Nézőpontok/Vélemény

Az új „Kékgolyó”

1/9

Országos Onkológiai Intézet - meglévő állapot

?>
Országos Onkológiai Intézet - meglévő állapot
?>
Országos Onkológiai Intézet - távlati fejlesztési terv
?>
Országos Onkológiai Intézet - távlati fejlesztési terv
?>
A tervezett központi épület
?>
A 11/a épület (második verzió)
?>
A tervezett központi épület
?>
A tervezett központi épület
?>
A tervezett központi épület
?>
1/9

Országos Onkológiai Intézet - meglévő állapot

Az új „Kékgolyó”
Nézőpontok/Vélemény

Az új „Kékgolyó”

2009.03.10. 00:30

Cikkinfó

Szerzők:
Zsuppán András

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Bakó István

Vélemények:
3

Orvostechnológiai szempontból kiválónak, építészetileg átlagosnak ígérkezik az Országos Onkológiai Intézet, közkeletű nevén a „Kékgolyó" új klinikai tömbje. Bakó István terve nem váltott ki különösebb indulatokat a tervtanácsból – az uniós pénzek gördülékeny lehívása ezúttal fontosabb minden más megfontolásnál.

Március 5-én tárgyalta a központi tervtanács az Országos Onkológiai Intézet új központi épületének tervét. Fegyverneky Sándor országos főépítész bevezetőjében arra hívta fel a tagok figyelmét, hogy akár egy kiemelt uniós projekt is elúszhat, ha a tervezési folyamat valamilyen okból túlságosan elhúzódik – alig egy nappal a budai vár felújításának lefújása után az aggodalom jogosnak tűnt, de a „Kékgolyó" új klinikai tömbjét végül senki nem akarta megfúrni.

A beruházás projektmenedzsere, Tímár László bevezetőjében szintén elmondta, hogy hosszú idő óta ez az első igazi fejlesztési lehetősége az intézetnek. Kiemelt uniós projektként 6 milliárd forinthoz jut az onkológia – ilyen alkalom harminc évente egyszer adódik.

 

Országos Onkológiai Intézet - meglévő állapot
1/9
Országos Onkológiai Intézet - meglévő állapot

Országos Onkológiai Intézet - távlati fejlesztési terv
2/9
Országos Onkológiai Intézet - távlati fejlesztési terv

Országos Onkológiai Intézet - távlati fejlesztési terv
3/9
Országos Onkológiai Intézet - távlati fejlesztési terv

 

A pénz biztonságos lehívhatósága tehát minden más szempontot felülírt, igaz, komoly építészeti izgalmakat a terv egyébként sem váltott ki. Bakó István, a debreceni Medmix Center Kft. vezető tervezője gyakorlott és profi kórházépítész, aki orvostechnológiai szempontból jól működő, korrekt tervet tett le az asztalra.

A ház formálását alapvetően meghatározta a speciális funkció. Az új központi épület a telek közepén, a jelenlegi 3-as épület helyén épülhet fel a hasi sebészet, az intenzív osztály és a hotelszárny befogadására. Kiegészítő fejlesztésként készül el a 11/a tömb a bőrgyógyászati osztály, a 78 fekhelyes ambulancia és a gyógyszertár részére. Erre a házra kétféle homlokzatterv született. A kórház távlati fejlesztési terve további nagy építkezésekkel, többek közt egy nyolcszintes tömb felhúzásával számol a terület egyik sarkában.

 

A tervezett központi épület
4/9
A tervezett központi épület

A 11/a épület (második verzió)
5/9
A 11/a épület (második verzió)

 

 

A „Kékgolyó" nem tartozik az építészetileg igazán színvonalas, nagy budapesti kórházak közé. Egyetlen védett kápolna kivételével az épületállomány többi része jellegtelen – a 20. század folyamán többszöri funkcióváltással és zavaros, koncepció nélküli toldozgatással jött létre a mai állapot. Mind a tervező, mind a tervtanács tagjai úgy vélték: itt nincs mihez igazodni, talán jobb lenne ledózerolni az egész intézetet, és tiszta lapot nyitni egy magas színvonalú új épülettel, erre azonban nincs reális esély. A bontásra szánt 3-as épület egy maga nemében kellemes, neobarokk pavilon, azonban az új központi tömb helye csak a telek középső telke lehetett.

Némi bágyadt vitát csak az a felvetés váltott ki, hogy a helyszín fontossága és a beruházás léptéke miatt illet volna országos tervpályázatot kiírni. A kritikát a projektmenedzser azzal utasította el, hogy a kórháznak lassan a gyógyszerek beszerzésére sincs pénze, nemhogy pályáztatásra, a tervezési költséget pedig egy gyógyszergyártó magáncég fizeti – igaz, maga a beruházás ettől még közpénzből valósul meg.

 

A tervezett központi épület
6/9
A tervezett központi épület

A tervezett központi épület
7/9
A tervezett központi épület

A tervezett központi épület
8/9
A tervezett központi épület

 

 

Az új központi épület tömegformálását, homlokzatát több hozzászóló kritizálta, de elsődleges preferenciának nevezték a fejlesztés megvalósulását, így végül az állásfoglalásba csak annyi került bele, hogy a kiviteli terveknél még érdemes lenne finomítani-egyszerűsíteni a részleteken.

Az új kórházépület riasztóan nagy mérete logikusan következik a beruházási programból. Az újabb budai kórházak általános jellemzője a túlméretezettség, a zöldfelület csökkenése, illetve az ezzel járó növekvő környezeti terhelés. Elhangzott, hogy ezt az urbanisztikai szempontból valóban kedvezőtlen folyamatot nem lehet megállítani, mivel az elmúlt évtizedekben megváltozott a kórházak működési rendje: nincs idő és lehetőség többé arra, hogy a betegek a parkban sétálgatva, hetekig lábadozzanak, a cél az, hogy minél rövidebb ideig tartózkodjanak a kórházban, műtét után hamar hazamenjenek, ehhez viszont nincs szükség nagy kertekre. Az új „Kékgolyó" ennek a tendenciának a jellemző példája – nem ideális, de az adott esetben elfogadható, tisztességes megoldás.

Zsuppán András

Vélemények (3)
sponcsak
2009.03.10.
15:48

Azt allitani, hogy "riaszto a mérete" az azért enyhén szolva tulzas... Teljesen normalis méretu haz egy fovarosban. Raadasul azzal, hogy felfelé terjeszkedik és nem vizszintesen, valoszinuleg zold feluleteket ment meg maga korul...

zsuppanandras
2009.03.10.
16:53

@sponcsak: a jelenlegi épületekhez képest mindenesetre léptékváltást jelent, igaz, a távlati terven látszó sarki tömbhöz képest még ez is kicsinek számít.

zapata
2009.03.10.
17:07

@sponcsak: Én is elnézném az épületnek, hogy ekkora, de csak akkor, ha kevésbé brutális és kevésbé darabosan tagolt lenne.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk