Épülettervek/Hallgatói terv

A továbbiakban hallgatók = tervezők

1/77

Tervezési helyszín

Tervezési helyszín

Borenich Levente: Nincs mindent átfogó építészeti koncepció, helyette szabadon, akár részletekben megvalósítható struktúra. Nem egy funkció, hanem egy forma, amibe beköltözhet egy közösség; az önkormányzat céljává lehet a közösségépítés!

Borenich Levente - közösségépítő ház

Borenich Levente - közösségépítő ház

Borenich Levente - közösségépítő ház

Borenich Levente - közösségépítő ház

Borenich Levente - közösségépítő ház

Borenich Levente - közösségépítő ház

Bús Bianka: Tervében a közeli sávházak formavilágára és anyaghasználatára reflektál - elegyíti a lehető legminimálisabbra szabott élettereket, a közösség tereit és régen használt anyagokat. Ezzel párhuzamosan ügyel a leendő lakók különböző igényeire.

Bús Bianka – sáv-co-living

Bús Bianka – sáv-co-living

Kopacz Hanna és Farkas Flóra: Lakó-, próba-, és munkahely minden, cirkuszban dolgozó ember számára, egyben kulturális és szórakoztató központ a környékbelieknek. Izgalmas tér és anyaghasználat régi és új határán billegve.

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Farkas Sára: A régi épületeknek keretet adott; egy hol nyitott, hol zárt, hol kiszélesedő, hol leszűkülő folyosó köti össze őket, melynek egy része annyira kiszélesedik, hogy közösségi tér lesz belőle.

Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal

Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal

Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal

Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal

Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal

Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal

Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal

Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal

Horváth Krisztina: Célcsoport a közelben újrahasznosítással foglalkozó néhány vállalat, de a környéken élők számára is nyitott a hely. A lakó- és a közösen használt terek közötti átmenetre különlegesen jó megoldás született!

Horváth Krisztina – inkubációs, lakó- és közösségi komplexum

Horváth Krisztina – inkubációs, lakó- és közösségi komplexum

Jakabos Juli: Műhelyház, szakiskola, munkahely és kollégium hátrányos helyzetben élő fiatalok számára. A jól átgondolt funkciót, működést tükrözik az alaprajzok.

Jakabos Juli – realista válasz aktuális problémákra

Kovács Juli: Amellett, hogy a bentlakók szakmát és megélhetést kapnak, a környékbeliek számára is fontos a hely – a műhelyfoglalkozások, bemutatók, előadások fontos közösségformáló erővel bírnak.

Kubinyi Hanna: Az iskolaépület homlokzata sem változott, ám a kreatív alkalmazkodásnak hála, teljesen újfajta terek jöttek létre. Az új épület és az összekötő tető ad keretet és helyet az új funkcióknak.

Kubinyi Hanna – lehető legkisebb beavatkozás, legnagyobb változás

Kubinyi Hanna – lehető legkisebb beavatkozás, legnagyobb változás

Nagy Zoltán: Hatalmas üvegházzal egészül ki a régi iskolaépület, egységes 'csomagolást' kap minden épület. Van hely kutatóközpontnak, lakóegységeknek, közösségi tereknek.

Nagy Zoltán – arborétum

Nagy Zoltán – arborétum

Nagy Zoltán – arborétum

Novák Máté: Cél volt fiatalok számára ideális lakóhelyet létrehozni, ahol barátok együtt, valóban közösségben élhetnek. A lakótömb szabályos és szigorú rasztere mögött lazán alakítható terekben élhetnek együtt.

Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat

Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat

Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat

Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat

Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat

Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat

Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat

Pongrácz Anna: Lebegő doboz köti össze a két főépületet, át is szúrva azokat. Meghökkentő gondolat, bonyolult helyzet, nehéz volt megtalálni a megoldást. Mindenképpen izgalmas út volt, de sikerült bejárni.

Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb

Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb

Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb

Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb

Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb

Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb

Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb

Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb

Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb

Rudolf Vince: Vince – aki maga is profi táncos – tulajdonképpen saját közösségének tervezett egy rendkívül innovatív, mégis hagyományokat őrző épületcsoportot, ahol a táncosok együtt élnek, alkotnak, előadnak, tanítanak.

Rudolf Vince – közösségi (lakó)ház táncosoknak

Rudolf Vince – közösségi (lakó)ház táncosoknak

Rudolf Vince – közösségi (lakó)ház táncosoknak

Rudolf Vince – közösségi (lakó)ház táncosoknak

Técsi Zita: Az új épületrész teljesen elkülönül a régitől, eltartva lebeg fölötte. A lakó- és munkahelyek mellett gyermekmegőrző, bérelhető programszobák is megtalálhatóak az épületben.

