Nézőpontok/Tanulmány

Budapesti barnamezős beruházások – A kőbányai sörgyárak fejlesztési lehetőségei

1/13

Szóbuborékok – Fotó: Sipos Fanni

?>
Szóbuborékok – Fotó: Sipos Fanni
?>
Első Magyar Részvényserfőzde– Fotó: Sipos Fanni
?>
Söripari vágányok – Fotó: Sipos Fanni
?>
Söripari vágányok – Fotó: Sipos Fanni
?>
Söripari vágányok – Fotó: Sipos Fanni
?>
Fővárosi Serfőzde – Fotó: Sipos Fanni
?>
Fővárosi Serfőzde – Fotó: Sipos Fanni
?>
Fővárosi Serfőzde – Fotó: Sipos Fanni
?>
Fővárosi Serfőzde – Fotó: Sipos Fanni
?>
Fővárosi Serfőzde – Fotó: Sipos Fanni
?>
Kőbányai pincerendszer – Fotó: Sipos Fanni
?>
Régi Dreher Sörgyár – Fotó: Sipos Fanni
?>
Sörfogyasztást befolyásoló tényezők – Fotó: Sipos Fanni
1/13

Szóbuborékok – Fotó: Sipos Fanni

Budapesti barnamezős beruházások – A kőbányai sörgyárak fejlesztési lehetőségei
Nézőpontok/Tanulmány

Budapesti barnamezős beruházások – A kőbányai sörgyárak fejlesztési lehetőségei

2021.05.21. 10:57

A fővárosban több ezer hektárnyi jelenleg kihasználatlan egykor ipari nagy, egybefüggő ingatlan, úgynevezett barnamezős terület található, melyek fejlesztése meghatározhatja bizonyos városrészek jövőképét. Ilyen például a kőbányai sörgyárak épületállománya. Hogyan lehet revitalizálni az ehhez hasonló területeket? Hogyan emelhető vissza a főváros gazdasági, társadalmi és környezeti szövetébe? Milyen lehetőségeket hordozhat magában? Sipos Fanni a MUT Diplomadíjával jutalmazott kutatásában, ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Az Európai Unió egyre nagyobb hangsúlyt fektet a tagállamokban lévő barnamezős területek revitalizációjára. A környezetterhelés, a negatív városkép, az ipari örökségek folyamatos romlása mind kapcsolható a barnamezős területek problémaköréhez. Budapesten több mint 2000 hektáron helyezkednek el elszórtan a fejlesztésre váró barnamezős területek, így a kormány- és a várospolitika is aktívan foglalkozik a témával. Az elmúlt években több budapesti fejlesztési terv készült a területek revitalizációjára, átalakítására, amely a rozsdaövezeti akcióterületek vizsgálatát tartalmazza.

A budapesti barnamezős területek közé tartozik a kőbányai sörgyárak épületállományainak jelentős része, melyek a hazai ipari épített örökség elemei. A régi „sörváros" nagy múltú hagyományokkal rendelkezik. Mára az egykor jól működő, régebben több alkalommal „magyar München"-nek nevezett sörnegyed épületeinek és területeinek nagy hányada kihasználatlanul áll, ezért állapota folyamatosan romlik.

Fővárosi Serfőzde – Fotó: Sipos Fanni
8/13
Fővárosi Serfőzde – Fotó: Sipos Fanni

Ilyen a Dreher család régi sörgyára és a hozzátartozó Havas/Dreher-villa, illetve a jelenleg is műemlékvédelem alatt álló Fővárosi Serfőzde, amely a mai M47 Vállalkozói park része (régi Konzervgyár), továbbá a régi Polgári Serfőzde, melynek egy része mára üres telekként áll a Téglavető utca sarkán. Kivételt képez az Első Magyar Részvény Serfőzde, amely már az Asahi Csoport tulajdonában van és a mai napig eredeti funkcióját töltheti be, illetve részben a Fővárosi Serfőzde, mivel területén 2014 óta négy kisüzemi sörfőzde (ma már csak három) üzemel és igyekszik kihasználni a nagy hagyományokkal rendelkező sörgyári terület adottságait.

Fővárosi Serfőzde – Fotó: Sipos Fanni
10/13
Fővárosi Serfőzde – Fotó: Sipos Fanni

A jelenlegi helyzetet, aktualitásokat szemlélve továbbra is felmerülhet a kérdés: Hogyan lehet revitalizálni az ehhez hasonló területeket? Hogyan emelhető vissza a főváros gazdasági, társadalmi és környezeti szövetébe? Milyen lehetőségeket hordozhat magában, melyek segíthetik a terület funkcióváltását? Hogyan lehet az ipari örökségek történelmét és múltját eszközként használni a tudatos városmarketing és brand kialakításához? A kutatás fő célja volt ezen kérdésekre választ találni, feltárva az említett kőbányai sörgyárak épületállományainak fejlesztési lehetőségeit és megoldási javaslatokat megfogalmazni a fejlesztést akadályozó/befolyásoló tényezőkre.

Kitekintésként érdemes megemlíteni a „creative spaces" elméletét, amely a városfejlesztésben egyre nagyobb szerepet tölt be. A magyarul "kreatív tér" elnevezésű szemlélet hozzájárulhat a sikeres barnamezős beruházásokhoz, kifejezetten az ipari műemlékek revitalizációjához. Toronto kiváló példa ebben az esetben, mivel az úgynevezett Distillery negyedben a whiskey, illetve más szeszesitalok lepárló üzemeiből mára kulturális központot fejlesztettek.

A fő kérdés az, hogy a „torontói minta" barnamezős fejlesztésének sikeressége miben rejlik.

Több városfejlesztő szerint a siker egyik tényezője a szeszgyártás hagyománya és trendjei. Eszerint az ilyen ipari örökségek mára az egyre divatosabbá váló kézműves szeszgyártás és látványsörfőzés kulturális tereivé válhatnak. Főként a mai trendek és divat miatt, miszerint egyre inkább nő a kereslet az úgynevezett élményvásárlásra, egyedülálló környezetre, ahol magas hozzáadott értékű, de a hagyományoknak megfelelő termékeket vásárolhatnak.

A meglévő adatbázisok elemzésén kívül, kutatási módszerként szolgált a személyes megkérdezésen alapuló kérdőívek felvétele, mely a mai sörfogyasztási trendeket, a hazai sörök ismeretét, Kőbánya városképéről alkotott véleményeket és a kerület tömegközlekedésének minőségét tárta fel. A kérdőívek kiértékelésével elmondható, hogy a megkérdezettek többsége pozitív „jelkép"-ként említette a Kőbányán található régi söripari vágányokat, a kőbányai pincerendszert, a víztározót, a régi sörgyárakat. Tehát a hagyományokra támaszkodva ezen ipari örökségek köré kiváló „brand"-et lehetne építeni. A helyi szereplőkkel készített interjúk során azonban nem csak a fejlesztési- és együttműködési lehetőségekre derült fény. A felmérések alapján elmondható, hogy Kőbánya igencsak kiesik a jól ismert és megközelíthető fővárosi kulturális terek csoportjából, így felmerülhetnek infrastrukturális problémák.

Kőbányai pincerendszer – Fotó: Sipos Fanni
11/13
Kőbányai pincerendszer – Fotó: Sipos Fanni

Az interjúalanyok többször említették a rendezetlen tulajdonviszonyi rendszeren túl, (ami a barnamezős területek esetén gyakori) a széthúzó érdekek és a szélsőséges igények okozta problémákat, melyek a legkomplexebb megoldásokkal is nehezen küszöbölhetők ki. Továbbá a műemlékvédelmi revitalizáció szigorú követelményeit és magas költségeit is többször említették a megkérdezettek, melyek szintén akadályokat görgethetnek a fejlesztések elé.

Fontos megemlíteni a folyamatban lévő, a sörgyárak területére pozitív hatással bíró fejlesztéseket. A Közlekedési Múzeum megnyitása, a tervezett, kőbányán átívelő körvasút és az összekötő hidak megépülése az egész kerületet versenyképesebbé teszi és a sörnegyed fejlesztése különösen aktuálissá válik ezáltal. Akár teljes egészében megváltoztathatják a környéket az újabb és újabb szolgáltatások megjelenései, amelyek a kerület gazdasági fellendüléséhez is vezetnek, továbbá a befektetési „kedvet" is növelhetik.

Mivel a fejlesztési lehetőségek kutatása igen összetett, így további lehetőségeket adhat a tulajdonviszonyi rendszer, a területekre vonatkozó bérlési rendszerek és konstrukciók kutatása. Azonban fontos megemlíteni a váratlan, járvány okozta helyzetet, amely több gazdasági átalakulást indukálhat a jövőben, így ezeket a folyamatokat érdemes nyomon követni a városfejlesztési tervek elkészítése során.

 

Sipos Fanni

Szerk.: Sulyok Georgina

 

Irodalomjegyzék:

BFVT (2015): Barnamezős területek katasztere URL: https://budapest.hu/Documents/V%C3%A1ros%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si%20F%C5%91oszt%C3%A1ly/_0_Metodika.pdf (Utolsó letöltés dátuma: 2020.05.13.)
Evans G., Ford J., Gertler MS., Tesolin L., Weinstock S. (2006).: Strategiesforcreativespaces: Lessonslearned (London: London DevelopmentAgency) https://www.researchgate.net/publication/268424703_Strategies_for_Creative_Spaces_and_Cities_Lessons_Learned Utolsó letöltés: 2020.05.05.
Faria K. (2011): The role of adaptivereuse in building resilienceurbancommunities: a case-basedreview of praxis in Toronto, Ontario. Ryerson University in partialfulfillment of therequirementsforthedegree of Master of Planning in Urban Development Toronto, Ontario, Canada, 2011.
Fővárosi Önkormányzat (2019): Budapesti Mobilitási Terv 2030-III. Projektadatlapok. URL: https://budapest.hu/Documents/Budapesti%20Mobilit%C3%A1si%20Terv%202030/III_BMT_Projektlapok_Kgy_ut%C3%A1n%20jav%C3%ADtott_20190531[1].pdf (Utolsó letöltés dátuma: 2020.05.13.)
Katona Csaba (2015): Töréspont. Az első világháború hatása a magyarországi sörgyártásra, különös tekintettel Budapestre. In: Budapesti hétköznapok, 1914. A Nagy Háború Hátországának életképei. Szerk. Toma Katalin–Török Péter. Budapest, 2015. 141–152.
Martin Pilsitz (2016).: A 19. századi sörfőzdeipar épület- és építménytípusai – Sörcsarnokok, logisztikai központok, jégtavak, jégvermek és hűtőházak. Architectura Hungariae XV. évf. 2. sz. pp. 106-116.
Mathews V. K. (2010).: Placedifferentiation: RedevelopingtheDistilleryDistrict in Toronto. Doktori disszertáció, Toronto: Department of Geography University of Toronto
Mmkm.hu (é.n.): Folytatódhat az új Közlekedési Múzeum Előkészítése URL: https://www.mmkm.hu/hu/hirek/folytatodhat-az-uj-kozlekedesi-muzeum-elokeszitese (Utolsó letöltés dátuma: 2020.05.10.)
Műemlékem.hu (é.n.): Adatbázis a védelem alatt álló objektumokról. URL: https://www.muemlekem.hu/muemlek (Utolsó letöltés dátuma: 2020.05.15)
Sziklainé Lengyel Zsófia (2019): Drehertől Dreherig. Dreher Sörgyárak Zrt. pp.10-107.
Thedistillerydistrict.com (é.n.): The DistilleryHistoricDistrict URL: https://www.thedistillerydistrict.com/about/ (Utolsó letöltés dátuma: 2020.05.13)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk