34

 

A 2000-től Corvin-Szigonynak nevezett projektterület épületállományának feláldozását a rengeteg foghíj (szinte minden harmadik telek) és a kevés értékes épület indokolta. A 2002-es állapotfelmérés szerint a területen lévő 2400 lakás fele átlagosan 35 négyzetméter alapterületű bérlakás volt, a Práter utcát és az Üllői utat összekötő mellékutcákban a lakások háromnegyede fürdőszoba nélküli, és majdnem minden ház életveszélyes állapotú. A területen átvezető sétányt a Rév8 immár kiegyenesített vonalvezetéssel képzelte el, a részleteket a 2001-es kerületi szabályozási terv (KSZT) rögzítette. A sétány e szerint a mozi mögött indul, két tömb után kiszélesedik, majd a Bókay utcától ismét elkeskenyedve, lakóházak között vezet el a Szigony utcáig, egy leendő, a Klinikákhoz és a SOTÉ-hoz tartozó kutatási-oktatási központig. A KSZT szerint magántulajdonban van a bontandó százegy ház 1100 lakásának 29, és a megmaradó lakások 82 százaléka. A sétány építészeti kialakítására ötletpályázatot írtak ki, majd közbeszerzés útján választották ki a közterületek tervezőit.

"Számunkra kezdettől fogva az volt a kérdés, hogy hogyan tudnánk megállítani a gettósodást, és emberi lakásokat és méltó környezetet adni az itt élőknek" - exponálja a témát Molnár György, a Józsefvárosi Önkormányzat városfejlesztési és lakásügyi tanácsnoka, MSZP-s képviselő. "Van egy nehezen járható ösvény a széplelkű, magukat a praktikumtól távoltartó értelmiségi elképzelések és a praktikumra hivatkozva dúló korrupció között. Az egész arról szól, hogy megpróbálunk ezen az úton végigmenni." Ezt a szándékot fogalmazza meg Józsefváros 2002-es, tizenöt éves komplex rehabilitációs stratégiája is, amely szociális városrehabilitációs akcióterületként jelöli meg a Magdolna-negyedet - ami földrajzilag az egykori prostitúciós negyed tőszomszédságába eső Magdolna utcát és keresztutcáit jelenti -, és ingatlanfejlesztési zónaként rajzolja körbe a CSP területét. Mindez korántsem azt jelenti, hogy a CSP-ből finanszírozhatóvá válik a Magdolna-negyed szociális rehabilitációja, hanem azt, hogy ha a párhuzamosan induló akcióterületi munka sikeres, akkor a CSP ingatlanpiaci és társadalmi értelemben is magával húzza a Práter utcán túli lerobbant részeket.


12/34

13/34



"Van, amikor az értékmegőrzés hoz rendbe egy területet, és van, amikor elszakad a film, és új forgatókönyvet kell írni. Ez a filmszakadás esete. Kezdettől fogva városrehabilitációról, azaz az élet és a pozíció visszaszerzéséről beszéltünk" - mondja Alföldi György építész, a Rév8 Rt. vezérigazgatója. A Rév8-nak a rehabilitációs akcióterületek kijelölése után három célja volt: "a kerület imidzsváltása, a nagyon rossz minőségű lakások kiiktatása és piaci partnerek magunk mellé állítása. A Corvin-Szigony területen a három célnak alárendeltük a házakkal kapcsolatos döntéseket, de leszögeztük a prioritásokat, amelyek ha csorbulnak, akkor baj van.

Történelmi hagyomány a Józsefvárosban a szegénység, de miért kötelező folytatni?" - összegzi Alföldi. A Rév8 szerepe a tízéves folyamat során a program kitalálása, kidolgozása és a sokszereplős folyamat összehangolása, többek között az önkormányzati feladatok menedzselése, azaz az ingatlanok kiürítése, a lakók átköltöztetése, a bontás, a megmaradó épületek felújítása, a közmű- és közterületi program megvalósítása. Az ingatlanok felett a Rév8 a 2001-ben kötött opciós szerződés alapján rendelkezik vételi joggal.


14/34

15/34



A Rév8 építészei és szociológusai szerint a program távlati célja, hogy az új arculatú és társadalmú városrész el tudja magát tartani, ugyanakkor Budapest is nyerjen egy nagyvárosi atmoszférájú városnegyedet. Ezt a folyamatot indítja be a "vonzó városi termék" kialakítása, amely pályakezdő értelmiségieknek, a városból egyébként kiköltözni, vagy az agglomerációból visszaköltözni kívánó fiatal középosztálybeliek számára jelent a belvároshoz közeli alternatívát. A csábítás erejét - és a házak ledózerolása miatt a projekt legvitatottabb pontját - az új közterületek teremtése, azaz a területet átszelő sétány és a kiszélesített keresztutcák adják.

"Ha elméletben elfogadjuk, hogy szükség van a nyomor sűrűségének oldására, akkor valahol lépni kell. Kiválasztottuk azt a helyet, ahol ez a legkevesebb kárral történhet meg" - mondja erről Molnár György. A bontásra szánt területről kiköltöző (körülbelül egyharmad részben roma) lakosság számára felkínált alternatíváknál alapvető szempont volt, hogy a lakáscserét választók a kerületben maradhassanak, és a komfort nélküli lakásokban élők is komfortosokba vagy nyugdíjasotthonokba költözhessenek. Az adatok szerint a kerület elkerülte a dzsentrifikáló rehabilitáció csapdáját, amibe a Ferencváros annak idején beleesett: ott a megemelkedett rezsiköltségeket kifizetni nem képes, illetve a jogcím nélküli lakók nagyjából a Dzsumbujba és a nyolcadik kerületbe, éppen a Corvin mozi mögé kerültek át. A CSP első ütemében a Vajdahunyad és a Futó utca közötti részről kiköltözött kétszáz családból százötven a Józsefvárosban maradt, a többiek a város más részein vettek lakást.


16/34

17/34



Az ingatlanfejlesztéssel összefonódó városrehabilitációs program megdolgoztatta a szakmát. "A Rév8 jó építészeket kér fel, és a legösszetettebben foglalkozik rehabilitációval. De embertelennek tartom, hogy lerombolják a negyedet, ezt nyugaton sehol nem nevezik városrehabilitációnak" - kommentálja Perczel Anna. "A területen nem volt műemlék, ezért a kerület olyan tervet menedzselt, ami az egész terület bontásával jár" - fogalmaz Vizy László, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi képviselője. Műemléknek a KÖH végül két épületet nyilvánított - a Tömő utcai Táncsics-házat és a Nagytemplom utca 32-t -, a vita egy harmadik épületen folyt.


18/34

19/34



"Az épített környezetet fejlesztgetni, alakítgatni kell, és csak nagyon indokolt esetben szabad drasztikusan hozzányúlni" - szögezi le Ladányi János, aki a Rév8 felbukkanása óta a projekt egyik fő ellenzője. Ladányi a fővárosi és állami szubvenció ésszerű és jobban ellenőrzött felhasználását javasolja, mert nem látja "a garanciákat arra, hogy az önkormányzat a bevételeit a Magdolna-negyed társadalmi rehabilitációjára fogja fordítani, és félő, hogy ugyanaz történik, mint az önkormányzati lakásvagyon értékesítésekor. Ma azért bontanak a sétány területén, mert a bevételek elmaradtak vagy másra mentek el. Attól tartok, hogy előbb-utóbb a Magdolna-negyedben is nagy bontások lesznek" - vázol fel Ladányi egy eltérő jövőképet.

Lett pénz
A Corvin mozi mögött kiürített terület hasznosítására 2000-ben tendert írtak ki, ami azonban első körben - az Enix Pro Tocsik-ügybe keveredett ügyvezetőjének szereplésével - meghiúsult. A második, nemzetközi tender előtt a Rév8 az Ecorys Magyarország Kft-vel közösen pénzügyi megvalósíthatósági tanulmányt készített, amely megállapította, hogy olyan befektetőre van szükség, aki biztosítani tudja a tíz évre vetített, 2003-es becslés szerint 14,5 milliárd forintos önkormányzati program forráshiányát. A reménybeli magánbefektetőnek azt kínálták, hogy a kerülettel és a Rév8-cal közösen kialakított szabályozási keretterv lehetőségein belül hasznosíthatja a húszhektáros területet; ezért közel ötmilliárd forint bevételre számítottak.


20/34

21/34



A 2002-ben újból kiírt tender második fordulójából a Corvin Rt. (négy építőipari cég: a Középületépítő Rt., Baucont Rt., Hérosz Rt. és a Kipszer Rt. konzorciuma) került ki nyertesként, szemben a Vegyépszer és a Mahíd2000 alkotta Józsefvárosi Ingatlanfejlesztő Konzorciummal, amely hasonló fizetési konstrukciókkal, de eltérő várostermékekkel és együttműködési javaslatokkal pályázott. A Corvin Rt. később, 2004. júliusában a Futureal Csoport 75%-os tulajdonába került, a maradék negyedrész a Kipszer Rt.-nél maradt (a részvények kivásárlása újabban folyamatban van). A Futureal elnök-tulajdonosa, dr. Futó Péter, a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke a budai La Siesta lakóparkok ingatlanfejlesztési projektje után vágott bele a 125 milliárd forintos Corvin Sétány-beruházásba. A cégcsoport egyik tagja a tőzsdén jegyzett Futureal 1 Ingatlanbefektetési Alap Rt., amit kétmilliárdos alaptőkével vettek nyilvántartásba 2004 tavaszán.

Az önkormányzati program a tízéves pénzügyi terv szerint összesen 18 milliárd forintra rúg, ennek 40%-át kerületi forrásból, 30%-át a projektbevételből, 20%-át fővárosi támogatásból, a maradékot kormányzati illetve EU-s forrásból teremti meg az önkormányzat, amely az évi 20 milliárdos költségvetéséből gazdálkodja ki a rá eső részt. Mindez tehát azt jelenti, hogy az önkormányzat lényegében mintegy 5 milliárd forintért adta el a befektetőnek a projektet meg a korábbi lakóktól és házaktól megtisztított építési telkeket; s ő maga (illetve a főváros, a kormány, az EU - a köz) 13 milliárdot áldoz a lakók elhelyezésére, a bontásra, a felújításra; valamint a közterek kialakítására. A terep most már a gyakorlaté: az önkormányzat felvette az összesen 4,5 milliárdra taksált hitel első részét (2,5 milliárd forintot), ezt követően a Rév8 új illetve felújított lakásokba költöztette az első ütem lakóit, és lebontatott 22 házat.


22/34

23/34



A Futureal a projekt első ütemét telek-négyzetméterenként 60 ezer forint feletti áron vette meg, és 2005. szeptemberében letette az esedékes egymilliárd forintot az önkormányzat asztalára. Ebből az összegből megy tovább a projekt közösségi programja, többek között ebből építik meg - építészeti tervpályázatok eredménye alapján - a második szakaszban kiköltözők számára öt házban a 150 önkormányzati bérlakást is. A 852 milliós felújítási program a 42 társasházat és a nyolc önkormányzati tulajdonú épületet érinti, köztük a két műemléképületet.

Tatár Tibor, a Futureal Ingatlanfejlesztő Kft. projektigazgatója így vélekedik a szerepükről: "Ha megszületik a közelhatározás egy leromlott városrész helyzetének megváltoztatásáról, az rengeteg szereplőt igényel. A közmegítélés szerint ebben a folyamatban a befektető mindig negatív figuraként jelenik meg, holott a változáshoz elengedhetetlen, hacsak nem akarjuk megint a szocializmust építeni." A befektető fellépése valóban nem csekély bizalmatlanságot keltett. "Meg kell mutatni, hogy mit tud a mai építészet, de nem biztos, hogy az ingatlanfejlesztőnek kell vezetnie a ceruzát" - mondta Koszorú Lajos, az 1998-as sétányváltozat tervezésében is részt vevő városépítész. Ladányi János szerint "valójában az történik, hogy a kerületnek nincs átfogó koncepciója, és állandóan változó, zavaros kommunikációs stratégiákat próbál rehabilitációként eladni. A legfélelmetesebb az, hogy ebben a főváros is támogatja. Egy környék nagy részének lerombolását és a helyén új városrész felépítését sehol a világon nem nevezik rehabilitációnak".


24/34

25/34



A területen és a Rév8-ban is tulajdonosi jogkörrel rendelkező Fővárosi Önkormányzat kezdettől fogva támogatta a projektet. Amióta csak létezik a városrehabilitációs, azaz lakásfelújításra és lakásvásárlásra fordítható pályázati keret (1998), illetve a közterületi és zöldterületi rehabilitációra szánt forrás, a Főváros jelentős pénzekkel támogatja a CSP-t. Ikvai-Szabó Imre városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes (SzDSz) szerint "a szakirodalomban nincs két egyforma rehabilitáció, a két szélső eset a dolgok megőrzése avagy gyökeres átalakítása" - magyarázza. "A Corvin Sétány nem tér el a város szerves fejlődésétől. A forgalomcsillapítással, a zöldítéssel mindazokat a komfortokat hozza, amelyekről az urbanisták álmodoznak. A kérdés az, vajon a köz mit tudott volna tenni tőkés nélkül? Csontig lerohadt volna a terület."

Legyen pénzem nekem is!
A Futureal a beépítés növelése érdekében, és a 2002-es építészeti pályázat tapasztalatai alapján kezdeményezte a KSZT módosítását. Az új tervet júniusban tárgyalta a fővárosi tervtanács, opponense Koszorú Lajos volt. A korábbi változat beépítési mutatóinak emelése láttán Koszorú abbeli félelmét fejezte ki, hogy a szabályozás a területre tervezett 2500-2800-as lakásszám helyett akár 4000, negyven négyzetméteres lakás kialakítását is lehetővé teszi, gyakorlatilag az "eltakarított Józsefváros szociológiai perspektíváját" villantva fel új környezetben. A szabályozási tervek azonban nem tartalmaznak lakásméreteket, mindössze a beépítési kereteket, a tömbök kialakításának szabályait, az épületmagasság korlátait adják meg. "Azt a szereplőt kerestük, aki végig tud menedzselni egy tízéves folyamatot, ehhez olyan szabályozási terv kellett, ami az ingatlanpiaci mozgásokhoz alkalmazkodni tud, de az engedélyezett terhelésen belül marad" - indokolja a terv változását Alföldi. A Fővárosi Szabályozási Kerettervben előirányzotthoz képest valóban jócskán a megengedetten belül maradnak a mutatók, sőt a bonyolult módon kikalkulált számok még a ferencvárosi alá is süllyednek. A terület túlzott sűrítésére hivatkozva a fővárosi tervtanács nem fogadta el a módosítást, ami ennek ellenére - mivel az állásfoglalás nem kötelező érvényű - szeptember közepén életbe lépett.


26/34

27/34



"Nem érzékelünk olyan szándékot, hogy negyven négyzetméteres lakásokban slichtolnák föl az embereket, így nem is lehet élő várost csinálni" - ez Molnár véleménye. Tatár Tibor ekképp árnyalja a helyzetet: "2800 lakás építésénél az átlag négyzetméterszámot a piac dönti el. Ha nem kell a piacnak, amit csinálunk, akkor szellemváros születik, a befektető tönkremegy, és itt ülhetünk a félig lerombolt városnegyed fölött tíz év múlva is. Mi élhető belvárosi területet akarunk." A piac, a profitmaximalizálás és az élhetőség követelményei által teremtett játéktéren a Futureal az első két tömb négyszáz lakásának többségét a Ferencvárosban uralkodó garzonnál illetve a másfél szobánál valamivel nagyobbra tervezi, és a pesti prémiumszegmenst célozza meg vele. Ugyanakkor várható, hogy a "márkanév" elterjedésével felértékelődik a terület, és a lakásösszetétel a nagyobb lakások felé fog elmozdulni. Nézzük mindezt bontásban. A cégcsoport 2012-ig a hat lakótömb 182 000 négyzetméterébe összesen és hozzávetőleg 50 milliárd forintot fektet (telekárral, építési és értékesítési költségekkel együtt), ami négyzetméterenként átlagosan 275 ezer forintos kiadást jelent. Ha a nagy többségében másfél szobás lakásokat valóban felveszi a piac, akkor a két év múlva értékesíthető első tömböknél - 350 ezer forintos négyzetméterárral becsülve - a fejlesztő legalább húsz százalékos nyereségre tehet szert.

A Corvin mozi mögül kereskedelmi passzázs vezet majd az irodaövezet felé (igaz, ehhez a fővárosi tervtanács bólintása hiányzik még), a cégcsoport az itteni 49 ezer négyzetméter felületre 18 milliárd forint befektetést kalkulál. A lakóövezet első két tömbjével párhuzamosan tervezik a Vajdahunyad utca mögötti irodazónát, melynek 57 ezer hasznosítható négyzetméterébe 28 milliárdot fektet a Futureal. A lakóövezet végén, a Bókay és a Szigony utca között a most még kevéssé definiálható "jelképszerű" építmény, kutatási-fejlesztési központ zárja a sétányt, a közelében egyszer talán egy új zeneakadémiai épülettel. A 77 ezer négyzetméternyi hasznos terület kialakítására 29 milliárd forintot költenek a jelenlegi pénzügyi terv szerint. Az épületek magassága a Práter utcai és az Üllői úti házak szintje között képzelhető el, a sétány mentén 30 méteres, kijjebb 23 méteres épületmagasságokkal, a belvárosi udvaroknál tágasabb belső kertekkel, és a lakóépületek közt 36 méter széles sétánnyal. A tervezés jelenlegi fázisában Tatár "Budapestbe illő, nem nosztalgiázó, hanem azonosíthatóan 21. századi építészet kialakítását" érzékelteti.


28/34

29/34

30/34



Ezért a pénzért
A CSP építészeti katalógusában több tucat építész és építészhallgató munkája sorakozik, de a köztérstruktúrán és a vázlatos nagyvárosi vízión kívül semmi sem végleges. A magyarországi építészszakma jelentős részét felvonultató korábbi pályázatok, workshopok és konzultációk után tavasszal a Harvard Graduate School of Design és a BME hallgatói is részt vettek az építészeti arculatformálásban, hogy a projekt iránt érdeklődő, ám túl borsos árat kérő világsztár Norman Fostert most épp csak megemlítsük. A Harvard egyetem designhallgatói, mit sem törődve a belvárosi szabályozással, magasházakkal szórták tele a terepet; a mozi mögötti passzázst Guy Perry harvardi oktató és ingatlankirály találta ki. Egy vízfelületekkel és plasztikákkal operáló köztéri koncepció egyszer már megszületett, de nem ez lesz a végső. A Corvin Sétány első két lakótömbjének építészeti koncepcióján tizenegy felkért építésziroda dolgozott Cságoly Ferenc stúdiójától Koszorú Lajos és Noll Tamás irodáján keresztül az Erick van Egeraat stúdióig. A két lakótömbre készült összesen tizenegy koncepcióterv több-kevesebb sikerrel próbál emberi arcot adni a magas szintterületi mutatóknak és a 65%-os, helyenként még nagyobb beépíthetőségnek az új telekstruktúrában. Van, ahol a holland sztárépítészet hatása tűnik fel, másutt posztmodern elemek vegyülnek a sétány menti keretes szerkezetű, extra épületszárnyakkal bővített beépítéseken. Az arculat néhol a lakóparkon edzett gesztusoknak engedelmeskedik, a rutinon átlendülő koncepciók viszont megpróbálják átszellőztetni a tömböket, kilyuggatják a homlokzatokat, lakóegységenként variálják a homlokzatnyílásokat, és összemossák az udvarokat a sétánnyal.


31/34

32/34

33/34


Hogy beválik-e a jelentős legitimációs deficittel induló CSP, az most még kevésbé múlik a szintterületi mutatókon és a homlokzatkialakításon, mint inkább a hosszútávú közös gondolkodáson, ami a projekt számtalan buktatója ellenére is a józsefvárosi akcióterületek sorsát kell, hogy szem előtt tartsa. A város egy része, s vele együtt a múltjának egy darabja is visszavonhatatlanul eltűnt. Miként az is csak ezután derülhet ki, hogy a CSP sűrűn lakott városi zárványként ékelődik-e majd a városba, vagy átjárhatóvá válnak a szomszédos városrészek; és hogy valóban magával húzza-e a CSP az ingatlanpiacot, no meg a lepattant Magdolna-negyedet is. Csak ha biztosan tudjuk majd, hogy a régi házak restaurálása helyett új értékeket kapott a város, akkor mondhatjuk majd ki biztonsággal, hogy nem nagy pénz- és városnyelő játékautomataként valósult meg ez a fejlesztés.

A cikk megjelent a Magyar Narancs 2005. október 13-i számában.

Fotó: Somlyódy Nóra, Szemerey Samu
Tervek: Rév8 Rt.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk