Közélet, hírek

Az Óbudai-sziget stratégiai tervének elfogadásáról dönthet a főváros

1/1

A sziget északi csúcsa. Forrás: Óbudai-sziget Stratégiai Terve

Hirdetés
?>
A sziget északi csúcsa. Forrás: Óbudai-sziget Stratégiai Terve
1/1

A sziget északi csúcsa. Forrás: Óbudai-sziget Stratégiai Terve

Az Óbudai-sziget stratégiai tervének elfogadásáról dönthet a főváros
Közélet, hírek

Az Óbudai-sziget stratégiai tervének elfogadásáról dönthet a főváros

2022.11.29. 12:11

A sziget fejlesztési irányainak megfogalmazásakor a természeti értékek védelme lett az egyik fő szempont. "A terület szolgáltatásainak, rekreációs kínálatának fejlesztése csak az itt található természeti és épített örökség védelmének, valamint a revitalizáció lehetőségének biztosítása mellett lehetséges" – írják a dokumentumban.

Az Óbudai-sziget stratégiai tervének elfogadására nyújtott be előterjesztést Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes a fővárosi közgyűlés november 30-i ülésére. 

A kiemelt közcélú zöldterületnek számító sziget rekreációs célú és karakterőrző fejlesztése a tavaly elfogadott Radó Dezső Terv, azaz Budapest Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akciótervének egyik kulcsprojektje; fővárosi parkrendszerben elfoglalt különleges helyét pozíciója, sokszínű történeti múltja és a mai kor igényeihez kapcsolódó egyedi használata adja. Dunai szigetként a főváros beépített területei között különleges természeti élővilággal, ipari örökségéből és pozíciójából adódóan gazdag kulturális és épített örökséggel, továbbá sajátos parkhasználati jellemzőkkel rendelkezik. Sokszínű értékei mellett azonban fontos tény, hogy több mint 40 hektárnyi területe jelenleg közhasználat elől elzárt terület. E területek jövőbeli fejlesztése nagy hatással lehet a sziget zöldterületi és rekreációs hasznosítására – olvasható az előterjesztésben. 

A stratégiai terv célja a természeti adottságok szem előtt tartásával a sziget közcélú hasznosításának és zöldhálózati szerepének erősítése, amelynek alapfeltétele a meglévő, kimondottan értékes élőhelyek és a galériaerdő védelme.

A fejlesztés alapja a Margitsziget – Római-part és az óbudai Fő tér – Óbudai-sziget ökológiai és rekreációs tengelyek erősítése és kiegészítése, a főváros és Óbuda zöldterületi, kulturális és rekreációs helyszíneinek gazdagítása. A partmenti területek és a sziget közötti szinergia által a kialakuló funkciómix egyedi kínálatú városi térséget hozhat létre a Duna menti zóna és az átmeneti zóna metszetében. A Fővárosi Önkormányzat kiemelt célként fogalmazta meg, hogy az Óbudai-sziget

a Margitsziget funkcióintenzív, telepített közparki területével szemben egy természetvédelmi, ökológiai fókuszú zöldterület legyen, ennélfogva a sziget beépíthetőségi lehetőségeinek csökkentését, a természeti és épített értékek, illetve karakter védelmét kívánják megvalósítani. 

A stratégai tervet két körben és több formában egyeztették az érintett területhasználókkal, a III. kerületi önkormányzattal, az állami területek kezelésének várományosaként a Petőfi Kulturális Ügynökséggel és a Sziget Zrt-vel.

Az előterjesztés szerint az aktuális célok a következők:

  • közgyűlési határozattal elfogadnák a terület átfogó – ökosziget szemléletű – jövőképét és az ehhez illeszkedő fenntartási, fejlesztési feladatokat,
  • a tervvel megalapoznák a sziget északi részén szereplő gyalogoshíd kivételét a településszerkezeti tervből,
  • megalapoznák továbbá a terület beépíthetőségi paramétereit korlátozó HÉSZ-módosítást is a beépítésre szánt területeket érintően,
  • valamint a sziget déli, állami tulajdonban lévő területrészének közhasználatú megnyitását, új gyalogos és kerékpáros hidak kialakítását célzó együttműködést,
  • a tervben rögzítenék a sziget egészének körgáttal való bevédésének szükségtelenségét, ellentétességét a stratégia célokkal,
  • jeleznék az integrált kutyás használat értékként való kezelését, annak biztosítását a közparki területeken,
  • mindemellett bíznak abban, hogy a terv segíti a közparki területek fejlesztéséhez (pl. játszótér felújításhoz) külső források megszerzését.

A stratégiai terv összefoglalásában a helyzetelemzésre kitérve azt írják, a természetközeli élőhelyeket és természetvédelmi szempontból kiemelten értékes területeket védetté is nyilvánították. Ezek kiterjedése csaknem 25,1 hektár, melyet a vízparti galériaerdő területei és az árvízvédelmi töltésen belüli extenzív gyepterületek tesznek ki. A hely egyedi karakterét és szellemét emellett meghatározzák történeti emlékei, az Óbudára jellemző történeti korok egymásra rakódásának együttes jelenléte; az ebből fakadó értéket a régészeti feltárások ókori és középkori romjai mellett az iparosodás korszakára jellemző épületállomány egy időbeni megjelenése jelenti.

Ennél az alfejezetnél több problémát is felsorolnak, ami jelenleg a területre jellemző:  

  • a sziget berendezési tárgyai és egyéb infrastruktúra elemei jellemzően hiányosak vagy leromlott állapotban vannak,
  • egyes területei használaton kívül vannak, vagy éppen közhasználat elől elzártak,
  • több helyen (különösen a déli területeken) találhatók elzárt, leromlott állapotú (akár balesetveszélyes) épületek és építmények, amelyek gondozatlanságuk miatt gyakorta váltak az illegális hulladéklerakások és egyéb szennyezések helyszíneivé,
  • limitáltak a közlekedési kapcsolatok: a gyalogos zónaként kialakított Fő tér és a sziget között nincs színvonalas gyalogos összeköttetés, az Árpád híddal sincs közvetlen kerékpáros és gyalogos összeköttetése a szigetnek, emellett a szigeten belül, annak déli részét alkotó két félsziget területe közötti kapcsolat csak jelentős kerülővel biztosított,
  • legerősebb elválasztó hatással a déli, öböl menti, állami tulajdonú terület és a fővárosi és kerületi önkormányzati tulajdonú, északi park terület között húzódó kerítés bír, melynek két oldalán két külön "világ" helyezkedik el, azok között kapcsolat nincs,
  • a Sziget Fesztivál óriásrendezvénye korlátozza a közpark használatát és különféle környezeti terhelésekkel jár, amely ugyanakkor megfelelő szabályozással (pl. közterület-használatok korlátozásával) mérsékelhető,
  • a sziget teljes területe hullámtérben és nagyvízi mederben helyezkedik el.

Utóbbihoz kapcsolódóan megjegyzik: a sziget északi részének területhasználata és fejlesztési elképzelései nem teszik indokolttá a terület védművekkel történő bevédését, ezen kívül a meglévő természeti értékek megőrzésének célja miatt nincs is erre lehetőség. A déli részen a meglévő épített környezeti értékek (műemlékek és régészeti értékek) miatt indokolt a terület elöntés és – ahol szükséges – talajvíz elleni védelmének kialakítása, a tervezett védművet azonban itt is csak úgy szabad meghatározni, hogy a meglévő, értékes ligeterdőket és élőhelyeket ne veszélyeztesse.

A sziget elsődleges funkciója a városi közparki és ökológiai szolgáltatások biztosítása, amely keretében a városi lakosság valamennyi korosztálya számára rekreációs és pihenési lehetőséget nyújt. A terület fejlesztése során kiemelten kezelik, hogy a látogatók számára minőségi zöld környezet és a pihenéshez szükséges komfortberendezések biztosítottak legyenek, a jelenleg közhasználat elől elzárt területeken bővüljön a pihenőpark, valamint színvonalas kulturális szolgáltatásokat és programokat nyújthassanak a meglévő természeti és zöldfelületi értékek és az épített örökség védelmével összhangban.

A pihenőparki funkciók és szolgáltatások fejlesztésének alapvetése az is, hogy a látogatottság szezonalitása csökkenjen (a megnövekedő látogatottság a nyári időszakban és a szezonális nagyrendezvények, így a Sziget Fesztivál és a Gyerek Sziget miatt jellemző). 

A koncepció legfontosabb alapelve ugyanakkor a sziget ökologikus karaktervédelme. A szolgáltatások és a rekreációs kínálat fejlesztése csak az itt található természeti és épített örökség védelmének, valamint a revitalizáció lehetőségének biztosítása mellett lehetséges

– szögezik le.

Az ártéri ligeterdő területén elsődlegesen a természeti értékek védelmét tartják szem előtt, itt a védett terület kezelési tervének betartása a cél. A pihenőparki részt még a ’70-es években alakította ki a főváros; itt cél a jelenlegi természetközeli környezetben való időtöltés biztosítása és a kialakult parkhasználat megőrzése, a parki berendezések, megérkezési pontok állapotának javítása.

Az ipari és a jelenleg láthatatlan régészeti örökség a közhasználat elől elzárt részen helyezkedik el, itt a múlthoz illeszkedő, az értékeket tiszteletben tartó közcélú hasznosítást, megnyitást tartják kívánatosnak, amely összhangban van a sziget többi részével és biztosítja az értékek bemutatását, illetve a terület bejárhatóságát az érdeklődők számára.

Fontos ugyanakkor, hogy az előterjesztéshez csatolt stratégiai terv egy többlépcsős tervezési folyamat részeként értelmezhető, tehát még nem a konkrét, részletesen kidolgozott fejlesztési elképzeléseket meghatározó fázis része, a beavatkozási javaslatok csak lehetséges projektelemekként szerepelnek benne. (Mint kiderült, a tervi elemek meghatározásakor alulról jövő kezdeményezéseket, így például petíciókat is figyelembe vettek.) A további tervezés, valamint a területhasználókkal való egyeztetések során lesz feladat kiválasztani a felhozatalból, hogy ténylegesen mire van szükség, és a szükséges beavatkozások hol és milyen módon valósíthatók meg a részletes hatáselemzések figyelembevételével. A stratégia hosszú távú céljainak megvalósítására ütemezetten, a fejlesztési források rendelkezésre állásához igazodva kerülhet majd sor. 

Vélemények (2)
Reki
2022.12.01.
12:08

Ez egy eleve elhibázott terv. Nem lesz gyalogoshíd, a hajógyár rozsdaövezetén belül nem épülnek új épületek, szállodák, idegenforgalmi létesítmények stb. Ez annak a fantáziatlan koncepciónak a folytatása, amit a főváros évek óta képvisel: ne épüljön semmi, sőt még azt sem fejezik be, ami már korábbi tervekben volt. Elképesztő!

<>---
2022.11.30.
14:36

Ez a program egy tragédia. Sokkal jobbat vártam, sajnos csalódtam.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk