| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek

Barlangpincék állékonysága a budai Várhegyen

1/30

30. A Nagy Labirintus és a különálló üregek térképe.

A tagoltságok által közrezárt kőzettömb kimozdulása jelentős kockázati tényező - fotó: Görög Péter

7. .A veszélyes szakaszokat tégla- és betonidomkő falazatok, boltozatok segítségével erősítették meg (Táncsics)

1. Rossz állapotú dúcolatok a Táncsics Mihály utcai barlangüreg egyik szakaszán - fotó: Görög Péter

2. Vegyes megerősítések a Táncsics utcában. - fotó: Görög Péter

3. Eredeti függőleges helyzetéből kimozdult régi kút a Táncsics utcában - fotó: Görög Péter

4. A barlang főtéjén átfutó repedés a Táncsics utcában - fotó: Görög Péter

8. Vízszivárgásra utaló jelek: „betoncseppkövek” és vizes falfelületek a Táncsics utcai üregben.

A Táncsics Mihály utca 17-21 szám alatti egyik házon végigfutó repedés jelzi, hogy a mozgások az 1994-es megerősítést követően sem álltak meg

10. A Táncsics Mihály utca 17-21 szám alatti déli barlangüreg alsó szintjének vázlatos alaprajza. Szaggatott vonal jelzi az épület határát. Három főterepedést jelöltünk külön a vastagabb vonallal.

11. A Táncsics utcai üreg modellje.

12. Az erős anyagmodell elmozdulás ábrája. A nyilak a mozgás irányát, a meleg színek a legnagyobb mozgások helyét jelzik

13. Kihasználtság-ábra a gyenge anyagmodellnél.

14. A vízzel telített modell biztonsági ábrája. A tönkremenetel helye a mésziszap réteg (Táncsics).

15. Oldásformák a Mamutfogas terem főtéjén.

16. A Mamutfogas terem, háttérben a terméskő megerősítő pillérrel és a mamutfogas kúttal - fotó: Görög Péter

17. A Mamutfogas terem névadója: mamutfog lenyomat a terem főéjében - fotó: Görög Péter

18. Folyamatosan csepegő víz a Mamutfogas teremben

24. A Mamutfogas terem egyik vizsgált metszete.

25. Az oldásformák figyelembevételének első esete: a főtét fél méter mélyen gyengített anyagi tulajdonságokkal vettük figyelembe

26. Az oldásformák figyelembevételének második esete

27. A Mamutfogas terem jellemző elmozdulás-ábrája

28. Az AA metszet biztonsági ábrája munkagödör-kiemelés modellezéssel.

29. Főtekiemelés hatására kapott elmozdulás-ábra.

22. A BME 1994-es mintavételének helye a Nagy Labirintusban.

23. Vasbeton pillér megerősítés a Mamutfogas teremben- fotó: Görög Péter

Karay Gyöngyi

?>
30. A Nagy Labirintus és a különálló üregek térképe.
?>
A tagoltságok által közrezárt kőzettömb kimozdulása jelentős kockázati tényező  - fotó: Görög Péter
?>
7. .A veszélyes szakaszokat tégla- és betonidomkő falazatok, boltozatok segítségével erősítették meg (Táncsics)
?>
1. Rossz állapotú dúcolatok a Táncsics Mihály utcai barlangüreg egyik szakaszán - fotó: Görög Péter
?>
2. Vegyes megerősítések a Táncsics utcában. - fotó: Görög Péter
?>
3. Eredeti függőleges helyzetéből kimozdult régi kút a Táncsics utcában - fotó: Görög Péter
?>
4. A barlang főtéjén átfutó repedés a Táncsics utcában - fotó: Görög Péter
?>
8. Vízszivárgásra utaló jelek: „betoncseppkövek” és vizes falfelületek a Táncsics utcai üregben.
?>
A Táncsics Mihály utca 17-21 szám alatti egyik házon végigfutó repedés jelzi, hogy a mozgások az 1994-es megerősítést követően sem álltak meg
?>
10. A Táncsics Mihály utca 17-21 szám alatti déli barlangüreg alsó szintjének vázlatos alaprajza. Szaggatott vonal jelzi az épület határát. Három főterepedést jelöltünk külön a vastagabb vonallal.
?>
?>
11. A Táncsics utcai üreg modellje.
?>
12. Az erős anyagmodell elmozdulás ábrája. A nyilak a mozgás irányát, a meleg színek a legnagyobb mozgások helyét jelzik
?>
13. Kihasználtság-ábra a gyenge anyagmodellnél.
?>
14. A vízzel telített modell biztonsági ábrája. A tönkremenetel helye a mésziszap réteg (Táncsics).
?>
15. Oldásformák a Mamutfogas terem főtéjén.
?>
16. A Mamutfogas terem, háttérben a terméskő megerősítő pillérrel és a mamutfogas kúttal - fotó: Görög Péter
?>
17. A Mamutfogas terem névadója: mamutfog lenyomat a terem főéjében - fotó: Görög Péter
?>
18. Folyamatosan csepegő víz a Mamutfogas teremben
?>
?>
24. A Mamutfogas terem egyik vizsgált metszete.
?>
25. Az oldásformák figyelembevételének első esete: a főtét fél méter mélyen gyengített anyagi tulajdonságokkal vettük figyelembe
?>
26. Az oldásformák figyelembevételének második esete
?>
27. A Mamutfogas terem jellemző elmozdulás-ábrája
?>
28. Az AA metszet biztonsági ábrája munkagödör-kiemelés modellezéssel.
?>
29. Főtekiemelés hatására kapott elmozdulás-ábra.
?>
22. A BME 1994-es mintavételének helye a Nagy Labirintusban.
?>
23. Vasbeton pillér megerősítés a Mamutfogas teremben- fotó: Görög Péter
?>
Karay Gyöngyi
?>
1/30

30. A Nagy Labirintus és a különálló üregek térképe.

A tagoltságok által közrezárt kőzettömb kimozdulása jelentős kockázati tényező - fotó: Görög Péter

7. .A veszélyes szakaszokat tégla- és betonidomkő falazatok, boltozatok segítségével erősítették meg (Táncsics)

1. Rossz állapotú dúcolatok a Táncsics Mihály utcai barlangüreg egyik szakaszán - fotó: Görög Péter

2. Vegyes megerősítések a Táncsics utcában. - fotó: Görög Péter

3. Eredeti függőleges helyzetéből kimozdult régi kút a Táncsics utcában - fotó: Görög Péter

4. A barlang főtéjén átfutó repedés a Táncsics utcában - fotó: Görög Péter

8. Vízszivárgásra utaló jelek: „betoncseppkövek” és vizes falfelületek a Táncsics utcai üregben.

A Táncsics Mihály utca 17-21 szám alatti egyik házon végigfutó repedés jelzi, hogy a mozgások az 1994-es megerősítést követően sem álltak meg

10. A Táncsics Mihály utca 17-21 szám alatti déli barlangüreg alsó szintjének vázlatos alaprajza. Szaggatott vonal jelzi az épület határát. Három főterepedést jelöltünk külön a vastagabb vonallal.

11. A Táncsics utcai üreg modellje.

12. Az erős anyagmodell elmozdulás ábrája. A nyilak a mozgás irányát, a meleg színek a legnagyobb mozgások helyét jelzik

13. Kihasználtság-ábra a gyenge anyagmodellnél.

14. A vízzel telített modell biztonsági ábrája. A tönkremenetel helye a mésziszap réteg (Táncsics).

15. Oldásformák a Mamutfogas terem főtéjén.

16. A Mamutfogas terem, háttérben a terméskő megerősítő pillérrel és a mamutfogas kúttal - fotó: Görög Péter

17. A Mamutfogas terem névadója: mamutfog lenyomat a terem főéjében - fotó: Görög Péter

18. Folyamatosan csepegő víz a Mamutfogas teremben

24. A Mamutfogas terem egyik vizsgált metszete.

25. Az oldásformák figyelembevételének első esete: a főtét fél méter mélyen gyengített anyagi tulajdonságokkal vettük figyelembe

26. Az oldásformák figyelembevételének második esete

27. A Mamutfogas terem jellemző elmozdulás-ábrája

28. Az AA metszet biztonsági ábrája munkagödör-kiemelés modellezéssel.

29. Főtekiemelés hatására kapott elmozdulás-ábra.

22. A BME 1994-es mintavételének helye a Nagy Labirintusban.

23. Vasbeton pillér megerősítés a Mamutfogas teremben- fotó: Görög Péter

Karay Gyöngyi

Barlangpincék állékonysága a budai Várhegyen
Helyek

Barlangpincék állékonysága a budai Várhegyen

2012.02.29. 11:20

Cikkinfó

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

Korábban hírt adtunk a budai Várhegyen végzett mérnökgeológiai kutatásokról és a föld alatti terek aggasztó állapotáról. A barlangpincék állékonyságának vizsgálatában Karay Gyöngyi, a BME hallgatója is közreműködött, ebben a témában diplomamunkát és TDK-dolgozatot készített. A dr. Görög Péterrel és dr. Hajnal Gézával együtt végzett kutatások során két helyszínt vizsgáltak és modelleztek végeselemes szoftverrel; az Építészfórumon ennek a munkának az összefoglalóját adjuk közre.

Barlangok a Várhegy alatt

A budai Várhegy utcái alatt, a mélyben különleges barlangrendszer kanyarog. A mintegy 18.000 m2 alapterületű Nagy Labirintust méltán tartják a világ hét legnagyobb földalatti csodái egyikének: a természet munkája az emberi tevékenységgel kiegészülve olyan járatrendszer kialakulásához vezetett, amely történelmi és történelem előtti érdekességeket is tartogat az ide látogatóknak. A Labirintuson kívül a Várhegyen, a felszín alatt eddig további 68 különálló barlangüreget tártak fel.

A budai Várhegy édesvízi mészkő sapkájába a víz vájt üregeket a földtörténeti negyedidőszakban. A keletkezés körülményeiről több különböző elméletet dolgoztak ki: a felszíni, illetve a felszínről beszivárgó vizek, vagy a mélyből feltörő, a mészkövet is lerakó meleg vizes források oldották ki a mészkőpaplan puha alsó rétegeit (Cholnoky 1936, Horusitzky H. 1939, Kerekes 1940, Kadič 1942). A középkori ember a kútásás során felfedezett természetes barlangüregeket tárolási, raktározási célra használta fel, majd a kőzet továbbfejtésével, a járatok összekötésével stratégiailag is jelentős föld alatti járatok jöttek létre. Az üregekből mélyített kutak vízadó képessége, valamint a Várhegy stratégiai jelentősége vonzotta ide a királyi székhelyét itt felépítő IV. Béla királyt. A Nagy Labirintus jelenlegi formáját a XX. században nyerte el, amikor egyes szakaszait óvóhelyként, kórházként, később titkos légoltalmi bázisként használták (Hajnal 2003).

 

30. A Nagy Labirintus és a különálló üregek térképe.
1/30
30. A Nagy Labirintus és a különálló üregek térképe.

 

 

A Várhegy területén a nyolcvanas években következtek be először jelentős felszínsüllyedések, útbeszakadások. A sokféle módon hasznosított üregek és járatok nagy része - rendszeres használat és karbantartás híján - az idők folyamán elég rossz állapotba került, mígnem a megnövekedett teher-, és járműforgalom hatására több helyen állékonyságukat vesztették, beomlottak. 1994-ben egy rendőrök elől menekülő zsebtolvaj alatt nyílt meg a föld a Szentháromság téren, 2004-ben a Bécsi kapu téren egy busz alatt, 2005-ben a Szent György téren egy teherautó alatt szakadt be egy üreg, majd 2010-ben ismét a Szentháromság téren jelentkeztek a problémák. A felsorolás itt nem ér véget, bár a nagy súlyú járműveket azóta kitiltották a Várhegy területéről és jelentősen korlátozták a gépkocsiforgalmat. Minden alkalommal végeztek állagbiztosító munkálatokat, ám ezeknek a célja legtöbbször a veszély gyors elhárítása volt, így az igazán szükséges, a kőzettulajdonságokat és a statikai szempontokat is figyelembe vevő műszaki megoldás minden alkalommal elsikkadt. A helyszíni művezetéssel, „érzésre" elhelyezett szerkezetek nem oldják meg hosszú távon a gondokat,  továbbá esztétikai és használhatósági szempontból is sokat levonnak a földalatti terek értékéből.

 

A tagoltságok által közrezárt kőzettömb kimozdulása jelentős kockázati tényező  - fotó: Görög Péter
2/30
A tagoltságok által közrezárt kőzettömb kimozdulása jelentős kockázati tényező - fotó: Görög Péter

7. .A veszélyes szakaszokat tégla- és betonidomkő falazatok, boltozatok segítségével erősítették meg (Táncsics)
3/30
7. .A veszélyes szakaszokat tégla- és betonidomkő falazatok, boltozatok segítségével erősítették meg (Táncsics)

 

 

A vizsgálatok célja és módszerei

A Várhegy üregeinek állékonysági kérdéseivel egy diplomamunka, majd később egy TDK dolgozat keretében foglalkoztunk konzulenseimmel, dr. Görög Péterrel és dr. Hajnal Gézával. Célunk az volt, hogy a kiválasztott üreg, illetve terem kőzetkörnyezetét helyszíni-, és laborvizsgálatok, valamint a korábbi irodalmak segítségével minél alaposabban feltárjuk, hogy az így kapott eredmények ismeretében olyan számítógépes modellt alkothassunk, amely alkalmas az üregek állékonyságának vizsgálatára. A kiválasztott terület a Táncsics Mihály 17-21. szám alatti déli barlangüreg és a Nagy Labirintus Mamutfogas terme voltak. Munkánk során nagy segítséget jelentett, hogy a Várhegy mészkövét 1994-ben a BME Mérnökgeológia Tanszéke több pontról vett mintasorozatokkal elég alaposan feltárta és dokumentálta. E dokumentumok a korábbi szakvéleményekkel, irodalmakkal kiegészítve jó alapot jelentettek a munkához. A felmérés, kőzetmechanikai jellemzés során saját vizsgálataink - a kutatás önkéntes jellege miatt - szűk keretek közé voltak szorítva. A modellezés során a Rocscience programcsomag Phase2 végeselemes szoftverét használtuk.

 

1. Rossz állapotú dúcolatok a Táncsics Mihály utcai barlangüreg egyik szakaszán - fotó: Görög Péter
4/30
1. Rossz állapotú dúcolatok a Táncsics Mihály utcai barlangüreg egyik szakaszán - fotó: Görög Péter

2. Vegyes megerősítések a Táncsics utcában. - fotó: Görög Péter
5/30
2. Vegyes megerősítések a Táncsics utcában. - fotó: Görög Péter

3. Eredeti függőleges helyzetéből kimozdult régi kút a Táncsics utcában - fotó: Görög Péter
6/30
3. Eredeti függőleges helyzetéből kimozdult régi kút a Táncsics utcában - fotó: Görög Péter

4. A barlang főtéjén átfutó repedés a Táncsics utcában - fotó: Görög Péter
7/30
4. A barlang főtéjén átfutó repedés a Táncsics utcában - fotó: Görög Péter

 

 

A Táncsics Mihály utca 17-21. szám alatti üreg állékonyságvizsgálata

A Táncsics Mihály 15-23. alatt egy kétszintes, nagyobb kiterjedésű különálló barlangüreg található. Az 1993-ban bekövetkezett beszakadást követően a leromlott minőségű fa-, és tégla megerősítések helyett betonidomkő boltíveket, pilléreket, boltozatokat építettek be. Munkánk során részletesen a 17-21. szám alatti déli üreget vizsgáltuk. A modellezés során egy olyan általános függőleges metszetet vettünk fel, amely a lehető legtöbb helyen elmetszette a kiépített barlangpince járatait. A kőzetkörnyezet leírásában saját vizsgálataink mellett a BME által 1993-ban és 1994-ben elkészített szakvéleményekre támaszkodhattunk.

 

8. Vízszivárgásra utaló jelek: „betoncseppkövek” és vizes falfelületek a Táncsics utcai üregben.
8/30
8. Vízszivárgásra utaló jelek: „betoncseppkövek” és vizes falfelületek a Táncsics utcai üregben.

A Táncsics Mihály utca 17-21 szám alatti egyik házon végigfutó repedés jelzi, hogy a mozgások az 1994-es megerősítést követően sem álltak meg
9/30
A Táncsics Mihály utca 17-21 szám alatti egyik házon végigfutó repedés jelzi, hogy a mozgások az 1994-es megerősítést követően sem álltak meg

10. A Táncsics Mihály utca 17-21 szám alatti déli barlangüreg alsó szintjének vázlatos alaprajza. Szaggatott vonal jelzi az épület határát. Három főterepedést jelöltünk külön a vastagabb vonallal.
10/30
10. A Táncsics Mihály utca 17-21 szám alatti déli barlangüreg alsó szintjének vázlatos alaprajza. Szaggatott vonal jelzi az épület határát. Három főterepedést jelöltünk külön a vastagabb vonallal.

 

 

A sötétszürke színnel jelzett felszíni feltöltést követően pados kifejlődésű mészkőrétegek helyezkednek el. A szürke rétegben a 40 centis padokat 10 centis agyagrétegek határolják, a sárgában vízszintes tagoltságok meglétét feltételeztük, kitöltő anyag nélkül. Ebben a rétegben a főtén megfigyelt repedések és szakirodalmi adatok alapján három méterenként a függőlegessel 10°-os szöget bezáró repedéseket vettünk fel. A világosbarna réteg porózus mészkő, melynek feküje a szürke színnel jelölt mésziszap réteg. Legalul agyagtalaj feltételezhető az irodalmak alapján. Az épület terhét 200 kN/m megoszló teherrel modelleztük (az autóforgalom elhanyagolható, mivel az utcát középen lezárták), a tégla megerősítést narancssárgával, míg a beton idomkövet szürke színnel jelöltük.

Az üreg állékonyságát három különféle anyagmodell alkotásával vizsgáltuk, a felszíni terheket, tagoltságokat és a rétegződéseket is figyelembe véve. Az első, „erős modellbe" a rendelkezésünkre álló kőzetfizikai paraméterek közül a legerősebbeket, a második, „gyenge modellbe" a leggyengébbeket, míg a „vizes modellbe" az erős anyagok vízzel telített anyagjellemzőit adtuk be. Ezekkel mind valós, mind biztonsági számításokat végeztünk, melyek eredményére a következő értékek adódtak:


11/30

 

A legnagyobb elmozdulások helye minden alkalommal a legkisebb takarásnál jelentkezett, ám a tönkremenetel a mészkő feküjét alkotó mésziszap rétegek kimerülése miatt következett be. Ekkor a gyenge alsó rétegek benyomódnak a járatokba. Látható, hogy a biztonság értéke egyedül a vízzel telített esetben nem volt megfelelő. Kisebb mennyiségű víz állandó jelenléte megfigyelhető a barlangban, ám az összes réteget átáztató mennyiségű víz csak közműhibából adódhatna, amely az 1993-as beszakadásnál szintén közrejátszott. Megerősítésként a programmal az öreg téglaboltozatok idomkővel való cseréjét és a mésziszap réteg 20 cm betontakarással való megerősítését próbáltuk ki, ekkor a biztonság azonnal három fölé, a maximális elmozdulások értéke 25 mm alá ugrott. Ezen elméleti próbálkozásokon túl a modell felhasználható lenne statikailag megalapozott erősítések tervezésére is. Itt, a Táncsics utcában a modellezés pontosítása érdekében célszerű lenne felderíteni a megjelenő vizek eredetét, felmérni és megakadályozni a közművek hibáit és újabb mintavételekkel, a rétegződések és tagoltságok vizsgálatával tovább finomítani a bemenő adatokon és geometrián.

 

11. A Táncsics utcai üreg modellje.
12/30
11. A Táncsics utcai üreg modellje.

12. Az erős anyagmodell elmozdulás ábrája. A nyilak a mozgás irányát, a meleg színek a legnagyobb mozgások helyét jelzik
13/30
12. Az erős anyagmodell elmozdulás ábrája. A nyilak a mozgás irányát, a meleg színek a legnagyobb mozgások helyét jelzik

13. Kihasználtság-ábra a gyenge anyagmodellnél.
14/30
13. Kihasználtság-ábra a gyenge anyagmodellnél.

14. A vízzel telített modell biztonsági ábrája. A tönkremenetel helye a mésziszap réteg (Táncsics).
15/30
14. A vízzel telített modell biztonsági ábrája. A tönkremenetel helye a mésziszap réteg (Táncsics).

 

 

A Nagy Labirintus Mamutfogas termének állékonyságvizsgálata

A Nagy Labirintus Mamutfogas terme a Várhegy földalatti üregrendszerének talán legszebb része. Ha felnézünk, a főtét mindenütt átjárja a víz munkáját jelző oldásformák sokasága. A terem épségére komoly veszélyt jelent az emberi gondatlanság: a mészkőfőte felszíni munkavégzés miatt több helyen végigrepedt. A Labirintust jól ismerők szabad szemmel látják az egyes kőzettömbök repedések menti elmozdulását. A helyszíni bejárásokon a friss törések mellett kavicsos-agyagos laza anyaggal kitöltött tagoltságokat is felfedeztünk, amelyek szintén hozzájárulnak a mészkősapka folytonosságának megszakadásához.

 

15. Oldásformák a Mamutfogas terem főtéjén.
16/30
15. Oldásformák a Mamutfogas terem főtéjén.

16. A Mamutfogas terem, háttérben a terméskő megerősítő pillérrel és a mamutfogas kúttal - fotó: Görög Péter
17/30
16. A Mamutfogas terem, háttérben a terméskő megerősítő pillérrel és a mamutfogas kúttal - fotó: Görög Péter

17. A Mamutfogas terem névadója: mamutfog lenyomat a terem főéjében - fotó: Görög Péter
18/30
17. A Mamutfogas terem névadója: mamutfog lenyomat a terem főéjében - fotó: Görög Péter

18. Folyamatosan csepegő víz a Mamutfogas teremben
19/30
18. Folyamatosan csepegő víz a Mamutfogas teremben

 

 

Ennél a teremnél szintén rendelkezésünkre állt az 1994-es vizsgálatsorozat szakvéleménye, de a rétegződésről kevesebb információnk volt, ezért további irodalmi adatok segítségével (Török et al. 1998, BME 2006, illetve közműfeltárások adatai) megszerkesztettük a Várhegy egy vázlatos földtani szelvényét. A felső réteg feltöltés, alatta három mészkőréteg található. Az első és a harmadik egy gyengébb, töredezett, porózus mészkő, köztük a terem főtéjét is alkotó összefüggő, tömörebb kőzet helyezkedik el. A mészkő feküje márga. Az épület terhét 200 kN/m megoszló teherrel modelleztük, a járművek dinamikus terheit 100 kN/m megoszló statikus teherrel közelítettük. A helyszínen felmért tagoltságokat is bevittük a modellbe: a lila vonal a kis tágasságú kitöltetlen repedéseket, a dupla zöld vonal 10-20 centiméter tágasságú, agyaggal kitöltött tagoltságot jelöli. Az oldalfalak terméskő megerősítését narancssárgával, a padló betonborítását  szürke színnel ábrázoltuk. Az üreg egyharmadnál a vasbeton erősítő ív metszete látható.

Ezen rétegződés alapján alkottuk meg a számítógépes modellet és vettük fel az anyagjellemzőket. Ebben az esetben a főtét alkotó mészkőtömb anyagjellemzőnek variálásával, valamint különböző hatások, úgymint a repedések és az oldásformák többféle módon való figyelembevételével, a munkagödör kiemelés és a repedéskitöltő anyag kimosódásának vizsgálatával több mint 100 futtatást végeztünk. Ezek eredményei a következő intervallumokban mozogtak:


20/30

24. A Mamutfogas terem egyik vizsgált metszete.
21/30
24. A Mamutfogas terem egyik vizsgált metszete.


 

Ebben a táblázatban a „sima" a speciális hatásokat nem vizsgáló, a kitöltött repedéseket anyagrétegként figyelembe vevő futtatási sorozatot, a „repedés" ezek tagoltság-elemként való vizsgálatát jelenti. Az oldásformák figyelembevételére először fél méteres szakaszon gyengébb anyagminőséget vettünk figyelembe (ez a járatos rész nyilvánvalóan nem vesz részt teljes értékű kőzettömbként a teherviselésben), majd ezt az egész réteget eltávolítva is vizsgálódtunk. Megnéztük a különböző méretű munkagödrök hatását, illetve modelleztük a víz hatására a repedésekből kimosódott kitöltő anyagok esetét is.

 

25. Az oldásformák figyelembevételének első esete: a főtét fél méter mélyen gyengített anyagi tulajdonságokkal vettük figyelembe
22/30
25. Az oldásformák figyelembevételének első esete: a főtét fél méter mélyen gyengített anyagi tulajdonságokkal vettük figyelembe

26. Az oldásformák figyelembevételének második esete
23/30
26. Az oldásformák figyelembevételének második esete

27. A Mamutfogas terem jellemző elmozdulás-ábrája
24/30
27. A Mamutfogas terem jellemző elmozdulás-ábrája

28. Az AA metszet biztonsági ábrája munkagödör-kiemelés modellezéssel.
25/30
28. Az AA metszet biztonsági ábrája munkagödör-kiemelés modellezéssel.

29. Főtekiemelés hatására kapott elmozdulás-ábra.
26/30
29. Főtekiemelés hatására kapott elmozdulás-ábra.

 

 

Az eredmények az alap futtatások során megfelelőre adódtak mind a biztonság, mind az elmozdulás tekintetében, ám a különleges adottságokat tekintetbe véve, már kis elmozdulás is veszélyt jelenthet egy-egy kisebb tömbre, benyúló oldásformára. A különféle hatások figyelembevételekor kedvezőtlen értékek adódtak, az esetleges kimosódás például végzetes lehet, amihez nagy mennyiségű víz megjelenésére lenne szükség. A finomítás érdekében itt is fontos lenne a vizek származásának alaposabb ismerete. A geometria pontosabb felvételével jobban lehetne modellezni az oldásformák hatásait, illetve itt a rétegződés és a tagoltságok pontos helye és paramétereik vizsgálata tovább javíthatja ennek a vizsgálatnak az eredményét.

 

22. A BME 1994-es mintavételének helye a Nagy Labirintusban.
27/30
22. A BME 1994-es mintavételének helye a Nagy Labirintusban.

23. Vasbeton pillér megerősítés a Mamutfogas teremben- fotó: Görög Péter
28/30
23. Vasbeton pillér megerősítés a Mamutfogas teremben- fotó: Görög Péter

 

 

Összegzés

Az elhagyatott és elhanyagolt üregek mindaddig komoly veszélynek vannak kitéve, amíg el nem kezdünk rájuk megőrzendő értékként, felelős mérnöki szemmel tekinteni. E földalatti terek bevonása a hétköznapok körforgásába nemcsak az itt lakók és vendégeik életét gazdagítaná, de a folyamatos ellenőrzésre is lehetőséget adna. A kőzetkörnyezetet figyelembe vevő tervezés és a szakemberek együttműködése lehetővé tehetné, hogy ezek a megerősítések „szépek és jók" legyenek, vagyis a funkcionális megfelelőséget biztosítva az üregek, termek esztétikai értékeit is megőrizzék, kihangsúlyozzák. E terek ilyen módú felhasználására láthatunk néhány jó példát: a Hapimag Apartmanház alatti üreget, illetve a Magyar Borok Házát. A budai Vár barlangjai nem „ellenségek" és csupán megoldandó problémák: ha jó szívvel és ésszel foglalkozunk velük, még sokáig élvezhetjük e föld alatti csodákat.

