Emberek/Portré

Dinasztiák: A nagy Giergl–Györgyi-galaxis

1/30

Giergl Alajos 1822-ben, Joseph Bayer festménye (Magyar Iparművészet, 2006/4., 9. o.)

?>
Giergl Alajos 1822-ben, Joseph Bayer festménye (Magyar Iparművészet, 2006/4., 9. o.)
?>
Ifj. Giergl (Györgyi) Alajos 1854-ben, önarckép (Wikipedia)
?>
Györgyi Kálmán 1920 körül (kfki.hu)
?>
Györgyi Géza 1900 körül (kfki.hu)
?>
Tátralomnic, Palota szálló, 1918 körül, tervező: Györgyi Géza és Hoepfner Guidó (MKVM, CC BY-NC-ND)
?>
Budapest, Tárogató út 2., (Budapesti Kereskedők Menháza, ma IBS Főiskola), 1910-ben, tervező: Györgyi Géza és Hoepfner Guidó (Építő Ipar, 1910/25., 253. o.)
?>
Budapest, Károly körút 3., 1920 körül, tervező: Györgyi Géza és Hoepfner Guidó (képeslap)
?>
Giergl Henrik 1858-ban, Györgyi Alajos festménye (Wikipedia)
?>
Korb Flóris és Giergl Kálmán (Fábián: Nagy magyar építőművészek, 1936, illetve magángyűjtemény)
?>
Budapest, New York-palota, 1900 körül, tervező: Hauszmann Alajos, Korb Flóris és Giergl Kálmán (Erdélyi Mór felvétele, FSZEK, Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, Mária utcai Szemészeti Klinika, 1910 körül, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán (képeslap)
?>
Budapest, Liszt Ferenc Zeneakadémia, 1910 körül, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán (képeslap)
?>
Budapest, Vörösmarty tér 3., 1986-ban, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán (Fortepan/Erdei Katalin)
?>
Györgyi Dénes 1930 körül (Wikipedia)
?>
A másodéves építészhallgató, Györgyi Dénes munkája: Ókori alaktan (Magyar Pályázatok, 1907/1., 5. o.)
?>
Budapest, Városmajori elemi iskola és óvoda, 1913 körül (FSZEK, Budapest Gyűjtemény)
?>
Kerekegyháza, római katolikus templom, tervező: Györgyi Dénes (a szerző felvétele)
?>
Budapest, Közraktár utca 32., tervező: Györgyi Dénes (a szerző felvétele)
?>
Budapest, Honvéd utca 22-24., tervező: Györgyi Dénes (Bolla Zoltán)
?>
Budapest, Orom utca 18/a., 1993-ban, tervező: Györgyi Dénes (BTK MI)
?>
Marschalkó Béla 1930 körül (A magyar feltámadás lexikona, 1930., 834. o.)
?>
Salgótarján, bányatelepi népiskola 1929 körül, tervező: Marschalkó Béla (Magyar Építőművészet, 1929/11-12., 31. o.)
?>
Ózd, a Munkásolvasó Egylet székháza 1930 körül, tervező: Marschalkó Béla (A magyar feltámadás lexikona, 1930., 324. o.)
?>
Goszleth Lajos 1940-ben (Nemzeti Újság, 1940. december 22., 1. o.)
?>
Budapest, Bocskai út 39-41., 1943-ban, tervező: Goszleth Lajos és Frank Ágoston (Tér és Forma, 1943/4., 56. o.)
?>
Kápolnásnyék, római katolikus templom, tervező: tervező: Goszleth Lajos és Frank Ágoston (A szerző felvétele)
?>
Földes László (Wikipedia)
?>
Visegrád, Dunakanyar Erdei Iskola, tervező: Turányi Gábor, Földes László és Göde András (Építészfórum)
?>
Pilisszentiván, W.E.T. Innovációs Központ, belső részlet, tervező: Pethő László és Földes László (Építészfórum)
?>
Budapest, XVI. Dobó utca, Szilas-ház, tervező: Földes László (Földes Architects)
1/30

Giergl Alajos 1822-ben, Joseph Bayer festménye (Magyar Iparművészet, 2006/4., 9. o.)

Dinasztiák: A nagy Giergl–Györgyi-galaxis
Emberek/Portré

Dinasztiák: A nagy Giergl–Györgyi-galaxis

2021.04.04. 09:44

Építészdinasztiákról szóló cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres családokat az elmúlt 150 évből. Ezúttal a Giergl-Györgyi dinasztia következik.

 

Kiterjedt, nagy magyar értelmiségi-művészcsalád története bontakozik ki a következőkben előttünk. Nem is tudjuk számba venni a sok kiváló családtagot, annyira gazdag a família. Mi persze különösen az építészek munkásságára figyelünk oda.

A katolikus német ősökkel bíró Gierglök évszázadokon keresztül lakták Pestet. Martin Giergl az 1720-as években érkezett ide Tirolból. Szabómester volt, mesterségét a már Pesten született Johann fia is folytatta. A harmadik generáció nem tűnt ki igényes pályaválasztásával, a negyedikben két szabó, egy kereskedő és egy tüzér mellett megjelent egy ötvös, Giergl Alajos (1792-1868), akiből viszont Pest-Buda fontos ezüstművese lett. Giergl Alajos 1846-ban több művével is részt vett a pesti iparműkiállításon. Felesége Bayer Anna (1800-1860), Joseph Bayer neves prágai festőművész leánya volt. Apósa több képet is festett a Giergl-családról.

Giergl Alajos 1822-ben, Joseph Bayer festménye (Magyar Iparművészet, 2006/4., 9. o.)
1/30
Giergl Alajos 1822-ben, Joseph Bayer festménye (Magyar Iparművészet, 2006/4., 9. o.)

Giergléknek tizenkét gyermeke született. A legidősebb fiút, ifj. Giergl Alajost (1821-1863) ötvösmesternek szánták, de nagyapja után festőművész lett belőle, aki 1859-től Györgyi Alajos néven írta alá portréit. Számos képét őrzi az Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnoka és más vidéki közgyűjtemények. Első felesége Musch Erzsébet volt, ebből a házasságból született Géza és Emma. Második feleségét, Haliczky Amáliát 1857-ben vette nőül. Második házasságából Sándor és Kálmán született.

Az Andrássy, Károlyi és Lónyay családok portréfestője lett. 1845-től gyakran szerepelt a Pesti Műegylet kiállításain. 1863-ban, Laxenburgban éppen a királyt festette, amikor hirtelen rosszul lett és 42 évesen meghalt.

Ifj. Giergl (Györgyi) Alajos 1854-ben, önarckép (Wikipedia)
2/30
Ifj. Giergl (Györgyi) Alajos 1854-ben, önarckép (Wikipedia)

Kálmán fiából művészeti író, Gézából építész lett. Györgyi Kálmán (1860-1930) a Műegyetemen és a Képzőművészeti Főiskolán tanult. A Fővárosi Iparrajziskola helyettes tanára, majd címzetes igazgatója volt. Szerkesztette a Magyar Iparművészet című folyóiratot. 1924-tõl magyar királyi kormányfőtanácsos volt. Írásai a Budapesti Hírlapban, a Hazánkban és a Magyar Iparban jelentek meg.

Györgyi Kálmán 1920 körül (kfki.hu)
3/30
Györgyi Kálmán 1920 körül (kfki.hu)

De irányítsuk figyelmünket a család építészeire, mert azokból is jócskán termett.

Györgyi Géza (1851-1934) is Györgyi Alajos fia volt, akinek kívánságára 19 éves koráig kereskedőként dolgozott, építésztanulmányait ezt követően kezdhette meg. 1870-ben belépett nagybátyja, Haliczky Béla és Hauszmann Alajos építészek közös irodájába. A pesti Műegyetemen, majd Berlinben, a Bauakademien is tanult.

Györgyi Géza 1900 körül (kfki.hu)
4/30
Györgyi Géza 1900 körül (kfki.hu)

1876-ban visszatért Budapestre. Itt Ybl Miklós budai várkertépítési irodájában, a lipótvárosi Szent István-bazilika majd az Operaház építésénél dolgozott. 1881-től három évig Petschacher Gusztáv műhelyében tervezett. 1884-ben Ybl a Budavári Palota építéséhez hívta, majd a mester halála után a tervezést átvevő Hauszmann helyettese volt az építés 1903-as befejezéséig.

1895-től a Magyar Mérnök- és Építész Egylet tagja volt. 1904-ben társult a várépítési iroda egy másik tagjával, Hoepfner Guidóval (1868-1945), akivel közösen terveztek egy-egy szállodát Tátra-Lomnicra és a Csorba-tóhoz. A Györgyi-Hoepfner páros nevéhez fűződik még számos belvárosi villa, a Budapesti Kereskedők Menháza (Tárogató út 2.), valamint a Viktória Biztosító Társaság lakóháza is. Az 1911-es római nemzetközi művészeti kiállítás magyar pavilonjára kiírt pályázat nyerteseiként a Magyar Műcsarnok az ő tervük alapján épült.

Györgyi Géza festőművészként és iparművészeti tárgyak tervezőjeként is alkotott. A budapesti Műcsarnok kiállításain többször bemutatták műveit.

Tátralomnic, Palota szálló, 1918 körül, tervező: Györgyi Géza és Hoepfner Guidó (MKVM, CC BY-NC-ND)
5/30
Tátralomnic, Palota szálló, 1918 körül, tervező: Györgyi Géza és Hoepfner Guidó (MKVM, CC BY-NC-ND)

Kanyarodjunk vissza idősebb Giergl Alajos idejéhez. Egyik fivére, Giergl Ignác az üvegművészet képviselője volt és ezt a hivatást űzte magas szinten fia Giergl Henrik (1827-1871) is. Az Iparművészeti Múzeum több Giergl Henrik műhelyéből kikerült művészi üvegtárgyat őriz. Több pohara látható az Echsenbachi Schnapsglasmuseumban. Az ő portréját is megfestette festő unokatestvére, Györgyi Alajos.

Giergl Henrik 1854-ben feleségül vette Dück Helént. Házasságukból öt gyermeke született, egyikük fiatalon meghalt. Giergl Henrik halála után felesége, majd elsőszülött fia, Ernő vitte tovább az üvegművészeti vállalkozást, mely 1912-ig állt fenn. Ferenc fia banktisztviselő lett. Következő fia, Kálmán építész lett, Margit pedig énekesnő.

Giergl Henrik 1858-ban, Györgyi Alajos festménye (Wikipedia)
8/30
Giergl Henrik 1858-ban, Györgyi Alajos festménye (Wikipedia)

Giergl Kálmán (1863-1954) a Belvárosi Főreálba járt, 1880-ban végzett. Katona lett, majd felvették a pesti Műegyetemre. 1889-ben vált a Magyar Mérnök- és Építész Egylet tagjává. Az Egylet nagy építészeti pályadíját is elnyerte. Tanársegéd lett a Műegyetem Díszépítéstan tanszékén, majd a berlini Kunstakademie-n tanult. Pályáját a német fővárosban a Gropius és Schmieden cégnél kezdte. Hazatérése után Hauszmann Alajos tanársegédje lett a Műegyetemen, aki saját tervezőirodájában is jelentős munkákat bízott rá. Ekkoriban kezdett együtt dolgozni a Hauszmann-iroda egy másik fiatal tagjával, Korb Flórissal (1860–1930). Hauszmann több fontos középület tervezésébe vonta be őket. Így az Alkotmány utcai törvényszéki épület, a New York-palota és az Igazságügyi palota tervezésébe, de a Budavári Palota kibővítésébe is.

„…Rajzbéli tehetsége, élénk fantáziája és rendkívüli szorgalma következtében legkitűnőbb hallgatóim közé tartozott. […] A New York-palota építésén, mint munkatársam vett részt és itt különösen a kávéház művészi kiképzésében érvényesítette tehetségét." – emlékezett Gierglről Hauszmann.

1893-ban Korb és Giergl kivált a Hauszmann-irodából és társas viszonyba léptek. Első nagyobb szabású közös művük a Pesti Hírlap budapesti székháza (ma Eiffel-palace) volt. Együtt tervezték az 1896-os Ezredéves Kiállítás több, utóbb lebontott pavilonját. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél az építtető Klotild főhercegasszonyról elnevezett két, 1901-ben épült iker-palota és az 1902-ben emelt Király bérház tervezése is nevükhöz fűződik.

Korb Flóris és Giergl Kálmán (Fábián: Nagy magyar építőművészek, 1936, illetve magángyűjtemény)
Korb Flóris és Giergl Kálmán (Fábián: Nagy magyar építőművészek, 1936, illetve magángyűjtemény)
9/30
Korb Flóris és Giergl Kálmán (Fábián: Nagy magyar építőművészek, 1936, illetve magángyűjtemény)

Budapest, New York-palota, 1900 körül, tervező: Hauszmann Alajos, Korb Flóris és Giergl Kálmán (Erdélyi Mór felvétele, FSZEK, Budapest Gyűjtemény)
10/30
Budapest, New York-palota, 1900 körül, tervező: Hauszmann Alajos, Korb Flóris és Giergl Kálmán (Erdélyi Mór felvétele, FSZEK, Budapest Gyűjtemény)

Az 1902-es pályázat nyerteseiként kapták a megbízást a Zeneakadémia tervezésére. Ez az 1904–1907 között kivitelezett Liszt Ferenc téri épület tekinthető fő művüknek. A rákövetkező években készült el terveik szerint a budapesti Mária utcai Szemészeti Klinika, majd az Üllői úti Sebészeti- és Belklinika. Fontos kései művük a Kasselik-ház (később Luxus áruház) a Vörösmarty téren, ami meglepő módon nem a megszokott, Hauszmann-hatást mutató, historizáló vonalat képviseli – inkább késő szecessziósnak nevezhető. (A Zeneakadémia belső is mutat keleties és szecessziós elemeket.) Korb és Giergl – meg nem erősített források szerint – 1914-ig dolgozott együtt.

Budapest, Mária utcai Szemészeti Klinika, 1910 körül, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán (képeslap)
11/30
Budapest, Mária utcai Szemészeti Klinika, 1910 körül, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán (képeslap)

Budapest, Liszt Ferenc Zeneakadémia, 1910 körül, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán (képeslap)
12/30
Budapest, Liszt Ferenc Zeneakadémia, 1910 körül, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán (képeslap)

Ezt követően Giergl családi házak tervezésével foglalkozott, és esetenként besegített Korb Flórisnak is. Tervezési munkái csökkenésével több időt szentelhetett szenvedélyeinek: járt Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Angliában, Oroszországban és Amerikában. 1909-ben egyiptomi, 1911-ben indiai utazáson vett részt. Verseket írt és fordított is. Jelentős műgyűjteménye – amiben képzőművészeti tárgyak és szőnyegek egyaránt megtalálhatók voltak – halála után az Iparművészeti Múzeumot gyarapította.

Budapest, Vörösmarty tér 3., 1986-ban, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán (Fortepan/Erdei Katalin)
13/30
Budapest, Vörösmarty tér 3., 1986-ban, tervező: Korb Flóris és Giergl Kálmán (Fortepan/Erdei Katalin)

A Giergl-Györgyi építészdinasztia talán legjelentősebb tagja volt Györgyi Dénes (1886-1961), a már említett Györgyi Kálmán művészettörténész fia, az építész Györgyi Géza unokaöccse.

Györgyi Dénes 1930 körül (Wikipedia)
14/30
Györgyi Dénes 1930 körül (Wikipedia)

Györgyi Dénes a Belvárosi Főreálba járt. (Nem tanult rosszul, de nem volt a legjobb tanulók között.) 1902-ben érettségizett. Felvették a Budapesti Műegyetemre. Az egyetem mellett a Községi Iparrajziskolában is képezte magát. Az egyetemi kiállításokon sikert aratott terveivel. A Wellisch-pályázaton második lett.

A másodéves építészhallgató, Györgyi Dénes munkája: Ókori alaktan (Magyar Pályázatok, 1907/1., 5. o.)
15/30
A másodéves építészhallgató, Györgyi Dénes munkája: Ókori alaktan (Magyar Pályázatok, 1907/1., 5. o.)

Édesapja erdélyi gyűjtései és apjának az idők során kialakult kapcsolatrendszere (pl. a finn nemzeti művészettel, Eliel Saarinennel vagy Akseli Gallen-Kallela-val) erősen hatott Györgyi Dénes művészi útkeresésére. Másrészt az egyetemen szerveződő Fiatalok csoportjához is csatlakozott. A Kós Károly, Jánszky Béla, Kozma Lajos, Medgyaszay István, Mende Valér, Szivessy Tibor, Tátrai Lajos, Thoroczkay Wigand Ede, Zrumeczky Dezső és Györgyi Dénes alkotta csoport a népi formák tovább éltetésének keresésével — az erdélyi és a korabeli finn építészet hatásával friss, emberléptékű építészetben gondolkodott.

Györgyi 1908-ban megszerezte diplomáját és szinte rögtön praktizálni kezdett. Egy évvel később már az Iparművészeti Iskola tanára volt. Kóssal együtt dolgozott néhány épületen, ezek közül kiemelkedik a Városmajor utcai elemi iskola.

Budapest, Városmajori elemi iskola és óvoda, 1913 körül (FSZEK, Budapest Gyűjtemény)
16/30
Budapest, Városmajori elemi iskola és óvoda, 1913 körül (FSZEK, Budapest Gyűjtemény)

Első alkotói korszakát a vasbeton- és acélváz helyett a fa és a tégla alkalmazása uralja. Jól mutatkozik ez 1912-ben épített kerekegyházi templomán, az egy évvel később elkészült kiskunhalasi elemi iskolán és megannyi lakóház tervén és épületén egyaránt.

Kerekegyháza, római katolikus templom, tervező: Györgyi Dénes (a szerző felvétele)
17/30
Kerekegyháza, római katolikus templom, tervező: Györgyi Dénes (a szerző felvétele)

A második periódus, a két világháború közti építészet a Bauhaus hatását idézi. Györgyi óvatosan közelített ehhez. A letisztulás nem vezetett esetében rögtön a kubusok hatásos játékához és a részletek díszítésének teljes mellőzéséhez. A „Hangya" irodaház, mely Györgyi Dénes tervei alapján a budapesti Közraktár utcában épült (1917-1920), az új építészet egyik előfutára lett. A főváros látképét máig előnyösen egészíti ki, főhomlokzatán sajátos vertikalitás rajzolódik ki. De a funkcionalitás még összefért a historizmus örökségével is. Györgyi Dénes életművében erről a keszthelyi Balaton múzeum (1920-1928) és a debreceni Déri Múzeum (1923-1929, Münnich Aladárral) mellett több pályaterv is tanúskodik. Nagyméretű középületei egyelőre tartózkodtak a Bauhaus fehér felületeitől és simára csiszolt tömegeitől.

Budapest, Közraktár utca 32., tervező: Györgyi Dénes (a szerző felvétele)
18/30
Budapest, Közraktár utca 32., tervező: Györgyi Dénes (a szerző felvétele)

Az áttörést a letisztult, modernként megjelölhető építészethez Györgyi Dénes életművében megannyi budapesti társasház példázza: a Székesfővárosi Elektromos Művek épületei az Attila, a Markó és a Honvéd utcában (1926-1931) és az Orom utcai többszintes bérvilla (1933).

A Györgyi-életmű érdekessége ebből a korból jó néhány külföldön megvalósított épület, illetve belsőépítészeti alkotás. Így a Pittsburghi Egyetem magyar kollégiumának terme (1930) és a világkiállítási pavilonok. Köztük a barcelonai (1929), a brüsszeli (1935) és a párizsi (1937) magyar pavilonok.

Budapest, Honvéd utca 22-24., tervező: Györgyi Dénes (Bolla Zoltán)
19/30
Budapest, Honvéd utca 22-24., tervező: Györgyi Dénes (Bolla Zoltán)

Budapest, Orom utca 18/a., 1993-ban, tervező: Györgyi Dénes (BTK MI)
20/30
Budapest, Orom utca 18/a., 1993-ban, tervező: Györgyi Dénes (BTK MI)

A harmadik korszak reprezentánsa a balatonalmádi iskola. Györgyinek az iskolaépítésben már bőven volt tapasztalata, nemcsak az említett Városmajor utcai és az 1911-ben felépült bácskeresztúri és a kiskunhalasi iskolák, hanem az immár korszerűbb program alapján 1940-1941 években a budapesti Tomcsányi úton megvalósított 24 tantermes iskola építése révén is.

Györgyi Dénes elsőrangú grafikus is volt, örökölte a képzőművészetekben jeleskedő őseinek tehetségét.

Az család építészeinek sora még koránt sem ér véget Györgyi Dénessel. Marschalkó Béla (1884-1962) Marschalkó János szobrászművész és Giergl Hedvig, Giergl Henrik húgának unokája.

Marschalkó Béla 1930 körül (A magyar feltámadás lexikona, 1930., 834. o.)
21/30
Marschalkó Béla 1930 körül (A magyar feltámadás lexikona, 1930., 834. o.)

Marschalkó a Besztercebánya melletti Likéren született, 1910-ben diplomázott Budapesten. 1913-ban lett a Mérnökegylet tagja. A háború előtti években Korb és GiergI irodájában volt alkalmazásban, ahol az egyetemi külső klinikák és a Kasselik-palota építésénél működött közre. Később Zrumeczky Dezső irodavezetőjeként majd társaként tevékenykedett. Ezt követően a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. építésze lett. Ózdon és Salgótarjánban számos jelentős épületet tervezett, így az Altiszti és Munkás Olvasó Egylet székházát és az ózdi Velence-telepet, az ózdi kolóniák legsajátosabb formakezelésű telepét.

Salgótarján, bányatelepi népiskola 1929 körül, tervező: Marschalkó Béla (Magyar Építőművészet, 1929/11-12., 31. o.)
22/30
Salgótarján, bányatelepi népiskola 1929 körül, tervező: Marschalkó Béla (Magyar Építőművészet, 1929/11-12., 31. o.)

Goszleth Lajos (1906-1963) a család 8. generációjának képviselője, aki Györgyi Alajos testvérének Giergl Charlotte-nak a dédunokája volt.

Goszleth Lajos 1940-ben (Nemzeti Újság, 1940. december 22., 1. o.)
24/30
Goszleth Lajos 1940-ben (Nemzeti Újság, 1940. december 22., 1. o.)

1931-től a Mérnökegylet tagjává választották. Goszleth korai önálló munkája az ercsi cukorgyár temploma 1934-ből. A II. világháború előtt több művét Frank Ágostonnal társulva alkotta (a páros vezető tervezője Goszleth volt). 1943-ban műszaki főtanácsosi titulust kapott.

Goszleth-Frank közös mű a szombathelyi, Fő tér 17-18. szám alatt található „Hangya"-ház, a Vágóhíd utca 17-29. szám alatt épült, hat kétemeletes, magastetős sávházból álló kislakásos telep, a zuglói vitézi telep, a magdolnavárosi lakótelep, az óbudai Kiscelli úti posta és nem utolsó sorban az egykori Fővárosi Statisztikai Hivatal (a mai Újbudai Polgármesteri Hivatal).

Egyházi építészeti munkájuk a klotildligeti és a gárdonyi Jézus Szíve templom, az Esztergom-Kertvárosban található Szent István király templom és a kápolnásnyéki templom, plébánia és iskola.

Budapest, Bocskai út 39-41., 1943-ban, tervező: Goszleth Lajos és Frank Ágoston (Tér és Forma, 1943/4., 56. o.)
25/30
Budapest, Bocskai út 39-41., 1943-ban, tervező: Goszleth Lajos és Frank Ágoston (Tér és Forma, 1943/4., 56. o.)

Kápolnásnyék, római katolikus templom, tervező: tervező: Goszleth Lajos és Frank Ágoston (A szerző felvétele)
26/30
Kápolnásnyék, római katolikus templom, tervező: tervező: Goszleth Lajos és Frank Ágoston (A szerző felvétele)

Végül, de nem utolsó sorban a kortárs magyar építészet jelentős reprezentánsa az Ybl-díjas Földes László (1959), akinek anyai dédapja a már méltatott Györgyi Kálmán.

Földes László (Wikipedia)
27/30
Földes László (Wikipedia)

Földes tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán végezte, majd 1988-ban a Helsinki University of Technology ösztöndíjasaként folytatta. Később elvégezte a MÉSZ Mesteriskolát. 1989 és 1991 között Finnországban, a Järvinen-Airas építészirodában iskolák, óvodák és lakóházak tervezésében vett részt. Finnországból Turányi Gábor hívására hazajött, és vele dolgozott 1994-ig. Ehhez az időszakhoz kötődik a Dunakanyar Erdei Iskola megépülése.

1994-ben önálló építészirodát alapított. Fontos művei ebből a korszakból a Hollandiában felépült lakóházak, a W.E.T. Innovációs Központ Pilisszentivánon és a Toldy Ferenc Gimnázium tornaterme a budai várnegyedben. 2000 óta korrektorként is dolgozik a Műegyetem Középülettervezési Tanszékén.

Visegrád, Dunakanyar Erdei Iskola, tervező: Turányi Gábor, Földes László és Göde András (Építészfórum)
28/30
Visegrád, Dunakanyar Erdei Iskola, tervező: Turányi Gábor, Földes László és Göde András (Építészfórum)

Budapest, XVI. Dobó utca, Szilas-ház, tervező: Földes László (Földes Architects)
30/30
Budapest, XVI. Dobó utca, Szilas-ház, tervező: Földes László (Földes Architects)

A gazdag szellemi hinterlandú Giergl-Györgyi családban találunk még kártyafestőket, legfőbb ügyészt (Györgyi Kálmán), orvost (Györgyi Géza) és fiát, a kiváló elméleti fizikust (ifj. Györgyi Géza) és egy számítástechnikust (Zimányi-Györgyi Magdolna), aki évekig lelkesen kutatta a Giergl–Györgyi-galaxis fénylő bolygóit. Megérte. 

Gottdank Tibor

 

Források:

Éber László (szerk.): Művészeti Lexikon, Győző Andor Kiadója, 1935.
Építészfórum, online
FamilySearch, online
Ferkai András: Buda építészete a két világháború között, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1995.
Ferkai András: Pest építészete a két világháború között, Pipacs Könyvek, 2001.
Földes Architects, online
Gerle - Kovács - Makovecz: A századforduló magyar építészete, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990.
Gerle János: Korb Flóris és Giergl Kálmán, Holnap Kiadó, 2010.
Kempelen Béla: Családkönyv 1. Nemes családok, polgárcsaládok, 1940. online
Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes, Akadémiai Kiadó, 1974.
Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986.
Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona, 1932.
Zimányi Magdolna (szerk.): A Györgyi-Giergl család, online

Közlönyök, szaklapok: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye/Évkönyve, Ars Hungarica, Budapest, Dunakanyar, Építés - Építészettudomány, Építészet – Építés, Építészeti Szemle, Építő Ipar - Építő Művészet, Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, Hivatalos Közlöny, Fővárosi Közlöny, Magyar Építőművészet, Magyar Iparművészet, Magyar Pályázatok, Műemlékvédelem, Műszaki Élet, Művelődés, Művészet, Művészettörténeti Értesítő, Tér és Forma, Vállalkozók Lapja, Városépítés.

 

Szerk.: Winkler Márk

 

 

 

 

 

 

 

 

Vélemények (1)
grafikimre@gmail.com
2021.04.06.
15:23

érdeklődéssel és örömmel olvastam az írást. Több okból is, de főképp, mint a Balatonalmádi Város értéktár Bizottság elnöke kötelességem jelezni, hogy Györgyi Dénes műépítész és Almádihoz köthető élete, alkotásai, különös tekintettel a (ma már nevét viselő) iskolára és a Hősi emlékműre része a Város értéktárának.Lásd: http://www.helyismeret.hu/index.php?title=Gy%C3%B6rgyi_D%C3%A9nes_%C3%A9letm%C5%B1ve_-_Balatonalm%C3%A1diban_megval%C3%B3sult_tervei Üdvözlettel, Gráfik Imre

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk