| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Lakóépület

casa cv - törtfehér terasz Alsóörsön

1/1

Hirdetés
?>
1/1

casa cv - törtfehér terasz Alsóörsön
Épületek/Lakóépület

casa cv - törtfehér terasz Alsóörsön

2010.01.21. 06:19

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Bernd Steinhuber

Földrajzi hely:
Alsóörs, Magyarország

Vélemények:
106

Letölthető dokumentumok:

Bernd Steinhuber - fiatal osztrák építész által tervezett villa a Balaton partján. Szöveg és kép: Bernd Steinhuber

Egy hegy Alsóörsön
Egy elnyújtott fehér szerkezet.
Sarkítás.

A környezet egyneműségének megszakítása. Az ember erős kölcsönhatást érez az ismerős tömeg és az egyedi, ismeretlen között: valószínűleg, az ember érzi forma és környezet erős kötését. A ház mögött a hegy vízszintes gerince, az erdővel borított hegyoldal. Az épület. Azonos arányok. Árnyalva.

Az épület egyesül a „hatalmassal". Érthetővé teszi mindazt, ami mindig is itt volt. Véletlenül, a formát a tradíció inspirálta, a Pannon tér építészete elnyújtva, tolmácsolva idő, tér és a használó igényeit.

Nincs belső és nincs külső, csak EGYETLEN mozgó és élő terasz, fedélzet. Az ember benne él a tájban. Összekötve a tóval, a virágzó fákkal, a szőlővel és az éjszaka csillogó fényeivel. Látni ezt bármikor, akadálytalanul, de megőrizve a fákat, a teraszt a meglévő terep szintje fölé kell tenni. Ahogy a tető és a terasz kiemelkedik, úgy tárul fel a környező tér. A területek egymáshoz illeszkedésének határán a szerkezet élesen belevág a földbe.

 

 

 

A Casa CV egy mesterséges gát, amelynek tetején egy lakófedélzet kapott helyet, funkcionális részletekkel kiegészítve: egy szerviz zónával, amely gerincként húzódik végig az épület teljes hosszában - védőfalként az észak felőli utca irányából -, egy átlátszó fürdővel, egy multifunkcionális, elkülönített térrel a látogatóknak, s a főzéshez szükséges dobozokkal. Kívül asztal az első kávéhoz egy ködös reggelen, napágy, külső téri nappali, legalább nyolc embernek hely, falépcső és híd, összekötve a házat a premisszákkal és - tételesen - a tóval. Egy külső zuhanyzó, közvetlenül a fürdőszoba előtt.

Végy egy zuhanyt meztelenül a szőlőskertben.

 

 

 

Minden törtfehérbe mártott. A fehér felerősíti a tó, az ég és a természet folytonosan változó színeit. Háromdimenziós paszpartu. Az egyneműség kifinomult, a külsőt magyar ruhák hímzései által inspirált grafikus minta borítja. Minden logikus. Könnyű. Összekapcsolt.


Projekt adatok:
tervezés ideje: 2007 március – szeptember
kivitelezés vége: 2008 szeptember
terület: 94,0 m2
terasz: 96 m2

építészet:
atelier bernd steinhuber
architektur / interieur / design
8020 Graz / Georgigasse 46 - Ausztria
1070 Wien / Wimbergergasse 14-16. Ausztria
bs[kukac]berndsteinhuber.com

fotók: Bernd Steinhuber

partner a kivitelezésben:
Miltényi Miklós
www.mmmuvek.hu

bútor: www.viteo.com

Vélemények (106)
marianna
2010.02.26.
09:45

Kedves Sityu, érdekes, amit a zenei példa kapcsán írtál. Annál is inkább, mert - legalábbis ismereteim szerint - a mára kanonizált művek a saját korukban még folyamatos változásban, erjedésben voltak. Például egy operaelőadás nagyban függött az énekesek számától és felkészültségétől, akár ki is maradhattak bizonyos részek az előadásokon. A Figaro házasságának pld. van két olyan áriája is, amit a mai napig a rendező döntése alapján vagy felvesznek a repertoárba, vagy nem. Igen, a művészet halála a megmerevedés.

gg
2010.02.22.
15:35

Tetszett a ház a cikkből, nagyon szépen van fotózva, de piszkálta a fantáziámat, hogy mi van a tetején és milyen hátulról (A metszeten lévő acél hágcsó nem sok jót sejtetett)

A hagyományos , oromfalas háztipushoz képest -- mert hogy a szemünk és a szabterv is ezt tartaná kívánatosnak itt a déli lejtőn -- meglehetősen szokatlan a  horizontális lepény, de építészetileg oly nagy mértékű kakofónia van a környezetében, hogy ebből a kiindulópontból -számomra- nehezen elemezhető a ház.

Más helyzet lenne, ha magányosan állna aszőlősorok között (landmark), mint ahogyan azt a képek sugallják,és sokan próbálják értelmezni, de ez itt most NEM AZ!

Ha kiveszem környezetéből, közelről szintén rendben van, azt kapja az ember , amit a fotók alapján vár, az érdekességek hátul kezdődnek.Az a nagyvonalúság ,amit előről és belső tereiben mutat, hátul teljesen hiányzik. A hátsó, ami tulajdonléppen egy utcai homlokzat igazából nincs megterezve/befejezve/kitalálva. Csupasz lapostető, esetlen felépítmények és nyílások. Itt nincs erőteljes gesztus, akár egy masszív nyílásnélküli támfal, se zöldtető vagy valami. Ha nem a Tihanyi fsz lenne a horizonton, akkor lehetne a József Attilla ltp-en is.

Értem már a képek hiányát. Kár érte.

fotók itt:

http://epiteszforum.hu/node/15230

schigeru
2010.02.22.
16:04

@gg: Nem tudom honnan ez az általánosan elterjedt zsigeri gyűlölet a lapostetős házak, ergó a modern iránt. Pontosabban tudom. Ebből a hozzászólásból is elég egyértelműen leszűrődik, kvázi mindent megmagyaráz:

 …akkor lehetne a József Attilla ltp-en is.

 

És ezt most nem konkrétan az előttem szólónak címeztem, csak épp ehhez kapcsolódik.

gg
2010.02.22.
17:08

@schigeru: Most akkor tudod, vagy nem tudod?

Nem hogy zsigeri gyűlölet, de még ellenszenvem sincs(sztem másoknak se) a házzal kapcsolatban, sőt szeretem/támogatom a lapostetős épületeket, továbbá örülök, hogy ilyen is épül.

A környezet-ház, ház-környezet viszonya viszont sokkal összetettebb téma, mintsem hogy egyszerű, alaktani magastető kontra lapostető vitává degradáljuk. (A kommented is ugyanezt a logikát követi.)

Ezért kell megnézni élőben, alulról, felülről, be kell járni a környező utcákat stb. Nekem tényleg egy fsz-es üzemi épület hátulról, és ezt egy ilyen koncepciónál ilyen kontextusban nem engedheti meg a tervező . Ez a hiba. Mert sokkal jobb is lehetett volna!

schigeru
2010.02.22.
17:46

@gg: Igen, nem.

Igazából csak egy sóhaj volt, és egy darabig játszottam a naivat, csak aztán jött a beismerő vallomás, miszerint mégsem vagyok teljesen az. És nem véletlenül írtam a végére, hogy nem feltétlenül Neked/Önnek céloztam, csak épp abban a hozzászólásban benne volt a lényeg.

Elég adekvát ez a válasz? :)

Mócsi Gábor
2010.02.22.
17:57

@schigeru: De akkor sem játszahatjuk a naivat, ha azt gondoljuk, hogy a fent állítás nem védhető (mármint, hogy a József Attila ltp is lehetne a háttér.)

lásd még a témában:

http://www.epiteszforum.hu/node/15155

gg
2010.02.23.
08:09

@schigeru: igen, valóban a kommentek  nagy részében a  lakótelep szóról, a "nesze neked ,újabb ocsmányság"-ra asszociálunk, ha visszaolvas az ember, akkor ez tényleg igaz.

(Én nem feltétlen erre gondoltam, de tény, hogy vigyázni kell ezzel a kifejezéssel. Pláne azért, mert a JA ltp tulajdonképpen egy élhető hely, sok zölddel, térrel, infrastruktúrával, szociológia és társadalmi értelemben is!Van egy csomó bölcsi, óvoda, iskola, nyugdíjasotthon. Melyik mai ingatlanfejlesztés tartalmaz ma ilyen elemeket, és akkor építészetről még nem is beszéltünk. De ez egy más téma)

Mócsi Gábor
2010.02.23.
08:52

@gg: A lakótelepekkel nem csak a "nesze neked újabb ocsmányság" a baj. Bár nem véletlen, hogy ez eszünkbe jut. Hanem - amiért itt is példaként szerepel - a gyökértelenség. És ilyen szempontból érdektelen, hogy a szocialista lakótelepi műfajon belül egy viszonyag élhető együttest alkot.

mB
2010.02.23.
10:02

@Mócsi Gábor: "érdektelen, hogy (...) élhető együttest alkot."

Hogyaaaaan?...

sityu
2010.02.23.
10:44

@Mócsi Gábor: Értem én, hogy gondolkodó emberek fejében miért fogannak ilyen gyökerességes gondolatok. De azt nem szoktam érteni, hogy ezek a gondolkodó emberek miért nem gondolkodják tovább ezt a gyökerességet?

Jelen esetben az építészeti vonatkozásait: egy nomád eredetű nép esetében mi számít gyökerességnek? Jurta? Szekértábor? A hidak például gyökerességnek számítanak? Vagy a barokk templomok? Vagy a román stílusúak? A millenniumi földalatti az gyökeresség? Az eozinmáz? Ha nem ismerjük a Makovecz ideológiáját, amit a házak mellé tesz, akkor a paksi templom pl. gyökeres formálású? (hogy az antropo-/biomorf formálás milyen gyökerekkel rendelkezik az építészetben?)

Nem lehet, hogy az emberiség története a gyökértelenség története? Hogy az emberiség története tele van gyökértelenségekkel?

Nem lehet, hogy ennek következtében kiderül, hogy a gyökeresség egy szép gondolat lenne, de nem igazán használható? Hogy a gyökeresség egy nagyon szubjektív kategória, tehát nem igazán alkalmas alapvető értékítéleti alapozásra?

HI
2010.02.23.
12:25

@sityu:  Mint például evolució ? :)

Huszti István

sityu
2010.02.23.
12:35

@HI: Kedves druszám! Fejtenéd-e ki egy kicsit részletesebben?

Tekintve ugyanis, hogy manapság bizonyos körökben az evolúció kifejezés kezd szitokszóvá válni: nem igazán 'vettem le', hogy mire akarsz utalni?

Én emiatt félnék ezt a kifejezést idecitálni. Annak ellenére, hogy a kifejezés eredeti jelentése szerintem többé-kevésbé jól fedi a világ folyamatait (a tárgyi szempontból is).

HI
2010.02.23.
12:53

@sityu: Ne vedd komolyan, csak egy kis ebéd utáni gonoszkodás, utalva arra, hogy ez a gyökértelenség, mint a világ mozgatója kicsit sántít.

Huszti István

Mócsi Gábor
2010.02.23.
14:02

@mB: Ne haragudj, de ez a szövegkörnyzetből való kiemelés, és csúsztatás prototípusa. Megszakítod a mondatot, és nem az elejéről kezded. Tessék a mondatot egyben elolvasni.

sityu
2010.02.23.
14:05

@HI: Ennyi túlzás engedtesség meg nekem is! ;) 

HI
2010.02.23.
14:09

@sityu:  Na jó !

 

mB
2010.02.23.
14:41

@Mócsi Gábor: Kiemelésnek kiemelés, de nem csúsztatás, hisz jelöltem a snitt helyét, és 2 sorral felette ott az eredeti (amit azóta is folyvást egyben olvasok). Mindazonáltal továbbra is érdekelne, mi baj a József Attila lakóteleppel (például gg pár szava után), ha már szóba került.

Mócsi Gábor
2010.02.23.
15:35

@mB: Szerintem egyértelmű. A gyökértelenség szempontjából mindegy, hogy van-e zöld vagy nincs, esetleg jacussi is lehet a lakásokban. A szocialista panelos lakóteleppel, mint műfajjal van baj. Természetesen azon belül vannak rosszabbak (pl. Józsefváros) és vannak jobbak (pl. Gazdagrét). A lényeg itt az, hogy egy ilyen lakótep lehet Novoszibirszkben, vagy Drezdában is. Ezt jelenti a gyökértelenség. És véletlenül lett citálva itt pont szerencsétlen J. A. ltp. De bármelyiket felhozhatnánk pédának, mert itt pont a bármelyiken van a hangsúly.

De ezen túl megint csak fel kell hívnom a figyelmet, hogy még mindig nem olvastad el a mondatot egyben. Ott ugyanis nem a J.A ltp.  bírálatáról van szó. "viszonylag élhető együttes" ezt írtam. Erre milyen logika mentén lehet megkérdezni, hogy "mi a baj vele"? Pont, hogy pozitív példa volt. De persze a dolog realtív, hiszen mondjuk a Baross utcához (VIII. kerület) képest pozitív. Besenyő Pista bácsi jut eszembe (a kőolajfinomításról): "...fimomodik a kőolaj, finomodik, de ami a végén kifolyik, az még mindig nagyon rossz..."

Nem szerencsés, amikor már nyelvtani-logikai elemzésekbe kell bocsájtkozni, újra és újra megismételni a már elmondottakat. 

mB
2010.02.23.
15:44

@Mócsi Gábor: Akkor hamut szórok a fejemre és elbujdoklok, de a távolból még egy üzenet kikívánkozik belőlem: a JA lakótelep nem paneles...

Mócsi Gábor
2010.02.23.
16:12

@mB: Így van, de azért megnézve ezt a linket kicsit elbizonytalanodtam, tényleg nem panelos (részben)?:

http://desi.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=39&Itemid=62

"1980 fejeződik be a közben kialakult paneltechnikával épült tizenegy emeletes házak építése, melyek megbontották a lakótelep addigi egységét."

 

Mócsi Gábor
2010.02.23.
16:30

@sityu: Visszakérdezek. Egy Alsóörsön építendő ház esetében mit értünk "gyökeresség" (szebben hangzik a hagyománytisztelet) alatt?

sityu
2010.02.23.
17:35

@Mócsi Gábor: Na mit?

Mer' én nem tudom.

Annyiféle hagyomány van. Vannak tisztelendő hagyományok; meg olyanok is, amiket én szívesebben felejtenék. De akik a hagyományra hivatkoznak, azok is meglehetősen önkényesen válogatnak. Kimondom hát, ha az eddigi szövegeim nem lettek volna egyértelműek: szerintem a hagyománytiszteleten való rugózás, a hagyománytisztelet mindenek elé helyezése az ötlettelenség és a gyávaság leplezése.

S hozzáteszem azt is, hogy nem vagyok a hagyományok ellen: fontos dolognak tartom a hagyománytiszteletet, de korántsem a legfontosabbnak és korántsem univerzális alapelvnek.

Becsülöm természetesen azokat, akik a hagyományok megőrzésére teszik az életüket; de hihetetlen tisztelet van bennem azok iránt, akik meglátják azt, amikor és ahol nem kell tisztelni a hagyományt: Szt. István korában nem volt (komoly) hagyománya a kereszténységnek és ő mégis keresztény alapokon szervezett államot; Széchenyi tevékenységét sem a hagyománytisztelet jellemzi leginkább; Bartók Bélánál sem sokan tudtak/tudnak többet a zenei hagyományról, de ha nem gondolta volna tovább a hagyományt, akkor csak mint egy fontos zenetörténészről, vagy népzenegyűjtőről beszélnénk, nem pedig a (modern) zene egyik meghatározó alakjáról; s a sor végtelen hosszan sorolható volna...

HI
2010.02.23.
21:28

@sityu:  Bocs, hogy beleszólok, de ez már "Mónika Show". Mind a ketten ugyanazt mondjátok, de úgy, hogy a másiknak ne legyen igaza. Inkább valami konkrétumot találjatok ki !

Huszti István

Mócsi Gábor
2010.02.24.
10:06

@sityu: Ez olyan magas labda, hogy szinte szégyenlem leütni. Ha egy építésznek semmilyen ötlete nincs egy konrét településsel kapcsolatban, hogy mit értünk helyi hagyományon, akkor nagy a baj.

Kerényi József tanár úr jut eszembe, akinél volt szerencsém diplomázni: "Ha elmész egy faluba 2 dolgot kell megnézni a helyszínen kívül. A templomot és a temetőt". Esetünkbe, mivel van egy "ófalu" (szinte "ordít" a név, nem?) nevú településrész, ezt is kötelezően hozzá kell vennünk. Ennyi. Nem kell itt hadoválni, hogy "annyi féle hagyomány van", meg hogy "mihez igazodjak, egy jurtához?" Ezek annyira nevetséges felvetések, nem is értem, miért kérdés ez egyátalán. Lehet, hogy az a baj, hogy nem találkoztál Kerényivel? Vagy ha igen, nem hallottad meg mit tanít? Nála élesebben és pontosabban senki nem fogalmazta meg ebben a témában a dolgot: "Egy faluban olyan házat kell tervezni, hogy a helyi 2 ács és 3 kőműves meg tudja csinálni. A többi szar építészkedés". Nézd meg az épületeit, pl. Dunapatajon, vagy akár Kecskeméten vagy máshol. Erről szólnak. Pedig nem jurta alakú egyik sem.

"Ötlettelenség, gyávaság"...asszem ez már a "no comment" kategória.

Bartók Béla valóban jó példa, de pont hogy nem a te oldaladon, hanem az enyémen. Ő ugyanis a népi hagyományt igenis felhasználta. "Csak tiszta forrásból". Ez az ő mondata. Itt sem arról van szó, hogy szó szerint felépítsünk egy parasztházat, hanem valóban a hagyomány továbgondolása. De ebben a "továbbgondolás" szóban benne van, hogy előszőr feltérképezem, hogy "mit kell továbbgondoljak."

Mócsi Gábor
2010.02.24.
10:08

@HI: Ha ugyanannak tűnik, akkor tényleg felesleges ide irogatni.

paraszthaz
2010.02.24.
10:25

@Mócsi Gábor: Ezt a hivatkozott Kerényi József tervezte:

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Bugac_P%C3%A1sztorm%C3%BAzeum_01a.jpg&filetimestamp=20090526140020

"ufószerű megjelenésével, űrlényi lábaival, a pusztában korábban ismeretlen méretű üvegfelületeivel nem illik Bugacra." - mondom én. viccből!

Mócsi Gábor
2010.02.24.
11:19

@paraszthaz: "Természetes és épített környezetünk nem választható szét. S nem mindegy, hová kerül az épület: az Alföldre, ahol egyetlen fa fontosabb, mint máshol egy egész erdő, vagy, mondjuk, nagyváros foghíjas telkére. Korunkban egyébként majd mindenki harsogni akar, nagyot akar mondani." Kerényi József Péter

sityu
2010.02.24.
11:47

@Mócsi Gábor: Nem akarom én bántani Kerényi tanár urat, de fölvetődik a kérdés: melyik az a hagyomány, amibe az alábbi épületek illeszthetőek? Jó-jó, értem én, hogy valószínűleg ezen fiatalabbkori zsengék (rossz) tapasztalata mondatja a mesterrel, amit a "szar építészkedésről" mond...

kodály intézet 



 

Bár ez nem olyan régi, nem is mondanám rossznak, de a hagyományhoz történő ragaszkodás mentén nehezen értelmezhető:



sityu
2010.02.26.
06:51

@Mócsi Gábor: Csak nem hagy nyugodni ez a hagyomány(tisztelet) kérdéskör. Nem szeretném ugyanis, ha bárki is úgy gondolná, hogy én alapvetően és mindenféle hagyomány ellen volnék. Erről szó sincs. Pusztán arra próbáltam többször, többféleképpen is rámutatni, hogy a hagyomány(tisztelet) nem alkalmas arra, hogy általános, univerzálisan alkalmazható alapelv legyen. Tehát nem azzal vitatkozom, hogy alapelv, nem is azzal, hogy fontos alapelv; hanem csak azzal, hogy a legfontosabb, leguniverzálisabb alapelv lenne.

Hadd próbáljam meg egy hasonlattal érzékeltetni, hogy mire is gondolok: a hagyomány olyan mint a falnak a habarcs. Fontos, sok esetben elengedhetetlen dolog, de egyrészt csak habarcsból nem lehet falat építeni, másrészt falat nem csak tégla+habarcs szerkezetből lehet építeni. S az meg aztán végleg túlzás lenne, ha azt mondanánk, hogy az építészet lényege a habarcs lenne.

Egy kis lazításként (de bizonyos szempontból kapcsolódóan) javasolnék egy videót (sajnos a rendszer nem teszi lehetővé, hogy beillesszem ide): Benjamin Zander (karmester) előadása a tavalyi davosi Világgazdasági Fórumon. Érdekes az egész előadás, de az elején viszonylag sokat beszél, érdemes a 35. percig előretekerni, mert ott jön a lényeg: a színpadra szólít egy vonósnégyest, akik eljátszanak egy Mozart darabot (nagyon szépen), de nem is ez az igazi lényeg, hanem ami utána jön. Ugyanis utána Zander elkezdi (át)értelmezni a darabot: szétszedi, összerakja, sőt egy helyen még a kottába is belenyúl: s (szerintem) megtörténik a csoda, ugyanis az is elkezdi érteni a darab igazi szépségét, akit addig nem igazán érintett meg a komolyzene. De miért is citáltam ezt ide? Mert szerintem egyrészt zseniális (függetlenül a levonható tanulságoktól), de másrészt vannak tanulságai is: 1) a művészetet (élvezetét) kell/lehet/érdemes tanulni; 2) a művészetben nincsenek tabuk (görcsös hagyománytisztelet), bármihez hozzá lehet nyúlni, csak tudni kell, hogy hogyan és hol szabad azt megtenni, tudni kell azt, hogy képesek vagyunk-e értéket hozzátenni.

Mócsi Gábor
2010.02.26.
09:57

@sityu: Javaslom a témában a jövő heti építésztalálkozón a következő előadást:

MAGYAR ÉPÍTÉSZEK III. VILÁGTALÁLKOZÓJA (március. 5.)

10:00   Ritoók Pál – művészettörténész, Magyar Építészeti Múzeum -                             A Kárpát-medence építészeti hagyományai

 

Érdekes a habarcs hasonlat, megfontolandó. Itt azonban a casa cv kapcsán pont egy szárazon rakott falról beszélgetünk...

 

paraszthaz
2010.02.10.
16:26

A szöveg angolul kicsit más: http://www.epiteszforum.hu/node/14935

m.m.h.
2010.02.07.
17:50

Nekem is van egy kisebb telkem itt  a kishegyen hasonló fekvésben sajnos egy Erdért típusú faház éktelenkedik rajta most még.Remélem majd nekem is egy ilyen hasonló házam lesz.Szomorú,hogy osztrák, svájci építészeket kell meghívni ilyen házakat megtervezni.Magyarországon mindenhol a hányingert keltő miami-barokk,cikis mediterrán vagy a kis ablakos,lőréses unalmas házakat építik.Remélem egyre több jó és bátor építész lesz ebben a műfajban itthon is.Hajrá modern minimalista stílus!!!

kissgabor
2010.02.05.
23:27

Gratulálok az osztrák építésznek,az MMMűveknek, Hajdú Máriának, Pankasz Gábornak, és minden névnek, aki részt vett benne. Nem gratulálok annak az embernek, aki Magyarországon épülő háznak olyan szánalmas nevet ad, mintha az spanyol villa volna a tengerparton, és nem gratulálok a bemutató írójának sem, ezért a nevetségessé erőltetett  írásért.

batki
2010.02.06.
02:22

@kissgabor: Talán téves feltevés, de a szöveget a tervező ( esetleg a MMM valamely társtervezője ) írhatta. A név : a tulaj biztos egy spanyol-magyar házaspár :)

roland76
2010.02.02.
16:05

Üdvözletem !

 Amikor először láttam az épületet, akkor azt mondtam én is: Ijjaj ! Ezmiez?! 

Másodszorra már kezdtem gondolkodni, hogy miért az a természetes amit évek során megszoktunk. Hol van az a pont ahol meg kell őriznünk a hagyományokat, és hol lehet merészebb megoldásokat alkalmazni...Azt gondolom nagyon konzervatívak vagyunk bizonyos helyzetekben, de ez azért lehet, mert félünk az új dolgoktól. 

Szeretnénk megőrizni a hagyományokat ? Nézzünk körül egy kicsit az országban. A régi épületeink le vannak robbanva, és nem éppen a városok díszeinek mondhatóak. Ha mégis felújítjuk őket, és vizesedő falaikat, minden gonolkodás nélkül feltesszük rájuk a hagyományos kézzel kevert vakolatokat, mert régen is ilyeneket használtak.A modern szárítóvakolatok használata szóba sem jöhet...

Eredmény:=>2 év múlva ugyanúgy fog kinézni...Miért? Mert a hagyományok...Az ilyen hozzáállást én nagyobb bűnnek tartom !

Miért épült itt egy ilyen nyaralóépület? Miért van nyitott tér? Miért van ilyen kevés válaszfal? 

Éppen azért mert ha megnézünk egy falakkal elzárt tipikus környékbeli nyaralót, látható, hogy semmi fényt nem járja át őket, és a helyiségeg szobák helyett lyukaknak hatnak. A megrendelő gondolom nem akart ilyet...Én sem szertnék hasonlóban kikapcsolni...

 Az "Óváros" pedig...Nos. Annyi lepukkant szoc épületet lehet találni hogy tanulmányt lehetne írni belölle.(Nagyon szép sok régi épület is van viszont, amit gyönyörűen felújítottak az "Óvárosban".)

Véleményem röviden annyi, hogy ami értékünk van azt próbáljuk megőrizni, óvni, viszont engedjük teret az újnak is...

Egy hozzászólásban olvastam, hogy a tehetséges magyar végzős építészeknek is tudnának hasonlót...Kérdés: Hagyjuk Őket kibontakozni? Szerintem a választ mindenki tudja!

Köszönöm a figyelmet ! 

 

paraszthaz
2010.01.31.
17:00

Hagyomány és illeszkedés stb. témában még néhány gondolat.

A ház ferde zárófala meglehetősen hasonlít a környék (balatonfelvidék) sok régi présházán látható (a gondolom a bejáratot a széltől stb. védő) két "falnyúlványhoz". Nem találtam olyat a weben ami oldalról ferde mint ennek a háznak a fala, de sok van és függőleges oldalút lehet nézni így: google: présház: képek: kb. hatodik kép.... Ugyanilyen van (gondolnám inkább statikai okból) a Nagyvázsonyi templom bejárata két oldalán is.

A csempe mintáját - az építész Octogonos nyilatkozata szerint - magyar hímzések inspirálták és az Alsóőrstől kb. 10 km-re lévő Balácai (ókori római) villa mozaikja is hasonlít erre a mintára (egyébként valszeg véletlenül).

A ház formája meg a parasztházak hasonlósága gondolom egyértelmű, viszont Alsóőrsön volt egy (prehistoric) falu, amiben a házak kb ilyen szélesek és nagyon hosszúak voltak, mert az ottlakók nem tudtak hat méternél szélesebb távolságot áthidalni.

A döngolt padló hasonlít a műgyantára.

Ja - és a környéken szintén szokatlanul - a ház szinei (fehér meg szürke) szintén sok paraszházon láthatók (http://cache.virtualtourist.com/688529-Thatched_roof_in_Tihany-Tihany.jpg).

A pult szerintem éppen abból az anyagból készült mint a vitorlások....és a zárófal oldalról nézven meg olyan mint egy kifeszített vitorla....

Ezeknek nyilván egy része véletlen, csupán arra akartam felhívni a figyelmet, hogy (bár szerintem! annyira nem fontos valaminek a folytatása, hanem fontos újat létrehozni) még a hagyomány is sokrétű...

Mócsi Gábor
2010.02.02.
08:00

@paraszthaz: Dícséretes ez a lista. Azonban azt javasolnám, mielőtt a "döngölt föld kb.egyenlő műgyanta", meg a "csempe mintáját a magyar hímzések inspirálták" típusú "illeszkedést" komolyan vesszük, nézzünk kicsit körbe az Ófaluba. És szívjuk magunkba azt a bizonyos "helyi hagyományt". És próbáljunk ebből 21. századi ihletet meríteni.



http://www.panoramio.com/photo/8839477

http://www.panoramio.com/photo/23796681

http://www.panoramio.com/photo/23826097

http://www.panoramio.com/photo/5031431

   

vorgabor
2010.01.25.
21:37

 

nagyon tetszik az épület! remélem még sok hasonló épül, és remélem magyar építészek tervei alapján.

egy dolog viszont érdekelne: hogy ment át a terv a balatonfelvidéki nemzeti park vaskalapos  rostáján????

ikati
2010.01.26.
19:19

@vorgabor: Nem kellett a bnp hozzájárulása, a helyi Önkormányzat hagyta jóvá. A lapostetős megoldást az Önk. elsőre nem fogadta el (korábbi tervváltozat, más építészek...) de a tulajdonos fellebezésére a Közighivatal jóváhagyta, mert a helyi szabályozás nem tiltja ( csak az Önk. nem tudja hogy nem tiltja...)   /3/ Magastetős épület csak a 30-45° közé eső tetőhajlásszöggel építhető."  lapostető meg lehet lapos...

üdv: m miltényi miklós

 

Mócsi Gábor
2010.01.26.
20:59

@ikati: Másodfokon kulcslyukon átpréselődni...így kerek a történet. Egyébként nem értem a Közig hivatalt. Idézzük egyben a HÉSZ 8.§-át:

Általános építészeti előírások8.§./1/ Az építési engedélyezés során kizárólag az anyaghasználatában, megjelenésében és színezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedőépület építésére adható ki engedély./2/ Többszintes tetőterű épület nem építhető. Az Ófaluban tetőfelépítmény nem építhető./3/ Magastetős épület csak a 30-45° közé eső tetőhajlásszöggel építhető./4/ A beépítésre szánt területen tetőfedésként alkalmazhatók az alábbi építőanyagok:− nád, cserép (kizárólag a hagyományokhoz illeszkedően a vörös és a vörösesbarna árnyalataiban), korcolt lemezfedés (vörös,vörösbarna és szürke színben).− a község területén pala-fém, trapéz hullámlemezfedés, bitumenes zsindely magastetőkön nem alkalmazható.− lakóépületnél, síkpala fedés esetén, állagmegóvásként szigetelő lemez alkalmazható (vörös, vörösbarna és szürke színben)

 

Szerintem csúnya dolog jogászkodni itt a Balaton felvidéken. Mert aki ezt magától nem érzi, annak nem kéne ide terveznie. De oké, akkor jogászkodjunk.

Tisztelt Miltényi Művek! Önök szerint az 1. pontot hogyan elégíti ki ez az épület? A "helyi hagyományok"-ba mikor és hol tartozott bele, lapostetős dobozépület? De menjünk tovább: a 4. pontban fel vannak sorolva a tetőfedésre használható anyagok. Megkérdezhetem, hogy ezek közül melyiket alkalmazták a lapostetőn? Maximum a korcolt lemez jöhet szóba, bár talán az is beázik vízszintesen (és nyilván nem lenne előírás a színe, ha lapostetőn feltételeznék.) Őszintén szólva nem értem a másodfokot. Nekem itt nincs joghézag.

HI
2010.01.27.
11:55

@Mócsi Gábor: Helyi hagyomány ? Melyik, a 200 évvel ezelőtti, a 70-80 évvel ezelőtti, vagy a 20-30 évvel ezelőtti? A hagyomány őrzése a megjelenés másolása ?

Elképzelem, hogyha feltámadna a 200 évvel ezelőtt élt kőműves, akkor most a mai lehetőségeket megismerve - technológia, gazdaság, életforma - milyen házat építene. Nagy esélyt adok annak, hogy egy ilyenforma lapostetőst

Nagyon jó, hogy egy ilyen lapostetős épület engedélyt kapott. Vegyük észre, hogy ez az épület - függetlenül attól, hogy van akinek nem tetszik, vagy vannak észrevételei  - építészeti kategória, van miről beszélni. Én örülök, hogy sikerült és gratula a szerzőknek.

Huszti István

Mócsi Gábor
2010.01.28.
07:55

@HI: Illeszkedni nyílván nem a 200 éve épült, és mondjuk 100 éve lebontott épületekhez kell. Jelen esetben ezt jogszabály írja elő. Csak nekem egyértelmű, hogy itt jogszabálysértés történt Közig. hivatali segédlettel? Ugyanis csak a tetőt vizsgálják még ők is. Mert szerintük lyukas a jogszabály, hiszen konkrétan nem tiltja a lapostetőt. Persze, hiszen a "helyi hagyomány" megfogalmazás egy átlagos érettségizettnek már egyértelmű: egy Balaton-felvidéki településen vagyunk, amelynek ráadásul van Ófaluja. Természetesen ez vélelem, de addig amíg ezt nem tisztáztuk, nincs is értelme másról beszélni. Hiszen lehet bírálni a jogszabályokat, de a mindennapi szakmagyakorlás során áthágni aligha. Ez ugyanis már a Kamara figyelmét is felkeltheti innentől.

mB
2010.01.28.
09:07

@Mócsi Gábor: Azt hiszem ez a kis vizuáltuning hiányzott:



A padláson tárolják az ekét meg a boronát. Hííjnye!

desdicsávo
2010.01.28.
10:31

@Mócsi Gábor: Az átlagos érettségizett nagyon rossz hivatkozási alapnak érzem, elég gyenge az érettségik színvonala...

Abból a szempontból értem a dolog ilyetén megfogalmazasát, hogy helyi hagyományként valóban a magastetős tünci-müncire gondol a többség. Ilyen szempontból a további iskolázottság /olvasottság bizonytalaníthatja (nálad: ronthatja) el az embert.

Abból a szempontból, hogy megjegyzésed alapján azok nem érdemelték meg még az átlagos érettségit sem, akik számára ez a ház belefér hagyományba -érvrendszered meglehetősen bántó. Így is fogalmazhatnék: átlagos diplomás nem ír le ilyeneket.

Szóval, hogy mit lehet elismertetni helyi hagyománynak, ez -ha tetszik, ha nem- nézőpont ill. érveléstehnika kérdése. Úgy vélem, hogy ezért a hazai jogérzék és -alkalmazás mellett botorság ezt a kifejezést jogszabályokban alkalmazni. A helyi hagyomány addig létezik, amíg többségében követik: ha ez most is így van, nem kéne ennyire kiakadni azon, ha egy-két épület nem illik bele a képbe.

Vagy az a probléma, hogy vannak -ráadásul ép-ítészek- akik ilyen lelkesen üdvözölnek egy -többek szerint- nem a helyi hagyományba illő épületet? Ne aggódj: túlnyomó többségük nem fog találkozni olyan megrendelővel, aki ilyen házat akar majd éppítetni. Ha meg igen, akkor meg már az ilyen ház lesz a hagyomány.

Én személy szerint csatlakozom ahhoz, hogy "több ilyet, ezret" -nem a ház formája , hanem létrejöttének körülményei miatt: adott egy magán-megrendelő, akinek van pénze és hajlandó abból a feltétlenül szükségesnél többet áldozni egy épületre; lát valamit a Balatonban; van elképzelése arról, hogy mit akar és ehhez meg tudja keresni a tervezőt /hagyja magát meggyőzni valamiről; van benne elég kitartás és van elég türelme ahhoz, hogy az első adminisztratív akadálynál nem adja fel.

Szóval úgy vélem ha ilyen helyzetek garmadával adódnának, lehet, hogy értelme lenne hagyományhoz viszonyítani, addig teljesen felesleges.

Egyébként meg kielégítették volna a tetőfedős paragrafust egy ál-fedéssel, ugyanilyen épületen. De szerencsére ennyire azért nem volt dinka az önkormányzat...

sityu
2010.01.28.
11:20

@mB: Azt azér' nem mondanám, hogy jobb lett volna egy ilyen magastetővel; de dögöjjek meg, szerintem ütős lett volna így is (s csak félig viccelek). Tény, hogy van benne egy adag posztmodern ironizálás; de épülnek ilyesfajta házak (jók is) manapság is.

Már csak azért is, mert kíváncsi lettem volna, mondjuk Mócsi kolléga véleményére, ha a tetőformába, meg a nem-hagyományosba nem lehetne belekötni. 

Mócsi Gábor
2010.01.28.
14:59

@desdicsávo: Egy olyan településen, amelyik rendelkezik "Ófaluval", nem szorul magyarázatra, mit értünk helyi hagyomány alatt. Ehhez nem kell diploma. Ha leragadtok a tetőnél, mint a másodfok, akkor ugyanolyan rossz eredményre juttok, mint ők. Hidd el, hogy nekem is van számos lapostetős épültem, tervem. De csak ott, ahol ez megengedett, és elfogadható. Ilyen egyszerű.

mB
2010.01.28.
16:51

@Mócsi Gábor: "Egy olyan településen, amelyik rendelkezik "Ófaluval", nem szorul magyarázatra, mit értünk helyi hagyomány alatt. Ehhez nem kell diploma."

Szerintem viszont sokmindenről lehet és érdemes beszélgetni, diplomától függetlenül. Amúgy a fenti kérdés nagyon sokrétű és szerteágazó, nagyon sok izgalmas példával szerte a világból. Ez az épület kiváló alkalom lehetne akár az erről való diskurzusra is. Ha ehelyett annyit mantrázunk hogy "diploma" meg "illeszkedés"... akkor ott tartunk mint a térdig érő romok a romkertben.

"Ha leragadtok a tetőnél, mint a másodfok, akkor ugyanolyan rossz eredményre juttok, mint ők."

Rossz eredmény?.. Amennyiben?...Nem annyira rossz, sőt: jó és jogerős.

"De csak ott, ahol ez megengedett, és elfogadható."

Netalán Alsóörsön is? Mert - a szabályzók szerint, ahogy azt a másodfok jogerős döntése is kimondja - itt megengedett és elfogadható. ;-)

(amúgy egy mondat az előírásokhoz: 1.) valóban nincs benne hogy lapostetőt tilos és magastetőt kell, ez ilyen egyszerű, 2.) benne van persze a kötelezően használandó tetőfedő anyagok listája, de hát ennek a háznak szegénynek (szerencsére) nincs a szó hagyományos értelmében vett teteje, tetőidoma. Ez egy (amúgy finom és kultúrált) tereprendezés, amire rászalad a zöld - ha ezt problémásnak érezné a szabályzat, akkor tiltaná a zöldtetőt meg egyáltalán a pincét mint műfajt. Szerintem.)

 

Mócsi Gábor
2010.01.28.
16:57

@mB: Az, hogy valami jogerős, még nem a tévedhetetlenséget bizonyítja. Nyilván ott is csak ezt az egy épületelemet (tetőforma) vették figyelembe. Idézzük fel mégegyszer a HÉSZ 8.§. 1 pontot. És szakadjunk el végre a tetőtől, mert az már csak következmény. És a többi? A tömeg, a forma, a nyílászárók? Azzal minden ok "hagyomány" szempontjából?

ikati
2010.01.25.
11:01

Akik az engtervet és a kiviteli tervet nemcsak aláírták, hanem el is készítették M. Miltényi Miklós (MM Művek), Hajdú Mária és Pankasz Gábor voltak - gondoltam megemlítem, mert úgy láttam dolgoztak rajta egy keveset és remélem nem hiába.

Iványi Katalin

lmrl
2010.01.25.
20:19

@ikati: Látszik ! 

pösti
2010.01.23.
13:13

16 kép...

pösti
2010.01.23.
13:10

Számomra továbbra is talány,hogy egy "építészfórum" miért 10db fotóval(+egy "csatolmány") próbál hiteles képet festeni egy épületről...Az Octogon legalább az északi (amúgy semmilyen)homlokzatot is szemlélteti...Titkosak a tervek?Nincs hely?MIÉRT???

perika
2010.01.25.
20:54

@pösti: A publikációt (kép és szöveg) a tervező bocsátotta a rendelkezésünkre, és ő ennyi képpel és szöveggel úgy gondolta, hogy megfelelő módon mutatja be a házat. Személy szerint egyet is értek vele, de azt is megértem, hogy többet szeretnél látni:-) üdv, perika

lmrl
2010.01.23.
01:27

Előbb ki köllene számolni a tömegek súlypontját, azután a rotáció centrumát. Arra köll törekedni, hogy ezek minél közelebb legyenek egymáshoz.Ezt többféleképpen lehet elérni. Itt a V oszlop hatékonyan, szellősen, csökkentette a torziós hatásokat.

HI
2010.01.23.
20:09

@lmrl: Ki lehet számolni, de ennél a földszintes épületnél és geometriánál gyakorlatilag nincs sok jelentősége- bár igazad van elméletben igen. Amit írsz, az akkor érdekes, ha dinamikus hatást feltételezünk, pl. földrengés.  Akkor , ha a "V" támasznak komoly szerpe lenne, akkor azt nem így célszerű kialakítani.

Huszti István

lmrl
2010.01.23.
21:24

@HI: Elég sok figyelmetlenül vagy tudatlanul szerkesztett földszintes házat láttam összedölve. Magyarországon is földrengésbiztos épületeket köll építeni. Ez a ház figyelmesen van szerkesztve. 

pösti
2010.01.22.
15:57

Kérdések:

1.Mi van a tetőn?Napelem?Zöldtető?Kátránypapír?

2.A teraszon látszik egy párnázott, ugyanakkor járólapozott napozó/elfekvő izé.Az mi?

3.Szintén a teraszon van egy "törtfehér" keretszerű pult/asztal.Az mi?

4.Mi van a ferde zöld domb alatt?Gépészet?Garázs?

mB
2010.01.22.
16:17

@pösti: Válaszpróbálkozás:

"1. Mi van a tetőn?" - Nem tudom.

"2. A teraszon látszik egy párnázott, ugyanakkor járólapozott napozó/elfekvő izé. Az mi?" - Az egy párnázott, járólapozott napozó/elfekvő izé.

"3. Szintén a teraszon van egy "törtfehér" keretszerű pult/asztal. Az mi?" - Az egy törtfehér keretszerű pult/asztal.

"4. Mi van a ferde zöld domb alatt?" - Főd.

 

marianna
2010.01.22.
18:52

@mB: mb:

Több helyen is belefutottam már az ország területén abba a problémába, amit és ahogyan a rendezési tervek magastető ügyében szabályoznak. Tudniilik a lapostetős házak építésének egyszerűen annyira nincs a KORTÁRS magyar építészetben kultúrája, aminek következtében a rendeletalkotónak tul. képpen eszébe sem jut erre vonatkozóan bármit is leírni. Amire utalsz, vagyis: nem tiltja, tehát lehetséges, az én estemben ( egyszer éppen a Balaton - felvidéken ) azzal lett elhárítva a hatóságoknál, hogy általuk vélelmezett illeszkedési problémák miatt úgy sem fognak lapostetőre vonatkozó engedélyt kiadni. Igazad van, így kerek ez a hozzászólásom.

Alaprajzi séma. Persze, így van, ahogy mondod. Éppen ezért ( is ) túlzásnak érzem, hogy parttalan rajongás övezzen egy olyan házat, ami tőlünk nyugatra túlzás nélkül állíthatom, egy teljesen átlagos építészeti tettnek minősül. Ez inkább a mi provincialitásunkat leplezi le.

A többi hozzászólásodhoz: ha nem akarod érteni, amit írtam - ám legyen :-)

mB
2010.01.22.
20:41

@marianna: Igen, igazad van, ez az említett mentalitás sajnos ismerős (a válaszom csak a "hatályos rendezési tervek" dologra vonatkozott az előbb). Tehát - úgy tűnik - nem "kivételezésről", hanem (talán) a szokásos pech és szivatás elkerüléséről van szó (amennyire persze ez innen a távolból megítélhető).

"...parttalan rajongás övezzen" ??? ... :-) Sokan szóltak hozzá itt fent, sokféle véleménnyel, elég színes tehát a paletta - ennek egyik árnyalata Te vagy.;-)

"ha nem akarod érteni" - amit "nem akarok érteni" (?...), azt magammal meg-nem-értem itthon a négy fal között, és vicces ön-párbeszédekben vitatkozom önmagammal - amit valóban nem értek, azt meg megkérdezem mástól, hátha jön rá válasz. ;-)

schigeru
2010.01.22.
13:46

Felhívnám az igen művelt kollégák figyelmét pár apróságra.

1. A _tájidegen_ nem egyenelő a _nem tájbaillő_vel. A tájidegen/tájjellegű fogalmába az épített környezet is beletartozik, a Balaton-felvidéknek pedig van egy igen jellegzetes építészeti stílusa. Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy ez a ház hogy nézne ki Tihanyban az apátság alatt, nos, akkor ez a ház valóban tájidegen.

2. Akinek elsőszámú kritikai megjegyzését a tájidegenség jelenti, kérem menjen el az érintett térségbe, és nézzen körül hogy a Balaton északi parti domboldalain mennyi és milyen _tájjellegű_ remekmű sorakozik. Akinek nincs erre most lehetősége, annak mondom, hogy ez a térség mindenben bővelkedik, csak tájjellegű nyaralókban nem. Úgyhogy véleményem szerint ha valaki manapság tájjellegű műparasztházat építene ide, az lenne igencsak kirívó jelen környezetében. Kérdés hogy kell-e mindenképpen erőltetni egy amúgy már kiirtott stílust, kvázi egy letűnt kort újraéleszteni, vagy lehet-e cél egy új építészeti minőség megteremtése, amely adott esetben korellál a világ mai állásával?

Mócsi Gábor
2010.01.23.
13:24

@schigeru: Azért lássuk be, azokat a házakat nem közli az építészfórum, és nem ünnepli az Octogon. Méltán, mert olyanok, amilyenek. Itt azért beszélünk erről, mert egyesek szerint óriási alkotással állunk szemben. De valójában egy csontnál jobban lerágott koncepció mentén, kicsit furcsa körülmények között született, igenis tájidegen épületről beszélgetünk. Ilyen szempontból mindegy, hogy a környéken hány rossz ház áll még.

aaagiillttuy
2010.01.22.
13:26

ha ugyanezt magyar fiatal tervezi,

valószínűleg porig alázta volna a tervtanács, hogy lejtős terepre vízszintes házat 3m-es támfallal szigorúan tilos..., hogy a lapostetőről ne is beszéljek.

és persze örülök, hogy vannak, akiknek már szabad végre.

 

 

marianna
2010.01.22.
13:55

@aaagiillttuy: Nem vitatva a ház kvalitásait, néhány gondolat:

A hatályos rendezési tervek szerint azon a területen csak magastetős ház építhető. Ezen a felületen is volt már korábban szó, hogy az építészek csak gúzsba kötve táncolhatnak ott. Mégis vannak kivételek? ( Módosították a rendezési tervet? )

A megépített alaprajzi rendszer egy típus, több ezer ilyen épült szerte a világban. Tehát ez nem igazán az építész eredeti leleménye. A V - támaszt pedig kifejezetten modorosnak tartom, függőleges pillér elegánsabb lett volna. Mondjuk ez csak egy finom, nüansznyi megjegyzés.

Nyilván volt magyar stróman, aki aláírta a tervet, hiszen csak így kaphatott engedélyt. Várom a magyar építészek tömeges jelentkezését, akik ugyanezt megtették - megtehették Ausztriában... Egyébként természetesen az lenne a cél, hogy a szabad alkotóképességek kibontakoztatásával az EU - ban élő és praktizáló építészek bárhol, bürokratikus gátak nélkül dolgozhassanak.

Végül a legfontosabb: a végzős fiatal építészek közül bizonyosan szép számban, de a tapasztaltabbak közül is sokan  lennének képesek hasonló színvonalon házat tervezni és építeni. Miért olyan nehéz ez itthon? Mi hiányzik? Gyakran elhangzik a gazdasági életben, hogy a képzés nem a valós piaci igényeket szolgálja ki. A magyar építészeti oktatásban szerintem pontosan fordítva van ez. Sokkal előremutatóbb gondolatokkal rendelkeznek a fiatalok, mint amit a piac egyáltalán fel tudna venni.

mB
2010.01.22.
16:35

@marianna: Én ezt találtam a szab. tervben (fent van a neten, Teampannon, 2005., 8. §):

"/2/ Többszintes tetőterű épület nem építhető. Az Ófaluban tetőfelépítmény nem építhető./3/ Magastetős épület csak a 30-45° közé eső tetőhajlásszöggel építhető."

Ebből mindenesetre nekem nem következik hogy csak magas tetős lehet - de lehet hogy rossz helyen néztem.

"A megépített alaprajzi rendszer egy típus, több ezer ilyen épült szerte a világban." - ezzel mi a baj? Az építészet (sajátossága miatt) nagyon nagy százalékban típusokat használ: ismerjük a "kockaház-típust", a "típus bérház-alaprajzot", a "parasztház-típust", és így tovább. Ez jó és érzékeny akkor lesz, ha jól és érzékenyen használom - mint itt.

"Nyilván volt magyar stróman"  - azaz partner, a neve Miltényi Miklós, mint az a fenti adatokból látszik.

"Várom a magyar építészek tömeges jelentkezését, akik ugyanezt megtették - megtehették Ausztriában" - magyar építészek nem építettek volna még külföldön?... Hogy?... Vagy mi itt a kérdés veleje?

aaagiillttuy
2010.01.22.
19:11

@mB: ugyanabból a szabályozásból pont az előtte levő /1/-es pontot kihagytad kedves mB., ezért betoldom ide:

/1/ Az építési engedélyezés során kizárólag az anyaghasználatában, megjelenésében és színezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedőépület építésére adható ki engedély.

ezenkívül az 1m-nél magasabb épülethez tartozó fedetlen terasz megintcsak határeset az előírás alapján...

ettől függetlenül jó az épület, örülök neki:

de továbbra is látom magam előtt a tervtanács véleményét, ha magyar tervező próbálkozott volna ezzel a tervvel ilyen környezetben...persze ez az én szubjektív előítéletem, bocsánat érte.

Mócsi Gábor
2010.01.22.
20:19

@aaagiillttuy: Csak magyar tervező próbálkozhat hivatalosan. Viszont itt valószínüleg nincs tervtanács.

aaagiillttuy
2010.01.22.
20:52

@Mócsi Gábor: http://www.budapestiepiteszkamara.hu/index.php?c=gyik

Külföldi tervezők hazánkban történő szakmagyakorlásának feltételeit a 104/2006 (IV.28) Kormány rendelet szabályozza. E szerint a külföldi tervezőket két csoportban kell kezelni. Az egyik az EU tagállamok állampolgárai, a másik a harmadik országok állampolgárai.

Az EU tagállam állampolgára két módon végezhet tervezői tevékenységet Magyarországon:

Kérhet eseti engedélyt egy konkrét tervezési munkára, mely engedély max. egy évig érvényes. Az engedély megkérésének feltétele a diploma elismerése, mely eljárást EU országban szerzett diploma esetében a Budapesti Építész Kamara végzi. Lehet a kamara tagja és kérheti névjegyzéki bejegyzését, mely öt évig érvényes és megújítható. A tagfelvételhez szintén szükséges a diploma elismertetése, a névjegyzéki bejegyzéshez pedig jogosultsági vizsgát kell tenni (magyar nyelven!). Az öt évenkénti megújítás feltétele a kötelező szakmai továbbképzés teljesítése.  

gramercy
2010.01.22.
21:21

@aaagiillttuy: mocskos egy "rendszer"

 

de mit várhatunk egy olyan szakmai közösségtől amelyik tétlenül hagyja, hogy a hősök tere-szépművészeti múzeum bővítése (nemzetközi, muhhaha) építészpályázat nélkül történjen, a szakma "nagyjainak" (pritzker laurates muhhaha) leosztva

 

építész előjogok, uram-bátyám rendszer

komlosi.bence
2010.01.22.
12:12

szerintem 

_tájidegen: a helyszín adottságait elég jól figyelembe veszi, a domborzatot, a tájolást - az egyes helyiségek elhelyezését, kapcsolataikat

_illetve azért ez nem egy városi beépítés, gondoljunk a helyre úgy, mint egy nagy zöld RÉTre, ahol szoborkiállítás van - így sokkal inkább egy szép, jó formájú elemre van szükség, mint még egy ugyanolyanra - miért ne lehetnének egyediek a házak (szobrok)

_a funkciója sem pont olyan, mint egy borháznak, legyen a formája, anyaghasználata is más, meg a lakója is 

_miért nyílik a wc a hálóba? miért ne, valószínűleg hosszas egyeztetések után, a megrendelő kérésére oda került, ő így szereti!

_már most látom, hogy pár év múlva, hogy öregszik bele a környezetébe, lesz belőle igazi balatoni nyaraló a csempeburkolatával, stégével, lugasával (szőlősével)

_szerintem ilyet jópár magyar építész is tudna, csak kevés rá a megrendelő

_határok nélküli európában élünk, várhatóan jönnek majd osztrákok, németek, hollandok,.... is hasonló ígényekkel, szerintem inkább tárt karokkal kéne várnunk őket, s beszélgetve, kapcsolatokat teremtve velük, tanulni tőlük, s tanítani őket, hogy mi magyarok milyenek vagyunk,..... biztos érdekes lenne - lehet tanulhatnánk mi is még a „nyugattól” kicsit (talán:)

_és helyi, mert magyar ember fogja használni, aki a balatonban fürdik, a magyar ikea-ban vette bele a bútorokat, s a szomszéd magyar borát fogja inni - hogy is nézne ki, ha mindenki bort csinálna

_és igen-igen már láttunk 1oo ilyen, DE nem itt!!! ilyen erővel az egész világ uncsi azt a 1oo-2oo igazán egyedi épületet kivéve

_jaaa és vigyázat, nyugaton az emberek nem a másikkal foglalkoznak, hanem saját magukat, saját maguk életét próbálják terelgetni, a másikat elfogadva, VIDÁMAN élni!

_hülye punk, hülye öltönyös, hülye poppos, hülye építész, .... :) neeeem

epiteszikon
2010.01.22.
13:11

@komlosi.bence: A felső klasszikus házat is Ő tervezte :)

Szárnypróbálgatás.

Amúgy korrekt a ház. Nekem kicsit túlzottan vaskos a vízszintes záróelem, és amúgy nem hordoz az épület semmi extrát - szakmailag- de tényleg ehhez JÓ MEGRENDELŐ kell. Sok JÓ házat magyarországnak.

zapata
2010.01.22.
13:20

@epiteszikon: Pontosan az érthetetlenül vaskos attikának köszönhető az, hogy nem hiszem el a háznak, hogy "én a tájba simulok", sem azt, hogy "én egy minimál vagyok". Mindez akkor volna hihető, ha ez a födémcsík nem lenne több 25-30 centinél.

paraszthaz
2010.01.22.
14:59

@komlosi.bence: Ide a linkkel a száz ilyenből néhányra!

HI
2010.01.22.
15:21

@paraszthaz: Csak 1 példa a nem "klasszikus" házra. Például én ezt gondolom tájba illőnek. Ha keresel találsz hazait is "más" házra.

http://www.pritzkerprize.com/laureates/2002/works09.html

Huszti István

MZ
2010.01.22.
11:44

Tényleg szép. És persze hogy illeszkedik. A terepbe mindenképpen, de szerintem még a szomszédhoz is. Ez az épület ugyanis nem is ház, hanem tájépítészet. Mint egy felhajtott támfal, ami teraszosítja a hegyoldalt. Az üvegfal anyagtalansága annyira hátralép, hogy maradnak a masszív vízszintes vonalak.

A fenti, szomszéd épület, az egy ház. Tömeg. Forma.

Ez pedig a tájépítészeti elem. Mint ilyen, házalakú házak formai illeszkedési pontjait számonkérni rajta kissé értelmetlen. (csak zárójelben: el lehetne akár képzelni, hogy ez a fenti szomszéd ház alagsora/pinceszintje, amire a fenti házat akár rá is tehetjük. Van sok ilyen példa: földbe süllyesztett alagsori támfal/garázson ül a házalakú ház.)

A fürdöszoba alakítása pedig tükrözi az utóbbi években magasabb igényszinten végbement paradigmaváltást: nem vizesblokk, hanem wellness-központ, ahol illatos olajfürdöben a kilátást élvezve lehet egy pohár bort élvezni. Padlósíkban fekvö zuhanytálcák, programozható esö-zuhanyzó, whirlpool, tál alakú kézmosó, faburkolat, stb. Mosni, ruhát teregetni, stb. máshol lehet. A WC azért külön helyiséget kapott, még ha nincs is sok zsilip. Láttam már folyóiratban persze olyat is, hogy az is szabadon áll, ez ízlés kérdése, ahhoz csak annyit, hogy Németországban legalább is igen elterjedt dolog, hogy az urak is ülve végzik a kisdolgukat. Így nem fröcsköl mindenfele, nem büdös utánna, stb. A német nök valóságos keresztes hadjáratot folytatnak az állva pisilö férfiak átnevelésére Ilyen és ilyen piktogrammokkal sok helyen találkozni, de írtak a témáról blogbejegyzést és dalt is.

(OFF: Emlékszem, mikor (német) barátnömmel összeköltöztünk egy nagyobb diákalbérlet egyik szobájába, hogy a lakótársak burkolt nyomására, pironkodva, viccesen, de határozottan elmagyarázta ezt a civilizációs szabályt, amit végül is vállat vonva elfogadtam, és csak késöbb értettem meg, hogy micsoda jelentösséget tulajdonítanak neki itt. A barbár magyar mácsó disznóból tehát sikerült kultúrált európait nevelni, aki szépen leül a klotyón pisilni.)

Hogy nagydolog esetén mennyire büdös egy ilyen nyitott WC - azt persze nem tudom....

BDzsH
2010.01.22.
10:50

Azt árulja el valaki, hogy a hálószoba a fürdőszobával kvázi egy térben miért jó? Nem először látok ilyet és mélységesen undorítónak találom! De ez magánvélemény: Miért jó, az a kérdésem!

Mócsi Gábor
2010.01.22.
10:53

@BDzsH: Még rosszabb, hogy a hálóból nyílik a wc is, ilyen direkt módon.

airdace
2010.01.22.
17:34

@BDzsH: Miért jó a loft/stúdiólakás? Ha a megrendelőnek felesleges egy fal, miért tetessen oda, minek beszűkíteni a teret? Nyilván olyanok fogják lakni a hálószobát, akiket nem zavar az egy tér. Szerintem jó dolog, hogy a fürdőszobában tartózkodva is kinyújtózhat a tekintetem, nem vagyok elzárva. Ugyanakkor mégsem a nappalival vagy a konyhával van egy térben, tehát pl. az evés és a hajmosás nem keveredik össze, amit valószínűleg még mélységesen undorítóbbnak tartanál ;)

gramercy
2010.01.22.
21:17

@BDzsH: nem tudom mi a probléma, a wc külön van, fürdeni meg egymást szerető emberek fognak egymás előtt, ha neked ez undorító...

de-ca
2010.01.23.
13:23

@gramercy: Teljesen konkrét adat: házaspár gyermekekkel ilyen jellegű lakásban lakik hosszú évek óta. Kérdés a szobában található fürdőkád és zuhany láttán: bevált?

Válasz: á, 5 év alatt kétszer használtam, ő korán kel és nem akar zavarni amíg én még aludhatok, én későn fekszem, ő már olvasni szokott, és nem akarom zavarni a pancsolással. A gyerekek fürdőszobáját vagy a mosókonyhát használjuk. Ott vannak a fogkeféink is.

Szóval nagyon szép a látványfürdőszoba ha valaki egyedül használja.

Másképpen: már a fürdőben sem lehet egy kicsit egyedül lenni?

Mócsi Gábor
2010.01.23.
14:46

@de-ca: Ilyenkor kell az építésznek kicsit pszichológusnak is lennie, és lebeszélni a megrendelőt az ilyesmiről. (Miért, ha neki az kell..?! persze...ha tudja egyáltalán, hogy mit akar...) Az ilyen megoldások talán kizárólag legénylakásokban működhetnek. A belső térről még annyit, hogy biztos van aki szeret kórházban élni, nekem speciel más képem van egy nyaralóról. Az az érzésem, hogy ezeket a házakat direkt arra készítik, hogy lehessen őket szaklapokban mutogatni, és a kollégák lelkesedhessenek érte, hogy "de kár, hogy mi ilyet nem tudunk".) A ház mindennapi működését, utóéletét, lakóira gyakorolt hatását, pedig jótékony homály fedi.

Itt egy példa erre, szerencsére nem a Balaton-felvidékről (ebben a kontextusban a mi casank már egész maradinak tűnik):

http://magyar.mashkulture.net/2009/11/16/sou-fujimoto-house-h/

(Az ilyen épületekben a bejárathoz fekete-fehér öltözőt is terveznék az építész helyében...)

sityu
2010.01.23.
16:09

@Mócsi Gábor: Nem hiszem el, hogy nem érzitek, hogy milyen sekélyesen, földhözragadtan pitlák dolog ezen a fürdőszoba-kialakításon rugózni!

Csak ami a mellékelt képek alapján erősen valószínűsíthető, ill. egy pár infó:

a ház valószínűleg nyaraló (már csak az elhelyezkedése miatt; de a szélfogó, kamra és a dolgozószoba hiánya, ill. a konyha minimál kialakítása miatt is);de semmi esetre sem egy olyan tipusterv, amiből 30 000 darabot akar a kormány építtetni;aki egy ilyen házat terveztet, az minden valószínűség szerint igenis tudja, hogy mit akar (ne tessék hüjének nézni a zembereket!);valószínűleg egy olyan személlyel osztja meg az ágyát, akit szívesen néz fürdés közben;amennyiben mégsem, akkor fölszereltet egy függönyt (vagy begipszkartonoztatja az üvegfalat);a wc-helyiségek esetében kitalálták a szellőzést (sőt: már itthon is lehet olyan wc-csészét kapni, aminek a perem alatt is van szellőzése - ami a gépi szellőzésre köthető);Egyszóval: mondjátok azt, hogy nektek nem tetszik; de ilyen hajánál előrángatott érvekkel ne égessétek magatokat. 

lecsó
2010.01.22.
08:00

szép ez a ház és azzal, hogy nagyon egyszerű a geometriája semmiféle látképet nem rombol, éppenhogy visszahúzódó. Pont ezért jó. Az ilyen típusú minimalizmus kedvemre való.

a Balaton-Felvidék sajnos tele van mű parasztházakkal és mű borospincékkel , azok volnának a követendőek?

zapata
2010.01.22.
08:25

@lecsó: Akár mű-parasztház a ház felett látható épület, akár nem, jelen van. A szomszédait nem válogathatja meg az ember, de tudomásul kell, hogy vegye a létüket, valamilyen módon reagálni kell rájuk. Ez a ház azonban úgy tesz, mintha a szomszéd nem lenne ott, és ettől számomra álságos. Egyébként sem vagyok meghatva tőle, de ez már tényleg ízlés és meghatódási hajlam dolga.

lecsó
2010.01.21.
20:27

Szerintem szép darab. Összhatásában. Zaha a Szervita téren nem tájidegen (hanem ünneplendő), ez a vízszintes-földszintes viszont az?Nekem a napozó kilóg (mert a tó túl messze van), de ez én vagyok. A ház kiosztása elég - két fő számára - méretre készültnek tűnik. Két-három évesnél nagyobb gyerek, éjszakai vendég kényelmetlenségektől mentes elszállásolása nem nagyon fér bele. Pedig viszonylag sok a négyzetméter. A berendezést kissé vityillósnak találom, ami elüt az épület stílusától.Nem a házhoz, hanem a (mindenkori) cikk(ek)hez tartozik, hogy szerintem a fotóknak művészi összhatás helyett inkább dokumentálásra kellene törekedniük. Pl. engem érdekelt volna, hogy fest az egész a fölötte lévő épületből nézve. Nagyobb méretű képek, mondjuk, egészképernyősek, szintén nem lennének rosszak.

mB
2010.01.21.
18:55

A fenti észrevételekből nekem a „tájidegen” szó maradt meg – az egyik fotón viszont látszik egy elég „tájismerős” ház, és nem érzem hogy azzal jobban kint lennénk a vízből..:-) Erre gondolok:

a tájismerős

 *

Nagyon szépnek tartom a házat (mármint az újat :-) ), például a tájhoz való kapcsolódása miatt is – lentről tulajdonképpen csak egy vízszintes vonal látszik, olyan finoman írja bele magát az épület a lejtésbe. Egy „tájismerős” magastetővel (avagy teszem azt szimmetrikusan szerkesztett „mediterrán” kalpaggal) sokkal többet takarna ki lentről a hegyből, fentről a Balatonból.

A ház tehát nem a környező házakhoz (az egy szem szomszédot ismerve nem is baj), hanem a tájhoz: a lejtéshez, a kilátáshoz illeszkedik. Szépek a részletei, szép hogy mindent a fehér szín „töréséből” hoz létre, nekem kiemelten tetszik a térburkolat kerámiaszőnyegének finom mintája. A nagy üvegekben mag a vasbeton lemez hajlításaiban (nyugágyaiban) Le Corbusiert meg Mies van der Rohét látom (ha nem is ebben a sorrendben).

Pici épület, pici tömeggel, pici, finom gesztusokkal – nagyon rendben van.

(Ez az „elbír belőle a Balaton-felvidék is 3-4-et” maximálás meg azért vicces, mert azt sejteti mintha valami megátalkodott építész ilyen (amúgy kiváló) házakkal akarná rosszcsont módon tele-tájidegenezni a Balatont. De nem: ez EGY darab ház, és szerintem érdemes ilyeténképp is kezelni. A következő kérdés persz az is lehetne, hogy rengeteg borzasztó és „tájismerős” ház van a környéken, sajnos lesz is még – az lenne a normááális?...)

HI
2010.01.21.
18:11

Mitól jó egy ház? Mi az, hogy tájidegen? Cimkéket ragasztunk, de talán érdemes lenne ezeket részletezni. Nekem nem igazán tetszik a ház, de mégis azt mondom, ha az átlag hazai lakóházak ilyen színvonalúak lennének, akkor szebb lenne a kép.

Hogy ne csak cimkét ragasszak. Nem értem pl. a terasznál a "V" támasz jogosultságát. Szerkezetileg nem indokolt, így öncélú formai elem, régi korok utánérzése. Szerintem ez nem építészeti eszköz.

Ami pl. tetszik - a fotók alapján - a megvalósulás minősége. Meggyőződésem, hogy a régi házak is sokszor - építészeti kialakításuk esetleg kifogásolható megoldása ellenére - azért tetszenek az embereknek, mert a kivitel jó minőségű.

Huszti István

paraszthaz
2010.01.21.
18:24

@HI: Szerintem az jó egy V oszlopban, hogy megmutatja meg kiemeli, hogy mi tart mit. Struktúrális elem, ami a formájával kicsit vall önmagáról. Ráadásul itt még kontrasztál a tető szélével, ami szintén nem függőleges.

HI
2010.01.21.
18:55

@paraszthaz: Ha csak a formát nézed, igazadí lenne, de gondold át a szerkezetet is, mert ugye ez is a "jó ház kritériuma". Az, hogy nekem nem tetszik, nem jelenti azt, hogy a ház nem szép és gondos munka, ez nem ellentmondás. Ha rossz munkának tartanám, nem észrevételezném. 

Huszti István

paraszthaz
2010.01.21.
17:51

Ez szerintem is jó ház, mert ütős a tető formája (nem láttam még ilyet), az épített napozó (ilyet sem), meg a pult a teraszon (meg ilyet sem), és ahogy egy "növekvő" rézsüvel megoldotta, a tájhoz kapcsolást. Ráadásul az egész elég meghökentő, de szemmel láthatóan pozitív - nyitott és barátságos, nem zárt mint sok minden ezen a környéken. Ja és oldalról nézve meg még baromi dinamikus is. Szerintem.

door
2010.01.21.
16:28

Tájidegen (önmagáért létező) épület - függetlenül annak minőségétől. Ha ilyenek épül-(né)nek százával, akkor már nem lenne az, viszont a Balaton-felvidék egyúttal elveszítené egyedi karakterét - elsőként a szőlőit. (Persze, majd a szomszéd kapálja, amíg én a teraszon fogyasztom a sushit...) Az épület nem élhet a környezetétől függetlenül, főleg nem egy történeti tájban! Az elmúlt rendszer már számos negatív példát bemutatott erre - az osztrák építész ebből nyilván keveset tapasztalt.

sponcsak
2010.01.21.
14:53

Oszintén, mi ebben a gyonyoru? Az, hogy némely divatos szaklapban hasonlo lathato? Egy ugyes utanzas lenne az olyan nagy remekmu?

A Mocsi urnak abban szerintem teljesen igaza van, hogy semmi helyi. kelet-europai utalas sincs benne. Ez épulhetett volna mondjuk Hollandiaban vagy Japanban. AZ ilyen egyenvilagot akarjak a tapsikolok? Barhova megyunk, ugyanazt lathatjuk? "Szép uniformizalt" jovo, nem mondom...

Mócsi Gábor
2010.01.21.
14:24

Törjön ki a népharag, de azért ez alapvetően tájidegen épület. Elbír belőle a Balaton-felvidék is 3-4-et, mondjuk 100 km-ként egyet. Ahogy bármelyik tengerpart akár. Szerintem nem kell hasraesni, elnézést, de nekem a 70-es évek óvodaépítészete is beúszik a képbe, bizonyos nézetekből. Különben mi ebben a kunszt? Megszámolta valaki, hogy a 20-évektől napjainkig hány ilyen épület áll szerte a világban? És  attól még, hogy van egy összefüggő nagy vizfelületem, azért az nem mindegy, hogy valami a Waikiki Beach-en, vagy Alsóörsön van.

pala99
2010.01.21.
23:38

@Mócsi Gábor: ebben az a kunszt, ahogy ezt a épületet megtervezték és beleillesztették a domboldalba. érdemes megnézni a második képet a felette álló házzal. talán az lenne a tájbaillő?

 grat mindenkinek aki ennek a háznak a létrejöttében közreműködött.

branko
2010.01.21.
12:59

csudiszép!

hol az a megrendelő aki az ilyentől nem idegenkedik???

vZsO
2010.01.21.
14:17

@branko: "hol az a megrendelő aki az ilyentől nem idegenkedik???"

Feltételezem Ausztriában... és hozta az osztrák építészét... miután "kacagva" megvásárolta a kiváló adottságokkal rendelkező, és számára elég olcsó telket... mi meg ámulunk és bámulunk, hogy deklassz... "még száz ilyet".

A ház egyébként szép ... bár a terasz mintás burkolatát a ház többi részétől teljesen idegennek (és ezáltal elhibázottnak is) érzem ... és az egyik közeli képen, mintha csúnyán el is lenne rontva... dehát ez már csak kötözködés... és különbenis "ki az a Mr. vZsO", hogy beleokoskodjon a lendületes osztrák tervező ügyeibe... erről jut eszembe, hogy szerintem "Mr. Mócsinak" is van igazsága...

Összességében: Klassz kis nyaraló ez gratulálok a tervezőnek, csak legalább a hazai építészfórumon ne éljük meg sikertörténetként...

 

Mócsi Gábor
2010.01.21.
14:22

@vZsO: Hozta az osztrák építészét...ha már itt tartunk, az hogyan is lehetséges...?

perika
2010.01.21.
18:07

@vZsO: A  megrendelő neve ugyan nem publikus, de mielőtt még a feltételezések egyre sűrűbb homályába veszünk, annyi talán elmondható, hogy magyar. Üdv, perika

paraszthaz
2010.01.21.
22:42

@vZsO: Szerintem lehet, hogy a hibák direkt vannak a mintában.

mB
2010.01.22.
13:27

@vZsO: - "az egyik közeli képen, mintha csúnyán el is lenne rontva" (a teraszburkolat) - én is ezt hittem, de jobban megnézve nem, csak két különböző sík egybefolyik a fotón a nézőpont miatt, tehát nincs elrontva, szépen van rakva (hátulról a negyedik fotó).

desdicsávo
2010.01.23.
14:42

@perika: Van egy gyanúm: azért nem (csak) Mo.-n szocializálódott...

racsostarto
2010.01.21.
12:28

Szerintem sem rossz, kimondottan szép....

De ki az a Mr. Mócsi ? :-) 

Mócsi Gábor
2010.01.21.
13:54

@racsostarto: Azt még csak talán lehet tudni, ha esetleg ez lenne a téma, de ki az a rácsostartó...?

D3SIGN
2010.01.21.
10:51

Hirtelen azt hittem hogy egy kis hazai ami feléri a nyugatit, de aztán látom hogy nem magyarországi építész tervezte :(

 Nagyon tetszik az épület, remélem sokakat fog inspirálni!

gramercy
2010.01.21.
09:38

gyönöyörű! többet ilyet, százat, ezret

menjen az archdaily-re stb. !! :-) 

paraszthaz
2011.01.21.
11:53

@gramercy: http://www.archdaily.com/103963/cv-house-bernd-steinhuber/

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.