Karay Gyöngyi


Karay Gyöngyi 1988. június 15-én született Budapesten. Elsőéves a BME Szerkezet-építőmérnök mesterszakán, Mérnökgeológia szakirányon, a Várhegy üregeinek állékonysági kérdéseivel 2011 februárja óta foglalkozik. A témában írt diplomát (A

Karay Gyöngyi
29/30
Karay Gyöngyi

Budapest I. kerület Táncsics Mihály utca 15-23. szám alatti barlangpincék állékonyságának kőzetmechanikai vizsgálata) és TDK dolgozatot (A budavári Nagy Labirintus Mamutfogas termének állékonyság-vizsgálata). Szerzőként közreműködött a 2012. januári Mérnökgeológia-Kőzetmechanika konferenciára megjelent, Mérnöki kutatások a budai Várhegyen című könyv elkészítésében (szerkesztette Görög Péter és Hajnal Géza, írta Farkas Dávid, Görög Péter, Hajnal Géza, Karay Gyöngyi, Kőszely Ágnes, Török Ákos, Vasvári Vilmos).

 

Források
  • CHOLNOKY J. (1936): A budai várhegyi barlangok. Barlangvilág, 6. 12., 10-18.
  • HAJNAL G. (2003): A budai Várhegy hidrogeológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.129.
  • HORUSITZKY H. (1939): Budapest Duna-jobbparti részének geológiai viszonyai. Hidrológiai Közlöny, 18 (1938), 404.
  • KADIČ, O. (1942): A budavári barlangpincék, a várhegyi barlang és a Barlangtani Gyűjtemény ismertetése. Barlangvilág, 12 (3-4), 49-75.
  • KÉZ A. (1993): A budai Várhegy teraszkavicsa. Földrajzi Közlemények, 61, 266-268.
  • TÖRÖK Á. et al. (1998): A Gerecse és a Budai hegység édesvízi mészkő összleteinek komplex földtani vizsgálata. Ifjúsági OTKA jelentés, 71.

BME szakvélemények:

Előzetes szakértői értékelés a Budapest I. kerület, Táncsics Mihály utca 19–21. számú lakóépület mélypincéinek kőzetkörnyezetéről. (204.005/1993-e) Résztvevő szakértők: KLEB B., GÁLOS M., MAREK I., TÖRÖK Á., BENKOVICS L., KOCSÁNYINÉ KOPECSKÓ K., EMSZT GY. ÁRPÁS E.

Szakértői értékelés a Budapest, I. kerület, Táncsics Mihály utca 17–21. sz. lakóépületek alatti forrásvízi mészkő kőzetfizikai, kőzetmechanikai tulajdonságairól. (204.008/1994-a) Résztvevő szakértők: KLEB B., GÁLOS M., MAREK I., TÖRÖK Á.

Szakértői értékelés a Labirintusban (Budapest, Várhegy) előforduló forrásvízi mészkövek kőzetfizikai, kőzetmechanikai tulajdonságairól (204.008/1994-b) Résztvevő szakértők: KLEB B., GÁLOS M., MAREK I., TÖRÖK Á.

Szakértői értékelés a Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templom rekonstrukciós munkáihoz készített fúrások magmintáinak talaj- és kőzetmechanikai vizsgálatairól (32898-003-MG-041/2006) Résztvevő szakértők: GÁLOS M., VÁSÁRHELYI B., EMSZT GY., ÁRPÁS E.

Kapcsolódó oldalak:

Víz és repedések nyomában a budai Várhegyen

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.