Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Közélet, hírek

Az egyetem színeváltozása

1/3

Hirdetés
?>
?>
?>
1/3

Az egyetem színeváltozása
Közélet, hírek

Az egyetem színeváltozása

2006.11.13. 11:26

Valahogy úgy alakult, hogy az Alkotóhét „nyersanyaga" jórészt maga a műegyetemi épület lett. Az Alkotóhét kiállítása szerdáig, november 15-ig tekinthető meg.

Valahogy úgy alakult, hogy a múlt heti Alkotóhét „nyersanyaga" jórészt maga a műegyetemi épület lett. A „keletkezés körülményeit" tekintve ez tulajdonképpen nem meglepő: a hallgatókat tömörítő egyes műtermeket ugyanis ezúttal nem építészek, hanem képzőművészek vezették, a téma pedig elég lakonikus megfogalmazást nyert, mely egyszersmind zavarbaejtően sokféle értelmezési lehetőséget engedett meg az alkotóknak: a megtapasztalható építészeti tér. A szervezők a képzőművészektől azt remélték, hogy merőben eltérően értelmezik majd az építészeti teret, mint ahogy az az egyetemen szokásos – s valóban, erre a néhány napra az épület nem tartószerkezetek, nyersanyagok, funkció- és tértípusok szigorú rendjét jelentette, hanem a mérnöki törvényszerűségektől mindinkább elszakadó viszonylatok, összefüggések különös hálózatát.

Az egyetem tereiben az épület struktúrájának átértelmezésére késztető installációkat rendeztek be: az emeleti büfénél egy kamuflázs-pillér áll, melybe ha belépünk, az épület részévé válhatunk – kissé morbid asszociációval – úgy, mint Kőmíves Kelemen felesége. Az egyik liftet „tértelenítették", vagy inkább egy sötét vakteret, egy „fekete lyukat" csináltak belőle, oldásként viszont a mennyezetet „áttörve" felülről az alkotócsoport tagjai pillantanak le ránk, mintha valami mély kútban állnánk. A főlépcsőház és az aula sajátos térkapcsolatát, a térburkolatok bőrszerű struktúráját és a gépészeti berendezések pókhálóját is kutatták az installációk.


 

 

A lift átalakításához hasonló gondolatokat feszegetett az Alkotóhét egyik legérdekesebb munkája, a Möbiusz-metró című projekt, melynek során J.A. Deutsch egy „tudományos-fantasztikus novellájának" képzeletbeli megfilmesítéséhez készítettek díszletterveket. A munka végül elszakadt a hagyományos díszlettervezési elvektől, s végül egy egész metróhálózat lett belőle, mely furcsa, előre nem kiszámítható „téresemények" sorozatát érzékeltette. Ugyanakkor egy olyan egységes látványvilág született, amely – az aktuális budapesti metró-ügyre reagálva –  megvalósítható, miközben az irodalmi anyagot is vizualizálja.

Csak néhány installációt, projekt-dokumentációt villantottunk itt fel, érzékeltetve a mostani Alkotóhét szinte kimeríthetetlen ötletgazdagságát. Nyolc műterem több tucatnyi csoportja alkotta e térfilozófiai kísérleteket, melyek – legalább néhány napra – az egyetem épületének különös színeváltozását okozták.

A Középülettervezési Tanszék mellett az Urbanisztika Tanszék is meghirdette a maga Alkotóhetét – sokkal konkrétabb témában. Az egyre rosszabb állapotban lévő budapesti vasúti területek hasznosítására vártak szabad ötleteket, makettként megfogalmazva. A téma azóta az országos politikai-gazdasági-építészeti közélet fókuszába került, ugyanis az új kormányzati negyed talán éppen egy felhagyott vasúti területen fog megépülni.

A részletekről: www.eszk.bme.hu

Az Alkotóhét kiállítása szerdáig, november 15-ig tekinthető meg.

HP

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.