| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épülettervek/Tervpályázat

Duna-Buda - tervpályázati eredmények

1/1

Duna-Buda

Hirdetés
?>
Duna-Buda
1/1

Duna-Buda

Duna-Buda - tervpályázati eredmények
Épülettervek/Tervpályázat

Duna-Buda - tervpályázati eredmények

2017.12.18. 10:34

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
1

Mindössze két pályamű érkezett a budai belvárosi Duna-part megújítására kiírt tervpályázatra. Az első díjat a Korzó Tervezési Stúdió Kft., a második díjat az S73 Tervező Iroda Kft. vehette át. A tervezési feladat négy akcióterületet határozott meg a tervpályázat tervezési területén, amelyekre külön-külön értelmezhető és egymással összevethető javaslatok érkeztek.

A tervpályázat tárgya

A tervpályázat tárgya a budai rakpartok rendezésével a budai alsó rakpart észak-déli közlekedési folyosó (amely biztosítja a forgalom zökkenőmentes, gyors lefolyását) szerepének megtartása mellett, a budai felső rakparton a közterületek – legfőképpen a közlekedési területek – újra osztásával olyan köztérhálózat kialakítása, amely a lakosság és a turisták számára egyaránt vonzó alternatívát kínál a part menti tartózkodásra, valamint elősegíti a budai háttérterületek és a folyópart kapcsolatát.

 

Bíráló Bizottság tagjai

  • dr. Szeneczey Balázs, elnök (Budapest Főváros Önkormányzata, főpolgármester-helyettes, nem
  • szakmai tag)
  • Kovácsné Tóth Ágnes, társelnök (Budapest Főváros Önkormányzat, főpolgármesteri
  • irodavezető, építőmérnök)
  • Mártonffy Miklós (Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, főépítész, építészmérnök)
  • Massányi Katalin (Budapest, III. kerület önkormányzata, főépítész,)
  • Gacsályi Zsolt (Budapest, II. kerületi önkormányzat, főépítész)
  • Csány Éva (Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat, főépítész)
  • Takács Viktor Tibor (Budapest XI. kerület Újbuda Önkormányzat, főépítész)
  • Benkő Melinda PhD (Magyar Építész Kamara, urbanista-építészmérnök)
  • Jámbor Imre CSc, DLA (Magyar Építész Kamara, tájépítész mérnök)
  • Dévényi Tamás (Budapesti Építész Kamara, építészmérnök)
  • Rhorer Ádám (Magyar Mérnöki Kamara, közlekedésmérnök)
  • Albrecht Ute (Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft., építészmérnök, településtervező)
  • Nyul Zoltán (Budapest Közlekedési Központ, Stratégia és Innováció részleg, igazgató)
  • Győr Attila (Miniszterelnökség, Kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális
  • beruházásokért felelős államtitkárság, műemlékvédelmi szakértő)
  • prof. Ferencz István Habil, DLA (Magyar Művészeti Akadémia, Építőművészeti tagozat,
  • építészmérnök)
  • Krizsán András DLA (Magyar Építőművészek Szövetsége, építészmérnök)

 

Szakértők

  • Maczák Johanna (Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, építészet)
  • Lampert Rózsa (Budapest Főváros Önkormányzata, örökségvédelem)
  • Janča Tibor (Budapest Főváros Önkormányzata, közlekedés)
  • dr. Farkas Róbert (Budapest Főváros Önkormányzata, jog)
  • dr. Kovács Tímea (Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, jogi szakértő)
  • Kassai Ferenc (Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, műtárgyak)

 

A pályaművek értékelésének szempontjai

Bíráló Bizottság a következő bírálati szempontok figyelembe vételével vizsgálta a pályaműveket:

  • környezethez való illeszkedés
  • építészeti minőség
  • értékőrzés
  • értékteremtés
  • költséghatékonyság
  • fenntarthatóság
  • tervezési programban megfogalmazott jövőképnek való megfelelés

 

Tervezési feladat

Budapest belvárosának Duna-parti sávja potenciális lehetőségeihez, kiemelt történeti és városképi helyzetéhez képest jelenleg alulhasznosított terület. A problémák feloldására a belvárosi Duna-partok ütemezett megújítása történik. Az I. szakasz (pesti belvárosi Duna-part) jelenleg tervezési stádiumban tart, a II. szakasz (észak-pesti rakpart) a FINA 2017 vizes világbajnoksághoz kapcsolódva elkészült.

Jelen tervpályázat tárgyát a III. szakasz (budai belvárosi Duna-part) megújítása képezte. A pesti és a budai rakpart egymástól eltérő kialakítással és ebből eredően eltérő funkcióval, használattal bír. A XX. század második felében bekövetkezett motorizációs növekedés, illetve – a geomorfológiai adottságok révén – hiányos budai körutas-sugárutas útrendszer miatt a budai alsó rakpart átmenő forgalomban betöltött szerepe a mai napig meghatározó.

A budai alsó rakpart szűk keresztmetszete nem tette lehetővé a pesti rakparthoz hasonló gyalogos tengely kialakulását, így a folyópart végigjárhatósága nem biztosított. A felső rakparton erős forgalmi terhelésnek kitett – ugyanakkor jelentős turisztikai, rekreációs vonzerővel rendelkező – közterületegyüttes található, amelyek megújítása a helyenként túlzó mértékű közlekedési és parkolási területek racionalizálásával biztosítható.

A tervpályázat az előbbiekben felvázolt tények figyelembe vételével, elsősorban felső rakparti akcióterületekre koncentrálva, olyan új köztérhálózat kialakítását tűzte ki célul, amely vonzó alternatívát kínál a part menti tartózkodásra, valamint biztosítja a budai háttérterületek és a folyó kapcsolatát.

A leírtaknak megfelelően a feladat tárgyát a budai felső rakpartok és kapcsolódó közterek gyalogos felületeinek növelése, a part menti területek végigjárhatóságának, a folyóparttal való közvetlen kapcsolat kialakításának biztosítása, az észak-déli kerékpáros kapcsolatok javítása, illetve a közlekedési területek racionalizálása, a zöldfelületi rendszer fejlesztése, összességében a budai belvárosi Duna-part közterületeinek megújítása képezte.

 

A tervpályázat eredménye

A tervpályázati dokumentációban meghatározott benyújtási határidőn belül összesen 2 db pályamű érkezett be. Mindkét pályamű határidőn belül került postára adásra és a formai követelményeknek megfelelt, így a beérkezett pályaművek érvényesnek tekinthetők. A Bíráló Bizottság megállapította, hogy a pályázat – a benyújtott pályaművek kidolgozottsági foka és minősége révén – eredményesnek tekinthető.

A tervezési feladat négy akcióterületet határozott meg a tervpályázat tervezési területén, amelyekre külön-külön értelmezhető és egymással összevethető javaslatok érkeztek. A bírálat kialakításakor és az eredmény meghozatalánál az egyes akcióterületek értékelése egyenként is megtörtént:

  • az Újlaki akcióterület, amelynek területén új közlekedési kapcsolat kialakítása, a Szépvölgyi út vonalában kialakult közterületi sáv part menti kapcsolatának javítása, valamint az Árpád fejedelem útja – Slachta Margit rakpart közötti zöldfelület megújítása volt a cél.
  • a Felhévízi akcióterület esetében a Lukács fürdő előtti zöldfelület megújítása, illetve a kapcsolódó zöldfelületek rendezése képezte a feladatot.
  • a Vízivárosi akcióterület akcióterületén a Bem József tér humanizálására, a Fő utca közterületi rehabilitációjára és a Szilágyi Dezső tér megújítására kellett törekednie a pályaműveknek.
  • a Lágymányosi akcióterület területén a Műegyetem rakpart keresztmetszeti kialakításának megújítása, a gyalogos-kerékpáros felületek növelése, a tér időszakos rendezvénytérnek való helybiztosítása volt az elsődleges feladat.

A pályaművek részletes áttanulmányozását követően az egyes területekre a következő összefogó észrevételek és általános ajánlások adhatók.

 

Újlaki akcióterület

A Szépvölgyi út – Árpád fejedelem útja csomópont és a Slachta Margit rakpart közötti közlekedési kapcsolatra mindkét pályamű – a tervpályázati kiírásnak eleget téve – javaslatot ad, ugyanakkor egyik megoldás sem bizonyul tökéletesnek. Az egyik változat esetében a forgalom átbocsátóképessége alacsony (1. sz. pályamű), míg a másik csomóponti megoldás esetében a biztosított forgalmi irányok alacsony száma (2. sz. pályamű) okoz gondot.

A Dunával való kapcsolat megoldásában is eltér egymástól a két pályamű. A tervpályázati kiírásban foglaltaknak mindkét pályamű felvetése megfelel. A rakparti út elhúzásával nyert, összefüggő Dunamenti köztér kialakítása (2. sz. pályamű) ötletes, egyedi megoldás.

Az új forgalmi csomóponthoz kapcsolódó zöldfelületi megújítás mindkét pályamű esetében a tervpályázati kiírás figyelembe vételével történt. A zöldfelületi funkciók elhelyezésénél némiképpen eltér egymástól a két terv: a csomópont közelében kialakított funkciók (1. sz. pályamű) elhelyezése kevésbé szerencsés, ezen a területen a Dunával való jó kapcsolat kialakítása javasolható megoldás (2. sz. pályamű).

A Szépvölgyi út melletti tér kialakításánál mindkét pályamű igyekszik a jelenlegi kaotikus helyzet rendezésére, ami mindkét megoldás esetében támogatandó. A Margitszigetre vezető gyalogos-kerékpáros híd távlati fogadását mindkét pályamű biztosítja, bára híd megtervezése, és a kapcsolódás kialakítása nem volt a program része, így ennek értékelése nem tárgya a zárójelentésnek.

 

Felhévízi akcióterület

A Lukács Gyógyfürdő és Uszoda előtti zöldfelület megújítására a pályaművek eltérő megoldási javaslattal állnak elő. A történeti kert jellegű vonalvezetés (1. sz. pályamű) jól illik a historizáló épülethez, az így kapott összefüggő zöldfelületek fenntarthatósági szempontból előnyösek. Ugyanakkor az épületek előtt létrejövő indokolatlanul széles burkolt sáv végpontjai bizonytalanok, valamint az íves észak-déli irányú feltáró út Üstökös utcai keresztezése – forgalmi szabályozás szempontjából – esetleges.

A gyógyfürdő előtti park történeti struktúráját visszaidéző megoldás (2. sz. pályamű) árnyaltabban tagolja a zöldfelületet – amely okozhat fenntartási nehézségeket – ugyanakkor a gyalogos tengelyek bekötési pontjai illeszkednek a meglévő hálózatokhoz, a burkolatok, pihenőhelyek berendezése változatos, mindemellett vonzó tartózkodási helyként szolgálhat. Előnyére szolgál a tervnek, hogy a gyógyfürdő előtti elegáns teret nem takarja a Duna felől.

Mindkét pályamű a zöldfelület dél-keleti sarkába helyezett el egy-egy játszóteret, amelyek kialakítása mindkét esetben ötletes, színvonalas. A parkolás megoldásaként mindkét pályamű mélygarázzsal váltja ki a jelenlegi felszíni parkolóhelyeket. A tervpályázati kiírás vonatkozó megkötéseihez a Germanus Gyula parknál kialakított mélygarázs (1. sz. pályamű) illeszkedik jobban, azonban a Császár-Komjádi Sportuszoda – Harcsa utca között található mélygarázs (2. sz. pályamű) is jó alternatívát kínál.

Mindkét pályamű erőssége, hogy gondol a Margit hídnál az alsó rakpart elhúzására – az ottani felszíni parkolóhelyek kárára – és így összefüggő gyalogos felületet alakít ki. A Slachta Margit rakpart gyalogos végigjárhatóságának biztosítására szintén mindkét pályamű ügyel, azonban külön kiemelendő a későbbi ütemben megvalósítható alsó rakparti útpálya áthelyezése – és az így nyert zöldfelülettel rendelkező sétány kialakítása (2. sz. pályamű). Az alsó rakparti sétánynak a háttérterületek hangsúlyos pontjaival való gyalogos összekötése (2. sz. pályamű) szintén jó gondolat.

 

Vízivárosi akcióterület

A Bem József tér kialakításakor a pályázók figyelembe veszik a tervpályázati kiírást, megszüntetik a térhasználatot ellehetetlenítő átlós közutat. Mindkét pályamű szintbe emeli a tér északi és nyugati határoló utca szakaszát, annak használati lehetőségeiben azonban eltér egymástól a két javaslat. A gépjárműforgalom kitiltása az északi és nyugati határoló felületről (2. sz. pályamű) a forgalmi kapcsolatok és a határoló lakótömbök ellátása szempontjából nem javasolt. A parkolóhelyek nagyobb arányban való csökkentése (2. sz. pályamű) nagyobb közösségi teret eredményez, ugyanakkor a Fő utcai járdafelületek szélesítésével együtt túlzó mértékben csökkenti a környék parkolási mérlegét.

A kiegyensúlyozott alaprajzi kialakítás (2. sz. pályamű) jól illeszkedik a nagyvárosi, zárt sorú környezetbe, figyelembe veszi a gyalogos mozgásokat. A dinamikus, átlós átkötésekkel (1. sz. pályamű) rendelkező térkialakítás környezetétől idegen, ugyanakkor a gyalogos áthaladási igényeket messzemenőkig biztosítja.

Mindkét pályamű – a kedvező látványkapcsolatok miatt helyesen – hangsúlyosnak érzi a tér dél-keleti sarkát, a tér ebben az irányban történő megnyílása mindkét pályamű esetében támogatandó. A tér kiemelése és a dél-keleti sarokban történő díszlépcső alkalmazása (1. sz. pályamű) előnyös, méltóságot ad a térnek. Ez a térkialakítás a szobor előtti megemlékezések helyére nagyobb és kedvezőbb elhelyezésű ünneplőteret biztosít, amely a kialakított növényzet által védett helyzetbe kerül a környező forgalmas közlekedési területtől.

A Fő utca tekintetében mindkét pályamű figyelembe vette a tervpályázati kiírásban foglaltakat, azonban csak az egyik pályamű (2. sz. pályamű) vezeti végig konzekvensen a járdafelületek megnövelését, ezáltal az utca humanizálását. Dicséretes az útpálya elhúzása (2. sz. pályamű), amely jól harmonizál a kontextussal, valamint további pozitívum, hogy a pályamű gondol az utca szakaszos fásítására.

A Szilágyi Dezső tér esetében a tér gyalogos feltárására eltérő választ adott a két pályamű, amelyek közül a terepadottságokat figyelembe vevő pályamű (2. sz. pályamű) megoldása sikeresebb. Az átlós átvezetésekkel kialakított felületek (1. sz. pályamű) a terepadottságok miatt nem teremtenek megfelelő helyzeteket. A burkolt felületek túlzó használata (2. sz. pályamű) és a kialakított kettős félköríves járdafelület azonban meggondolandó, mivel túlságosan felaprózza az értékes zöldfelületet.

A teret határoló utcák kialakításában – ha minimálisan is – de szintén eltér a két pályamű egymástól. Mindkét határoló utcaszakasz gyalogos szintbe emelése (2. sz. pályamű) kedvező megoldást eredményez: kibővíti a térérzetet a határoló homlokzatokig.

 

Lágymányosi akcióterület

A pályaművek a Műegyetem rakpart átalakuló közlekedésére adott válaszai egymástól eltérő keresztmetszeti kialakítást eredményeznek. Közlekedési szempontból kedvezőbb megoldás a közlekedési ágak egymástól elválasztott nyomvonalon vezetése (1. sz. pályamű), amely biztosítja az egyes közlekedési ágak konfliktusmentes áthaladását a területen.

Mindkét beérkezett pályamű kiemelt, gyalogos elsőbbségű burkolt közteret hoz létre az egyetem főépülete előtt, azonban annak Dunával és az alsó rakparttal történő kapcsolatát csak az egyik biztosítja megfelelően (2. sz. pályamű). Műemléki és városképi szempontból egyértelműen kedvezőbb megoldás az egyetemi központi épület középrizalitjának szabadon hagyása, (2. sz. pályamű) amelyet itt nem takar a vízparti fásítás. A parkolási kérdéskörrel mindkét pályamű csak marginálisan foglalkozik. 

 

A díjazott pályaművek rangsorolása

 

I. díj: 2. bírálati sorszámú pályamű

pályázó neve: Korzó Tervezési Stúdió Kft.

vezető tervezők: Grabner Balázs, Terhes Dénes

szakági tervezők: Ercsényi Balázs, Horváth Adrián, dr. Vigh Attila

építész munkatársak: Kriston Tímea, Orbán Orsolya, Szilágyi Lilla, Mauer Klimes Ákos

díjazás: 7 000 000 Ft

 

II. díj: 1. bírálati sorszámú pályamű

pályázó neve: S73 Tervező Iroda Kft.

vezető tervező: dr. Balogh Péter István, Mohácsi Sándor, Major József, Tóth Evelin Enikő, Balogh Fanni, Bugnics Ida B., Seres Anna

szakági tervezők: Szabó Zsolt

építész munkatársak: Bálint Krisztina, Fábián Zsófia, Gergely Antal, Glavatity Luca, Hrabák Luca, Ölbei Zoltán, Patka Zsuzsanna Kincső, Polareczki Dóra

díjazás: 5 000 000 Ft

 

A tervpályázat eredményeinek hasznosításának módja és lehetőségei

Bíráló Bizottság kiemelte, hogy mindkét beérkezett pályamű tartalmaz olyan megoldásokat, amelyek érdemesek a további felhasználásra, ugyanakkor egyik beérkezett pályamű sem tud valamennyi tervezési területre minden részletben kifogástalan javaslatot adni. A Bíráló Bizottság tagjai – a szakértői véleményekre is támaszkodva – a tervpályázat eredményeinek összefoglaló értékelésénél és az egyes pályaművekről kialakított részletes bírálatnál kifejtettek szerint az I. díjban részesített pályamű kiinduló pontjaira építve és az I. díjban részesített pályaművet jegyző szerzőkkel megkötésre kerülő tervezési szerződésben határozza meg a tervpályázat hasznosításának módját azzal a kiegészítéssel, hogy kívánatosnak tartja, a másik díjazott pályaműből meghatározott megvalósítási javaslatok is hasznosításra kerüljenek.

 

Vélemények (1)
Garay Klára
2017.12.19.
20:18

ezzel megkezdődött a Világörökség Duna-parti részeinek felszámolása! Gratulálok a kiváló ötlethez!

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.