Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Emberek/Interjú

Auditórium Podcast – Erő Zoltán: A nagyvárosok szétterülését meg kell fékezni

1/3

A bajnai Sándor–Metternich-kastély felújítása, Építészet: PALATIUM Stúdió, Fotó: Egresi János, A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram hozzájárulásával

4-es metró, Kálvin tér – fotó: Bujnovszky Tamás

Hirdetés
?>
?>
A bajnai Sándor–Metternich-kastély felújítása, Építészet: PALATIUM Stúdió, Fotó: Egresi János, A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram hozzájárulásával
?>
4-es metró, Kálvin tér – fotó: Bujnovszky Tamás
1/3

A bajnai Sándor–Metternich-kastély felújítása, Építészet: PALATIUM Stúdió, Fotó: Egresi János, A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram hozzájárulásával

4-es metró, Kálvin tér – fotó: Bujnovszky Tamás

Auditórium Podcast – Erő Zoltán: A nagyvárosok szétterülését meg kell fékezni
Emberek/Interjú

Auditórium Podcast – Erő Zoltán: A nagyvárosok szétterülését meg kell fékezni

2021.10.19. 07:54

Cikkinfó

Szerzők:
Zubreczki Dávid

Építészek, alkotók:
Erő Zoltán, Palatium Stúdió

Vélemények:
1

Dosszié:

„Kiköltöznek az emberek a városból. Ettől a város fellazul, a közlekedési igények megnőnek, a korábbi kukoricásokat lakóterületekké alakítjuk és ez a folyamat – nem akarok durva hasonlatot használni, de talán lehet mondani, hogy – olyan, mint egy rákos sejt szaporodása." Mindezt Erő Zoltán, Budapest főépítésze mondta az Auditorium podcast legújabb adásában, melyben a fenntartható városok és az építészet kapcsolatáról mesélt.

Az AuditóriumMagyar Építőművészek Szövetségének keddenként jelentkező podcastsorozata, melyben Zubreczki Dávid szakíró, építészeti mesemondó beszélget ismert építészekkel a fenntarthatóságról. A műsor médiapartnere az Építészfórum: a hanghoz képeket, terveket, linkeket és sok más információt találnak nálunk az érdeklődők. A podcast a Madaz kiadó gondozásában jelenik meg.

A tavaszi évad első adásban Zoboki Gábor az Operaház titkairól, a másodikban Kovács Csaba a Galya-kilátó építéséről, a harmadikban Csillag Katalin a MOME újjászületéséről, a negyedikben Nagy Csaba a Vizafogó óvoda rekonstrukciójáról az utolsóban pedig Golda János az Északi Járműjavítóba költöző Közlekedési Múzeumról mesélt.

4-es metró, Kálvin tér – fotó: Bujnovszky Tamás
3/3
4-es metró, Kálvin tér – fotó: Bujnovszky Tamás

Erő Zoltán Ybl-díjas építész, urbanista, címzetes egyetemi docens, akinek a neve legtöbbször úgy jön szóba manapság, mint Budapest főépítésze. Nevéhez fűződik a pannonhalmi apátság fejlesztésének több üteme, a bajnai Sándor–Metternich-kastély helyreállítása és a Monostori erőd hasznosítási programjának kidolgozása Komáromban. Ő koordinálta 2004-től a négyes metró építészeti kialakítását, emellett irodája, a Palatium Studio dolgozta ki több állomás, így a Kelenföldi pályaudvar, a Bikás park és a Kálvin tér arculatát is. Dolgozott Sümeg, Ajka és Hatvan köztereinek megújulásán, a magyarpolányi falumegújítási programjukat Europa Nostra díjjal is jutalmazták. Részt vett Budapest első fejlesztési, majd rehabilitációs koncepciójának elkészítésében és ő álmodta újra az azóta mintaként emlegetett Bartók Béla utat és a Kosztolányi Dezső teret is.

Szóval hatalmas városfejlesztési tapasztalattal, megvalósult és kidolgozott tervekkel a háta mögött vállalhatta el 2020 februárjában főépítészi megbízatást Budapesten. Azóta több helyen is beszélt a terveiről, feladatairól, szinte mindenhol a városok szétterülését határozva meg a világvárosok fő problémájaként. Szerinte nincs ez másként Budapesten sem. Úgy véli, hogy bár szerény eszközök állnak csak a főváros rendelkezésére, azért nem kell karba tett kézzel néznünk a folyamatot. Az Auditórium legutóbbi adásában nem csak a problémáról, de a megoldási lehetőségekről is mesélt a hallgatóknak.

A podcastsorozat következő adásának vendége Fajcsák Dénes építész, az Arkt Építész Stúdió alapítótagja, Heves megye állami főépítésze lesz. Ő az elnéptelenedő magyar falvakról, az így kialakuló építészeti problémákról és természetesen a fenntartható építészetről mesél majd.

A podcast megtalálható az ismert lejátszókban (AppleSpotifyGoogle), az egyes adásokhoz pedig mindig itt, az Építészfórumon találnak hasznos háttéranyagokat a hallgatók.

Zunreczki Dávid

Vélemények (1)
Reki
2021.10.19.
19:54

"Ő koordinálta 2004-től a négyes metró építészeti kialakítását." A képen is látható Kálvin téri állomás nagyon látványos, lenyűgöző látvány. A nyers beton felületek az átadás idején még jól néztek ki, de az idővel rohamosan romlik az esztétikai értéke, és hamarabb lesz szükség felújításra.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.