Técsi Zita – szociális lakások, co-working terek kreatív szakmában dolgozó embereknek

Turóczi Áron: A terv központi része a kert, amely összefogja az épületeket, azok szerves része - a homlokzathoz rögzített hálóra felfutó növényzet alatt privát kerteket találunk. A publikus és magánszféra jól igazodik a struktúrához.

Turóczi Áron – közösség - kert - ház

Turóczi Áron – közösség - kert - ház

Váradi Botond: Az épületcsoportban megtalálható mindaz, ami egy botanikai létesítményhez szükséges - iskola, irodák, lakóház, üvegház. A régi folyosók egybenyitásával különleges közösségi konyhaterek jönnek létre.

Váradi Botond – Paprikafarm, önszerveződő kollégium

Váradi Botond – Paprikafarm, önszerveződő kollégium

Váradi Botond – Paprikafarm, önszerveződő kollégium

?>
Tervezési helyszín
?>
Tervezési helyszín
?>
Borenich Levente: Nincs mindent átfogó építészeti koncepció, helyette szabadon, akár részletekben megvalósítható struktúra. Nem egy funkció, hanem egy forma, amibe beköltözhet egy közösség; az önkormányzat céljává lehet a közösségépítés!
?>
Borenich Levente - közösségépítő ház
?>
Borenich Levente - közösségépítő ház
?>
Borenich Levente - közösségépítő ház
?>
Borenich Levente - közösségépítő ház
?>
Borenich Levente - közösségépítő ház
?>
Borenich Levente - közösségépítő ház
?>
Bús Bianka: Tervében a közeli sávházak formavilágára és anyaghasználatára reflektál - elegyíti a lehető legminimálisabbra szabott élettereket, a közösség tereit és régen használt anyagokat. Ezzel párhuzamosan ügyel a leendő lakók különböző igényeire.
?>
Bús Bianka – sáv-co-living
?>
Bús Bianka – sáv-co-living
?>
Kopacz Hanna és Farkas Flóra: Lakó-, próba-, és munkahely minden, cirkuszban dolgozó ember számára, egyben kulturális és szórakoztató központ a környékbelieknek. Izgalmas tér és anyaghasználat régi és új határán billegve.
?>
Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz
?>
Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz
?>
Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz
?>
Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz
?>
Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz
?>
Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz
?>
Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz
?>
Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz
?>
Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz
?>
Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz
?>
Farkas Sára: A régi épületeknek keretet adott; egy hol nyitott, hol zárt, hol kiszélesedő, hol leszűkülő folyosó köti össze őket, melynek egy része annyira kiszélesedik, hogy közösségi tér lesz belőle.
?>
Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal
?>
Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal
?>
Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal
?>
Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal
?>
Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal
?>
Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal
?>
Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal
?>
Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal
?>
Horváth Krisztina: Célcsoport a közelben újrahasznosítással foglalkozó néhány vállalat, de a környéken élők számára is nyitott a hely. A lakó- és a közösen használt terek közötti átmenetre különlegesen jó megoldás született!
?>
Horváth Krisztina – inkubációs, lakó- és közösségi komplexum
?>
Horváth Krisztina – inkubációs, lakó- és közösségi komplexum
?>
Jakabos Juli: Műhelyház, szakiskola, munkahely és kollégium hátrányos helyzetben élő fiatalok számára. A jól átgondolt funkciót, működést tükrözik az alaprajzok.
?>
Jakabos Juli – realista válasz aktuális problémákra
?>
Kovács Juli: Amellett, hogy a bentlakók szakmát és megélhetést kapnak, a környékbeliek számára is fontos a hely – a műhelyfoglalkozások, bemutatók, előadások fontos közösségformáló erővel bírnak.
?>
Kubinyi Hanna: Az iskolaépület homlokzata sem változott, ám a kreatív alkalmazkodásnak hála, teljesen újfajta terek jöttek létre. Az új épület és az összekötő tető ad keretet és helyet az új funkcióknak.
?>
Kubinyi Hanna – lehető legkisebb beavatkozás, legnagyobb változás
?>
Kubinyi Hanna – lehető legkisebb beavatkozás, legnagyobb változás
?>
Nagy Zoltán: Hatalmas üvegházzal egészül ki a régi iskolaépület, egységes
?>
Nagy Zoltán – arborétum
?>
Nagy Zoltán – arborétum
?>
Nagy Zoltán – arborétum
?>
Novák Máté: Cél volt fiatalok számára ideális lakóhelyet létrehozni, ahol barátok együtt, valóban közösségben élhetnek. A lakótömb szabályos és szigorú rasztere mögött lazán alakítható terekben élhetnek együtt.
?>
Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat
?>
Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat
?>
Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat
?>
Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat
?>
Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat
?>
Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat
?>
Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat
?>
Pongrácz Anna: Lebegő doboz köti össze a két főépületet, át is szúrva azokat. Meghökkentő gondolat, bonyolult helyzet, nehéz volt megtalálni a megoldást. Mindenképpen izgalmas út volt, de sikerült bejárni.
?>
Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb
?>
Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb
?>
Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb
?>
Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb
?>
Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb
?>
Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb
?>
Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb
?>
Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb
?>
Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb
?>
Rudolf Vince: Vince – aki maga is profi táncos – tulajdonképpen saját közösségének tervezett egy rendkívül innovatív, mégis hagyományokat őrző épületcsoportot, ahol a táncosok együtt élnek, alkotnak, előadnak, tanítanak.
?>
Rudolf Vince – közösségi (lakó)ház táncosoknak
?>
Rudolf Vince – közösségi (lakó)ház táncosoknak
?>
Rudolf Vince – közösségi (lakó)ház táncosoknak
?>
Rudolf Vince – közösségi (lakó)ház táncosoknak
?>
Técsi Zita: Az új épületrész teljesen elkülönül a régitől, eltartva lebeg fölötte. A lakó- és munkahelyek mellett gyermekmegőrző, bérelhető programszobák is megtalálhatóak az épületben.
?>
Técsi Zita – szociális lakások, co-working terek kreatív szakmában dolgozó embereknek
?>
Turóczi Áron: A terv központi része a kert, amely összefogja az épületeket, azok szerves része - a homlokzathoz rögzített hálóra felfutó növényzet alatt privát kerteket találunk. A publikus és magánszféra jól igazodik a struktúrához.
?>
Turóczi Áron – közösség - kert - ház
?>
Turóczi Áron – közösség - kert - ház
?>
Váradi Botond: Az épületcsoportban megtalálható mindaz, ami egy botanikai létesítményhez szükséges - iskola, irodák, lakóház, üvegház. A régi folyosók egybenyitásával különleges közösségi konyhaterek jönnek létre.
?>
Váradi Botond – Paprikafarm, önszerveződő kollégium
?>
Váradi Botond – Paprikafarm, önszerveződő kollégium
?>
Váradi Botond – Paprikafarm, önszerveződő kollégium
1/77

Tervezési helyszín

Tervezési helyszín

Borenich Levente: Nincs mindent átfogó építészeti koncepció, helyette szabadon, akár részletekben megvalósítható struktúra. Nem egy funkció, hanem egy forma, amibe beköltözhet egy közösség; az önkormányzat céljává lehet a közösségépítés!

Borenich Levente - közösségépítő ház

Borenich Levente - közösségépítő ház

Borenich Levente - közösségépítő ház

Borenich Levente - közösségépítő ház

Borenich Levente - közösségépítő ház

Borenich Levente - közösségépítő ház

Bús Bianka: Tervében a közeli sávházak formavilágára és anyaghasználatára reflektál - elegyíti a lehető legminimálisabbra szabott élettereket, a közösség tereit és régen használt anyagokat. Ezzel párhuzamosan ügyel a leendő lakók különböző igényeire.

Bús Bianka – sáv-co-living

Bús Bianka – sáv-co-living

Kopacz Hanna és Farkas Flóra: Lakó-, próba-, és munkahely minden, cirkuszban dolgozó ember számára, egyben kulturális és szórakoztató központ a környékbelieknek. Izgalmas tér és anyaghasználat régi és új határán billegve.

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Kopacz Hanna és Farkas Flóra – Cirkusz

Farkas Sára: A régi épületeknek keretet adott; egy hol nyitott, hol zárt, hol kiszélesedő, hol leszűkülő folyosó köti össze őket, melynek egy része annyira kiszélesedik, hogy közösségi tér lesz belőle.

Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal

Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal

Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal

Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal

Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal

Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal

Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal

Farkas Sára – összekötő keret mindenféle tartalommal

Horváth Krisztina: Célcsoport a közelben újrahasznosítással foglalkozó néhány vállalat, de a környéken élők számára is nyitott a hely. A lakó- és a közösen használt terek közötti átmenetre különlegesen jó megoldás született!

Horváth Krisztina – inkubációs, lakó- és közösségi komplexum

Horváth Krisztina – inkubációs, lakó- és közösségi komplexum

Jakabos Juli: Műhelyház, szakiskola, munkahely és kollégium hátrányos helyzetben élő fiatalok számára. A jól átgondolt funkciót, működést tükrözik az alaprajzok.

Jakabos Juli – realista válasz aktuális problémákra

Kovács Juli: Amellett, hogy a bentlakók szakmát és megélhetést kapnak, a környékbeliek számára is fontos a hely – a műhelyfoglalkozások, bemutatók, előadások fontos közösségformáló erővel bírnak.

Kubinyi Hanna: Az iskolaépület homlokzata sem változott, ám a kreatív alkalmazkodásnak hála, teljesen újfajta terek jöttek létre. Az új épület és az összekötő tető ad keretet és helyet az új funkcióknak.

Kubinyi Hanna – lehető legkisebb beavatkozás, legnagyobb változás

Kubinyi Hanna – lehető legkisebb beavatkozás, legnagyobb változás

Nagy Zoltán: Hatalmas üvegházzal egészül ki a régi iskolaépület, egységes 'csomagolást' kap minden épület. Van hely kutatóközpontnak, lakóegységeknek, közösségi tereknek.

Nagy Zoltán – arborétum

Nagy Zoltán – arborétum

Nagy Zoltán – arborétum

Novák Máté: Cél volt fiatalok számára ideális lakóhelyet létrehozni, ahol barátok együtt, valóban közösségben élhetnek. A lakótömb szabályos és szigorú rasztere mögött lazán alakítható terekben élhetnek együtt.

Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat

Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat

Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat

Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat

Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat

Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat

Novák Máté – Szigorú raszter, flexibilis térhasználat

Pongrácz Anna: Lebegő doboz köti össze a két főépületet, át is szúrva azokat. Meghökkentő gondolat, bonyolult helyzet, nehéz volt megtalálni a megoldást. Mindenképpen izgalmas út volt, de sikerült bejárni.

Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb

Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb

Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb

Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb

Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb

Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb

Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb

Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb

Pongrácz Anna – Tömböket átszúró tömb

Rudolf Vince: Vince – aki maga is profi táncos – tulajdonképpen saját közösségének tervezett egy rendkívül innovatív, mégis hagyományokat őrző épületcsoportot, ahol a táncosok együtt élnek, alkotnak, előadnak, tanítanak.

Rudolf Vince – közösségi (lakó)ház táncosoknak

Rudolf Vince – közösségi (lakó)ház táncosoknak

Rudolf Vince – közösségi (lakó)ház táncosoknak

Rudolf Vince – közösségi (lakó)ház táncosoknak

Técsi Zita: Az új épületrész teljesen elkülönül a régitől, eltartva lebeg fölötte. A lakó- és munkahelyek mellett gyermekmegőrző, bérelhető programszobák is megtalálhatóak az épületben.

Técsi Zita – szociális lakások, co-working terek kreatív szakmában dolgozó embereknek

Turóczi Áron: A terv központi része a kert, amely összefogja az épületeket, azok szerves része - a homlokzathoz rögzített hálóra felfutó növényzet alatt privát kerteket találunk. A publikus és magánszféra jól igazodik a struktúrához.

Turóczi Áron – közösség - kert - ház

Turóczi Áron – közösség - kert - ház

Váradi Botond: Az épületcsoportban megtalálható mindaz, ami egy botanikai létesítményhez szükséges - iskola, irodák, lakóház, üvegház. A régi folyosók egybenyitásával különleges közösségi konyhaterek jönnek létre.

Váradi Botond – Paprikafarm, önszerveződő kollégium

Váradi Botond – Paprikafarm, önszerveződő kollégium

Váradi Botond – Paprikafarm, önszerveződő kollégium

A továbbiakban hallgatók = tervezők
Épülettervek/Hallgatói terv

A továbbiakban hallgatók = tervezők

2021.05.05. 08:10

Az Építészfórum és a MOME Építészeti Intézetének új közös cikksorozata az Intézet oktatási és kutatási munkáját hivatott bemutatni. Az első részben az idei végzős mesterszakos osztály őszi félévének tervezési feladatát mutatja be a kurzusvezető.

Új, 10 cikkből álló sorozat indul az Építészfórumon, ami a MOME Építészeti Intézetében zajló építészoktatásba nyújt betekintést a szakmabeliek és az érdeklődő közönség számára. A cikksorozat célja úgy bemutatni az Intézetben folyó munkát, hogy olyan aktuális, az építészettel kapcsolatban (is) megfogalmazott kérdéseket jár körül, mint például a lakhatás, a klímaváltozás, vagy éppen a tervezői szerepkör határai. Mindezt hallgatói munkákon, kurzus- és kutatásismertetőkön keresztül bemutatva – főként az oktatók, hallgatók és kutatók saját szavain keresztül. Elsőként Szakál Andrea kurzusvezető beszámolója következik a végzős mesterszakos hallgatók őszi félévéről.

Mi az, hogy építész?

A MOME-n építész tervezőművész-képzés folyik. De mi az építész? Milyen ma egy építész? Mit jelent ez ma? Hogyan lehet egy építész a “boldog város" létrehozásának aktív koordinátora, vezetője? Milyen eszközei vannak? Egyáltalán lesz még építészet a jövőben abban a formában, ahogy most? Hogyan alakul át ez a szerep? Mi az építészet szerepe a globális problémákra adandó válaszok kidolgozásában? Mi az, amit egy építész adni tud a világnak? Milyen az a komplex szemléletmód, aminek birtokában az építész hatni tud környezetére, közösségek életére, a világ alakulására? Építésznek lenni úgy tűnik, társadalmi szerepvállalást is jelent!

Az építész szerepe mindig is, amióta világ a világ, vezetői szerep volt. Akármilyen korról beszélünk, ő biztosította a kapcsolatot a megrendelő, a terv és a megvalósítók, a fizikai építők (kőfaragók, ácsok, stb.) között. Ez a feladatkör az utóbbi időkben visszakerült a rajzasztal, majd a számítógép mögé, de most olyan időket élünk, hogy újra szükség van az építész átfogó, összefogó, téri szituációkat “megtermékenyítő" erejére.

Borenich Levente: Nincs mindent átfogó építészeti koncepció, helyette szabadon, akár részletekben megvalósítható struktúra. Nem egy funkció, hanem egy forma, amibe beköltözhet egy közösség; az önkormányzat céljává lehet a közösségépítés!
3/77
Borenich Levente: Nincs mindent átfogó építészeti koncepció, helyette szabadon, akár részletekben megvalósítható struktúra. Nem egy funkció, hanem egy forma, amibe beköltözhet egy közösség; az önkormányzat céljává lehet a közösségépítés!

Philipp Oswalt szerint a terek megtervezése társadalmi helyzetek, keretrendszerek megtervezését jelenti, ahol a különböző szereplők egymással kölcsönhatásba lépnek. Az avantgarde klasszikus építészete az ideális élet struktúrájának megteremtését célozta meg, a design esetében azonban a felhasználás játszik központi szerepet a mindennapi gyakorlatok kialakításában.[1] Molnára Farkas azt mondta, hogy “az építész a ´társadalom mérnöke´, aki a különböző specialistákkal együttműködve képes a modern időknek megfelelő épített környezet létrehozására."[2] Jean-Philippe Vassal szerint az építész feladata a társadalomban a  terek létrehozása. Ehhez meg kell értenie az adott helyzetet, a kontextust és bele kell helyeznie magát; figyelni, hallgatni és megérteni kell az adott szituációt. Az építészet a jelen feltárásáról szól, figyelembe véve a kulturális, szociológiai, politikai és művészeti közeget. Ebből az értelmező-figyelő folyamatból fakad az, amit építészetnek nevezünk és ami nem egyenlő a "tiszta lap" hozzáállással. Mindig figyelnünk kell az adott kontextus által kínált lehetőségekre.[3]

Nemcsak az építész(et) fogalma, hanem a tervezési folyamat jellege is változik: ma a tervező egyre inkább intenzív párbeszédet folytat a tervezési folyamatba kerülő többi szereplővel, akár kritikus párbeszéd, akár kooperáció formájában. A tervező és a felhasználó, a termelő és a fogyasztó, az ember és a természet közötti korábbi megosztottság egyre inkább feloldódik. Patrick Bouchain francia építész-díszlettervező az egyik jó példa az ilyen típusú építészre, aki egyszerre fejlesztő, politikai tanácsadó, helyszínfelügyelő és -menedzser, adománygyűjtő és performer. Munkásságának lényege, hogy az építészetet nem épületekben, hanem szituációk megteremtésében képzeli el. Az építész számára olyan ember, aki kapcsolatot létesít a helyi vezetőséggel, vagy adott esetben kormánytagokkal, a helyi lakosokkal, és egy adott helyszínre velük és az alkotó emberekkel közösen dolgoznak ki hasznosítási koncepciót, emellett ott helyben lehetőséget adva arra, előteremti a megvalósuláshoz szükséges forrásokat.[4]

Kopacz Hanna és Farkas Flóra: Lakó-, próba-, és munkahely minden, cirkuszban dolgozó ember számára, egyben kulturális és szórakoztató központ a környékbelieknek. Izgalmas tér és anyaghasználat régi és új határán billegve.
13/77
Kopacz Hanna és Farkas Flóra: Lakó-, próba-, és munkahely minden, cirkuszban dolgozó ember számára, egyben kulturális és szórakoztató központ a környékbelieknek. Izgalmas tér és anyaghasználat régi és új határán billegve.

A funkcionalizmus, majd a lecsupaszított, eltorzított házgyárépítészet eredeti célja – egyenlő lakhatási feltételeket biztosítani az állampolgároknak – alapvetően jó cél volt. Ez ma újra cél, de a hozzá vezető útnak különböznie kell a korábbiaktól. Az új út a co-housing, a megosztáson alapuló gazdaság, a közösségi lakhatás és a vegyesfunkciós, a szegényebb rétegek számára elérhető lakóépületek lehetnek. Ezek azok a fogalmak, melyek irányadóak lehetnek az üresen álló épületállomány hasznosításakor is akár. Ez az a gondolat, amiből kiindultunk a 2020-as őszi félév ötödéves építész tervezőinek tervezési feladatának kitalálásánál.

A Hipotézis az volt, hogy a használaton kívül esett ingatlanok megoldást jelenthetnek különböző urbanisztikai és városüzemeltetési problémákra, valamint helyszínei lehetnek a várost és a helyi közösségeket megújító különféle kezdeményezéseknek – jelen értéktelenségükben hatalmas értéket képviselnek.

Farkas Sára: A régi épületeknek keretet adott; egy hol nyitott, hol zárt, hol kiszélesedő, hol leszűkülő folyosó köti össze őket, melynek egy része annyira kiszélesedik, hogy közösségi tér lesz belőle.
24/77
Farkas Sára: A régi épületeknek keretet adott; egy hol nyitott, hol zárt, hol kiszélesedő, hol leszűkülő folyosó köti össze őket, melynek egy része annyira kiszélesedik, hogy közösségi tér lesz belőle.

A féléves feladat célja

Budapest bővelkedik üresen álló épületekben. Az így kihasználatlanul álló ingatlanállomány rengeteg értéket rejt magában, ám ez az érték rejtve marad mindaddig, amíg újszerű, kreatív és innovatív megoldásokat nem találunk a funkcióvesztett épületek újrahasznosítására. Az így újraértelmezett épületek megoldást jelenthetnek különböző urbanisztikai és városüzemeltetési problémákra, valamint helyszínei lehetnek a várost és a helyi közösségeket megújító különféle kezdeményezéseknek. Bennük egy új, közösségen és megosztáson alapuló lakhatási mód valósulhat meg, alternatívát nyújtva ezzel a rendkívül magas áron elérhető albérletekkel és a nem fenntartható városműködéssel szemben. A lakhatási válság az életminőségen és a megélhetés költségein keresztül a gazdasági versenyképességre is hatással van. Az újfajta lakó- és egyben közösségi helyeken ötvöződhet egy co-housing, co-working alapú élőhely és különböző közösségi funkciók. A rendkívüli mértékben növekvő méretű agglomerációval szemben az így kialakuló lakóhelyek nem növelik a városi szövet sűrűségét, hiszen meglévő épületekben jönnek létre.

Horváth Krisztina: Célcsoport a közelben újrahasznosítással foglalkozó néhány vállalat, de a környéken élők számára is nyitott a hely. A lakó- és a közösen használt terek közötti átmenetre különlegesen jó megoldás született!
33/77
Horváth Krisztina: Célcsoport a közelben újrahasznosítással foglalkozó néhány vállalat, de a környéken élők számára is nyitott a hely. A lakó- és a közösen használt terek közötti átmenetre különlegesen jó megoldás született!

A mérleg másik serpenyőjében az adottságok szerepelnek: az ingatlanok elhelyezkedése, meglévő épített struktúrájuk és a városi szövetbe való beágyazottságuk sok lehetőséget rejt magában, amelyek felhasználásával újrahasznosításuk révén hozzájárulnak a város ökológiai, üzemeltetési és társadalmi fenntarthatóságához az életminőség jobbításához. Az üresen álló ingatlanok innovatív újraértelmezése hiányból értéket, problémából lehetőséget, veszteségből bevételt teremtő kreatív folyamat.

A 2020-as őszi félév tervezési feladata – a fentiekből kiindulva – egy üresen álló csepeli szakiskola épületegyüttesének újrahasznosítása, újraértelmezése volt. A félév során fontos volt, hogy a tulajdonos (Budapest Főváros) és a kerület (Csepel) igényeit is figyelembe vegyük a tervezési folyamat során. Törekedtünk arra, hogy a félév végére megszülető tervek számukra is izgalmas, újszerű és iránymutató felvetéseket mutassanak be akár a lehetséges fejlesztések, illetve pályázatok elérésére. A félév során folyamatos volt a kommunikáció ezzel kapcsolatban a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ képviselőjével, a csepeli főépítésszel, valamint bevontuk a folyamatba Szegfalvi Zsoltot (Habitat for Humanity) és Soóki-Tóth Gábor Csabát (ingatangazdálkodási és városfejlesztési szakértő, egyetemi tanársegéd) is.

Jakabos Juli: Műhelyház, szakiskola, munkahely és kollégium hátrányos helyzetben élő fiatalok számára. A jól átgondolt funkciót, működést tükrözik az alaprajzok.
36/77
Jakabos Juli: Műhelyház, szakiskola, munkahely és kollégium hátrányos helyzetben élő fiatalok számára. A jól átgondolt funkciót, működést tükrözik az alaprajzok.

A féléves tervezés folyamán hangsúlyt fektettünk a belsőépítészeti megoldásokig való eljutásra. Fontos volt, hogy a tervezők – ahogy a címben jeleztem, a továbbiakban a hallgatók = tervezők – MOMÉs építészként ne csak épülettömegekben, nagyobb formai kialakításban gondolkozzanak, hanem foglalkozzanak a részletekkel, jussanak el a tervezési folyamat során az egészen apró, bútorszintű problémák megoldásáig.

A feladat egyik célja az volt, hogy a tervezők megértsék egy közösség mindennapjait, életvitelét, a szempontokat, melyek alapján “belaknak", használnak egy teret, egy épületet, emellett ügyeljenek a közösség tagjainak egyéni és közösségszintű igényeire. Szempont volt a közösség befelé és kifelé történő életének építészeti eszközökkel történő megszerkesztése. Kérdés volt, hogy az épületekben élő és dolgozó közösségnek származzon-e a megélhetéshez szükséges bevétele valamelyik épületrész hasznosításával. Ha igen, milyen célú hasznosítás képzelhető el? A közösség minden tagja a helyszínen dolgozik? Ha igen, milyen típusú work-live unit lehet a legjobb megoldás? Ha nem, milyen funkciópaletta az, amely a legjobb működést és a legideálisabb életfromát tudja biztosítani az épületegyüttesben? A különböző funkcióknak milyen elosztását lehet kialakítani az épületekben?

Kubinyi Hanna: Az iskolaépület homlokzata sem változott, ám a kreatív alkalmazkodásnak hála, teljesen újfajta terek jöttek létre. Az új épület és az összekötő tető ad keretet és helyet az új funkcióknak.
39/77
Kubinyi Hanna: Az iskolaépület homlokzata sem változott, ám a kreatív alkalmazkodásnak hála, teljesen újfajta terek jöttek létre. Az új épület és az összekötő tető ad keretet és helyet az új funkcióknak.

“A megüresedett ingatlanok újraértelmezésének első lépése a lokálisan, illetve a lehatárolható vonzáskörzetben azonosítható igények, valamint az ingatlan egyedi adottságainak megismerése. A lehetséges funkciók közül az adott helyszínre leginkább alkalmas (akár több funkció) kiválasztásával izgalmas szolgáltatáskombinációk hozhatók létre, melyek egyszerre teszik vonzó befektetési lehetősséggé, megfizethető, korszerű lakóhellyé, szolgáltatóközponttá vagy közösségi térré az ingatlant.

Hosszú távon a kihasználatlan épületek hasznosítása, a lakófunkció mellett közösségi, szociális és bevételt generáló funkciókkal való megtöltése a cél, vizsgálva a városi élethez igazodó hibrid konstrukciókat, mint a munka és lakóhely integrációja vagy a megosztáson alapuló gazdasági modellek, a szolgáltatási platformok és ezek iterációi (work-live unit, co-housing, coworking, eseménytér, szálláshely, vendéglátóhely, glamping stb.)" (Soóki-Tóth Gábor Csaba).

Nagy Zoltán: Hatalmas üvegházzal egészül ki a régi iskolaépület, egységes 'csomagolást' kap minden épület. Van hely kutatóközpontnak, lakóegységeknek, közösségi tereknek.
42/77
Nagy Zoltán: Hatalmas üvegházzal egészül ki a régi iskolaépület, egységes 'csomagolást' kap minden épület. Van hely kutatóközpontnak, lakóegységeknek, közösségi tereknek.

A féléves folyamat leírása

A félévet a közösségi lakhatás fogalmával való ismerkedéssel kezdtük meghívott vendégeink élményei, tapasztalatai alapján. Először a Co-Housing Budapest vezetői, Horogh Petra és Babos Annamari meséltek saját tapasztalataikról, élményeikről, bemutattak jól működő példákat a témánkban és fontos szempontokat adtak meg a tervezéshez. A következő előadók a Habitat for Humanity vezetői, Szegfalvi Zsolt és Farkas Zoltán voltak, szintén rengeteg tapasztalattal, példával és szemponttal  szolgáltak.

A legérdekesebb a félév során az volt, hogy nem néhány, előre sejthető tematika köré csoportosultak a tervezők gondolatai, hanem egészen új, teljesen egyedi, egymástól teljesen különböző utakon indultak el a feladat kibontásában. Egészen friss és újszerű megoldásokat találtak ki az elhagyatottan álló épületcsoport hasznosítására. Mivel nem határoztunk meg konkrét célcsoportot, mindenki beillesztette a saját érdeklődési körének legmegfelelőbb “megrendelői" csoportot, megtartva a feladatkiírásban szereplő szempontokat. Fel lehetett azonban fedezni néhány főbb hozzáállásbeli irányt. Voltak, akik

– alig nyúltak az épületekhez

– alig hagytak belőlük valamit

– a lakófunkciót egy új épületbe, egy toronyba helyezték át.

Ezen belül azonban nagyon diverz, nagyon különböző jellegű megoldások születtek.

Pongrácz Anna: Lebegő doboz köti össze a két főépületet, át is szúrva azokat. Meghökkentő gondolat, bonyolult helyzet, nehéz volt megtalálni a megoldást. Mindenképpen izgalmas út volt, de sikerült bejárni.
54/77
Pongrácz Anna: Lebegő doboz köti össze a két főépületet, át is szúrva azokat. Meghökkentő gondolat, bonyolult helyzet, nehéz volt megtalálni a megoldást. Mindenképpen izgalmas út volt, de sikerült bejárni.

Jellemző volt a nagyfokú érintettség, egyes tervek valóban úgy alakultak, mintha a Tervező sajátmagának, vagy a saját baráti körének tervezné meg az új lakó és közösségi helyét.

Érdekes volt a tervek grafikai megfogalmazása is. Ha már a MOMÉn vagyunk, számíthattunk rá, hogy a tervezők nem elégszenek meg egyszerű, a szerkezeti megoldásokra és tömegformálásra szorítkozó tervrajzokkal. A tervlapoknak gyakran nagyon különleges atmoszférája volt, ami nagyban megkönnyítette, hogy elképzeljük, sőt átérezzük az ottani létet.

A tervek sok olyan szempontot, ötletet, felvetést hordoznak, amit mindenképpen érdemes továbbvinni. Megfontolásra érdemes több elképzelés is, ezért ezeket a tulajdonos Főváros és az illetékes csepeli Önkormányzat képviselői elé tártuk. Azon vagyunk, hogy a történet ne érjen véget a rajzokkal, hanem cél, hogy az elképzelések a valóságban öltsenek formát.

Szakál Andrea

 

Irodalomjegyzék

[1] Archplus 222, Philipp Oswalt: Synopse: Lebensreform, 2016. 03. 30., 10. oldal

[2] Ferkai András DSc: Molnár Farkas, Kiadó: Terc keresekedelmi és sz. Kft., 2011, 190-199., 274-283., 308-313. oldal

[3] Archplus 222, , Philipp Oswalt interjúja Jean-Philippe Vassal-lal, Die Aufgabenstellung gestalten, 2016. 03. 30., 140. Oldal

[4] MONU / Client-shaped urbanism, spring 2018 / Ruth Jones és Jennifer Davis: Client-users and public architecture: A look at the approaches of french architect Patric Bouchain and the french architectural collective Exyzt, 102-108. Oldal

 

A cikk az NKA Építőművészet Kollégiumának támogatásával jött létre.

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.